Érdekességek a világ országaiból

Németország 1939. szeptember 1-én támadta meg Lengyelországot.
Szovjetunió pedig 1939. szeptember 17-én, 16 nappal később.

Nem egyszerre, és pláne nem közösen támadták meg Lengyelországot.

Példa: ha most Oroszország megtámadná Ukrajnát, és a NATO bevonulna Ukrajnába, akkor hasonlóképpen mondanád-e azt, hogy Oroszo. és a NATO közösen támadták meg Ukrajnát?

Naigen, de ennek előzménye a Ribbentrop-Molotov paktum volt. Ebben megegyeztek, hogy közösen támadják meg a lengyeleket és osztják fel egymás közt.
 
Mivel másabb ez, mint bírósági ítélet nélkül folyamatosan (át)írni a román történelmet, vagy hogy európa legtöbb országában bizonyos történelmi részek tagadása vagy akár megkérdőjelezése is börtönnel járhat?

Annyiban talán másabb, hogy ha ezt a logikát követnék Romániában, Lucian Boia már az életfogytiglanját töltené.
 
Azért nem mindegy, hogy egy történelmi tény tagadásáért jár a büntetés vagy egy történelmi tény kimondásáért. Mert a tény tagadása hazugság, a tény kimondása viszont igazság. Én még azt is vitatnám, hogy a hazugságért kell-e büntetni, de a büntetés az igazság kimondásáért az tényleg a legalja.
 
Nem kell messzire menni nálunk meg bizonyos relativizálásért jár 3 év...

Holocaust_Denial_Crime_2016.gif


Egész Eurázsiában büntetik. Úgy tűnik megalapozott ezen tény, hogy büntethető lehessen.
 
Last edited by a moderator:
Nekem csak annyi problémám van a törvénnyel, hogy kiragad 1 dolgot.
Holnap kimehetek Custer tábornokos, Mao-s, Sztálinos pólóban az utcára, le se szják, de Hitleresben azonnal elvinne a rendőr.
 
Nekem csak annyi problémám van a törvénnyel, hogy kiragad 1 dolgot.
Holnap kimehetek Custer tábornokos, Mao-s, Sztálinos pólóban az utcára, le se szják, de Hitleresben azonnal elvinne a rendőr.
Pont ezzel van a gond. Nem a zsidó holokausztra kellene ezeket a törvényeket kihegyezni, hanem bármely más nép kiirtásának tényére is.
Oh wait, jut eszembe, hiszen vannak itt olyan jelentős hatalmak a világon akik még nem számoltak el az indiánok, örmények, kurdok, kozákok, stb. kiirtásával.
 
  • Tetszik
Reactions: fip7
Naigen, de ennek előzménye a Ribbentrop-Molotov paktum volt. Ebben megegyeztek, hogy közösen támadják meg a lengyeleket és osztják fel egymás közt.
Na igen, de ennek is voltak előzményei. A Molotov-Ribbentrop paktum csak az első világháborút lezáró Cruzon vonalat ismerte el az orosz (szovjet) határnak, amely az 1921 évi lengyel-orosz háború eredményeképpen jelentősen módosult, az oroszok (Szovjetunió) hátrányára. Ezt az oroszok ténylegesen sohasem ismerték el, és a lengyeleket banditáknak tartották, mivel a lengyelek a katyni mészárlást messze meghaladó tisztogatást rendeztek az elfoglalt területeken. Ez a paktum csak elviekben rögzítette a Szovjetunió ezen területekre támasztott igényét, de semmi olyat nem tartalmazott, hogy német támadás esetén a Szovjetunió is bevonulhat Lengyelországba. Ez napi diplomácia volt. Megjegyzem, a szovjetek (német támadástól tartva) felajánlott Lengyelországnak egy kölcsönös segítségnyújtási egyezményt, amit a lengyelek angol nyomásra nem fogadtak el. Ugyanakkor a Szovjetunó biztosította Németország olajellátását, és az oroszok adtak otthont az I. világháborút lezáró (a németeknek rendkívül hátrányos) békeszerződés kijátszásához szükséges fejlesztésekhez. (lásd VII. osztály). Hát a politikát és a szerződéseket így is kell értelmezni...
 
Na igen, de ennek is voltak előzményei. A Molotov-Ribbentrop paktum csak az első világháborút lezáró Cruzon vonalat ismerte el az orosz (szovjet) határnak, amely az 1921 évi lengyel-orosz háború eredményeképpen jelentősen módosult, az oroszok (Szovjetunió) hátrányára. Ezt az oroszok ténylegesen sohasem ismerték el, és a lengyeleket banditáknak tartották, mivel a lengyelek a katyni mészárlást messze meghaladó tisztogatást rendeztek az elfoglalt területeken. Ez a paktum csak elviekben rögzítette a Szovjetunió ezen területekre támasztott igényét, de semmi olyat nem tartalmazott, hogy német támadás esetén a Szovjetunió is bevonulhat Lengyelországba. Ez napi diplomácia volt. Megjegyzem, a szovjetek (német támadástól tartva) felajánlott Lengyelországnak egy kölcsönös segítségnyújtási egyezményt, amit a lengyelek angol nyomásra nem fogadtak el. Ugyanakkor a Szovjetunó biztosította Németország olajellátását, és az oroszok adtak otthont az I. világháborút lezáró (a németeknek rendkívül hátrányos) békeszerződés kijátszásához szükséges fejlesztésekhez. (lásd VII. osztály). Hát a politikát és a szerződéseket így is kell értelmezni...

