SEAD-ot tud simán SDB II-vel is.
Gépágyúval is lehet.
Az elmúlt időszak tapasztalatai alapján házirendet kapott a topic.
Ezen témában - a fórumon rendhagyó módon - az oldal üzemeltetője saját álláspontja, meggyőződése alapján nem enged bizonyos véleményeket, mivel meglátása szerint az káros a járványhelyzet enyhítését célzó törekvésekre.
Kérünk, hogy a vírus veszélyességét kétségbe vonó, oltásellenes véleményed más platformon fejtsd ki. Nálunk ennek nincs helye. Az ilyen hozzászólásokért 1 alkalommal figyelmeztetés jár, majd folytatása esetén a témáról letiltás. Arra is kérünk, hogy a fórum más témáiba ne vigyétek át, mert azért viszont már a fórum egészéről letiltás járhat hosszabb-rövidebb időre.
Az elmúlt időszak tapasztalatai alapján frissített házirendet kapott a topic.
--- VÁLTOZÁS A MODERÁLÁSBAN ---
A források, hírek preferáltak. Azoknak, akik veszik a fáradságot és összegyűjtik ezeket a főként harcokkal, a háború jelenlegi állásával és haditechnika szempontjából érdekes híreket, (mindegy milyen oldali) forrásokkal alátámasztják és bonuszként legalább a címet egy google fordítóba berakják, azoknak ismételten köszönjük az áldozatos munkáját és további kitartást kívánunk nekik!
Ami nem a topik témájába vág vagy akár csak erősebb hangnemben is kerül megfogalmazásra, az valamilyen formában szankcionálva lesz
Minden olyan hozzászólásért ami nem hír, vagy szorosan a konfliktushoz kapcsolódó vélemény / elemzés azért instant 3 nap topic letiltás jár. Aki pedig ezzel trükközne és folytatná másik topicban annak 2 hónap fórum ban a jussa.
SEAD-ot tud simán SDB II-vel is.
Gépágyúval is lehet.
Igazából imo az F-35 ami egy értelmetlen overkill lehet. Megent kis scifi: Több F-35 APG-81e elkülöníti és kiháromszögeli a radarokat. (Evvel párhuzamban és egyidőben EOTS is nézeget.) Megvan a radar(ok) koordinátája. Lehet indítani.
Ha indítanak F-35re DAS észleli. APG-81, EOTS ránéz. Megvan a koordináta indulhat egy SDB. Eközben EOTS/DAS követi az indított rakétát mehet az ellentevékenység. Irányváltással/sebességváltással ki lehet kerülni "NEZ"ből? vagy vontatott csali kell? +1scifi: ha egy HARMot le lehet lőni akkor egy 9M96/40N6...ot nem?
És akkor el is érkeztünk a 10év csuszás, meg az ár fő okához és ahoz, hogy mért 5* nagyobb a kód mint a korábbi rekorder (F-22) és mért igérik valós FOCot most épp 2020ra.
Az amik egy szerencséje, hogy senki se volt technologiában közelükben sem, meg, hogy megengedhetik maguknak.
Le lehet lőni a bombára indított légvédelmi rakétát csak tök felesleges mert az F-35 biztosan előbb fogy ki az AMRAAM-ból(meg az utódjából is) mint az S400(+ami védi)a rakétáiból.Sokkal okosabb ha több bombát oldasz.
Dehogyis felesleges. Gondold már át megmenthetsz egy F-35öt egy amraam vagy utoda árán. Nincs más opció, nem lehet kimanőverezni, csalizni, zavarni..... felesleges lenne? Kétlem. Mire indítanak még egyet addig meg már rég kiért NEZből. Meg már az SDB is betalálta indítójárművet. ÉS mi kell ehez? "+2db" F-35öt felküldeni. USAF pont ezt fogja tenni. Mert megéri.
A kifogy részt meg mindig lokálisan és adott időpontra kell nézni. A védőnek az egész vonalat védeni kell, a támadó dönt a helyről, időröl. A "3:1" meg alap kell ilyen esetben, hogy legyen.
