Ezek már repülő számítógépek, szoktak viccelődni az F–35-rajongók. Nem járnak messze az igazságtól. A szoftver az agy és a vér, ami a gépben kering, amely irányítja a teljes fegyverrendszert. Az amerikai légierő dollármilliárdokat költött az operációs rendszerre, mégis tele van hibákkal. A vadászgépek bevethetősége is veszélybe került emiatt.
http://www.origo.hu/techbazis/20160429-szamitogepes-kodok-kore-terveztek-vadaszgepet.html
Kicsit pontosabban: a szoftver az agy, az elektronikai rendszer az idegrendszer, a szív az a hajtómű, az izmok azok a hidraulikus munkahengerek, és a vér az a tüzelőanyag és a hidraulika-folyadék, amik nélkül nem megy a hajtómű és nem működnek a hidraulikus "izmok.
A másik oldal.
Nehogy azt képzelje valaki, hogy a műszaki életben, pláne a harci repülőgépeknél ez valaha is másként volt! Minden új követelmény technikai fejlesztésekkel járt (mert csak így tudták kielégíteni a követelményeket), és kezdetben minden fejlesztés hozta magával a problémákat. A fix géppuska felszerelése veszélyeztette a légcsavart, voltak átmeneti megoldások, de ezt megoldotta a szinkronizálás - kezdeti problémákkal, aztán üzembiztossá vált. A sebesség növekedése kikényszerítette a behúzható futóművet - jöttek a problémák, hol nem ment be, hol nem jött ki, időbe telt míg másodlagos, tartalék/vész-rendszerekkel biztonságos lett a működés (de ma se mindig, lásd magyar Griff vagy Airbus 320 futó-problémák). A további sebesség-növekedéssel jöttek a gázturbinás hajtóművek, velük a magas fogyasztás, az instabil működés (pompázs) és a lassú teljesítmény-növelés korlátai - és kellett 30-40 év, mire ezeken magas százalékban sikerült úrrá lenni. A magassági repülés miatti túlnyomásos kabin kezdetben szilárdsági, anyagfáradási problémákat okozott - lásd Comet-katasztrófák. Aztán a "radar és rakétatechnika mindenhatósága" és a kiábrándulás Vietnamban, ebben is kellett vagy 20-30 év mire elérték azt, amit már a 60-as években szerettek volna elérni. Ugyanez így volt a robotpilóták és automatikák üzembiztonságával, a titán-technológiával a nagynyomású hidralika-rendszerekben, végül most a számítógépes fedélzeti rendszerekkel, csak itt már nem maga a technika, hanem a program a gond, így minden kis hiba csak hosszú távon derül ki és kijavítása sziszifuszi munka, sokáig tart.
Szóval problémák mindig voltak és lesznek is, mindig voltak olyanok akik csak köpködtek és felfújták a dolgokat, de mindig voltak olyanok is, akik először csak annyit nyögtek ki hogy "hűha", esetleg valami erősen népieset is mellé, de aztán megoldották a problémákat.