A benne levő fegyer lőtávolsága pontosan akkora, mint nem konténeres kivitelben. A GAU-22 és GAU-8 lőtávolsága között nincs számottevő eltérés és a MANPAD / SHORAD szempontjából végképp. Kb. 2 km-es távolságig lehet egy géppel effektív pontosan célozni, afellett már elég elméleti a dolog, a szórás egyre nagyobb lesz.
A probléma pontosan az, hogy gépágyúzgatásnak csak COIN környezetben van jelentősége. Olyan távolságon a stealth már nemigen számít, ha van Tor / Tunguzka a közelben. A klasszikus MANPAD az IR-es, az ellen a stealth geometria semmit sem jelent, mert az a hajtóműre mozdul rá.
A Tunguzkával szemben a stealth semmit nem ér szeritnem, lásd lentebb, a Tor-ral és a többi klasszik radaros SAM-mel szemben sokat.
OFF
A Tunguzka egyébként egy nagyon félreértett rendszer a többség által, amennyire látom.
Az valójában egy kombinált rádió távvezérelt rendszer, ha jól értelmezem azt amit olvastam róla. Optikailag követi a célt a rendszer és az alapján megy a rakéta rádió parancsközlő módszerrel, ezért (is) egy célcsatornás. (Éjszakai képessége nem tudom, hogy így hogyan van, ha nem hőkamerás a cucc.)
Lényegében a sokkal fejlettebb változata annak, amit optikai rávezetéssel tudott a Dvina, Volhov vagy a Nyeva, amik ezzel az üzemmóddal csak hárompontos rávezetést tudtak. Csak éppen a Tunguzka rakéta annyira jó manőverezik, hogy ez belefér neki.
Mivel a HMZ-je kicsi és a parancsjelek rövid ideig sugározódnak ki, ezért ha a saját kereső radarját nem kapcsolja fel, a klasszius AGM-88 megoldással alig SEAD-elhető. Egyszerűen nem belőhető az, hogy ha kussol a rendszer és a hadosztály szintű felderítő radaroktól kap adatot, hogy mikor kapcsol fel arra a 10-15 másodperce, amikor indít és rávezet. A HARM képes volt a Volhov és Nyeva RPK jelek alapján támadni, felteszem a Tunguzka esetén is képes. Ha igen, még akkor is a fenti helyzet áll fent. Ha meg RPK alapján nem lehet, akkor legfeljebb a keresőradarja által lehet próbálkozni.
ON