F-22 Raptor (Lockheed Martin,USA)

  • Ha nem vagy kibékülve az alapértelmezettnek beállított sötét sablonnal, akkor a korábbi ígéretnek megfelelően bármikor átválthatsz a korábbi világos színekkel dolgozó kinézetre.

    Ehhez görgess a lap aljára és a baloldalon keresd a HTKA Dark feliratú gombot. Kattints rá, majd a megnyíló ablakban válaszd a HTKA Light lehetőséget. Választásod a böngésződ elmenti cookie-ba, így amikor legközelebb érkezel ezt a műveletsort nem kell megismételned.
  • Az elmúlt időszak tapasztalatai alapján házirendet kapott a topic.

    Ezen témában - a fórumon rendhagyó módon - az oldal üzemeltetője saját álláspontja, meggyőződése alapján nem enged bizonyos véleményeket, mivel meglátása szerint az káros a járványhelyzet enyhítését célzó törekvésekre.

    Kérünk, hogy a vírus veszélyességét kétségbe vonó, oltásellenes véleményed más platformon fejtsd ki. Nálunk ennek nincs helye. Az ilyen hozzászólásokért 1 alkalommal figyelmeztetés jár, majd folytatása esetén a témáról letiltás. Arra is kérünk, hogy a fórum más témáiba ne vigyétek át, mert azért viszont már a fórum egészéről letiltás járhat hosszabb-rövidebb időre.

  • Az elmúlt időszak tapasztalatai alapján frissített házirendet kapott a topic.

    --- VÁLTOZÁS A MODERÁLÁSBAN ---

    A források, hírek preferáltak. Azoknak, akik veszik a fáradságot és összegyűjtik ezeket a főként harcokkal, a háború jelenlegi állásával és haditechnika szempontjából érdekes híreket, (mindegy milyen oldali) forrásokkal alátámasztják és bonuszként legalább a címet egy google fordítóba berakják, azoknak ismételten köszönjük az áldozatos munkáját és további kitartást kívánunk nekik!

    Ami nem a topik témájába vág vagy akár csak erősebb hangnemben is kerül megfogalmazásra, az valamilyen formában szankcionálva lesz

    Minden olyan hozzászólásért ami nem hír, vagy szorosan a konfliktushoz kapcsolódó vélemény / elemzés azért instant 3 nap topic letiltás jár. Aki pedig ezzel trükközne és folytatná másik topicban annak 2 hónap fórum ban a jussa.

    Az új szabályzat teljes szövege itt olvasható el.

dudi

Well-Known Member
2010. április 18.
50 479
84 567
113
A csúcsszuper manvőerező képesség mennyit is ért az AMRAAM ellen 1999-ben? Semmit. Na ennyit erről.

Ez nem túl ferr példa.Az amik gyakorlatilag úgy ismerték a 29-est mintha ők gyártották volna köszönhetően a németeknek,ukránoknak és többek közt nekünk.Úgy repültek a szerb pilóták,hogy felszállás után pár perccel sem a radar sem a besugárzásjelző vagy rádió nem működött hála a nyugati zavarásnak.Így azért nehéz,ráadásul a szerbek valamiért egyesével küldték fel a gépeiket(ennyi erővel ők maguk is felrobbanthatták volna őket).Ha meg valami csoda folytán működött valamilyen rendszer a gépeken akkor azért nem volt csodaszer az AMRAAM,egy magányos MIG-re 3-at indítottak amiből csak a harmadik talált(ha nem egyedül van a MIG akkor közel sem biztos,hogy ilyen nyugodtan lövöldözhette volna a rakétáit).
 

fip7

Well-Known Member
2011. november 9.
19 222
60 262
113
Molninak annyiban igaza van, hogy az IR hatásossága sok körülménytől függ. De kétségtelenül hasznos szerkezet. Egy komoly besugárzás jelzővel párosítva elvileg nem érhet váratlan meglepetés egy ilyen rendszereket használó gépet.

