F-22 Raptor (Lockheed Martin,USA)
- Téma indítója GrGLy
- Indítva
-
Ha nem vagy kibékülve az alapértelmezettnek beállított sötét sablonnal, akkor a korábbi ígéretnek megfelelően bármikor átválthatsz a korábbi világos színekkel dolgozó kinézetre.
Ehhez görgess a lap aljára és a baloldalon keresd a HTKA Dark feliratú gombot. Kattints rá, majd a megnyíló ablakban válaszd a HTKA Light lehetőséget. Választásod a böngésződ elmenti cookie-ba, így amikor legközelebb érkezel ezt a műveletsort nem kell megismételned. -
Az elmúlt időszak tapasztalatai alapján házirendet kapott a topic.
Ezen témában - a fórumon rendhagyó módon - az oldal üzemeltetője saját álláspontja, meggyőződése alapján nem enged bizonyos véleményeket, mivel meglátása szerint az káros a járványhelyzet enyhítését célzó törekvésekre.
Kérünk, hogy a vírus veszélyességét kétségbe vonó, oltásellenes véleményed más platformon fejtsd ki. Nálunk ennek nincs helye. Az ilyen hozzászólásokért 1 alkalommal figyelmeztetés jár, majd folytatása esetén a témáról letiltás. Arra is kérünk, hogy a fórum más témáiba ne vigyétek át, mert azért viszont már a fórum egészéről letiltás járhat hosszabb-rövidebb időre.
-
Az elmúlt időszak tapasztalatai alapján frissített házirendet kapott a topic.
--- VÁLTOZÁS A MODERÁLÁSBAN ---
A források, hírek preferáltak. Azoknak, akik veszik a fáradságot és összegyűjtik ezeket a főként harcokkal, a háború jelenlegi állásával és haditechnika szempontjából érdekes híreket, (mindegy milyen oldali) forrásokkal alátámasztják és bonuszként legalább a címet egy google fordítóba berakják, azoknak ismételten köszönjük az áldozatos munkáját és további kitartást kívánunk nekik!
Ami nem a topik témájába vág vagy akár csak erősebb hangnemben is kerül megfogalmazásra, az valamilyen formában szankcionálva lesz
Minden olyan hozzászólásért ami nem hír, vagy szorosan a konfliktushoz kapcsolódó vélemény / elemzés azért instant 3 nap topic letiltás jár. Aki pedig ezzel trükközne és folytatná másik topicban annak 2 hónap fórum ban a jussa.
Állítólag a bevonat az oka annak,hogy egy repült órára sok szerelt munkaóra jut.Gondolom belátták,hogy otthonra ez nem élet halál kérdése és így próbálnak spórolni.
Az F-22-es és F-35A fej-fej melletti összehasonlítása, a bemutatóikon látható manővereik alapján:
Manőverezőképességben pont, hogy a Raptor a potensebb, vagy jobbanmondva inkább sokoldalúbb, viszont ami tényleg feltűnő az az, hogy az F-35A ha kiengedi a botot és minimál állásszögön nagy fáklyával gyorsításba kezd, akkor nagyon meg tud indulni.
A Raptor a vektorálás miatt nagyon be tudja szűkíteni a manővereket, az F-35A meg lényegében mindent meg tud csinálni, amit az F-22-es, csak azzal a különbséggel, hogy nem tudja úgy elhúzni az orrát, ugyanakkor nem is koptatja el úgy a sebességét.
Vegyük például a Pedal Turn manővert (4:03), ami egy vezetett lapos dugóhúzó, az F-22-esenél szinte talpon liftelést és közben tetszőleges irányokba forgást jelent, nagyon látványosan. Ezt a manővert az oroszok Stopernak hívják és náluk ez még látványosabb, de az F-22-esnek egyátalán nincs szégyenkezni valója. Közel ugyanolyan jól meg tudja csinálni, pedg a fúvócsövekkel oldalirányú tolóerővektor komponenst nem is tud előállítani.
