És úgy csökken az ár, hogy még mindig nem teljes ütemű a sorozatgyártás...
És ha még ehhez hozzáadjuk, hogy vele együtt mennek ki a régebbi típusok, valami elképesztő megtakarítás jön ki. Kevesebb spec. műhely kell, kevesebb tanfolyam, szakszó megújító kell (típus/alváltozatok), alapvetően az egész képzési rendszer egyszerűsödik, ráadásul az állománytervezés is egyszerűbb, hiszen egyen típus miatt nem kell állandóan egy fél repteret áttelepíteni (ott lévők fogadhatják, mert mindenhol ugyanaz repül).
Az össz megtakarítás igazán nem is látszik, mert nincs kirészletezve, mi mindent levált a cucc. Az USAF 10 éven belül a jelenlegi maintenance kapcsolódó kiadásainak (emberek, papírok, spec. szerszámok, laborok, ALIS, stb... miatt) tippre olyan 20-30%-át elveszíti, ami félelmetes szám.
A Ryanair ezért is baromi nyereséges - egyetlen típus, azok a legújabb top gépek - karbantartás így a lehető legszámíthatóbb és a repült idő a legtöbb lehet. A military lényegében (bizonyos szinten csak persze) ugyan ezt csinálhatja ezzel a géppel.
Aláírták az USA történetének legnagyobb egyszeri beszerzési szerződését
F-35 Lot12-14 ….478 db gép $34 milliárd
Az infografika elmagyarázza hogy miből, mennyit és mennyiért
Ja, és Október elejére a bevethetőségi arány a korábbi 55%-ról
73%-ra ugrott...
Naná, hiszen kezdik a szerelők kiismerni a gép nyavajáit. Út típusnál mindig ez a baj, hogy meg kell ismerni, hol vannak a gyenge pontjai, hol szeret csöpögni, szar leszállásnál hol görbül, stb...
Gyűlik a tapasztalat, feláll a karbantartási rendszer - és elérik, amire milliárdokat költöttek. A homogenizált, magasan automatizált maintenance hátterű flottát.
(olyan ez, mint Tupoljev doksipakkról átállni egy Flyembraerre vagy MyBoeingFleet-re. Mint C64-ről Androidra.)