F-22 Raptor (Lockheed Martin,USA)

  • Ha nem vagy kibékülve az alapértelmezettnek beállított sötét sablonnal, akkor a korábbi ígéretnek megfelelően bármikor átválthatsz a korábbi világos színekkel dolgozó kinézetre.

    Ehhez görgess a lap aljára és a baloldalon keresd a HTKA Dark feliratú gombot. Kattints rá, majd a megnyíló ablakban válaszd a HTKA Light lehetőséget. Választásod a böngésződ elmenti cookie-ba, így amikor legközelebb érkezel ezt a műveletsort nem kell megismételned.
  • Az elmúlt időszak tapasztalatai alapján házirendet kapott a topic.

    Ezen témában - a fórumon rendhagyó módon - az oldal üzemeltetője saját álláspontja, meggyőződése alapján nem enged bizonyos véleményeket, mivel meglátása szerint az káros a járványhelyzet enyhítését célzó törekvésekre.

    Kérünk, hogy a vírus veszélyességét kétségbe vonó, oltásellenes véleményed más platformon fejtsd ki. Nálunk ennek nincs helye. Az ilyen hozzászólásokért 1 alkalommal figyelmeztetés jár, majd folytatása esetén a témáról letiltás. Arra is kérünk, hogy a fórum más témáiba ne vigyétek át, mert azért viszont már a fórum egészéről letiltás járhat hosszabb-rövidebb időre.

  • Az elmúlt időszak tapasztalatai alapján frissített házirendet kapott a topic.

    --- VÁLTOZÁS A MODERÁLÁSBAN ---

    A források, hírek preferáltak. Azoknak, akik veszik a fáradságot és összegyűjtik ezeket a főként harcokkal, a háború jelenlegi állásával és haditechnika szempontjából érdekes híreket, (mindegy milyen oldali) forrásokkal alátámasztják és bonuszként legalább a címet egy google fordítóba berakják, azoknak ismételten köszönjük az áldozatos munkáját és további kitartást kívánunk nekik!

    Ami nem a topik témájába vág vagy akár csak erősebb hangnemben is kerül megfogalmazásra, az valamilyen formában szankcionálva lesz

    Minden olyan hozzászólásért ami nem hír, vagy szorosan a konfliktushoz kapcsolódó vélemény / elemzés azért instant 3 nap topic letiltás jár. Aki pedig ezzel trükközne és folytatná másik topicban annak 2 hónap fórum ban a jussa.

    Az új szabályzat teljes szövege itt olvasható el.

aquarell

Well-Known Member
2015. január 20.
16 803
61 304
113
Sose értettem,hogy ezt a csavarozgatást miért nem csavarhúzó géppel végzik. 100x gyorsabb lenne:)
Hát ez a " kulcs" amivel dolgozik, nem ideális a nagyobb erökifejtésre. És a csavarfej kimélésére. Egy racsni alkalmasabb lenne az inbus- csavarok lazítására és sokkal jobban elkerûlhető vele a csavar megsértése. Ráadàsul gyorsabban és biztonságosabban is menne a munka vele.
 

BJani

Well-Known Member
2020. január 28.
1 517
4 068
113
Na most ez az M szám így eléggé képlékeny, mert ugye a hangsebesség az a hőmérséklet függvénye, ez meg felmegy vagy 16-18 km magasra, a hőmérsékletcsökkenés meg 6.5 C/1 km, szóval...

A hangsebesség valóban a hőmérséklet függvénye, de a hőmérséklet csökkenése felfelé csak a troposzférában igaz. (Átlagosan egyébként valóban 6.5 fokC/km, de ez ugye a felszíni hőmérséklettől erősen függő! Extrém példa Szibéria, ahol a felszínen simán ugyanannyi a hőmérséklet télen, mint 10 km-en...)