A délszláv háború 29-eseivel én se pro se kontra nem érvelnék, mert ha jól tudom a NATO majd 10 szeres túlerőben volt akkor a levegőben. Gyakorlatilag ha egy gép felé elindultak a 29-esek, akkor az felhúzta a nyúlcipőt, miközben N+1 másik folyamatosan támadta a szerb gépeket. Se normális besugárzás jelzőjük, se ECM-jük, se vontatott csalijuk nem volt.
Azt az egy dolgot tették amit lehetett, próbáltak a hegyek között repkedve, elkapni legalább 1-2 gépet. Pontos részleteket én nem ismerek, de amit tudok az alapján a radarjuk nem működött megfelelően (ellenséges EW) és a földi irányítással is nehezen tartották a kapcsolatot. Közel sem lehetetlen, hogy a KOLSZ alapján is megpróbálkoztak a célra repüléssel.
Szegényeknek annyi esélyük volt, mint malackának a szembe szélben.
 

grabo112

Well-Known Member
2011. október 15.
1 377
3 525
113
IR szenzorral elvileg lehet hozzávetőleges távot mérni háromszögeléssel, feltéve ha kettő van belőle, és ha ezek a lehetőségekhez elég távol vannak egymástól elhelyezve és megfelelően nagy a szög szerinti felbontásuk.

Az YF-12A protókon (SR-71 vadászváltozata) kísérleteztek vele, ott a két szenzor kb 3 méterre volt egymástól. Ez ugye a hatvanas években volt, azóta elég sokat fejlődött a technika, mégse terjedt el ez a duál-szenzoros megoldás azóta se, gondolom elsősorban azért mert nem képes a radarok pontosságát és megbízhatóságát elérni.

Felderítésre nyilván jó, de hogy a tűzvezetéshez szükséges pontosságú track-adatokat képezzen, pláne a radarok által elérhető távolságból, minden időben, az ezek szerint (ma még) nem realitás.

Ettől függetlenül egy célazonosításra alkalmas, képalkotó IRST jól kiegészíti a radart, szerintem a Raptor egyik legnagyobb hiányossága, hogy nincs ilyenje. Egyébként eredetileg terveztek IRST-t a géphez, de végül költségcsökkentési megfontolásból egyebek között ezt is törölték.
 
T

Törölt tag 1586

Guest
<blockquote rel="speziale">

...Őszinte leszek én nem tudom,hogy az F22 vagy az F117 volt-e a jobb lopakodó. Legalább is a külső kialakításnál azért az F117-nél szemmel láthatóan még sokkal jobban rámentek a geometrai stealth-re...

Bocs, egy apró kiegészítés...
Az F117 azért volt szögletes mert a 70-es években a szükséges számításokat még csak sík lapokra tudták elvégezni.
A B2, F22, F35, PAK-FA, stb... azért néznek ki "jobban" mert számítástechnika már lehetővé teszi görbe felületekre is a számítások elvégzését.

</blockquote>

Egyébként ha valakinek van kedve és ideje és van némi CAD tapasztalata, ahogy látom, ma már egész jó kis RCS kalkulációkat végezhet akár saját gépén is a MATLAB - POFACET programmal (akár a saját maga által kitalált repülőgépmodellen is :)

link: mathworks.com/matlabcentral/fileexchange/35861-pofacets4-1?s_tid=srchtitle

Itt egy minta mit lehet belőle kihozni. (a kínai J-20 ast elemezték ki vele)

ausairpower.net/APA-2011-03.html
 

fip7

Well-Known Member
2011. november 9.
19 222
60 262
113
rudi

Ez az otthoni RCS kalkuláció remélem nem komoly ötlet. Azt sem tudjuk miből van a Raptor, milyen bevonattal kezelték, milyen festéssel stb...
J-20-nál dettó.
Óriási a különbség a különböző anyagok között reflexióban!
 

grabo112

Well-Known Member
2011. október 15.
1 377
3 525
113
Egyébként az összes legyártott F-22-es orr-részén úgy kerültek kialakításra a szerkezeti elemek, hogy a tervezett, de végül elkaszált IRST számára megvan a hely és az összes bekötési pont alul, illetve ugyanígy gondoltak későbbi oldalranéző radarantennákra is a jobb- és bal oldalon (a PAK-FA-hoz hasonlóan).