Így igaz, nem véletlen van mindkettő. Ez ugyan az vica-versában, mint ahogy nem csak Sz-300/400 van, hanem ha jól ki van találva a rendszer, van mellé pontlégvédelem is. Így kerek egész mindkettő.Mixben kell használni. Frontálban mehet a brutál SDB mennyiség, oldalszirmokon meg az AARGM, ahol csak Pancír fedez, már akinek van olyan...
A HARM igen régi, a Pancír 2010 utáni cucc. Ennek fényében gondoljunk át bizonyos dolgokat.Így igaz, nem véletlen van mindkettő. Ez ugyan az vica-versában, mint ahogy nem csak Sz-300/400 van, hanem ha jól ki van találva a rendszer, van mellé pontlégvédelem is. Így kerek egész mindkettő.
A HARM igen régi, a Pancír 2010 utáni cucc. Ennek fényében gondoljunk át bizonyos dolgokat.
(Nem sikerült gondolatmenetet megérteni... Akkor tőmondatokban.Persze, az alap HARM igen régi. Azért a legújabb AGM-88E az köszönő viszonyban sincs képességekben az alap HARM-al amit ha kikapcsolták/szakaszosan használták a radarokat akkor jó eséllyel ki is védtek, szóval lehet hogy a Pancir 2010 utáni cucc, de pl. az AGM-88E re meg ezzel szemben azt írja a Wiki, hogy "The newest upgrade, the AGM-88E Advanced Anti-Radiation Guided Missile (AARGM), features the latest software, enhanced capabilities intended to counter radar shutdown and passive radar using an additional active millimeter wave seeker. It was released in November 2010".
Szóval ahogy látom, az egyik 2010 utáni ahogy írod, a másik meg pont kettőezertíz november.
Ja, a Pancir előtt is volt hasonló kategóriás fegyverzete a keleti blokknak is, ami közelkörzeti/pont légvédelemre szolgált, vagy megfelelt erre a célra is.
Átgondoltam, még mindig azt gondolom hogy nem írtam hülyeséget.
A HARM igen régi, a Pancír 2010 utáni cucc. Ennek fényében gondoljunk át bizonyos dolgokat.
Nyilván dudi ahogy leírta, fél mondatokból szerintem nem sok ember tudja hogy hova szeretnéd kifuttatni a beszélgetést, pláne nem fog menni ennyire mélységében ráérezve senkinek.(Nem sikerült gondolatmenetet megérteni... Akkor tőmondatokban.
Tehát az egész gondolatmenet lényege, hogy ennyi ideig tartott lereagálni azt, hogy mit kezdjenek az oldaltámadás ellen SAM-mel. Az AARGM ezzel szemben az F-35 egyik kalapácsa lesz, ami mixelhető az SDB és CM salvokkal. A Pancír HMZ kicsi, de az is több célcsatornás tudtommal. Viszont, ha egyszerre jön több AARGM, akkor a ciklusidő miatt ezek leterhelése mehet + lehet variálni a fenyegetés spektrumát. Horziont alól AARGM loft, szemből AARGM vagy akár oldalról és SDB-vel kombinlva.
- Sz-300PT megjelenik 1978-ban. Ekkor HARM sehol nincs még van AGM-45 és Shrike, ráadásul PVO környezetben 0 ARM fenyegetettség van Murmanszk és Vlagyivosztok táját leszámítva - ahova sokkal később került csak Sz-300), de jövőbeli export helyeken várható ARM.
- Megjelenik a HARM, oldalszirmokon is képes jönni. 1985 táján már kezd igencsak terjedni a USA-ban. A legacy SAM rendszerknek innentől fogva nagyon befosatós dolgozni az USA ellen egy célcsatorna és oldalszirom fenyetésen főleg a randomra RPK-azgató Volhovval...
- A HARM szélesebb körben elterjed máshol is, az Sz-300 család tűzíve ettől még csak 105 fok, a PMU2-től 90 fok. Tehát, ha nincs közel egymáshoz Sz-300 osztály akkor ARM ellen kvázi védtelen körkörös támadás esetén. Ha egymást védik, akkor meg az effektív HMZ korlátozódik le oldalszögben.
