F-35 Lightning II (Lockheed Martin)

  • Ha nem vagy kibékülve az alapértelmezettnek beállított sötét sablonnal, akkor a korábbi ígéretnek megfelelően bármikor átválthatsz a korábbi világos színekkel dolgozó kinézetre.

    Ehhez görgess a lap aljára és a baloldalon keresd a HTKA Dark feliratú gombot. Kattints rá, majd a megnyíló ablakban válaszd a HTKA Light lehetőséget. Választásod a böngésződ elmenti cookie-ba, így amikor legközelebb érkezel ezt a műveletsort nem kell megismételned.
  • Az elmúlt időszak tapasztalatai alapján házirendet kapott a topic.

    Ezen témában - a fórumon rendhagyó módon - az oldal üzemeltetője saját álláspontja, meggyőződése alapján nem enged bizonyos véleményeket, mivel meglátása szerint az káros a járványhelyzet enyhítését célzó törekvésekre.

    Kérünk, hogy a vírus veszélyességét kétségbe vonó, oltásellenes véleményed más platformon fejtsd ki. Nálunk ennek nincs helye. Az ilyen hozzászólásokért 1 alkalommal figyelmeztetés jár, majd folytatása esetén a témáról letiltás. Arra is kérünk, hogy a fórum más témáiba ne vigyétek át, mert azért viszont már a fórum egészéről letiltás járhat hosszabb-rövidebb időre.

  • Az elmúlt időszak tapasztalatai alapján frissített házirendet kapott a topic.

    --- VÁLTOZÁS A MODERÁLÁSBAN ---

    A források, hírek preferáltak. Azoknak, akik veszik a fáradságot és összegyűjtik ezeket a főként harcokkal, a háború jelenlegi állásával és haditechnika szempontjából érdekes híreket, (mindegy milyen oldali) forrásokkal alátámasztják és bonuszként legalább a címet egy google fordítóba berakják, azoknak ismételten köszönjük az áldozatos munkáját és további kitartást kívánunk nekik!

    Ami nem a topik témájába vág vagy akár csak erősebb hangnemben is kerül megfogalmazásra, az valamilyen formában szankcionálva lesz

    Minden olyan hozzászólásért ami nem hír, vagy szorosan a konfliktushoz kapcsolódó vélemény / elemzés azért instant 3 nap topic letiltás jár. Aki pedig ezzel trükközne és folytatná másik topicban annak 2 hónap fórum ban a jussa.

    Az új szabályzat teljes szövege itt olvasható el.

blaze

Well-Known Member
2013. október 5.
865
274
63
Szép találat, kb az utolsó nanoszekundumban indították amikor még betalálhatott.

Ez inkább az a kategória, ami 100-ból 99-szer mellé ment. Az AIM-9X tesztek alapján szerintem még az is alig bírna ilyet fordulni. 10G-vel fordultam befele kb. optimális sebesség tartományban ami egy ilyen rMinen belüli indításnál azért nem kutya..

...Ezt hogy csinálja?.....o_Oo_Oo_O

A valóságot kb. leírta molni. DCS-ben amennyire tudom úgy működik a móka, hogy nincs rendes FoV-je semelyik seekernek, viszont az sincs implementálva a legtöbb aktív fegyvernél, hogy a rávezetés befuccsolása esetén az utolsó számolt koordinátára repüljön illetve annak környezetében keressen (pl. AMRAAM-nál tudható, hogy kb. így működik a dolog). Ennek hiányában ( ez kb. 2 évvel ezelőtti tudás a mechanikáról, de azóta nem hinném, hogy frissítették volna) gyakorlatilag inkább úgy oldották meg az egészet, hogy ilyen esetben baromi nagy FoV-al keres össze vissza. Mintha a pásztázási sebesség is fel lenne javítva, bár erre most csak halványan emlékszek.