Hanem az F-35A ezt a manővert csak jóval kevesebb fordulatig és sokkal nagyobb merüléssel, félig-meddig lógó orral a föld felé forogva tudja csak és kizárólag maximális utánégetéssel képes megcsinálni, Ennek oka, hogy a TVC-s gépekkel ellentétben, melyek majdnem a függőleges tengelyük körül forogva merülnek, az F-35-ös inkább a merülés tengelye körül spirálozik lefelé. Ehhez tolóerőre és némileg az orrát leadva, valamekkora útirányú sebeségre is szükség van.
Erre mondhatnánk, hogy így "nem annyira nagy kunszt", de lássuk be, ebből így könnyebb a manőver végével sebességet gyűjteni, mivel már eleve van valamennyi.
A TVC-s gépek meg talpon fejezik be a forgást és még utána kell erőből kitolniuk magukat.
A Raptor a vektorálás miatt nagyon be tudja szűkíteni a manővereket, az F-35A meg lényegében mindent meg tud csinálni, amit az F-22-es, csak azzal a különbséggel, hogy nem tudja úgy elhúzni az orrát, ugyanakkor nem is koptatja el úgy a sebességét.
Vegyük például a Pedal Turn manővert (4:03), ami egy vezetett lapos dugóhúzó, az F-22-esenél szinte talpon liftelést és közben tetszőleges irányokba forgást jelent, nagyon látványosan. Ezt a manővert az oroszok Stopernak hívják és náluk ez még látványosabb, de az F-22-esnek egyátalán nincs szégyenkezni valója. Közel ugyanolyan jól meg tudja csinálni, pedg a fúvócsövekkel oldalirányú tolóerővektor komponenst nem is tud előállítani.
Hanem az F-35A ezt a manővert csak jóval kevesebb fordulatig és sokkal nagyobb merüléssel, félig-meddig lógó orral a föld felé forogva tudja csak és kizárólag maximális utánégetéssel képes megcsinálni, Ennek oka, hogy a TVC-s gépekkel ellentétben, melyek majdnem a függőleges tengelyük körül forogva merülnek, az F-35-ös inkább a merülés tengelye körül spirálozik lefelé. Ehhez tolóerőre és némileg az orrát leadva, valamekkora útirányú sebeségre is szükség van.
Erre mondhatnánk, hogy így "nem annyira nagy kunszt", de lássuk be, ebből így könnyebb a manőver végével sebességet gyűjteni, mivel már eleve van valamennyi.
A TVC-s gépek meg talpon fejezik be a forgást és még utána kell erőből kitolniuk magukat.
M
molnibalage
Guest
Ezt a Gripennél is meg lehet figyelni. Pontosan erre szoktam mondani, hogy ezért nem ér szart sem a tolóerő/tömeg arány. Mert semmit nem mond el a légellenállás nagyságáról.
Viszont pont ezért van az, hogy nincs a világos olyan külső függesztményes vadászgép, ami harcászati értelemben hangsebesség felett repülne. A hullámellenállást teljesen hazavágják a függesztmények. Lehet mindenféle marketing bullshitet tolni, de engem nem hat meg. Teljesen egyértelmű ez a vadászgépek FM-jeiben levő performance envelope görbék alapján. Az, hogy 2-4 db rakétával esetleg elérhető a EF Ty. számára utánégtős gyorsítás után a M1.3 az kb. kend a hajadra kategória.
Egy függesztmény nélküli telitankolt F-16CJ as kb. 20+7 ezer font. Egy 6xMk-82 és fél tankos F-16CJ is kb. annyi. A tömeg azonos, de a légellenállás brutálisan eltér.
Ezért van az, hogy amíg a Gripen BVR gyorsításhoz még egész megfelelő paraméterekkel bírhat, ettől függetlenül a tolóereje elégtelen ahhoz, hogy dogfigtban birkózzon HOBS nélkül még egy F-16 Block 30/32 ellen is. Szenvedés. Nem én használtam ezt a szót. A pilóták.
