Arról nem is beszélve, a hogy a törzsben akad néhány konstrukciós hiba, furatból kiinduló repedések... Kínos
Ez azért nem egészen vagy így. A "kannibalizációt" vagy "robbery" eljárást olyan esetekben használják, amikor az egyik gép üzemben tartása fontosabb, mint a másiké. A másiké miért is lehet kevésbé fontos? Nos mert már rengeteget repült, épen időszakos nagyjavítására vár, elavultabb verzió, valami komolyabb szerkezeti károsodást szenvedett. Ez egyáltalán nem jelenti azt, hogy ezek a gépek már kukák (legalább is normális helyeken), hiszen a hiányzó alkatrészeket a következő nagyjavításkor, vagy az ismételt üzembe helyezéskor pótolják. Az hogy hiány van alkatrészből, annak több oka is lehet, vagy nem rendeled/veszed meg és így spórolsz, de van olyan eset is hogy a gyártó bizony igen nagy tervezett szállítási határidőt ad meg (néha valós, többször valótlan okokból). Nem ritkán találkoztam olyannal amikor akár a Boeing, akár az Airbus 180 napot írt elsőre vissza, aztán természetesen mindig lett más megoldás, hiszen ők is tudják hogy ennyi időre egy kereskedelmi gépet nem lehet a földre szögezni. De egy-egy szerkezeti elemet, nem fognak neked kivenni a gyártósorról (kivéve, ha jó megrendelő vagy és hajlandó vagy búsás felárat fizetni), de idővel legyártanak neked egy újat, mint pl egy belépőélt, egy megerősített csomópontot, bár ezek cseréje igen ritka, hiszen általában javíthatóak, már ha van hozzá szakembered.
TG
Számomra nem a hadrafoghatóság csökkenése a meglepő (sőt, ha nem ez lenne a helyzet, az lenne az igazán meglepő), hanem az, amit a cikk is megjegyez: hogyan fordulhat elő alkatrészhiány, miközben a gép javában gyártásban van.
Valószínűleg a gyártás kapacitása (és szegmensekre osztottsága) miatt nem tudják egyszerre hozni az új gyártmányokat és közben pótolgatni a már eladott gépekhez az ezek szerint anno nem kellő mennyiségben beszerzett tartalék alkatrészeket.
Nagy-Britannia szinte minden szempontból jobban áll, mint a legtöbb nyugat-európai állam, ebből következően kisebb fenntartásokkal kell fogadni azokat a véleményeket, amelyek az EU valós katonai képességeinek voltát feszegeti. Az EU nem sokkal több, mint a NATO az USA nélkül, a NATO az USA nélkül meg távolról sem olyan erős és ütőképes, ami összevethető lenne például az oroszokkal. Még Kína is komolyabb katonai erőt tud egy az egyben bemozgatni, mint az egész EU együttvéve, talán Indiával összevethető az EU összesített katonai ereje.
Visszatérve a Tájfunra, ez egy nagyon jó kis repülőgép, Európa azért összefogva (brit-olasz-német-spanyol, franciák nélkül) tudott olyat letenni az asztalra, ami azért minden téren vetekszik az F-15/Rafale/SZU-30 gépekkel, tehát talán még van remény Európa kapcsán, még ha egyre kevesebb is…
Valószínűleg a gyártás kapacitása (és szegmensekre osztottsága) miatt nem tudják egyszerre hozni az új gyártmányokat és közben pótolgatni a már eladott gépekhez az ezek szerint anno nem kellő mennyiségben beszerzett tartalék alkatrészeket.
Nagy-Britannia szinte minden szempontból jobban áll, mint a legtöbb nyugat-európai állam, ebből következően kisebb fenntartásokkal kell fogadni azokat a véleményeket, amelyek az EU valós katonai képességeinek voltát feszegeti. Az EU nem sokkal több, mint a NATO az USA nélkül, a NATO az USA nélkül meg távolról sem olyan erős és ütőképes, ami összevethető lenne például az oroszokkal. Még Kína is komolyabb katonai erőt tud egy az egyben bemozgatni, mint az egész EU együttvéve, talán Indiával összevethető az EU összesített katonai ereje.