A troposzféra tetején van a tropopauza, itt a hőmérséklet közel állandó, magasságtól függetlenül (a nevében is benne van, hogy megáll a hőmérséklet csökkenése).
A standard légkör szerint FL360 felett -56fok van, persze valamelyest ez is változik a valóságban. (ISA deviation)

A tropopauza felett van a sztratoszféra, itt a hőmérséklet újra emelkedik!
Itt van egy jó kis kalkulátor légköri számításokhoz:
http://www.hochwarth.com/misc/AviationCalculator.html

30 ezer lábon M2.5 az 2730 km/h ISA légkörben (-44 fokC)
36 ezer láb felett 2650 km/h, szintén ISA légkörben (állandó -56 fokC)
ha a hőmérséklet eltér a sztenderdtől, akkor +10fok kb. +60km/h-t jelent M2.5 esetén (-10fok esetén -60km/h)
 
T

Törölt tag 1945

Guest
A hangsebesség valóban a hőmérséklet függvénye, de a hőmérséklet csökkenése felfelé csak a troposzférában igaz. (Átlagosan egyébként valóban 6.5 fokC/km, de ez ugye a felszíni hőmérséklettől erősen függő! Extrém példa Szibéria, ahol a felszínen simán ugyanannyi a hőmérséklet télen, mint 10 km-en...)

A troposzféra tetején van a tropopauza, itt a hőmérséklet közel állandó, magasságtól függetlenül (a nevében is benne van, hogy megáll a hőmérséklet csökkenése).
A standard légkör szerint FL360 felett -56fok van, persze valamelyest ez is változik a valóságban. (ISA deviation)

A tropopauza felett van a sztratoszféra, itt a hőmérséklet újra emelkedik!
Itt van egy jó kis kalkulátor légköri számításokhoz:
http://www.hochwarth.com/misc/AviationCalculator.html

30 ezer lábon M2.5 az 2730 km/h ISA légkörben (-44 fokC)
36 ezer láb felett 2650 km/h, szintén ISA légkörben (állandó -56 fokC)
ha a hőmérséklet eltér a sztenderdtől, akkor +10fok kb. +60km/h-t jelent M2.5 esetén (-10fok esetén -60km/h)

CYuue.png
 

angelsoul

Well-Known Member
2016. február 13.
2 508
16 670
113
A hangsebesség valóban a hőmérséklet függvénye, de a hőmérséklet csökkenése felfelé csak a troposzférában igaz. (Átlagosan egyébként valóban 6.5 fokC/km, de ez ugye a felszíni hőmérséklettől erősen függő! Extrém példa Szibéria, ahol a felszínen simán ugyanannyi a hőmérséklet télen, mint 10 km-en...)

A troposzféra tetején van a tropopauza, itt a hőmérséklet közel állandó, magasságtól függetlenül (a nevében is benne van, hogy megáll a hőmérséklet csökkenése).
A standard légkör szerint FL360 felett -56fok van, persze valamelyest ez is változik a valóságban. (ISA deviation)

A tropopauza felett van a sztratoszféra, itt a hőmérséklet újra emelkedik!
Itt van egy jó kis kalkulátor légköri számításokhoz:
http://www.hochwarth.com/misc/AviationCalculator.html

30 ezer lábon M2.5 az 2730 km/h ISA légkörben (-44 fokC)
36 ezer láb felett 2650 km/h, szintén ISA légkörben (állandó -56 fokC)
ha a hőmérséklet eltér a sztenderdtől, akkor +10fok kb. +60km/h-t jelent M2.5 esetén (-10fok esetén -60km/h)

Mondjuk nem akartam belemenni a légkörszerkeztetbe az egyszerűség kedvéért, mivel a gép a sztratoszférába nem mászik bele annyira, hogy az számottevő legyen (a sztatoszférban a gradiens kevésbé meredek, mint a troposzférában). Amúgy a SLAR/DLAR alapból megfejeli a 6.5 Celsiust...
(Azt meg add hozzá, hogy a hőmérsékletváltozás az barometrikus magasságváltozással is jár, ökölszabály - 10C változás 4% magassáváltozás... franc se akar kalkulálgatni TAS-t, mivel M számról beszélünk)
 

pöcshuszár

Well-Known Member
2019. március 21.
23 889
47 328
113
Ezen a nagyon ferde, sima feluleten, egy kerdeses tapadasu labzsakban nekiallni soktucat berohadt csavarnak eröböl, biztosito kötel nelkul.... Hany metert esik a koma, ha ott az egyensulyabol kibillen?