A 2D vektorálás és a két hajtómű asszim tolóereje látszik szerintem. Az viszont önmagában "csoda", hogy TVC és egy hajtóművel mit megcsinál az F-35A. Olyasmiket, amire az F-16-nak soha semmiféle sansza nem volt és nem is lesz.
Azért egy valami látszik. Amióta elkezdtek istenes demókat repülni az F-35A-val csak a legmegveszekedettebb barmok linkelik pierre sprey idióta beszólásait sok évvel ezelőttről.
Erre akkor reagálnék is három dolgot:
- Az F-22-esnél a bemutató első felében van egy látványos J-Turn. A gép miután az első pár manőverkombináción túl van, végrehajt egy ugrást, abból egy agresszív átnyomást, majd felkapja az orrát és bal legyezővel megfordul. Namost, ezt 2008 óta a pilóták full utánégetésen, szimmetrikus tolóerővel csinálják, kivéve a 2017-es évben, mert az akkori szezon pilótája pár alkalommal aszmmetrikus tolóerővel csinálta a manővert. Csakhogy érdemi különbség nélkül. Nincs akkora erőkarja a hossztengelyhez közeli beépítés miatt az eltérő tolóerőnek. És ez tavaly jól látszott a finn F/A-18C Hornet bemutatóján is a RIAT-on. Nem véletlen, hiszen a közeli hajtómű elrendezéssel pont az aszimmetriát akarták ezeknél a gépeknél mérsékelni, egyhajtóműves repülések idejére.
- Az F-16-os egy penge masina. Mindene adott, hogy úgy repülhessen, mint egy Hornet, csak jóval dinamikusabban. Egyet kivéve. Az a baj vele, hogy dinamikus 40 fokos belerántás felett a vízszintes vezérsík átesik, emiatt a Deep Stall jelenség jelentkezik. A statikailag instabil konstrukció így elveszíti legfőbb beavatkozó felületét, emiatt a géppel sokkal kisebb állásszög tartományban, de cserébe jóval nagyobb szögsebességgel és így dinamizmussal repülik, mint mondjuk a Hornetet. Ezt a kvázi hiányosságot időrendben először a szovjet tervezők korrigálták a saját munkájukon. Ők ugyanis a T-10Sz tervezésekor árgus szemekkel tanulmányozták az YF-16A nagy állásszögű kontrollálhatóságát és annak határait. Ebből lett a jól ismert Szu-27-es, annak nem ok nélkül hátranyilazott kilépőélével és jó nagy vezérsíkaival. Majd a következő csapat a japán Mitsubishi volt, akik a General Dynamics nagyobb fesztávú Agile Falcon projektjét átvették, csökkentették a belépőél nyilazását, előrenyilazták a kilépőélet és hasonló nyilazási szögekkel egy a Falcon-énál nagyobb felületű vízszintes vezérsíkot alkalmaztak. Ez lett a Mitsubishi F2. Végezetül a Lockheed mérnökei az F-35-ösöknél hasonló megoldásokkal érték el, hogy az a fránya vezérsík még 70 fokon se essen át, hogy képes legyen kontrollálni a gépet. Ez az állásszög csak merülésben érhető el, de vízszintes repülésben 55 fokig húzható el a gép orra és vezethető a gép mindhárom tengely körül
- Végezetül, amióta elkezdtek istenes demókat repülni az F-35-ösökkel, kellemes hozadéka lett a dolognak, hogy a Viper Demo is sokkal látványosabb, sűrűbb, érdekesebb lett. Pedig ugyanúgy az USAF-ról van szó, mint eddig is.
M
molnibalage
Guest
Azért egy Dale Snodgrass féle F-35 bűvészkedése kíváncsi lennék.
Kár, hogy az öreg már csak MB339-essel repül, még az F-86-osát is leadta.
Vagy nem tudom mi lett vele.
Illetve abban se vagyok biztos, hogy még repül-e a srác.
Amit az idei F-35C felkészülésekből látni lehetett idáig az a Heritage Flight-ra való tréning. Általában a beélesített demoprogram előtt egy-két évig a gépek odaát csak ilyen félig-meddig önálló programmal, más gépekkel összeállva adnak ízelítőt a tudásukból.
