F-35 Lightning II (Lockheed Martin)
- Téma indítója GrGLy
- Indítva
-
- Címkék
- cf-35a joint strike fighter jsf x-35
M
molnibalage
Guest
Az írás sajons nem említette a high subsnic range-et. Viszont az írás az a marhaságot cáfolja, hogy az F-35A az nem a "can't turn" kategória" illetve azt, hogy mennyire kézben tartható magas állásszög tartományában. És ehhez TVC sem kell.
Ez téves, az orr alatt lévő optikai szenzor fölött kétoldalt két tenyérnyi szenzor van ujjnyi előrenyúló résszel, ezek a pitot-csövek. Biztonsági okból van két egymástól független nyomás-érzékelő szenzor, amik a műszereknek és az magasság/sebességfüggő automatikáknak, fedélzeti számítógépnek adják a jelet.
M
molnibalage
Guest
Látom valaki<i><b>még mindig nem érti</b></i>...
A teljes CAS bevetések töredékét repülik A-10-zel...
A összes A-10 CAS bevetés töredékén használják a gépágyút...
Amikor használják, akkor sem tud semmit a GAU-8, amit ne tudna egy kisebb űrméretű gépágyú. A megfelelő lőszerrel COIN környezetben az F-35-ön levő gépágyú mégis mit nem lő ki...? A téglaépületen is átmegy a pct. lőszer 25 mm űrméretben, referenciának érdemes megnézni talán a Bushmaster 25 mm löveg adatait.
http://warfaretech.blogspot.hu/2014/03/atk-bushmaster-iii-automatic-cannon.html
IFV-t is erőlködés nélül szét lehet cincálni az ágyúval, COIN környezetben annál durvább cél nemigen van. Harckocsira meg már úgyis bomba megy.
A két ágyú lövedék kezdősebessége gyak. azonos, csak az F-35-nél hozzáadódik a gép sebessége is. Igen, kevés a lőszer hozzá, de ahogy már mondtam, az A-10C is elég ritkán használja az ágyút. Igen, sokkal hosszabb tűzcsapásra képest, de ismételten kérdezem, hogy hol van erre szükség?
Az meg külön megalol, hogy US Navy féle F-35C gépágyú konténerénét az USAF A-10C gépágyúval veted össze. Az AV-8 Harrier II alá hasonlóan felrakható gépágyúval vesd össze ezt a megoldást. Az F-35A-n nem így van gépágyú.
Ahogy n+1-szer el lett monda, az A-10 a bevetések nagy részén ugyanazokat a bombákat hajigálja, mint az F-16C/F-15E vagy F-35A/C fog.
Azt meg valahogy továbbra sem firtatja senki, hogy az A-10C hogyan ad CAS-t olyan környezetben, ahol mondjuk Sz-300V, Tor M1 és Buk M1-2 vagy még durvább változata van ezeknek, meg Tunguzka. Mert az F-35 pontosan azért létezik, hogy ilyen környezetben is működjön. Ezekkel a rendszerek szemben az A-10 egy dolgot tud csinálni, alacsonyan repülni, de akkor még mindig játszik gyors reakció idővel a Tunguzka AAA és a MANPAD. A legkorszerűbb Igla és társai alig zavarhatóak infracsapdával, szinte csak dísz.
Az A-10 ágyúja iránti imádatot képtelen vagyok megérteni. 30+ évvel ezelőtti idők ópiuma volt. Még a '80-as évek szovjet csapatlévédelme is megfingatja azt a gépet, nemhogy a mai orosz...
A teljes CAS bevetések töredékét repülik A-10-zel...
A összes A-10 CAS bevetés töredékén használják a gépágyút...
Amikor használják, akkor sem tud semmit a GAU-8, amit ne tudna egy kisebb űrméretű gépágyú. A megfelelő lőszerrel COIN környezetben az F-35-ön levő gépágyú mégis mit nem lő ki...? A téglaépületen is átmegy a pct. lőszer 25 mm űrméretben, referenciának érdemes megnézni talán a Bushmaster 25 mm löveg adatait.
http://warfaretech.blogspot.hu/2014/03/atk-bushmaster-iii-automatic-cannon.html
IFV-t is erőlködés nélül szét lehet cincálni az ágyúval, COIN környezetben annál durvább cél nemigen van. Harckocsira meg már úgyis bomba megy.