Visszatérve a Tájfunra, ez egy nagyon jó kis repülőgép, Európa azért összefogva (brit-olasz-német-spanyol, franciák nélkül) tudott olyat letenni az asztalra, ami azért minden téren vetekszik az F-15/Rafale/SZU-30 gépekkel, tehát talán még van remény Európa kapcsán, még ha egyre kevesebb is…
Harcigép-gyártás terén szerintem Európa már minden további típus-fejlesztésről lemondhat. A francúzok már évtizede közölték, hogy a Rafale az utolsó önálló francia fejlesztésű harcigép, olyan drága, hogy többé ilyent önállóan nem vállalhatnak be. A legtöbb NATO-ország már "szavazott" ez ügyben, éspedig az F-35-re, a franciák és a sorból jelenleg még kilógó svédek meg a hatalmas ambíciókat megálmodó törökök nem hiszem, hogy játszanának az Eurofighter /Gripen/Rafale utáni fejlesztési ligában. Esetleg ha az Airbus cég is beszáll, de ennek ellene szól, hogy annak több rész-tulajdonos országa is az F-35-öt rendszeresíti a pillanatnyi állás szerint.
Nem volt az Osztráknál korrupció, sőt a Gripen nyerésre, állt, amikor kiderült, hogy mi is azt választottuk. No ekkor valamelyik okos kitalálta, nehogy már olyan gépük legyen mint nekünk. Aztán koppantak mennyibe kerül az új jurofájter, Utána jelezték nekik a Németek, hogy az Tranche 1 változatból, amely csak L-L-re alkalmas, és ráadásul nem modernizálható nagyobb mértékben használtan eladnak a sógoroknak. A legtöbb gépük ilyen ex. Luftwaffe-s. Még póttartály sem rendeltek, BVR rakétájuk az államszövetség politikája miatt nincs, IRIS-T rendszeresítettek. Szokás szerint este/éjjel nem repülnek, ilyenkor nincs légirendészeti szolgálatuk (nem tudom más nemzet átveszi-e ilyenkor, mint svájc esetében).
M
molnibalage
Guest
When we look past the hype, we see that no, likely it would not be better off at all. In many parameters, the Typhoon matches the F22, such as in Thrust : Weight ratio (> 1.10 for both planes), it has got a lighter wing load (330 kg against 350 kg for square meter), it has the same optimal missile load-out for AA ops (for both it is 6 BVRAAM and 2 SRAAM missiles), both are highly maneuverable.
Typhoon beats F22 at acceleration (the Typhoon has a formidable “0 to Mach 1.5” sprint in 150 seconds capability) and supersonic maneuverability, while it is substantially on part at subsonic maneuverability.
The F22 beats the Typhoon by having an higher super-cruise speed without afterburners (things would change if the Typhoon was equipped with thrust vectoring nozzle, which would improve, between the others, this parameter as well), but needs 9 tons of fuel to do roughly the same that Typhoon does with 5.
The Typhoon has significant advantages in terms of avionics: the F22 does not have an Infra-Red Tracking system, while the Typhoon has the world-leading PIRATE. The F22 currently has limited networking capability: its Link 16 datalink currently works only in Receiving mode, and will need update, while the Typhoon has a fully functioning Link 16, which was demonstrated in a third-part targeting training which saw an E3D Sentry designate a target for a Typhoon flying with its radar turned off. The successful engagement proved that the Typhoon, with support from an AWACS, could fly with its radar turned off, thus emitting no tell-tale signals at all, while searching targets with its PIRATE sensor passively, and launch against targets designated externally by the AWACS.
Again, the F22 has a very advanced AESA radar against the currently mechanically-scanned array used by the Typhoon. However, for all the advantages of the AESA radar in terms of range and reliability, it also has the drawback of a search azimuth of just 120°, against the 200° degrees coverage offered by the Typhoon’s Captor radar. It is worth remembering that the F22 was planned to have two side-mounted AESA radar arrays (cut to save money) to remedy to the small field of view, in fact!
As to the Low Observability, the Typhoon does not fare badly in this field either: it has been optimized, however, for low observability only frontally, differently from the all-around stealth F22. However, we should always remember that the Typhoon is equipped with the most effective and advanced self-protection suite in the world, including everything up to towed radar decoys.