Tavaly előtt csak pár forszázsos áthúzás volt a repülőnapokra érkezési és távozási napon, tavaly egy-két manővert is belefűztek, de a C nem volt a légibemutató szezon dedikált műsorszáma az USA-ban. Aki szerencsés volt, láthatta.
Idén már egy összetettebb manőversorozattal készültek, Corsair-ek és Super Hornetek társaságában, a Heritage Flight vegyes kötelékezéseket kitöltő párperces szünetekre.
De ezt most elmosta a vírus.
Viszont hiába a legnehezebb variáns a C, hiába ennek van a legnagyobb szárnya, ami biztos rontja a légellenállást, de úgy az alaktényezőt is, ez is bitang mód be tud gyorsulni. És hiába nincs egyátalán semmilyen LERX-e vagy akár annyi örvénygeneráló éle, mint az A-nak és a B-nek, amit meg nem old meg az örvényekkel és a tolóerő/tömeg aránnyal, azt megoldja szárnyfelülettel és a jóval komolyabb mechanizációjával:
Vagy nem tudom mi lett vele.
Illetve abban se vagyok biztos, hogy még repül-e a srác.
Amit az idei F-35C felkészülésekből látni lehetett idáig az a Heritage Flight-ra való tréning. Általában a beélesített demoprogram előtt egy-két évig a gépek odaát csak ilyen félig-meddig önálló programmal, más gépekkel összeállva adnak ízelítőt a tudásukból.
Tavaly előtt csak pár forszázsos áthúzás volt a repülőnapokra érkezési és távozási napon, tavaly egy-két manővert is belefűztek, de a C nem volt a légibemutató szezon dedikált műsorszáma az USA-ban. Aki szerencsés volt, láthatta.
Idén már egy összetettebb manőversorozattal készültek, Corsair-ek és Super Hornetek társaságában, a Heritage Flight vegyes kötelékezéseket kitöltő párperces szünetekre.
De ezt most elmosta a vírus.
Viszont hiába a legnehezebb variáns a C, hiába ennek van a legnagyobb szárnya, ami biztos rontja a légellenállást, de úgy az alaktényezőt is, ez is bitang mód be tud gyorsulni. És hiába nincs egyátalán semmilyen LERX-e vagy akár annyi örvénygeneráló éle, mint az A-nak és a B-nek, amit meg nem old meg az örvényekkel és a tolóerő/tömeg aránnyal, azt megoldja szárnyfelülettel és a jóval komolyabb mechanizációjával:
Tudtommal nincs.
Paul Metz repült az YF-23-assal, de sosem repült az YF-22-essel, csak az F-22-essel.
Jim Sandberg viszont nem.
David Fergusson és Tom Morgenfeld F-117 és YF-22 (meg még sok egyéb Lockheed típus) pilótái közül csak Morgenfeld repült az X-35-össel is.
Az X-35-össel (X-35, majd az abból átépített X-35B) és az F-35 AF001 gépekkel sokan repültek olyanok, akik az F-22-essel is, mint Joe Bisley, vagy Paul Smith, de ők nem repültek az YF-22-essel.
Fred Davy Knox repült az F-22-essel és az X-32-essel, de nem repült az YF-22-essel.
Philip Yates és Edward Cabrera repültek az X-32-essel de ebből Cabrera repült csak az F-22-essel is, viszont egyikük sem repült az YF-22-essel.
Az ok egyszerű, azzal a két-két géppel összesen csak négy ember repült. Kettő az egyikkel, kettő a másikkal.
Paul Metz repült az YF-23-assal, de sosem repült az YF-22-essel, csak az F-22-essel.
Jim Sandberg viszont nem.
David Fergusson és Tom Morgenfeld F-117 és YF-22 (meg még sok egyéb Lockheed típus) pilótái közül csak Morgenfeld repült az X-35-össel is.
