F-35 Lightning II (Lockheed Martin)

Érdekes, hogy a Pedal Turn-höz két kéz kell és egyátalán ezt a joystick-al csinálják.
Az oroszok a pedállal.
Olyan, mintha valami határolót írna felül fizikai erővel. Ez korábban nem volt jellemző a GD/Lockheed filozófiájára.
A fizikai erővel felülírható bothatárolás a McDonnel féle Hornet, illetve főleg az oroszok sajátja volt - már ha jól tudom.
őszintén szólva egyetlen egy dologra tudok gondolni , arra hogy az átesésvédelem alapból letolná a gép orrát és ezt írja felül fizikai erővel a pilóta , lehet benne ilyen mechanika
 
a népszavazásról tudtam az oké , de nem mentem bele jobban hogy mi lett a vége a dolognak , basszus ha a grifeket sokalták akkor az F35 árcédulájától sokkot fognak kapni :D
Akkor csak az F-5 leváltását tervezték, arra sokallták az elkölteni szándékozott pénzt. Most egyszerre cserélnék az F-5, F-18 flottát, nyilván más összegről lesz szó. Nem a típust szavazták le, hanem a rá költendő pénzt.
 
őszintén szólva egyetlen egy dologra tudok gondolni , arra hogy az átesésvédelem alapból letolná a gép orrát és ezt írja felül fizikai erővel a pilóta , lehet benne ilyen mechanika
A gép 50 fokos állásszöggel még simán repülhető, az összes tengely körül kormányozható. Ez az érték amúgy 70 fok, de ez a szériagépeken le lett korlátozva.
A Pedal Turn-nél, ami egy vezetett lapos dugóhúzó, nem tudom, mennyire van a gép a tényleges átesés közelében még úgy is, hogy a Pedal Turn, vagy az orosz Stoper egy jellemzően átesésen túli manőverelem. A TVC gépek képesek rá, a nem TVC gépek közül ilyen szinten a klasszikus Hornet-től látni ilyet és az F-35A-tól.
Furcsa, hogy a Super Hornet-nél bár a demoknál megvan egy ehhez hasonlatos elem, távolról se ilyen "bátran" van előadva, mint az F-35A-nál, vagy akár az elődtípus F/A-18C/D gépeknél.
 
400 F-35!!

https://ukdefencejournal.org.uk/400th-f-35-delivered-as-fleet-passes-200000-flight-hours/
4IEPpyg.jpg

Saját kép! :D
 
Production line of F-35 Lightning II A , B and C fighter of the Lockheed Martin Company in Industrial Factory Fort Worth, Texas, United States.

To view this content we will need your consent to set third party cookies.
For more detailed information, see our cookies page.


60347074_1016907935180573_4112959797609889792_n.jpg


60347838_1016906811847352_875070956308004864_n.jpg


60323307_1016907741847259_1200157344474857472_n.jpg
@Mackensen
Ezen a képen látszik, hogy mekkora valós méretben az a titán törzs keret, amit egy darabban kovácsolnak.... :-)
 
  • Tetszik
Reactions: Mackensen
  • Tetszik
Reactions: borisz and Roni
Az én ismereteim szerint a kovácsolás eléggé távol áll a préseléstől.
Nem vagyok tisztában az ismerreteid szintjével, mindenesetre annak az eljárásnak a neve amivel ez a törzskeret készül: press forging
Amire Te gondolsz az a hammer forging de ez a munkadarab nem úgy készül
nézz utána...
 
Azért kérdem, mivel a kínaiak évek óta olyasmivel dicsekednek, hogy az új gépekhez nyomtatják a titán elemeket. A képeken lehet látni egy JF-31 törzskeretét, amit állítólag nyomtattank.
3d-printed-parts-fighter-5.png

https://www.3ders.org/articles/2013...st-3d-printed-titanium-fighter-component.html

lehet nyomtatni, mi is csináljuk, csak nem így egyszerre, ahogy a képen van. Ami hiányzik a képről a wow mellett, az rengeteg hátrány:

- mivel alapanyagot gyártasz, ezért minden egyes termékhez a reprezentatív keresztmetszetnek megfelelő vastagságú próbadarabot kell nyomtatni, majd vizsgálni.
- a nyomtatásnál hiányzik a kovácsolás adta alakítási textúra előnye (a kovácsolt termékekben mindig van szálirány, szálirányra merőlegesen a terhelhetőség mindig jobb)
- nagyméretű nyomtatásnál problémás a hőmérsékleti gradiens. Feltételezem, hogy ekkora darabot egyszerre több fejjel nyomtatnak, viszont akkor meg a következő probléma az ömledék-összecsapási front. Ha tippelnem kellene, akkor ott lehet e gyenge keresztmetszet
- nem tudod előállítani a kovácsolásnál/sajtolásnál kialakuló nyomás ÉS hőmérsékletes együttes hatását, ami titánnál komoly gondot okozhat.
- nem látom a méretpontosságát a terméknek. Kíváncsi lennék, hogy középen milyen feszültségi állapot lehet, mivel ott merevített szerkezet van, a körgyűrűknél viszont jóval rövidebb de közelebbi bordák vannak
- ilyen felülete egy 3d-s nyomtatott terméknek sincs. Nyomtattunk már autoklávot, Inconel 625-öt, 316L-t, fogtam a kezemben már nyomtatott cirkónium katalizátort, de ilyen felülete egyiknek sem, volt mint a képek alapján ennek a cuccosnak - a kép aláírásában hiányzik kb. 80 óra marás a CNC-n