Tehát igény szerint ezek aktivizálhatók egy jövőbeli modernizáció keretében. A PAK-FA belépőélbe épített L-sávú antennájához hasonlóra viszont akkor még nem gondoltak, bár néhány szerkezeti elem cseréjével (meg persze sok-sok dollárral) talán még az is megoldható.
 

beta

Well-Known Member
2011. október 26.
5 824
9 695
113
A TVC-ről és az F-22-ről jut eszembe, hogy az X-44-ggyel mi történt? Szerintetek működhetett volna az elképzelés?
 

amos

Active Member
2015. március 10.
160
59
28
beta is kimondta:)))
Úgy tudom a lopakodásnak nagyon jót tesz a függőleges vezérsík hiánya, ezt már régen észrevették az első csupaszárny gépeknél. Meg gondolom, h az összes mozgatható felülettel csak bajok vannak ebből a szempontból. érdemes megnézni hogyan trükköznek pl. az orrsegédszárny-szárny-törzs átmeneteknél, h elkerüljék az éles felületeket, derékszögeket...
Sztem ott lehet a fő probléma, h egy csomó helyzetben, pl. nagy magasságban kicsi a tolóerő amivel ez esetben kormányozhatsz. Mondjuk ez egy felderítőnél vagy csapásmérőnél nem olyan kritikus, viszont mi van ha pl. leáll az egyik hajtómű:)?
 

blaze

Well-Known Member
2013. október 5.
865
274
63
Na akkor méegyszer...
Eddig bármilyen forrást láttam pl a pirate rendszerről, mindegyik 50-70 mérföldes érzékelési távról írt szemből közeledő szubszonikus gépre. Ott mekkora az aero felmelegedés? Hát nem olyan nagy, legalább is egy működő rakétahajtóműhöz képest.
A Pirate pl. 140 fokos látószöggel rendelkezik, és 200 célt tud követni. És kurvagyors pásztázásra képes. Ha az EODAs tudott 1000km-ről érzékelni egy ballisztikus rakéta indítást, akkor miért olyan hihetetlen, hogy az IRST rendszer tudjon 40-50 km-ről érzékelni egy rakétaindítást?

70 mérföldről szubszonikus vadászgépet utánégető nélkül szemből? Na ez aztán a mese habbal kategória. Ez az ami még jó időben se nagyon lesz igaz. A "kurvagyors pásztázásra képes" képességet honnan vetted? A reklámanyaból? Persze 200 célt tud követni, ezt is el fogom most hinni.

Mit olyan nehéz megérteni abban, hogy a direkt feléd indított kisméretű rakétát sokkal nehezebb észlelni, mint egy ballisztikus rakétát ami kismilliószor nagyobb csóvát húz maga után, és neked erre oldalról van rálátásod? Kb. mint ha egy űrsikló indítást néznél. Arról szó, se a ballisztikus rakéta motorja milyen hosszan ég, az AAM-ek motorja meg általában pont a számodra kritikus közeli tartományban már egyáltalán nem fog.

Ne legyél már ilyen. Ha a támadó 300-500 km hatótávú standoff fegyverekkel támad, akkor Molni eredeti felvetése, hogy mit csinál a nem stealth vadász ha kíséretet kell adnia egy Sz300-al védett terület ellen, eleve értelmét veszti.

De azért a légitámadások többsége még mindig bombával megy, amit viszont 10-en pár km-nél messzebbről nem hajigálnak az F15/F16/F18 gépek. De gyanítom az F35 sem.
Arról meg nem is beszélek, hogy miből áll az Sz300-as rendszert mondjuk pár 10km-rel a védendő célterület elé telepíteni??

Ez meg szimplán marhaság. Védtelen gépeket nem fogsz bereptetni SZ-300 HMZ-be csak azért, hogy Mk. 82-t hajigáljon. Amíg van érdemi légvédelem addig csak a standoff fegyver megy és kész. Majd ha HARM-al meg a többi standoff A-G fegyverrel bedarálták a légvédelem nagy részét akkor lehet szépen megkezdeni közepes magasságról a többi bombázást, mert itt már a sok hordozható MANPADS, stinger, csöves légvédelem már nem tud utólérni.