Jó szemed van hozzá, én is ezt szúrtam ki már az első pillanatban. :eek: Mindenesetre szerintem kb. 2,5 méter magasan áll a Jimmy, onnan azért betonra már nagyon nagyot lehet esni!! De ha szerencséje van akkor nem kiszedi hanem becsavarja a csavarokat, ahhoz nem kell akkorákat erőlködni. Más is a hatás mint mikor egy megszorult csavarral erőlködik, és az hirtelen enged az "erőszaknak", a szegény szerelő meg hirtelen azt se tudja mibe kapaszkodjon. :D
Most nagyon okoskodás következik tőlem!
Ez érdeked dolog mert ha jól látom, az a "zoknipapucs" jellegű valami, amit a lábára húzott, nem csak azt szolgálja, hogy megvédje a gép borítását, hanem, ha jól megnézitek a talp részen speciális sárgás részei vannak, ami a tippem szerint egy vastagabb gumírozott rész. Ha pedig ez így van, akkor a ez a "zokni" kimondottan a viselője védelmét szolgálja, mert a bevonatolt géptesten ez a gumi talp szerintem úgy tapad, mintha szögestalpu cipőt vett volna.

A kép pedig egyértelműen arra enged következtetni, hogy ez egy nem tervezett javítás lehet kint a betonon. Ahol nem állt rendelkezésre a célállvány a szerelésre, és ezt a módszert választották.

Ami pedig a szerszámhasználatot illeti. Azt gondolom, hogy egy ilyen gépnél, ahogy elő van írva, hogy milyen lábzsákkal lehet csak lépkedni a felületén, úgy 1000%-osan biztos vagyok benne, hogy az is elő van írva, hogy mikor mivel kell végezni a munkát (ebben az esetben a csavar meghúzását/lazítását). Érdekes de amennyire szop@tás ezzel a kurblival tekergetni ezt a mennyiségű csavart, valószínűleg ez elsősorban a biztonságot szolgálja.
- egyrészt a használatához mindenképpen 2 kézzel kell fogni. Ergo, nehezebb elejteni. Elejtés egyenlő: bevonat sérülés...No way
- Ha le is esik valamilyen blőd eset kapcsán, akkor is nagyobb a valószínűsége, hogy lapjával esik , mint a hegyével, ami szintén segít elkerülni a felszín sérülését.
- az elektromos csavarbehajtók általában jóval nehezebbek, és hiába van mondjuk műanyag házuk, az elejtés kapcsán biztosan megsérülne a felület.
- hiába van a behajtókon nyomatékmérő, egy a csavarfejből kiugró bit végigszánthatja a csavar környékét. (a kurblinál a nem tekerő kéz sokkal jobban biztosít, mint az egykezes gépek esetén.)
- racsnis megoldással megint az a probléma, hogy a tengelytől távol fejted ki vele az erőt, így nagyobb lehet, a nem tengely irányú terhelés, ami szintén csavarfejből való kiugrást okoz.

Szóval akárki akármit mond, szerintem ez egy eszméletlenül beszabályozott és végiggondold folyamat, amihez egyszerűen a jóember nem használhat mást!
Persze egészen mást lenne mondjuk egy C vagy D csekk esetén, egy hangárban, a folyamat elvégzéséhez alapvető spéci szerelő állvánnyal.
Ott simán lehet, hogy alkalmaznak valamilyen nem emberi erővel működő célszerszámot.
Ugyanakkor, ha megengeded a célszerszám használatát (akár csak a rákapatás után a behajtásra), akkor szinte biztos, hogy mindenki azzal fog dolgozni, akkor is, ha olyan helyen kellene dolgozni, ahol kizárólag kézzel kellene. Ezt meg - többek között - csavarfejek fogják bánni.o_O
 

Allesmor Obranna

Well-Known Member
2010. április 30.
13 834
67 235
113
A képen látható panelt amúgy igen gyakran bontogatják. A békeidős, bemutatós, szögvisszaverőevel is külön felszerelt gépeken ezen a panelen sosincs rajta a speciális borítás, mi több, ennek a szegélye szokott a legkoszosabb lenni.
 