Nagyon jó, és hasznos cikknek találtam, szerintem itt van a lényeg, ebben a részben, zanzásítva: Bár túllépte a költségeket ez a program is, messze nem olyan arányban lett visszanyesve a tervezett számokhoz képest az aztán ténylegesen legyártott darabszám, mint az F-22 esetében, s ezért gyaníthatóan nem is szálltak el az árak annyira, a megvalósulásnál. Az AESA szép meg jó, valóban vannak olyan funkciók, amivel egy mechanikus radar nem versenyezhet, de azért itt sem minden arany, ami fénylik, főleg mert a raptort sem úgy készítették el végül, ahogy az tervezve volt, radar ügyileg, költség csökkentés miatt. Ami számomra TELJESEN meglepő a cikkben, TVN-el is számolnak
, mint olyan lehetőség, irány, ami esetleg segítheti a jobb repteljesítményt, s akár közelebb hozhatja a gépet még a szupercirkálás képességében is a raptorhoz, amelyben most még jelenleg, a Raptor nagyobb maximális sebességet képes elérni és tartani utánégető nélkül, csak mindezt teszi úgy, hogy lényegesen többet fogyaszt azért közben. Ezt már írtam korábban is egyébként, hogy több helyen olvastam, a szupercirkálás igazi előnyeként azt hozzák, hogy nagy sebességre képes a gép, és közben nem zabál ész nélkül a hajtómű, s úgy tud gyorsan haladni a szupercirkáló gép, hogy nem csökken a nagy sebességért radikálisan a hatótáv. Most nem tudom, hogy egy olyan szupercirkálás, az valójában mennyire előny, ami bár hozza a tényleg nagy utazósebességet, útánégető használata nélkül, csak majdnem annyit is fogyaszt, mint ha használná a pilóta. Konkrét hiteles adataim nincsenek, gyanítom, másnak sem, hogy aránylik egymáshoz egy pl. mach 1.6 os SC és hatótáv csökkenés a raptorhoz pl...
A szárnyterhelésben, gyorsulásban itt azt írják jobb, 0-1.5 mach ig mint a Raptor. Passzív eszközökben, önvédelmi cuccokban, pl PIRATE, MAW végett, megint csak jobbnak van beállítva. LINK 16 nincs korlátozva csak vételre, teljes körű funkció elérhető. Hordozott légiharc konfig kb. azonos. Szemből állítólag ez is, a Rafi is egész jó stealth techben, oldalról, hátulról már egyértelmű a nagy Raptor fölény.
Érdekes cikk, na.
Typhoon beats F22 at acceleration (the Typhoon has a formidable “0 to Mach 1.5” sprint in 150 seconds capability) and supersonic maneuverability, while it is substantially on part at subsonic maneuverability.
The F22 beats the Typhoon by having an higher super-cruise speed without afterburners (things would change if the Typhoon was equipped with thrust vectoring nozzle, which would improve, between the others, this parameter as well), but needs 9 tons of fuel to do roughly the same that Typhoon does with 5.
The Typhoon has significant advantages in terms of avionics: the F22 does not have an Infra-Red Tracking system, while the Typhoon has the world-leading PIRATE. The F22 currently has limited networking capability: its Link 16 datalink currently works only in Receiving mode, and will need update, while the Typhoon has a fully functioning Link 16, which was demonstrated in a third-part targeting training which saw an E3D Sentry designate a target for a Typhoon flying with its radar turned off. The successful engagement proved that the Typhoon, with support from an AWACS, could fly with its radar turned off, thus emitting no tell-tale signals at all, while searching targets with its PIRATE sensor passively, and launch against targets designated externally by the AWACS.
Again, the F22 has a very advanced AESA radar against the currently mechanically-scanned array used by the Typhoon. However, for all the advantages of the AESA radar in terms of range and reliability, it also has the drawback of a search azimuth of just 120°, against the 200° degrees coverage offered by the Typhoon’s Captor radar. It is worth remembering that the F22 was planned to have two side-mounted AESA radar arrays (cut to save money) to remedy to the small field of view, in fact!
As to the Low Observability, the Typhoon does not fare badly in this field either: it has been optimized, however, for low observability only frontally, differently from the all-around stealth F22. However, we should always remember that the Typhoon is equipped with the most effective and advanced self-protection suite in the world, including everything up to towed radar decoys.