Ha sima gép standoff fegyverrel sem tudja elérni a légvédelmet akkor meg beküldik a lopakodót, vagy valami olyan EW-t tolnak a seggükbe ami a standoff fegyver hatótávjáig biztosítja az eljutást.

Egyébként ha valakinek van kedve és ideje és van némi CAD tapasztalata, ahogy látom, ma már egész jó kis RCS kalkulációkat végezhet akár saját gépén is a MATLAB - POFACET programmal (akár a saját maga által kitalált repülőgépmodellen is :)

link: mathworks.com/matlabcentral/fileexchange/35861-pofacets4-1?s_tid=srchtitle

Itt egy minta mit lehet belőle kihozni. (a kínai J-20 ast elemezték ki vele)

ausairpower.net/APA-2011-03.html

Köszi, erre biztos rá fogok nézni. Egyébként is rengeteget dolgozok matlabbal, meg a téma is érdekel. Gondolom viszont ilyen dolgokat, mint pl. a szerkezeti összetétel nem nagyon tud kezelni. Persze ettől még a forma tesztelésére jó lehet.
 
S

speziale

Guest
70 mérföldről szubszonikus vadászgépet utánégető nélkül szemből? Na ez aztán a mese habbal kategória. Ez az ami még jó időben se nagyon lesz igaz. A "kurvagyors pásztázásra képes" képességet honnan vetted? A reklámanyaból? Persze 200 célt tud követni, ezt is el fogom most hinni.

ad1) olvass utána a neten a Pirate-nek. Most azt ne mondd már, hogy ha ezzel kapcsolatban minden forrás egységesen ilyen képességet állít, ne akard már azt mondani, hogy egyértelmű f*szság.

ad2) idézném Molnit (azzal kapcsolatban, hogy az USA miért kezdett el érdeklődni az IR rendszerek iránt): "Az ugye megvan, hogy 2010 óta felszállt a PAK-FA és a kínai stealth gépek? " Akkor mégiscsak hatásos lehet a lopakodók ellen az IR technika?

ad3) te meg a következőt értsd meg: a ballisztikus rakétát a kezdeti fázistól érzékelte a rendszer, amikor földháttér volt, és nem volt nagy magasságban szétterülő lángcsóva sem. És ember, 1000 km-ről!! A légiharc rakéta indításnál meg 50 km-ről beszélünk. Milyen légköri IR torzítás/elnyelődés van 1000 km-ről??
Egyébként meg hány mp az Amraam égési ideje? kb. 10 mp. Azért az elég idő, hogy érzékelj egy rakétaindítást égháttérben. De nyilván te azt is hülyeségnek tartod, hogy a pirate-ot az első légtérből történő rakétaindításoknál kifejezettn használják rakétaindítás érzékelésre.

<blockquote>Ez meg szimplán marhaság. Védtelen gépeket nem fogsz bereptetni SZ-300 HMZ-be csak azért, hogy Mk. 82-t hajigáljon. Amíg van érdemi légvédelem addig csak a standoff fegyver megy és kész. Majd ha HARM-al meg a többi standoff A-G fegyverrel bedarálták a légvédelem nagy részét akkor lehet szépen megkezdeni közepes magasságról a többi bombázást, mert itt már a sok hordozható MANPADS, stinger, csöves légvédelem már nem tud utólérni.

Ha sima gép standoff fegyverrel sem tudja elérni a légvédelmet akkor meg beküldik a lopakodót, vagy valami olyan EW-t tolnak a seggükbe ami a standoff fegyver hatótávjáig biztosítja az eljutást.

ad1) Most itt megint olyan háborúk tapasztalataiból indulsz ki, ahol a küzdő felek nagyon nem egy súlycsoport voltak. Nem mindig tudod ám egy ország légvédelmét szétkapni és úgy röpködni.

ad2) ne nekem reklamálj, Molni kezdte az egészet azzal, hogy de mi van ha egy Sz300-al védett terület támadása ellen kell vadászkíséretet adni, akkor milyen k*rva nagy előny a stealth. Ha a célponttól 350-500 km-ről hajigálod a standoff fegyvereket, akkor az egész Sz300-as kérdés érdektelen...
 