- A PMU HMZ 75 km, a PMU1 150 km. Tehát a PMU-nál még szemből is indítható volt HMZ-n kívül ngy magasságban a HARM, PMU1 esetén már nem, ott maradt az oldalszirom loftolás horizont alól, mert kellően közel menni csak így lehet. 1993 = PMU1 megjelenik.
- PMU2 2004.
- PMU3 = Sz-400 2007-től.
- A Pancír 2010 után kezdett jönni.
Erről akarsz szólni a kommentem. Én abban a reményben írtam meg, hogy ezek fejben összeállnak majd az elolvasása és megértése után.
Van akinek sikerült. Szerinted viccből kérem, hogy olvasd el? Akkor megkímélnél te és sokan mások is attól, hogy elmagyarázzal a téma alapjait újra és újra...Senki nem fog összerakni ilyen dolgot aki csak elolvassa amit írtál de nem megy bele annál részletesebben.Ha a kezedbe nyomnám a Ranger Handbookot te sem tudnál ilyen szintű összefüggéseket átlátni pedig ott van benne leírva minden.
Van akinek sikerült. Szerinted viccből kérem, hogy olvasd el? Akkor megkímélnél te és sokan mások is attól, hogy elmagyarázzal a téma alapjait újra és újra...
Tudod, amit emlegetek sokszor, a fejlődésről...
A Ranger Hanbook-os részed értelmetlen, mert témát sem jelöltél meg, hogy mit kellene megérteni belőle...
Az egész HT összefoglaló felépítése azon alapszik, hogy a fenti evolúciót lásd... Szerined mi tartott rajta olyan sokáig és miért lett 3-szor teljesen felforgatva a szerkezete? Ennek egyedül a jenki légvédelemmel kezdés mond ellet, de azért kezdtem azzal, mert az volt a rövidebb és mérhető hozzá képes, hogy a szovjet vonal mennyire más volt, kezdve azzal, hogy létezik a PVO/Hadsereg.
Alig két hete tettem fel az AARGM képet...
http://www.thedrive.com/the-war-zon...se-blasting-missile-that-will-fit-inside-f-35
Van akinek sikerült. Szerinted viccből kérem, hogy olvasd el? Akkor megkímélnél te és sokan mások is attól, hogy elmagyarázzal a téma alapjait újra és újra...
Tudod, amit emlegetek sokszor, a fejlődésről...
A Ranger Hanbook-os részed értelmetlen, mert témát sem jelöltél meg, hogy mit kellene megérteni belőle...
Az egész HT összefoglaló felépítése azon alapszik, hogy a fenti evolúciót lásd... Szerined mi tartott rajta olyan sokáig és miért lett 3-szor teljesen felforgatva a szerkezete? Ennek egyedül a jenki légvédelemmel kezdés mond ellet, de azért kezdtem azzal, mert az volt a rövidebb és mérhető hozzá képes, hogy a szovjet vonal mennyire más volt, kezdve azzal, hogy létezik a PVO/Hadsereg.
Javaslom megnézni az El Dorado Canyon eredményeit vs. 1999 AF. Az AF alatt elnyomás sikerült, a megsemmisítés kevésbé, bár azért 70 nap után a Kubok 40%-a odalett és kb. 1/3-a a Nyeváknak is így fejből. Tehát csinálhatsz te lekapcsolást és túlélsz, az hogy közben rommá bombázzák a célt - ha sikerült eltalálni - akkor az már nem is számít?A régi HARM ellen simán elég volt sok esetben hogy szakaszosan üzemeltették a rádiólokátort, én legalább is úgy tudom, hogy messze nem ilyen egyértelmű volt az, hogy tűzív határáról megfelelő oldalszirmon ellőtték kinematikai hatótávon belülről, akkor az biztosan megsemmisítette a célpontját.