emel

Well-Known Member
2013. február 11.
9 073
15 029
113
Hát ez a " kulcs" amivel dolgozik, nem ideális a nagyobb erökifejtésre. És a csavarfej kimélésére. Egy racsni alkalmasabb lenne az inbus- csavarok lazítására és sokkal jobban elkerûlhető vele a csavar megsértése. Ráadàsul gyorsabban és biztonságosabban is menne a munka vele.
Nem "kulcs" hanem kurbli(-csavarhúzó)! És bizony nagyon nagy erőkifejtésre alkalmas, ha egyik kézzel rátenyerel az ember a végén lévő gombócra, a másik kézzel meg belenyúl a kurbli távolabbi szárát fogva és azzal is nyomja a csavarba a szerszámot, hogy ki ne ugorjon. Ha meg fentről kell vele dolgozni (pl. szárny felső felületén), akkor teljes testsúllyal rá lehet nehezedni, így tuti nem fog kiugrani a bit a csavarfejből. Ha viszont túl szoros a csavar, akkor gyakran előfordul hogy eltörik a bit (főleg ha túl van edzve és nem szívós hanem üvegkemény), és a letört hegye benne marad, beleszorul a csavar sliccelésébe! Ilyenkor jöhetnek az erőszakosabb módszerek meg az összes szentek "segítségül hívása". Egyébként ezek a borítás-csavarok általában nem imbusz-csavarok hanem kereszt-sliccelésűek (a régiek anker-csavarként ismerik), csak a sliccelés két szemközti szára egymáshoz képest el van tolva, nincs egy síkban.
 

Terminator

Well-Known Member
Szerkesztőségi tag
2010. április 19.
42 988
82 704
113
  • Tetszik
Reactions: Ocses

Terminator

Well-Known Member
Szerkesztőségi tag
2010. április 19.
42 988
82 704
113
Megnéztem a videót párszor és mikor a katapultálást mutatják olyan mintha nem egy F-22 lenne a képen. Nekem F-16-osnak tűnik.
Hozzáteszem, rossz akkor a videó minősége és ez bezavarhat.

Nekem is valami furcsa ebben a videóban, amikor a gép továbbrepül a katapultálás után...
 

Allesmor Obranna

Well-Known Member
2010. április 30.
13 834
67 235
113
Nekem is valami furcsa ebben a videóban, amikor a gép továbbrepül a katapultálás után...
Jajj ne!
Mióta vannak hegyek Floridában? Ez a tavalyi F-16-os baleset videója, de erről már beszéltünk...

To view this content we will need your consent to set third party cookies.
For more detailed information, see our cookies page.
 

Terminator

Well-Known Member
Szerkesztőségi tag
2010. április 19.
42 988
82 704
113
Jajj ne!
Mióta vannak hegyek Floridában? Ez a tavalyi F-16-os baleset videója, de erről már beszéltünk...

To view this content we will need your consent to set third party cookies.
For more detailed information, see our cookies page.

Na akkor már megint elfelejtettük egy pillanatra, hogy médiának semmit sem szabad elhinni...
 

wolfram

Well-Known Member
2011. július 30.
5 850
4 197
113
Arra emlékszem néhány "dokumentum" filmből, hogy az YF-23-nál és a raptornál is említették, hogy a max sebesség nagyon nagy, de az még mindig titkos ha jól tudom, csak azt szokták mondani,h 2+mach. Van egy régi könyvem, amiben még azt írják,hogy követelmény volt az ATF progrba a rövid idejű 3 mach sebesség. Gondolom ez utóbbiból nem lett semmi, de vajon mennyi lehet a Rapi max sebessége?

Egy jó tipp lehet, hogy hol van akkora felmelegedés, amihez már a blackbird féle spéci építés és anyagok kellenek? A kompozit, hogy bírja a hőt? Tudunk erről valamit?


Hivatalosan ugye utánégető használatával Mach 2 "osztály", ami a Lockheed terminológiáját figyelembe véve minimum 2410 km/h (ők a Mach 1-et kb. 1205 km/h-nak veszik). Az elméleti maximális sebesség tekintetében a fix szívócsatorna lehet a fő korlátozó tényező.

Egy jó tipp lehet, hogy hol van akkora felmelegedés, amihez már a blackbird féle spéci építés és anyagok kellenek? A kompozit, hogy bírja a hőt? Tudunk erről valamit?

A strukturális anyagok a gyakorlati maximális sebességet határozzák meg, vagyis azt a sebességet, amit meghatározott ideig és alkalommal elérhet károsodás nélkül. Az elméleti ennél lehet magasabb is (a Boeing pl. 3017 km/h-t ad meg maximális sebességnek az F-15-nél, de ez az érték már túl van a gép hivatalos strukturális limitjén).


