Ezzel pont elvész az AESA egyik előnye:a kisebb karbantartás igény.Oké értem a mástípusú előnyöket de akkor is.
Az ESA radaroknál valahogy mintha elfelejtene a többség egy "apróságot". Az, hogy a mecha legyezéssel szemben a radarnak a radar középvonalához képest csökken az észlelési távolsága. Mennyire? Hát, kapaszkodjatok meg...
@Hpasp mester támogatásával.
Phased Array Antenna Gain
The gain of a phased array with half-wavelength element spacing is given by the formula:
G = 10 log10(N) + Ge
where G is the array gain (when it is directed 90° to the line of antennas);
N is the number of elements in the array;
Ge is the gain of an individual element.
Gain reduction from boresight
10 log10 (cosine of angle from boresight)
The gain reduction for 45° from boresight is then 0.707 or 1.5 dB
Alkalmazva ezt, ha van mondjuk egy 1000db egységes AESA antennád, annak a nyeresége
0° oldalszögnél
G = 10 log10(N) = 10 log10(1000) = 30dB
45° oldalszögnél
30dB + 10 log10 (cos 45°) = 30dB - 1.5dB = 28.5dB <- elhanyagolható
60° oldalszögnél
30dB + 10 log10 (cos 60°) = 30dB - 3dB = 27dB <- ez (-3dB) már a nyereség fele!
80° oldalszögnél
30dB + 10 log10 (cos 80°) = 30dB - 7,6dB = 22.4dB <- majdnem 6x kisebb!!!
90° oldalszögnél
30dB + 10 log10 (cos 90°) = 30dB - ¹/₀dB = 0dB <- zéró
Szóval 120°-os legyezésnél (±60°) a szélén már csak fele az antenna nyeresége -3dB, ami elég sok.
Nem is szoktak ennél jobban oldalra nézni (max mechanikusan rásegítve)
Na, akkor vegyünk elő a kedvenc tanárom által készített Dvina számítást. Hanyagoljuk el az elejét és koncentráljunk arra, hogy mit tudott az 1 m2-es cél esetén. A többi az abból adódik, hogy mit a Dvina felépítése és milyen frekin üzemel, stb.
https://forum.htka.hu/threads/sz-75-dvina-sa-2-guidline.368/page-2#post-466831
40 log(D) = PT - PR + 2G - 103 - 20 log(F) + 10 log(o)
40 log(D) = 90dBm - -92dBm + 71.5dBi - 103 - 74dB + 0 = 76.5dB
log(D) = 1.912
D = 10^1.912 = 82km (Ezt elgépelte a linknél.)
A Dvinánál nézve az egyenletben 2G az antenna nyereség, ez változik, ha ESA radar lenne.
Képzeljünk el egy olyan AESA radart, ami pont annyi antenna nyereséggel bírna, mint a Dvina. Tök mindegy mekkora lenne, csak képzeljük el, hogy ennyit tudna.
Mi történik akkor, ha a cél a pásztázási zóna szélén, +/- 60 fok táján repül? Akkor a 2G résznél - 6dB van.
Tehát az egyenlet vége hogyan változik?
40log(D) = 76.5 dB ----> 40log(D) = 70.5 dB
Elsőre nem tűnik súlyosnak ugye? Na, akkor fejezzük be a számítást.
D = 10^1.7616 = 57 km.
57/82 = 0,7
Tehát ez -30% észlelési távolság.
Szóval nekem ebből az jön le, hogy kib*szott nagy előny, ha ki lehet téríteni egy ESA radart.
- Akkor is képessé vált célt követni, ahol más már nem tudna.
- Ellenben a fenyegetés fő irányába kitérítve az észlelés táv csökkenése is elkerülhető és optimalizálható.
Mondjuk ez alapján az összes ESA radaros SAM rendszernél is a HMZ diagram, mondjuk, izé.
Az Sz-400 rendszernél az MFR a brosúra adat szerint 4 m2-es célra tud 250 km észlelési távot zavarmentes környezetben. Akkor ezek alapján-60 fok táján van, az antenna szélén, akkor nincs az 175 km sem. Na, ezért is szűkítették le az Sz-300PMU1/PU-tól a pásztázási zónát +/-60 fokról +/- 45-re. De még ott is van a zóna szélén azért 20% észlelési táv veszteség a középvonalhoz képest...
. Hirtelen össze se tudnám számolni, hány Tornado-festést adtak ki.