Már ezért a hozzászólásért érdemes volt ma olvasni a HTKA-t!
Részemről köszönet az információkért!
 
A paktumban benne volt, hogy a Szovjetunió is bevonul Kelet-Lengyelországba. Elég beszédes ahogy Sztálin a felosztási térképet Lengyelország területén írta alá.
Mapa_2_paktu_Ribbentrop-Mo%C5%82otow.gif

Ez egy koordinált kétirányú támadás volt, nem egymástól független két támadás, az előre lepaktált határvonalon találkoztak és ott kezet ráztak.
 
Bocsánat a tegezésért, de Te mit tettél volna? A Szovjetunió félt a németektől, meg egyébként mindenkitől. A Molotov-Ribbbetop paktum csak lehetőség volt, és Sztálin élt a lehetőséggel.Mit tesz isten, erről a nyugati történelem nem szól. Meg a mai magyar sem.
 
Nem az a gond, hogy mit tettek a szovjetek, hanem az, hogy ha ezt így leírod akkor megbüntetnek.
 
A Paktum egyértelműen Sztálinnak volt előnyösebb, sokkal nagyobb részt kaptak Kelet-Európa felosztásából az oroszok mint a németek. Hitlernek le kellett kenyereznie Sztálint mert neki még szembe kellett néznie a franciákkal és nagyvonalú ajánlatot kellett tennie, hogy keleten biztosítva legyen. Az első tervben még Litvániát is a németek kapták volna, de később úgy alakultak a tárgyalások, hogy azt is az oroszok kapták, Németország csak Memel városát kapta Litvániából és Nyugat-Lengyelországot, míg az oroszok megkapták Moldovát, Kelet-Lengyelországot, Litvániát, Lettországot, Észtországot, sőt még egész Finnország is övék lett volna a paktum szerint, de meglepően keményen védték a hazájukat és megakadtak a torkukon.
 
A Paktum egyértelműen Sztálinnak volt előnyösebb, sokkal nagyobb részt kaptak Kelet-Európa felosztásából az oroszok mint a németek. Hitlernek le kellett kenyereznie Sztálint mert neki még szembe kellett néznie a franciákkal és nagyvonalú ajánlatot kellett tennie, hogy keleten biztosítva legyen. Az első tervben még Litvániát is a németek kapták volna, de később úgy alakultak a tárgyalások, hogy azt is az oroszok kapták, Németország csak Memel városát kapta Litvániából és Nyugat-Lengyelországot, míg az oroszok megkapták Moldovát, Kelet-Lengyelországot, Litvániát, Lettországot, Észtországot, sőt még egész Finnország is övék lett volna a paktum szerint, de meglepően keményen védték a hazájukat és megakadtak a torkukon.

Hát...

A paktum két részből állt. A nyilvános része egy a Német Birodalmi Kormány és a Szocialista Szovjet Köztársaságok Szövetségének Kormánya közötti megnemtámadási és együttműködési egyezményt tartalmazott.

Ennek értelmében a részt vevő felek:tartózkodtak az egymás ellen irányuló minden erőszakos ténykedéstől, minden támadó cselekménytől és minden támadástól, akár külön, akár más hatalmakkal együtt, és tartózkodtak olyan katonai szövetséghez csatlakozni, illetve olyat támogatni mely a másik ellen háborús cselekedeteket hajt végre
E célok megvalósulása érdekében a felek kikötötték, hogy folyamatosan érintkezésben maradnak, illetve, hogy az egymással szemben felmerülő problémákat, illetve vitás kérdéseket békés eszmecsere, vagy békéltetőbizottság útján fogják tisztázni.

A szerződést tíz év időtartamra kötötték meg, azzal a kikötéssel, hogy amennyiben azt egy esztendővel e határidőnek a lejárta előtt egyik Szerződő Fél sem mondja fel, ennek a szerződésnek a hatálya automatikusan további öt évre meghosszabbítottnak tekintendő. Noha a lehető leggyorsabb ratifikációt írták elő, a ratifikációs okmányoknak Berlinben való kicserélésével, a ratifikációs folyamat szeptember 24-én, tehát már a háborús események közepén zárult le.

A paktum második része titkos volt, és a két nagyhatalom érdekszféra-elhatárolását tartalmazta. Ennek értelmében:
  • a balti államok (Finnország, Észtország, Lettország, Litvánia) területén a majdani szovjet-német határt Litvánia északi határa alkotja majd, elismerve Litvániának a vilnai területhez fűződő érdekét
  • a lengyel államhoz tartozó területeken Németország és a Szovjetunió érdekszféráját hozzávetőleg a Narev, a Visztula és a Szan folyók vonala határolja el
  • egy független a lengyel állam további fenntartásának kérdését a további politikai fejlemények során fogják a felek tisztázni, barátságos megegyezés útján
  • Délkelet-Európa vonatkozásában szovjet részről hangsúlyozták érdeküket Besszarábiát illetően, német részről hangsúlyozták a teljes politikai érdektelenséget ezeken a területeken. (Wikipedia)
 
  • Tetszik
Reactions: fip7 and haubagoi