A két ágyú lövedék kezdősebessége gyak. azonos, csak az F-35-nél hozzáadódik a gép sebessége is. Igen, kevés a lőszer hozzá, de ahogy már mondtam, az A-10C is elég ritkán használja az ágyút. Igen, sokkal hosszabb tűzcsapásra képest, de ismételten kérdezem, hogy hol van erre szükség?
Az meg külön megalol, hogy US Navy féle F-35C gépágyú konténerénét az USAF A-10C gépágyúval veted össze. Az AV-8 Harrier II alá hasonlóan felrakható gépágyúval vesd össze ezt a megoldást. Az F-35A-n nem így van gépágyú.
Ahogy n+1-szer el lett monda, az A-10 a bevetések nagy részén ugyanazokat a bombákat hajigálja, mint az F-16C/F-15E vagy F-35A/C fog.
Azt meg valahogy továbbra sem firtatja senki, hogy az A-10C hogyan ad CAS-t olyan környezetben, ahol mondjuk Sz-300V, Tor M1 és Buk M1-2 vagy még durvább változata van ezeknek, meg Tunguzka. Mert az F-35 pontosan azért létezik, hogy ilyen környezetben is működjön. Ezekkel a rendszerek szemben az A-10 egy dolgot tud csinálni, alacsonyan repülni, de akkor még mindig játszik gyors reakció idővel a Tunguzka AAA és a MANPAD. A legkorszerűbb Igla és társai alig zavarhatóak infracsapdával, szinte csak dísz.
Az A-10 ágyúja iránti imádatot képtelen vagyok megérteni. 30+ évvel ezelőtti idők ópiuma volt. Még a '80-as évek szovjet csapatlévédelme is megfingatja azt a gépet, nemhogy a mai orosz...
M
molnibalage
Guest
_CROPPED.jpg)
Továbbra is állítom, hogy az A10-től, én csak gépágyús támadásokat láttam.
A kisegített gyalogosoktól, meg olyan örömujjongást, még sosem, mint amit az A10 megjelenése kiváltott, márpedig, az elég jó indikátor.
Gépágyú konténert az A10 alá is lehet tenni, kisebb űrméretben, azzal lehet sorozni a a mezítlábasokat, a 30-assal, meg az épületben rejtőzködő sniper-okat.
A kisegített gyalogosoktól, meg olyan örömujjongást, még sosem, mint amit az A10 megjelenése kiváltott, márpedig, az elég jó indikátor.
Gépágyú konténert az A10 alá is lehet tenni, kisebb űrméretben, azzal lehet sorozni a a mezítlábasokat, a 30-assal, meg az épületben rejtőzködő sniper-okat.
M
molnibalage
Guest
Molni! Kérdezhetek? Mi a hatásos lőtávja ezeknek a konténereknek? Kb azonos a GAU-8 lőtávjával? Ha nem bombákat dobál hanem berepül az F-35 és a "disznóhoz" hasonlóan CAS-t ad, akkor mennyi előnyt jelent a csökkentett RCS pl egy Tunguzkával vagy MANPAD-el szemben? Az A-10 páncélvédettségével és túlélőképességével összemérhető előny?
M
molnibalage
Guest
A benne levő fegyer lőtávolsága pontosan akkora, mint nem konténeres kivitelben. A GAU-22 és GAU-8 lőtávolsága között nincs számottevő eltérés és a MANPAD / SHORAD szempontjából végképp. Kb. 2 km-es távolságig lehet egy géppel effektív pontosan célozni, afellett már elég elméleti a dolog, a szórás egyre nagyobb lesz.
A probléma pontosan az, hogy gépágyúzgatásnak csak COIN környezetben van jelentősége. Olyan távolságon a stealth már nemigen számít, ha van Tor / Tunguzka a közelben. A klasszikus MANPAD az IR-es, az ellen a stealth geometria semmit sem jelent, mert az a hajtóműre mozdul rá.