Erről is volt már egy rövid hír. Volt, hogy elvileg lekonzervált gyártósor elemet tartalmazó konténert bontottak fel és üres volt. Ott sem megy minden tökéletesen. Nincs realitása az F-22 gyártásának. Az a hajó már elment. Értelme sincs, mert ma már abban a formában nincs értelme gyártani. Kéne DAS, HUD nem köll már és minden részegységét úgy kéne tervezni, hogy a mai gyártási és technológián alapuljanak.Érdekes hírecske a linkből, az esetleges F 22-es gyártósor áttelepítése Japánba....... Annál is inkább, mivel anni a gyártósor egységeit nem semmisítették meg, hanem komplett letárolták. Lockhead-Japán közös terv?
Érdekes hírecske a linkből, az esetleges F 22-es gyártósor áttelepítése Japánba....... Annál is inkább, mivel anni a gyártósor egységeit nem semmisítették meg, hanem komplett letárolták. Lockhead-Japán közös terv?
Még mindig azt gondolom nagyjából ugyan arról beszélünk. A régebbi HARM-ból amit te hoztál adatot is lehet látni hogy mindenféle pontlégvédelem nélkül is bőven 3 felett kellett ahhoz indítani hogy kiüssön egy radart. Ezeket az adatokat nem én hoztam, hanem te. Az hogy Líbiai(arab) kezelők ellen csinálták ezt meg full USA zavarás és csalizás mellett, saját Líbiai légvédelmi vadászok és zavaró gépek nélkül, csak megint tovább javította a SEAD sikerességét.Javaslom megnézni az El Dorado Canyon eredményeit vs. 1999 AF. Az AF alatt elnyomás sikerült, a megsemmisítés kevésbé, bár azért 70 nap után a Kubok 40%-a odalett és kb. 1/3-a a Nyeváknak is így fejből. Tehát csinálhatsz te lekapcsolást és túlélsz, az hogy közben rommá bombázzák a célt - ha sikerült eltalálni - akkor az már nem is számít?
Az EDC alatt két ARM salvo volt tudtommal - ahol nem mind volt HARM - kiütott kb. féltucat radart. Az F-111-es írásomból
A líbiai légvédelem lefogása és ellentevékenysége
Mindhárom légvédelmi zónának (Tripoli, Surt, Bengházi) P-14/P-19 felderítő radarjai voltak. A Volhov osztályok P-18, a Nyevák P-15, a Kub ezred P-40 lokátorral rendelkezett. A MiG-23 MiG-25, Mirage F1 gépek rávezetésére a reptereken telepített P-35/-37 radarok szolgáltak. A Líbiai légierő pilótái nem repültek éjjel, így most sem szálltak fel. A támadás előtt három órával a Tripolihoz tartozó P-14 radart kikapcsolták, egyedül a Bengházi radar üzemelt, amit EA-6B Prowler gépekkel zavartak. A kezelők ekkor ECCM helyett (frekvenciaváltás, stb.) elkezdték az éjszaka közepén felhívni telefonon a főnökeiket. Az EF-111A zavaró gépek, Tripolitól északra, az osztályok felderítő radarjait zavarták, a tevékenységet 10 perccel a bombák oldása előtt kezdték meg. A tengerfelett ADM-141A TALD csali gépeket is indítottak,
szám szerint 12 darabot.
Előre egyeztetett pillanatban mind a 6 darab A-7E elindította 8 darab AGM-45 Shrike, és 16 darab AGM-88 HARM rakétáit. A Tripolit védő, francia gyártmányú Crotale ezred Volex felderítő radarja kapta be az első találatot, a P-14 mellett alkalmazott P-19 magasságmérő a másodikat, míg az 1/3 Nyeva osztály P-15 radarja a harmadikat. A többi eszköz sikeresen átvészelte a SEAD csapást. A Volhov osztályok némák maradtak, a 60 méter magasan közlekedő zavaró célokkal nem tudtak mit kezdeni
Ez 24 db rakéta 4 db találat és mind felderítő radar volt.
A továbi helyszíneknél.
4. és 5. célpont
• A Jamahiriyah katonai bázist, Khadafi elitalakulatának bázisát, a USS America 8 darab A-6E gépe támadta a terv szerint, de egy A-6E fel sem szállt a TRAM hibája miatt.