Viszont az abszolút kizárt, hogy a linkelt videóban a kereső bárhogyan rálátott volna a célra. Az IR rakétákkal nincs semmi MCG kapcsolat, úgyhogy az sem játszik, hogy az indító gép mondta volna a rakétának, hogy merre kell fordulni ( na nem mintha lett volna radar line of sight, mert ő is háttal volt.. ). Innentől kezdve gyakorlatilag az egyetlen opció, hogy a rávezetési logikában valami memória van, ami emlékezett arra, hogy merre kell menni és ezért abba az irányba küldte ahogy csak bírta. Összességében az utóbbi néhány hét alatt több olyan R-73 indítást láttam ami látszólag ugyanezt igazolja, viszont ez a tény teljesen ellentmond minden korábbi DCS mechanikai ismerettel. Ugyan mi a francért lenne egy fegyverben implementálva ez a funkció és semelyik másikban.

Ehhez a konkrét harchoz még sajnos nincs meg az ACMI, majd ha lesz akkor lehet jobban elemezgetni, hogy ténylegesen mi történt.
 

blaze

Well-Known Member
2013. október 5.
865
274
63
A valóságra vonatkoztatva kérded?

Az IR rakétáknak jellemzően kettős infrafej kitérsítési szögkorlátozása van. Az egyik indítás előtt és indítás utáni követési képesség. Ez az AIM-9L/M-nél 27,5 illetve 40 fok, az R-73 korai változatainál 45/60, későbbinél 60/75 fok tudtommal.

Tehát indítás után is a rakéta hosszirányú tengelye és a célpont között, ha végig ezen a limiten belül marad a cél, mert a rakéta képes ezt manőverrel lekövetni, akkor az lehet, amit a videón látsz. A probléma szerintem az, hogy a DCS rakéta FM-je (hogy a data vagy kód, inkább az előbbi) nem tűnik jónak...

Az tudom, hogy pár évvel ezelőttig aerodinamikai alapú akéta FM nem is létezett a DCS-ben, szkriptelt fos volt az egész. Most már engine van alatta, csak a lerító paraméterek szarok sokszor. Amennyire tudom az AIM-7M sem dual thrustos benne. Az ingyenes Falcon BMS4-ben pontosabb AAM és SAM modellezés van sok helyen...

Amik megvehető modulként léteznek azoknak kb. minden fegyverzete AFM-el rendelkezik. Állítólag most valami guidance rework van folyamatban, hogy abból mikor mi lesz, azt szerintem még ők se tudják. Az FM-ekkel részben meg az a baj, hogy két oldal azon vitatkozik, hogy hogyan kell értelmezni a DLZ-t / flyout görbéket és nincs semmi bizonyító erejű egyik oldalon sem. Ennek fényében nagy esélyel marad a status quo.. bár arra kíváncsi vagyok, hogy amikor kijön a cicus, az AIM54 mit fog tudni..
 

dudi

Well-Known Member
2010. április 18.
50 449
84 386
113
Ez inkább az a kategória, ami 100-ból 99-szer mellé ment. Az AIM-9X tesztek alapján szerintem még az is alig bírna ilyet fordulni. 10G-vel fordultam befele kb. optimális sebesség tartományban ami egy ilyen rMinen belüli indításnál azért nem kutya..



A valóságot kb. leírta molni. DCS-ben amennyire tudom úgy működik a móka, hogy nincs rendes FoV-je semelyik seekernek, viszont az sincs implementálva a legtöbb aktív fegyvernél, hogy a rávezetés befuccsolása esetén az utolsó számolt koordinátára repüljön illetve annak környezetében keressen (pl. AMRAAM-nál tudható, hogy kb. így működik a dolog). Ennek hiányában ( ez kb. 2 évvel ezelőtti tudás a mechanikáról, de azóta nem hinném, hogy frissítették volna) gyakorlatilag inkább úgy oldották meg az egészet, hogy ilyen esetben baromi nagy FoV-al keres össze vissza. Mintha a pásztázási sebesség is fel lenne javítva, bár erre most csak halványan emlékszek.

