Utóbbival kicsit elmélkednék. Mert ez a kijelentés tökéletesen megfelel az Eurofighter, a J-20, a Rafale vagy a Szu-27, és a többi esetére.
Eurofighter - iszonyat pénz ment el rá, nem is tudni, mennyi, késett rengeteget, eredmény: valahol az F-15 körül.
Rafale - dettó ugyan ez a szitu, csak még kevesebb repül (amúgy az alacsony kész darabszám is failként kezelendő az összes gépnél).
Szu-27 család - készült abban a korban, mikor végtelen költségvetés állt rendelkezésre - meg sem lehet saccolni, mibe került a fejlesztése valójában. Ebbe a mentalitásba bele is szakadt az USSR...
J-20 - Kína világháborúra fegyverkezik, vak, aki nem látja, náluk a költségek ugyanígy lényegtelenek. A szellemi elit végtelen költségvetéssel (ami rendelkezésre áll) a teljes titkosszolgálati infólopási háttérrel. Felbecsülhetetlen költségek.
F- 35 - készül ott, ahol a fejlesztés nyitott, minden pénzügyi infó adott, és véres rongyként hurcolja ezeket az adatokat körbe barát és ellenség egymással versengve. Ha a végleges darabszámot vs. fejlesztési/gyártási költségeket nézzük, akkor viszont az F-35 baromira más kategória... mert több készül majd belőle, mint a fentiekből összesen, ami pedig jár majd olyan, nem is mérhető költségcsökkentő tényezőkkel, mint a homogénebb flotta költségcsökkentése, a kiképzés egyszerűsítése, a szövetséges légierőkkel való kompatibilitás, etc...
Az, hogy CSAK az USA adja meg, pontosan mibe kerül a gép (és igazolható is az összeg, nem bekamuzott érték), sehol máshol, az egy dolog. Ha pontos adatunk lenne az összes említett gépről (learányosítva a helyi GDP/fizetések/stb... szintjére), na onnantól már érdekesebb adat jön ki.