- jah és majd elfelejtettem. Az összes kifáradási és tönkremeneteli hipotézis homogén alapanyaggal indít. A sajtolt vagy kovácsolt titán kifáradási görbéje köszönő viszonyban sincs a nyomtatott titán értékével. Az ok pofon egyszerű: A nyomtatott termékben mindig jóval több a porozitás, mint az ignotból készített előgyártmány esetében. Titánnál nehezebb megoldani a pórusmentességet (acélnál egyszerűbb, mert a gáz és az olvadt fém sűrűség-különbsége elég magas), de nem lehetetlen. Erre alkalmas a vákuum alatti átolvasztás. Ezt nem lehet 3d-s alkatrésznél megcsinálni. Még akkor sem, ha vákuum alatt nyomtatod az alkatrészt. Egyszerűen nincs annyi ideje a gáznak, hogy távozzon az anyagból. Ez a probléma játszik az összes 3d-s nyomtatásnál (poralapú, vagy ívvel nyomtatásnál, mindegy)

Mondjuk úgy, hogy fenntartással fogadnám, ha olyan dinamikus igénybevételnek kitett cuccra kellene felülnöm, amiben ilyen és ekkora 3d-s nyomtatvány van.

Ha már mindenképpen nagyméretű, minimális anyagveszteségű gyártásban gondolkodom, akkor kovácsolt egységek, majd izostatikusan sajtot panelek, majd ezek összehegesztése elektronsugárral...
 
lehet nyomtatni, mi is csináljuk, csak nem így egyszerre, ahogy a képen van. Ami hiányzik a képről a wow mellett, az rengeteg hátrány:

- mivel alapanyagot gyártasz, ezért minden egyes termékhez a reprezentatív keresztmetszetnek megfelelő vastagságú próbadarabot kell nyomtatni, majd vizsgálni.
- a nyomtatásnál hiányzik a kovácsolás adta alakítási textúra előnye (a kovácsolt termékekben mindig van szálirány, szálirányra merőlegesen a terhelhetőség mindig jobb)
- nagyméretű nyomtatásnál problémás a hőmérsékleti gradiens. Feltételezem, hogy ekkora darabot egyszerre több fejjel nyomtatnak, viszont akkor meg a következő probléma az ömledék-összecsapási front. Ha tippelnem kellene, akkor ott lehet e gyenge keresztmetszet
- nem tudod előállítani a kovácsolásnál/sajtolásnál kialakuló nyomás ÉS hőmérsékletes együttes hatását, ami titánnál komoly gondot okozhat.
- nem látom a méretpontosságát a terméknek. Kíváncsi lennék, hogy középen milyen feszültségi állapot lehet, mivel ott merevített szerkezet van, a körgyűrűknél viszont jóval rövidebb de közelebbi bordák vannak
- ilyen felülete egy 3d-s nyomtatott terméknek sincs. Nyomtattunk már autoklávot, Inconel 625-öt, 316L-t, fogtam a kezemben már nyomtatott cirkónium katalizátort, de ilyen felülete egyiknek sem, volt mint a képek alapján ennek a cuccosnak - a kép aláírásában hiányzik kb. 80 óra marás a CNC-n

- jah és majd elfelejtettem. Az összes kifáradási és tönkremeneteli hipotézis homogén alapanyaggal indít. A sajtolt vagy kovácsolt titán kifáradási görbéje köszönő viszonyban sincs a nyomtatott titán értékével. Az ok pofon egyszerű: A nyomtatott termékben mindig jóval több a porozitás, mint az ignotból készített előgyártmány esetében. Titánnál nehezebb megoldani a pórusmentességet (acélnál egyszerűbb, mert a gáz és az olvadt fém sűrűség-különbsége elég magas), de nem lehetetlen. Erre alkalmas a vákuum alatti átolvasztás. Ezt nem lehet 3d-s alkatrésznél megcsinálni. Még akkor sem, ha vákuum alatt nyomtatod az alkatrészt. Egyszerűen nincs annyi ideje a gáznak, hogy távozzon az anyagból. Ez a probléma játszik az összes 3d-s nyomtatásnál (poralapú, vagy ívvel nyomtatásnál, mindegy)

Mondjuk úgy, hogy fenntartással fogadnám, ha olyan dinamikus igénybevételnek kitett cuccra kellene felülnöm, amiben ilyen és ekkora 3d-s nyomtatvány van.

Ha már mindenképpen nagyméretű, minimális anyagveszteségű gyártásban gondolkodom, akkor kovácsolt egységek, majd izostatikusan sajtot panelek, majd ezek összehegesztése elektronsugárral...
A Tu-160-as rekorder centroplánja is egy ilyen utólag összehegesztett szerkezet?
 
  • Tetszik
Reactions: borisz
Ezeket a sorokat már anno itt is olvastam, úgyhogy lehet a direkt-es cikkszerző lelkes HTKA fórumozó :D:
'...A forrás hozzátette: "ez tipikusan a lepukkant panelház előtt álló 6-os BMW esete" - utalt arra, hogy az F-35A gépek túlságosan fejlettek a Honvédség igényeihez...'

Igaz?...beta
Basszus azon gondolkoztam, hogy hol is olvastam ezt a lepukkant házas szöveget mert olyan dezsavűm volt. Köszkösz
 
  • Tetszik
Reactions: gacsat and arcas