M

molnibalage

Guest
Ettől függetlenül egy célazonosításra alkalmas, képalkotó IRST jól kiegészíti a radart, szerintem a Raptor egyik legnagyobb hiányossága, hogy nincs ilyenje. Egyébként eredetileg terveztek IRST-t a géphez, de végül költségcsökkentési megfontolásból egyebek között ezt is törölték.
Itt most megint össze lett mosva a nagyfelbontású TGP kamera a nem képalkotós pásztázó IRST-vel...
 

blaze

Well-Known Member
2013. október 5.
865
274
63
ad1) olvass utána a neten a Pirate-nek. Most azt ne mondd már, hogy ha ezzel kapcsolatban minden forrás egységesen ilyen képességet állít, ne akard már azt mondani, hogy egyértelmű f*szság.

Csak éppen ez a 70 mérföld meg a 200 célkövetés meg a minden egyéb kb. olyan kategóriájú adat, mintha a wikiről kinézném egy légiharc rakétának az elméleti sztratoszférára jellemző kinematikai képességét, vagy még annál is irreálisabb.

ad2) idézném Molnit (azzal kapcsolatban, hogy az USA miért kezdett el érdeklődni az IR rendszerek iránt): "Az ugye megvan, hogy 2010 óta felszállt a PAK-FA és a kínai stealth gépek? " Akkor mégiscsak hatásos lehet a lopakodók ellen az IR technika?

Nincs abban semmi baj, hogyha érdeklődnek az IR rendszerek iránt. Minél nagyobb spektrumon vannak eszközeik annál jobban ki tudják próbálni, hogy melyik pont mire jó. Ettől még az IRST nem lesz elsődleges szenzor.

ad3) te meg a következőt értsd meg: a ballisztikus rakétát a kezdeti fázistól érzékelte a rendszer, amikor földháttér volt, és nem volt nagy magasságban szétterülő lángcsóva sem. És ember, 1000 km-ről!! A légiharc rakéta indításnál meg 50 km-ről beszélünk. Milyen légköri IR torzítás/elnyelődés van 1000 km-ről??
Egyébként meg hány mp az Amraam égési ideje? kb. 10 mp. Azért az elég idő, hogy érzékelj egy rakétaindítást égháttérben. De nyilván te azt is hülyeségnek tartod, hogy a pirate-ot az első légtérből történő rakétaindításoknál kifejezettn használják rakétaindítás érzékelésre.

Csak éppen a ballisztikus rakétának már közvetlen a földtől való elemelkedés után olyan eszméletlen csóvája van, hogy csak na. Az előbb néztem egy videót YT-n, még a szerényebb csóvával rendelkezők is kb. a rakéta teljes hosszával megegyezőek voltak, ami meg durvább volt az a rakéta hosszának 2-3 szorosa is volt néha, és lefelé terjedve egyre nagyobb átmérőben. Ezzel összehasonlítva egy AMRAAM gyakorlatilag a motor beindításánál produkál egy a rakéta hosszával kb. azonos méretű kilövellést néhány tizedmásodpercre, ez után a jól látható csóva meg a rakéta hosszának kisebb mint fele. És minderre szemből kéne rálátni, úgy hogy nagyrészt kitakarja a rakéta. Ehhez képest egy ICBM csóváját teljes hosszában és szélességében látod az indítás után még nagyon sokáig..

ad1) Most itt megint olyan háborúk tapasztalataiból indulsz ki, ahol a küzdő felek nagyon nem egy súlycsoport voltak. Nem mindig tudod ám egy ország légvédelmét szétkapni és úgy röpködni.

Milyen háború? Egy betűvel nem utaltam semmilyen korábbi háborúra. Egyszerűen légvédelem HMZ-be nem reptetsz be olyan gépet, aminek esélye sincs ott a túlélésre. Ez baromira független attól, hogy éppen milyen háború van. A bonyolult kérdés az, hogy honnan tudod, hogy hol, mennyi és milyen légvédelme van az ellenfélnek..

ad2) ne nekem reklamálj, Molni kezdte az egészet azzal, hogy de mi van ha egy Sz300-al védett terület támadása ellen kell vadászkíséretet adni, akkor milyen k*rva nagy előny a stealth. Ha a célponttól 350-500 km-ről hajigálod a standoff fegyvereket, akkor az egész Sz300-as kérdés érdektelen...