Titkos a top speed, elvileg M 1.8 körül van nagy magasságban elejtett infómorzsák szerint. Na most ez az M szám így eléggé képlékeny, mert ugye a hangsebesség az a hőmérséklet függvénye, ez meg felmegy vagy 16-18 km magasra, a hőmérsékletcsökkenés meg 6.5 C/1 km, szóval...

A Mach 1.8 (de ez minden bizonnyal nem a Lockheed-féle "generalizált Mach", hanem valós, magasság és hőmérséklet szerinti érték, tehát km/h-ra lefordítva nem 2170, hanem annál jóval kevesebb) az utánégető használata nélkül elért hivatalos maximális sebessége.
 

Allesmor Obranna

Well-Known Member
2010. április 30.
13 834
67 235
113
A Raptornak idáig két maximális sebességét ismerte el az USAF. Az egyik a gépek maximális, engedélyezett csúcssebessége, utánégető nélkül, ez Mach 1.7. A maximális elért sebesség utánégető nélkül az Mach 1.82, ezt 2005 januárjában a rendszerbeállító kvalifikációs repülésen John P. Jumper tábornok, maga a légierő akkori vezérkari főnöke állította be:
https://www.af.mil/News/Article-Display/Article/135233/general-jumper-qualifies-in-fa-22-raptor/
Ebben a cikkben Mach 1.7-et meghaladó sebesség szerepel, de ezt máshol konkrétan Macj 1.82-nek írják le.

Jumper később valami kabátlopási ügybe keveredett és korrupció vádjával elzavarták a légierő éléről.
A tényleges csúcssebesség ezzel szemben csak annyi, hogy “több, mint Mach 2.0”.

A gépnek valóban fix szívócsatornája van, ez elviekben alapból ledegradálná a gép sebességét Mach 2.0 alá, de a valóságban egyátalán nem zárható ki, hogy eleve egy ennél nagyobb sebesség elérését lehetővé tevő profilja van az egész szerkezetnek.
Paul Metz, a Raptor legelső berepülőpilótája egy interjúban utalt rá, hogy változtatható szívócsatornával a gép tudná a Mach 2.7-et is, de a gyakorlatban képes az 1600 mph-nál nagyobb sebességre, ami eszerint Mach 2.2 is lehet.
Ugyanakkor olvastam már fejtegetést az oroszoktól, hogy az F-22-es a Mach 2.4-et is elérheti, pont a fix, de Mach 2 feletti sebességekre hangolt szívócsatornája miatt.
 
M

molnibalage

Guest
A Raptornak idáig két maximális sebességét ismerte el az USAF. Az egyik a gépek maximális, engedélyezett csúcssebessége, utánégető nélkül, ez Mach 1.7. A maximális elért sebesség utánégető nélkül az Mach 1.82, ezt 2005 januárjában a rendszerbeállító kvalifikációs repülésen John P. Jumper tábornok, maga a légierő akkori vezérkari főnöke állította be:
https://www.af.mil/News/Article-Display/Article/135233/general-jumper-qualifies-in-fa-22-raptor/
Ebben a cikkben Mach 1.7-et meghaladó sebesség szerepel, de ezt máshol konkrétan Macj 1.82-nek írják le.

Jumper később valami kabátlopási ügybe keveredett és korrupció vádjával elzavarták a légierő éléről.
A tényleges csúcssebesség ezzel szemben csak annyi, hogy “több, mint Mach 2.0”.

A gépnek valóban fix szívócsatornája van, ez elviekben alapból ledegradálná a gép sebességét Mach 2.0 alá, de a valóságban egyátalán nem zárható ki, hogy eleve egy ennél nagyobb sebesség elérését lehetővé tevő profilja van az egész szerkezetnek.
Paul Metz, a Raptor legelső berepülőpilótája egy interjúban utalt rá, hogy változtatható szívócsatornával a gép tudná a Mach 2.7-et is, de a gyakorlatban képes az 1600 mph-nál nagyobb sebességre, ami eszerint Mach 2.2 is lehet.
Ugyanakkor olvastam már fejtegetést az oroszoktól, hogy az F-22-es a Mach 2.4-et is elérheti, pont a fix, de Mach 2 feletti sebességekre hangolt szívócsatornája miatt.
Azért valahol elképesztő, hogy ennyire magas rangú embernek volt kvalifikációja a típusra. Vagy ezt hogyan hozták össze?