A Tunguzkával szemben a stealth semmit nem ér szeritnem, lásd lentebb, a Tor-ral és a többi klasszik radaros SAM-mel szemben sokat.
OFF
A Tunguzka egyébként egy nagyon félreértett rendszer a többség által, amennyire látom.
Az valójában egy kombinált rádió távvezérelt rendszer, ha jól értelmezem azt amit olvastam róla. Optikailag követi a célt a rendszer és az alapján megy a rakéta rádió parancsközlő módszerrel, ezért (is) egy célcsatornás. (Éjszakai képessége nem tudom, hogy így hogyan van, ha nem hőkamerás a cucc.)
Lényegében a sokkal fejlettebb változata annak, amit optikai rávezetéssel tudott a Dvina, Volhov vagy a Nyeva, amik ezzel az üzemmóddal csak hárompontos rávezetést tudtak. Csak éppen a Tunguzka rakéta annyira jó manőverezik, hogy ez belefér neki.
Mivel a HMZ-je kicsi és a parancsjelek rövid ideig sugározódnak ki, ezért ha a saját kereső radarját nem kapcsolja fel, a klasszius AGM-88 megoldással alig SEAD-elhető. Egyszerűen nem belőhető az, hogy ha kussol a rendszer és a hadosztály szintű felderítő radaroktól kap adatot, hogy mikor kapcsol fel arra a 10-15 másodperce, amikor indít és rávezet. A HARM képes volt a Volhov és Nyeva RPK jelek alapján támadni, felteszem a Tunguzka esetén is képes. Ha igen, még akkor is a fenti helyzet áll fent. Ha meg RPK alapján nem lehet, akkor legfeljebb a keresőradarja által lehet próbálkozni.
ON
A probléma pontosan az, hogy gépágyúzgatásnak csak COIN környezetben van jelentősége. Olyan távolságon a stealth már nemigen számít, ha van Tor / Tunguzka a közelben. A klasszikus MANPAD az IR-es, az ellen a stealth geometria semmit sem jelent, mert az a hajtóműre mozdul rá.
A Tunguzkával szemben a stealth semmit nem ér szeritnem, lásd lentebb, a Tor-ral és a többi klasszik radaros SAM-mel szemben sokat.
OFF
A Tunguzka egyébként egy nagyon félreértett rendszer a többség által, amennyire látom.
Az valójában egy kombinált rádió távvezérelt rendszer, ha jól értelmezem azt amit olvastam róla. Optikailag követi a célt a rendszer és az alapján megy a rakéta rádió parancsközlő módszerrel, ezért (is) egy célcsatornás. (Éjszakai képessége nem tudom, hogy így hogyan van, ha nem hőkamerás a cucc.)
Lényegében a sokkal fejlettebb változata annak, amit optikai rávezetéssel tudott a Dvina, Volhov vagy a Nyeva, amik ezzel az üzemmóddal csak hárompontos rávezetést tudtak. Csak éppen a Tunguzka rakéta annyira jó manőverezik, hogy ez belefér neki.
Mivel a HMZ-je kicsi és a parancsjelek rövid ideig sugározódnak ki, ezért ha a saját kereső radarját nem kapcsolja fel, a klasszius AGM-88 megoldással alig SEAD-elhető. Egyszerűen nem belőhető az, hogy ha kussol a rendszer és a hadosztály szintű felderítő radaroktól kap adatot, hogy mikor kapcsol fel arra a 10-15 másodperce, amikor indít és rávezet. A HARM képes volt a Volhov és Nyeva RPK jelek alapján támadni, felteszem a Tunguzka esetén is képes. Ha igen, még akkor is a fenti helyzet áll fent. Ha meg RPK alapján nem lehet, akkor legfeljebb a keresőradarja által lehet próbálkozni.
ON
molnibalage
A Tunguska M1 szerintem lát éjszakai is, pont úgy ahogyan a Pansir S-1 is.