Az X-35-össel (X-35, majd az abból átépített X-35B) és az F-35 AF001 gépekkel sokan repültek olyanok, akik az F-22-essel is, mint Joe Bisley, vagy Paul Smith, de ők nem repültek az YF-22-essel.
Fred Davy Knox repült az F-22-essel és az X-32-essel, de nem repült az YF-22-essel.
Philip Yates és Edward Cabrera repültek az X-32-essel de ebből Cabrera repült csak az F-22-essel is, viszont egyikük sem repült az YF-22-essel.
Az ok egyszerű, azzal a két-két géppel összesen csak négy ember repült. Kettő az egyikkel, kettő a másikkal.
Érdekes, rendhagyó bemutató a Raptorral. A repülőgépvezető a dedikált 2018-19 demópilóta, azonban az alkonyati fényviszonyokhoz egy P-51-es trojkával állt össze kötelékezni, majd látványos utánégetős áthúzásokkal szórakoztatta a nagyérdeműt, Közben meg egy-két manőverkombinációt a műsorból is előad. Én ugyan hiányoltam a naplementében igen látványos vektorálós loopingokat, de azért így se rossz. Érdekes a szokatlanul hosszú ideig kitartott nagy állásszögű lassú áthúzás.
Nagyon profin megtervezett, látványos és kemény bemutató program!! Lehet tudni hogy ki a pilóta? Szívesen látnám egyszer élőben is közvetlenül a fejem fölött Ostravában ... bár sajnos semmi reményem hozzá.
Dale Snodgrass még a Tomcatnél is ősibb MiG-17F-el is nagyot és látványosat tudott repülni!!
Paul ‘Loco’ Lopez őrnagy:
https://www.airforceheritageflight.org/news/2019/11/06/paul-loco-lopez-f-22-raptor-demo-team/
Ez az egyik legjobb videó, mert itt szokatlan szögből, a box közepéről filmezhetett a kamerás. Mintha Ostravában lennél:
Itt pedig annyiban érdekes a start, hogy a tengerészgyalogos légibázis MCAS Beaufort repterén a nézőtér és a pálya egymáshoz képesti sajátos pozíciója miatt a megszokott föld feletti kigyorsítás utáni szimpla függőleges belerántást még megelőzi egy vízszintes is, ami miatt a műsorban megszokott normál ugrási sebesség helyett jóval kisebbel emelkedik a gép, de erő így is van bőven:
Köszi, a második tényleg ostravai élmény is lehetNE, szerintem nem véletlenül lett "Loco" a beceneve, tényleg mint a lokomotív, gyors, kemény és energikus ...
Hogy mennyit számít a pilóta és ezen felül az, amit megengednek neki a programja összeállításához, azt jól mutatja ez az amúgy igen jó minőségben fennmaradt 1986-os Tomcat demovideó.
A gép “csak” egy F-14A, de a pilótája a legendás Dale Snodgrass, a korszak pedig még az, ahol a Navy engedte a gépeivel a 9g-t is.
A legendásan pompázs-érzékeny, de a Tomcat felszállótömegéhez képest hirhedten alulmotorizáltnak ismert TF30-asok erőtlenségéből itt nem venni észre semmit, a gép jókora állásszögeken, hatalmas energiával manőverezik.
Már sokszor linkeltem ezt a videót, de érdemes mindig újranézni. Amúgy ebben az évben volt nálunk a MiG-23-as debütálása a budaörsi repülőnapon. Odaát meg ez volt a műsor:
A gép “csak” egy F-14A, de a pilótája a legendás Dale Snodgrass, a korszak pedig még az, ahol a Navy engedte a gépeivel a 9g-t is.
A legendásan pompázs-érzékeny, de a Tomcat felszállótömegéhez képest hirhedten alulmotorizáltnak ismert TF30-asok erőtlenségéből itt nem venni észre semmit, a gép jókora állásszögeken, hatalmas energiával manőverezik.
Már sokszor linkeltem ezt a videót, de érdemes mindig újranézni. Amúgy ebben az évben volt nálunk a MiG-23-as debütálása a budaörsi repülőnapon. Odaát meg ez volt a műsor:
T