• Benina katonai repteret, a USS America 8 A-6E gépe támadta a terv szerint, itt 2 gép nem dobott bombát, műszaki okok miatt.
Mivel az A-6E gépek 150 méter magasságban érkeztek,800 km/h sebességgel, ezért a Bengházi köré
települt Volhov osztályok sokkal aktívabbak voltak,mint Tripoli esetében.
A Bengházit védő rakétaezred állománya a következő volt.
• 3 darab Volhov, 1, 3, és 4. légvédelmi rakétás osztály
• 2 darab Nyeva, 5, és 6. légvédelmi rakétás osztály
• 1 darab Kub, 2. légvédelmi rakétás osztály
SEAD bevetésben a USS America 2 darab A-7E gépe vett részt Shrike rakétákkal, a USS Coral Sea 8 darab F/A-18A Hornet gépe vett részt HARM rakétákkal.
• 1. légvédelmi rakétás osztály. (Volhov) PV kabinja megsemmisült.
• 2. légvédelmi rakétás osztály (Kub) SZURN tűzvezetőradarja megsemmisült. Előtte tüzelt, egy rakétát indított.
• 3. légvédelmi rakétás osztály. (Volhov) két alkalommal indított rakétákat, összesen 5 rakéta felhasználásával. Valószínűleg mindkétszer ADM-141 TALD rakéta csalikra.
• 4. légvédelmi rakétás osztály (Volhov) PV kabinja megsemmisült.
• 5. légvédelmi rakétás osztály. (Nyeva) UNV antennája, és egy P-19 lokátor megsemmisült
• 6. légvédelmi rakétás osztály (Nyeva) P-19 lokátor megsemmisült.
Ez elvileg 20 db ARM, amivel 6 db célt semmisítettek meg amiből 4 db volt tűzvezető radar.
Összesen tehát 44 db ARM, amiből 32 db HARM volt elvileg 10 db cél semmisült meg. Ez eszméletlen jó arány - hála arab kezelőnek is - Vietnámhoz képest, ahol ezerszám lőttek AGM-45-öt és két tucat nagyságrendben volt találat vagy megsemmisülés. Azért a HARM teljesítménye sem mellékes. (EDC előtt Sz-200-hoz is loftoltak be sikeresen.)
Ez nem egészen pontos.Még mindig azt gondolom nagyjából ugyan arról beszélünk. A régebbi HARM-ból amit te hoztál adatot is lehet látni hogy mindenféle pontlégvédelem nélkül is bőven 3 felett kellett ahhoz indítani hogy kiüssön egy radart.
Vadászok és SAM nem dolgozik egy légtérben, mert az lesz, amit előadtak 1973-ban az arabok... Az IFF nyalábszélesség miatti korlátait leírtam az Összefoglalóban.Az hogy Líbiai(arab) kezelők ellen csinálták ezt meg full USA zavarás és csalizás mellett, saját Líbiai légvédelmi vadászok és zavaró gépek nélkül, csak megint tovább javította a SEAD sikerességét.
A Nyeva kis hatótávolságú rendszerek határmezsgyéjén van magas (de lényegeteln) HMZ tartománnyal. Sz-200 volt ott, a Volhov meg közepes hatótávolságú. A Silka pontvédelemnek minősül HMZ szempontjából, de ARM-mal nem tud mit kezdeni.Nyilván más a helyzet ha nem ennyire zavartalan a kötelék útja oda vissza, mert van ellenérdekelt légierős tevékenység, zavarás, a nagy hatótávú SAM rendszereket pontvédelem védi.
Senki nem mondta, hogy egyoldalú. A Pancírok terjedését is kezdik lereagálni, csak a HARM utód azért nem volt sürgős, mert annyi HARM és CM platformja van a jenkinek, hogy ha egyes helyszíneken lett volna Sz-300PMU vagy PMU1 is, akkor "sok csuklással", de a HARM elég lehetett volna több irányból kombóval.Ezek az adatok amiket csak hoztál megerősítettek abban, hogy ez nem egy egyoldalú dolog egyenlő felek közt, pont olyan veszélyes egy jól kiépített légvédelem az őt támadó SEAD kötelékre, mint viszont.