A régebbi verzióknál nem tudom mi a helyzet, de mivel hajókon is használták őket ASM-ek ellen is, (<i>igaz kicsit átépítve</i>) ezért meglepne ha éjszaka üzemképtelenek lennének. (Kortik/Kashtan)
A Tor modernizációi során pedig eleve figyelembe vették azt, hogy alacsony észlelhetőségű "tárgyak" is léteznek. Az alap verzió radarja elég gyönge volt, de az újabb verziók radarja elvileg igencsak modern. 4-5 km-ről szerintem már be kell, hogy fogja az F-35-öt. Ez meg csapatlégvédelemre elvileg elég.
A Tunguska M1 szerintem lát éjszakai is, pont úgy ahogyan a Pansir S-1 is.
A régebbi verzióknál nem tudom mi a helyzet, de mivel hajókon is használták őket ASM-ek ellen is, (<i>igaz kicsit átépítve</i>) ezért meglepne ha éjszaka üzemképtelenek lennének. (Kortik/Kashtan)
A Tor modernizációi során pedig eleve figyelembe vették azt, hogy alacsony észlelhetőségű "tárgyak" is léteznek. Az alap verzió radarja elég gyönge volt, de az újabb verziók radarja elvileg igencsak modern. 4-5 km-ről szerintem már be kell, hogy fogja az F-35-öt. Ez meg csapatlégvédelemre elvileg elég.
M
molnibalage
Guest
Nagyon nem. Az F-35 soha a büdös életbe nem fog 4-5-re közel menni a célhoz korszerű csapatlégvédelem feltételezése esetén. Ott kezdődik, hogy minimum ilyen magasan repül...
Vagy ezt gépágyús támadása érted? Mert az 100%-ban evidens, hogy ahol Tor és társai vannak ott az F-35 soha nem fog géágyúzni, mert ahhoz nagyon hülyének és öngyilkos hajlamúnak kell lenni. Az F-35 álal indított csúnyaságokra viszont már annál inkább lövöldözhet a Tor a Buk és az Sz-300V is.
Az F-35 még akkor sem megy le gépágyúzni, ha a legkorszerűbb Igla sejthető...
M
molnibalage
Guest
molnibalage
Sokszor leírod,hogy nem fog gépágyúzni egy F-35 de mi van ott ahol csak ez az egy típus van ott muszáj lesz neki pl túl közel van az ellenség a bombákhoz.A repülő nem lehet érték az emberrel szemben nem mondhatja azt a pilóta,hogy bocs srácok nem megyek segíteni mert lelőhetnek(vagy ha igen jobb ha az a pilóta leszállás után elmenekül az országból).
Sokszor leírod,hogy nem fog gépágyúzni egy F-35 de mi van ott ahol csak ez az egy típus van ott muszáj lesz neki pl túl közel van az ellenség a bombákhoz.A repülő nem lehet érték az emberrel szemben nem mondhatja azt a pilóta,hogy bocs srácok nem megyek segíteni mert lelőhetnek(vagy ha igen jobb ha az a pilóta leszállás után elmenekül az országból).
M
molnibalage
Guest
Ha nagy a kockázat, akkor sorry nincs CAS. Tudtommal Afganisztánban és Irakban is volt olyan, hogy nagy MANPAD kockázat esetén a helis MEDEVAC szünetelt adott körzetben.
Ja, és ebben nem a pilóta dönt, teszem hozzá. Ha a RoE és a felettese azt mondja, hogy 12k láb alá nem mész akkor nem mész és pont.
Egyébként nem vágom, hogy neked ebben mi az új. A sztereotípiákkal ellentétben a pilótamentés sem automatikus, ha a kockázat egyszerűen felvállalhatatlan. A Sivatagi Vihar idején is volt, amikor meg sem próbálták információ hiányában, de Vietnámban is volt ilyen.
Ja, és ebben nem a pilóta dönt, teszem hozzá. Ha a RoE és a felettese azt mondja, hogy 12k láb alá nem mész akkor nem mész és pont.
Egyébként nem vágom, hogy neked ebben mi az új. A sztereotípiákkal ellentétben a pilótamentés sem automatikus, ha a kockázat egyszerűen felvállalhatatlan. A Sivatagi Vihar idején is volt, amikor meg sem próbálták információ hiányában, de Vietnámban is volt ilyen.