Nagyon jó, és hasznos cikknek találtam, szerintem itt van a lényeg, ebben a részben, zanzásítva: Bár túllépte a költségeket ez a program is, messze nem olyan arányban lett visszanyesve a tervezett számokhoz képest az aztán ténylegesen legyártott darabszám, mint az F-22 esetében, s ezért gyaníthatóan nem is szálltak el az árak annyira, a megvalósulásnál. Az AESA szép meg jó, valóban vannak olyan funkciók, amivel egy mechanikus radar nem versenyezhet, de azért itt sem minden arany, ami fénylik, főleg mert a raptort sem úgy készítették el végül, ahogy az tervezve volt, radar ügyileg, költség csökkentés miatt. Ami számomra TELJESEN meglepő a cikkben, TVN-el is számolnak
, mint olyan lehetőség, irány, ami esetleg segítheti a jobb repteljesítményt, s akár közelebb hozhatja a gépet még a szupercirkálás képességében is a raptorhoz, amelyben most még jelenleg, a Raptor nagyobb maximális sebességet képes elérni és tartani utánégető nélkül, csak mindezt teszi úgy, hogy lényegesen többet fogyaszt azért közben. Ezt már írtam korábban is egyébként, hogy több helyen olvastam, a szupercirkálás igazi előnyeként azt hozzák, hogy nagy sebességre képes a gép, és közben nem zabál ész nélkül a hajtómű, s úgy tud gyorsan haladni a szupercirkáló gép, hogy nem csökken a nagy sebességért radikálisan a hatótáv. Most nem tudom, hogy egy olyan szupercirkálás, az valójában mennyire előny, ami bár hozza a tényleg nagy utazósebességet, útánégető használata nélkül, csak majdnem annyit is fogyaszt, mint ha használná a pilóta. Konkrét hiteles adataim nincsenek, gyanítom, másnak sem, hogy aránylik egymáshoz egy pl. mach 1.6 os SC és hatótáv csökkenés a raptorhoz pl...A szárnyterhelésben, gyorsulásban itt azt írják jobb, 0-1.5 mach ig mint a Raptor. Passzív eszközökben, önvédelmi cuccokban, pl PIRATE, MAW végett, megint csak jobbnak van beállítva. LINK 16 nincs korlátozva csak vételre, teljes körű funkció elérhető. Hordozott légiharc konfig kb. azonos. Szemből állítólag ez is, a Rafi is egész jó stealth techben, oldalról, hátulról már egyértelmű a nagy Raptor fölény.
Érdekes cikk, na.
A cikk tartalmas de régi. A német wikipedia-n iszonyat jó írás van az EF-ről, de csak fordítóval tudom olvasni sajnos.
Azóta az EF-nél lett AESA radar 200 fokos látószöggel. (A cikkben még csak elmélet)
Ezen kívül elérhető már (elvileg) nagyobb tolóerejű EJ200 is, (TVC-vel vagy anélkül) csak nem veszik meg az üzemeltetők.
Viszont az EF lopakodó képessége azért még szemből is eléggé elmarad a Raptorétól.
https://de.wikipedia.org/wiki/Eurofighter_Typhoon
Azóta az EF-nél lett AESA radar 200 fokos látószöggel. (A cikkben még csak elmélet)
Ezen kívül elérhető már (elvileg) nagyobb tolóerejű EJ200 is, (TVC-vel vagy anélkül) csak nem veszik meg az üzemeltetők.
Viszont az EF lopakodó képessége azért még szemből is eléggé elmarad a Raptorétól.
https://de.wikipedia.org/wiki/Eurofighter_Typhoon
A kérdés annyi, hogy mennyire valósak ezek az RCS- adatok. Bántás nélkül, hiteltelennek tartom az összeset. Azt elhiszem, hogy a Raptor a top, és a jók közt van a Rafi, Typhoon, Silent Hornet, a szuhojok meg világítanak messziről, de konkrét értékekkel engem ne zsibasszon senki... Valószínűleg ez is kb. az energiafegyverek, EW rendszerek szintjén titkosított anyag, amiben benne van, hogy valaki egy új radarabszorbenst tud használni, a régi helyett, és nagyságrendekkel eltér onnantól a tegnapi "pontos" adat. S ez még csak az, amire pl. én laikus, csak gondolok. RCS ügyében csak egymásnak ellentmondó adatot találtam eddig, pl. a Rafi-Typhoon közt is, hogy melyik a lopakodóbb.
... Valószínűleg ez is kb. az energiafegyverek, EW rendszerek szintjén titkosított anyag, amiben benne van, hogy valaki egy új radarabszorbenst tud használni, a régi helyett, és nagyságrendekkel eltér onnantól a tegnapi "pontos" adat. S ez még csak az, amire pl. én laikus, csak gondolok. RCS ügyében csak egymásnak ellentmondó adatot találtam eddig, pl. a Rafi-Typhoon közt is, hogy melyik a lopakodóbb.Ez mindig attól függ kérem, hogy éppen melyiket akarják eladni valakinek!
</blockquote>Nyilván való. Meg is érkeztünk a lényeghez. Mindenki hazudik, mert az ingyen van. Sőt, még gyanúsan mindenki korrumpál is, pedig az már nagyon nincs ingyen
!
Meg az se mindegy milyen hullámhosszú radarral világítod meg.
De annyi azért belátható, hogy ahol külső fegyver felfüggesztési ponton vannak a fegyverek ott az RCS magasabb, mint ahol belső fegyverkamrában vannak.
Vagy ahol a hajtóműre rá lehet látni ott rosszabb az érték, mint ahol nem.