Miért neki reklamáljak? Te írtad, hogy a lopakodó képesség földi célok támadásánál sokkal jelentősebb, mint légiharcban. Ez így nem igaz.
 
M

molnibalage

Guest
Csak éppen a ballisztikus rakétának már közvetlen a földtől való elemelkedés után olyan eszméletlen csóvája van, hogy csak na. Az előbb néztem egy videót YT-n, még a szerényebb csóvával rendelkezők is kb. a rakéta teljes hosszával megegyezőek voltak, ami meg durvább volt az a rakéta hosszának 2-3 szorosa is volt néha, és lefelé terjedve egyre nagyobb átmérőben. Ezzel összehasonlítva egy AMRAAM gyakorlatilag a motor beindításánál produkál egy a rakéta hosszával kb. azonos méretű kilövellést néhány tizedmásodpercre, ez után a jól látható csóva meg a rakéta hosszának kisebb mint fele. És minderre szemből kéne rálátni, úgy hogy nagyrészt kitakarja a rakéta. Ehhez képest egy ICBM csóváját teljes hosszában és szélességében látod az indítás után még nagyon sokáig..
Számomra hihetetlen, hogy ezeket a tényezőek nem képesek felfogni egyesek. Cirka három nagyságrenddel nagyobb méretről van szó...
 
T

Törölt tag 1586

Guest
Köszi, erre biztos rá fogok nézni. Egyébként is rengeteget dolgozok matlabbal, meg a téma is érdekel. Gondolom viszont ilyen dolgokat, mint pl. a szerkezeti összetétel nem nagyon tud kezelni. Persze ettől még a forma tesztelésére jó lehet.

Érdemes elolvasni a J20-as projekt leírását. Szó sincs arról hogy ezzel az eszközzel bárki ottgon precízen kiszámolhatja egy gép pontos RCS értékeit, <b>DE</b>:
- igen jó közelítő értéket ad arra vonatkozóan hogy maga a forma az egyes irányokból STEALTH szempontból mennyire hatékony (tisztán látszik hogy szemből, alulról, részben oldalról kiváló, felülről (ahol a függőleges vezérsíkok vannak) közel sem annyira.
- gyakorlatilag a teljes szóba jöhető hullámhossz tartományban tudja vizsgálni a modellt (150 Mhz-től 28 GHz-ig)

Amit nem tud:
- nem tudja figyelembe venni az élekről való visszaverődést (de azt állítja hogy hogy a végeredményt ez nem befolyásolja jelentősen);
- nem tudja figyelembe venni a felületen haladó hullámok hatását (akármi is ez) ami viszont az első és hátsó légtérből mért eredményeket jelentősen befolyásolhatja (viszont jelentősen csökkenthető az élek megfelelő anyaggal való bevonásával);
- nem veszi figyelembe a gép orrán a radarhullám áteresztő kúp alatt magáról a radarról való visszaverődés hatását (nincs róla adat)
- nem veszi figyelembe szemből a hajtómű szívócsatorna reflexióját (mivel az úgyis S kialakítású) ezért teljesen elnyelőnek veszi, illetve hátulról a turbina és a fúvócső reflexióját (arra meg 100%-ban rálátni egy elég szűk tartományból)
(megjegyzés: mi hír erről a magyar kutatásról? link: archive-hu.com/page/3555838/2014-01-18/http://techmonitor.hu/piacmonitor/elemezes-velemeny/magyar-vedelem-a-vadaszgepeken-20130726
állítólag pont azt célozták hogy a forró pontok is kaphassanak valami radarabszorbens réteget)
- nem veszi figyelembe a kilógó alkatrészek (Pitot cső, antennák, stb..) hatását, a panel illesztések és aknaajtók hatását (ezeket jó esetben "farkas fogazzák" illetve még a szokottnál jobban is illesztik)

