Annyira nincs nagy difi. A Sas belső tüzag. kapacitása tényleg kisebb, csak éppen van három bazinagy pótosa. Azokkal légitankolás után lehet kufárkodni rendesen. Tehát ideális esetben a pótosok leoldása után majdnem a teljes belső meglehet neki, a Szu-27 ~20 ezer fontos kapaciásából ha levonjuk mondjuk a 2x600 gallont (szárnypótos) - az F-15 a beszámolók alapján a CL pótost csak a dogfight megkezdése előtt dobták, a szárnypótost már BVR fázis alatt is, hogy gyorsuljanak a Sparrow minél távolabbra hajításához. az odaútra.
Ha így nézzük, akkor nekem az jön ki, hogy a Szu-27 nem áll jobban készlet tekintetében egy álagos helyzetben, kb. azonos.
Erre mondtam azt már többször is, hogy örök dilemma, hogy mekkora legyen a belső tüzag. készlet, mert ha nagyon magas a belső arány, akkor az aránytalanul nagy gépet jelent, ennek minden hozadákával. Lásd F-35, az sem lett kiemelkedő a repteljesítményével elvileg, csak "átlagos". Ha több belső kerót akarsz, az térfogat, amitől a gép mérete nő, nagyobb lesz a felülete, nagyobb tömeg, nagyobb légellenállás. Eredmény?
A cikkben látható, hogy az AL-31 tolóereje 2-5 km között azonos vagy kisebb, mint az F100-é. A dolog szépséghibája az, hogy az Szu-27 üres tömege vagy laza 3-3,5 tonnával nagyobb, mint az F-15C változaté. Uh...
Az F-16 koncepjiója a legszélsőségesebb változata az "ultrakönnyűt, ultrakicsit és brutálisat" koncepciónak. Három pótossal és egy légitankolással azért minden, csak nem kurta lábú. Ugyebár Osirakig földközelben elmentek és nagy magasságban haza úgy, hogy odafelé még vittek 2x2000 fontos bombát, annak tömegével és légellenállásával, légitankolás nélkül.
Akkor el lehet képzelni, hogy egy HI-MED légiharc-HI profillal mire képes, ha csak 4-6 winder van rajta. A pótos elvileg nem egy túl drága valami tudtommal, fogyóeszköz.Kérdés, hogy háborúban azért tényleg meddig bírták volna azt, hogy ezeket hajigálják el. (A CL pótost nem feltétlenül kellett volna, az még a "belefér" kategória volt a 4.gen előtti gépek ellen.)
Az F-16 ameddig őrjáratozik vagy a harmező felé tart, a pótosokból jól elvan még, még ha csak a 2x370 + 1x300-zal számolsz. Ha 2x600-zal + 1x370-nel, akkor aztán meg tényleg. Semmi más nem számít csak az, hogy a légiharc elejéig megtartsa a belső kerót. Az 7000 font, nem olyan kevés sok, csak éppen pillekönnyű vele a gép. A üres tömeg / belső tüzag. aránya elképesztően magas, majdnem 40%, az F-15A esetében ez 30% alatt volt kicsivel. Ez nem azt jelenti, hogy a gép visz sok kerót, hanem azt, hogy menyire könnyű a madár.
Emiatt van az, hogy F100 olyan paramtéreket adott neki, hogy bizonyos helyzetben még az F-15-öt is felülmúlta. A '80-as évek ultimate dogfigtere az F-16A volt. A Ps értékei olyanok voltak, hogy a mai F-16C gépek tudtommal nem érik el, mert annyival nehezebbek lettek a "svájci bicska" státusz és élettartam követelmények miatt. Folyamatosan erősítgették a sárkányt, az erősebb hajtómű csak arra volt jó, hogy küzjön a felszedett kilókkal és azzal, hogy mindenféle poddal teliaggatták. Persze a gép harcrtéke ettől nőtt SEAD és AG feladatkörben, de 2-4 AIM-9-cel és semmi mással csupaszont az F-16A mai napig egy legenda. Lehet, hogy nem volt csilivi MFD és sokminden más, de az a Sólyom maga volt a nyers erő és az elegancia! Manőverező légiharban mai napig megállja a helyét repteljesítményben.