UI.: A linkelt német wikipedia alpontjaihoz tartozó hivatkozásokat is ajánlom figyelmetekbe.
Például az EF aerodinamikájával kapcsolatos külön álló szócikkben van két érdekes táblázat arról, hogy az F-16/Szu-27/EF esetén melyiknek mennyire hatékony a szívócsatornája bizonyos állásszögek és sebességek esetén.
Az F-16 elég rosszul szerepel ott, a Szu-27 pedig meglepően hatékony.
De annyi azért belátható, hogy ahol külső fegyver felfüggesztési ponton vannak a fegyverek ott az RCS magasabb, mint ahol belső fegyverkamrában vannak.
Vagy ahol a hajtóműre rá lehet látni ott rosszabb az érték, mint ahol nem.
UI.: A linkelt német wikipedia alpontjaihoz tartozó hivatkozásokat is ajánlom figyelmetekbe.
Például az EF aerodinamikájával kapcsolatos külön álló szócikkben van két érdekes táblázat arról, hogy az F-16/Szu-27/EF esetén melyiknek mennyire hatékony a szívócsatornája bizonyos állásszögek és sebességek esetén.
Az F-16 elég rosszul szerepel ott, a Szu-27 pedig meglepően hatékony.
S itt pedig gyanúsan az látható, amit szintén már régebben leírtam, hogy minden tervezési folyamat végeredménye egy kényszerűségből kompromisszumos megoldás. Gyanúsan tudják nagyon jól, hogy a saját maguk által elképzelt komplex rendszeren belül, milyen fontos prioritásnak kell megfelelnie a majdan adott célra legyártott eszköznek, és azt oda optimalizálják, arra a feladatra. Persze van különbség adott időben elérhető technológiai, és főleg anyagi lehetőségekben, pl. az USA és a SZU, vagy jelenleg Oroszország közt, de nem biztos, hogy érdemes, sőt, hogy SZABAD direktben megfeleltetni egyes kiragadott rendszerelemeket egymásnak, főleg nem mindig csak nyugati szemüvegen keresztül. Ezekre szoktam egyébként általában "ugrani"...
M
molnibalage
Guest
N+1-szer el lettek mondva, hogy ezek rohadtul semmitmondó adatok.
A fékpadi t/w arány semmit sem jelent, mert a tolóerő karakterisztika és a magassága hatása erősen toríztja a fékpadi arányt.
A szárnyterhelés is semmitmondó, mert nem veszi figyelembe a törzset illetve a külső függesztmények hatásával sem számol. Ezen felül a gép vízszintes gyorsulásánál a gép légellenállása számít és emelekdésnél a tömeg és a légellenállás.
Hogy ezt honnan vette, azt úgy szeretném tudni, mert konkrétan 6xAIM-120 + 2xAIM-9-cel a EF sanszosan alig képes elérni az M1.5-öt utánégetőlvel (tisztán képes légiharc rakéta nélkül az M1.4-re kb. 50% keróval) míg az F-22 ezzel szupercirkál, utánégető nélkül... "Kicsit eltérő" légellenállás/tólóerő arányt sejtet ez...
Ez a rész meg konkrétan téves. Az EF T-nek nincs harcászati értelmeben vett szupercirkáló képessége ésszerű loadouttal és tüzelőanyaggal még sanszosan AA konfigban, nemhogy csapásmérőként. Az F-22 és EF belső tüzelőanyag készletének mennyiségére is érdemes lenne egy pillantást vetni. Izé...
A TVC-nek semmiféle hatása nincs a szupercirkálásra. A SC-hez nincs sem idő, sem távolság paraméter rendelve, ezért a tüzelőanyag tonnáknak semmi értelme.
Ez az első értelmes rész, de szignifikánsnak hívni azt, ami nem minden idős képesség...
Ezt azóta részben már orvosolták. Egyébként meg a többi gép nemigen szorul arra, hogy tudja, hogy hol van az F-22. Elég, ha az tudja, hogy a többiek hol vannak.
Teljesen más kategória a gép. Vicces, hogy az F-22 előnyeit mennyire kissebbíti és a nem minden idős egyetlen előnyét meg mennyire felnagyítja az írás.
Itt azért csuklik az ember megint. Vontatott csali 1999-ben is volt már USAF gépen. A Growleren meg mi is van? Izé.
Az "érdekes" elég furcsa szó erre. Az idézett írás túlnyomó része butaság, vagy semmiféle jelentés tartalma nincs vagy semmivel nincs alátámasztva. Csak a szokásos erőlködés annak maszatolására, hogy egy ennyire drága gép miért tud csak annyit, amennyit...