Viszont a modell figyelembe veszi a radarabszorbens bevonat hatását (természetesen elismerve hogy nincsenek részletes infók az ez irányú kínai eredményekről)
A modell 4 mm vastag carbon-composit felületen lévő 0,5-2,5 mm-es epoxi rétegbe ágyazott Ni-Zn ferrit elnyelő réteg hatásával számol.
Az eredmény meglepő (számomra legláb is):

J_20_Ni_Zn_Ferrite_Epoxy_RCS_Beam_Aspect.png


(Itt egy táblázat ami a fenti dBSM-ben megadott értékeket átszámítja a jobban ismert m2-be)

d_BSM_m2.png


Ebből a térrészből nézve (70-110 elevation - 230-310 azimut vagyis szemből felülről) egy egyébként nem túl erős STEALTH jellemzőkkel bíró formán milyen nagyot dob a radarabszorbens réteg!

Kb. erre alkalmas a szoftver...
 

emel

Well-Known Member
2013. február 11.
9 073
15 029
113
<blockquote rel="blaze">
- nem tudja figyelembe venni a felületen haladó hullámok hatását (akármi is ez) ami viszont az első és hátsó légtérből mért eredményeket jelentősen befolyásolhatja (viszont jelentősen csökkenthető az élek megfelelő anyaggal való bevonásával);

rudi
Régen PG-s koromban már hallottam/olvastam erről a "felületen terjedő hullám"-ról és kellően bambán nézhettem mi is lehet ez (nem csoda, sárkány-hajtóműves szerelő vagyok, a radar csak érdeklődés és "Szigorúan titkos!!" szinten tartozott rám - vagyis sehogy). Több elektromos/rádiós/radaros kollégát végignyaggattam, mire egyik mérnök tudta, hogy a repülőgép felületét érő radarhullámnak csak egy része verődik vissza közvetlenül és azonnal a felületről, a többi része eltérítődik és a felületen terjed tovább, mint ahogy a víz folyik egy síklapon. Ezek a felületen terjedő hullámok a felület első megtörésénél (törzs-szárny-vezérsík-fegyverfüggesztők), ill. szárny-fékszárny-csűrő és egyéb lemez-illesztéseknél verődnek vissza. Mikor a kolléga élénkebben érdeklődni kezdett a többféle visszaverődés %-os megoszlása meg egyéb részletek iránt, a prof (Szu-beli egyetemről van szó) lehűtötte, hogy ez már elméleti-tervezői szint, üzemeltető/javítóként nem tartozik rájuk (nyilván tudta hány országból hány külföldi ül a padokban azért is nem volt bőbeszédű, Szergejék nagyon sunyi "ezt még én sem tudom, honnan vesznek ilyen hülyeséget ilyen típus nincs is, stb" módon tudtak titkolózni).
 

amos

Active Member
2015. március 10.
160
59
28
És az is látszik, hogy L sávban jóval nagyobb (akár sokszoros értékű) az RCS ráadásul ebben a tartományban alig van függése a bevonattól. Nem véletlenül lesz ilyen a PAK-FA-n...
 

zsolti

Well-Known Member
2015. augusztus 8.
17 198
50 723
113
És az is látszik, hogy L sávban jóval nagyobb (akár sokszoros értékű) az RCS ráadásul ebben a tartományban alig van függése a bevonattól. Nem véletlenül lesz ilyen a PAK-FA-n...
Valamint nem véletlenül pont ilyen földi felderítő radarokat fejleszt gőzerővel Kína, és az Orosz hadiipar is.
 

blaze

Well-Known Member
2013. október 5.
865
274
63
Azért az elég érdekes, hogy a fentebb leírt részletektől teljesen eltekintve (és a leírt hiányosságok esélyesen inkább rontanák az egészet) X sávra kb. 1-2 m^2 jön ki az RCS szemből, szerintem ez egy stealthnak tervezett gép esetén irreálisan sok. Ennyi kb. egy EF és ott nem erőlködték magukat szarrá, hogy olyan fasza legyen.

Én azt vártam volna, hogy olyan 0.01 vagy 0.001 környékén lenne az RCS. Ettől függetlenül azért érdekes volt olvasni, köszi.