Viszont az abszolút kizárt, hogy a linkelt videóban a kereső bárhogyan rálátott volna a célra. Az IR rakétákkal nincs semmi MCG kapcsolat, úgyhogy az sem játszik, hogy az indító gép mondta volna a rakétának, hogy merre kell fordulni ( na nem mintha lett volna radar line of sight, mert ő is háttal volt.. ). Innentől kezdve gyakorlatilag az egyetlen opció, hogy a rávezetési logikában valami memória van, ami emlékezett arra, hogy merre kell menni és ezért abba az irányba küldte ahogy csak bírta. Összességében az utóbbi néhány hét alatt több olyan R-73 indítást láttam ami látszólag ugyanezt igazolja, viszont ez a tény teljesen ellentmond minden korábbi DCS mechanikai ismerettel. Ugyan mi a francért lenne egy fegyverben implementálva ez a funkció és semelyik másikban.

Ehhez a konkrét harchoz még sajnos nincs meg az ACMI, majd ha lesz akkor lehet jobban elemezgetni, hogy ténylegesen mi történt.


Szóval leszedtek te meg megsértődtél... ;):rolleyes::hadonaszos::hadonaszos::hadonaszos::hadonaszos:

(no offens)
 
  • Tetszik
Reactions: blaze
M

molnibalage

Guest
Ehhez a konkrét harchoz még sajnos nincs meg az ACMI, majd ha lesz akkor lehet jobban elemezgetni, hogy ténylegesen mi történt.
A rakéta és célpont közötti szög, ha túl van a gimbal limiten, akkor újabb bizonyíték arra, hogy mekkora fostaliga a DCS...
 
M

molnibalage

Guest
Amik megvehető modulként léteznek azoknak kb. minden fegyverzete AFM-el rendelkezik. Állítólag most valami guidance rework van folyamatban, hogy abból mikor mi lesz, azt szerintem még ők se tudják. Az FM-ekkel részben meg az a baj, hogy két oldal azon vitatkozik, hogy hogyan kell értelmezni a DLZ-t / flyout görbéket és nincs semmi bizonyító erejű egyik oldalon sem. Ennek fényében nagy esélyel marad a status quo.. bár arra kíváncsi vagyok, hogy amikor kijön a cicus, az AIM54 mit fog tudni..
Az AIM-54 hajtómű adatai, tolóerő, égésidő és hajtóanyag tömege ismert. Ennél fényében pusztuljanak meg, ha nem képesek rendesen modellezni...
Az AIM-7M akkor dual thrustos most már?
A HMZ diagramok a DLZ értékét mutatják úgy, hogy cél és indító azonos magasságon van és mindkét gép M0,8-M1,0 táján repül. Ha írsz PM-et, akkor mutatok valamit. ;)
 

joker

Well-Known Member
2012. szeptember 16.
20 794
31 636
113
Ez inkább az a kategória, ami 100-ból 99-szer mellé ment. Az AIM-9X tesztek alapján szerintem még az is alig bírna ilyet fordulni. 10G-vel fordultam befele kb. optimális sebesség tartományban ami egy ilyen rMinen belüli indításnál azért nem kutya..
A valóságban indítás után ha a rakéta elveszti a célpontot (pl egy ilyen helyzetben, mint ami a videódon is látszott), és más forrásból nem kapja meg a cél helyzetét, olyankor csak elmegy előre a semmibe vagy mepróbálja megtippelni a gép mozgása és utolsó ismert helyzete alapján a jövőbeli helyzetét és arra fordul hátha megtalálja 120 fokkal arrébb?
 

70920

Active Member
2017. október 30.
78
199
33
Nem biztos, hogy ebben a topikban volt, de nem is akarok újat nyitni neki, mert csak egy rövid kérdés, lényegtelen hová szúrom be.

Pár napja szó volt egy olyan rakétáról amit 360 fokos körben lehet(ett) indítani egy vadászgépről. Akkor voltak akik szerint ennek a harci hasznossága gyakorlatilag nulla. Azt szeretném kérdezni, hogy biztosan nincs-e értelme egy ilyen rakétának akkor ha egy üldözött gép indítja az üldözőjére? A szír gép jutott eszembe amit lelőtt az F-18-as. Ugye ő két rakétát indított mert az első nem "sült". Mi lett volna ha, vagy mi lenne egy olyan szituációban amikor a megtámadott gép képes kilőni egy ilyen rakétát egy félig-meddig mögötte lévő célpontra? Ha a megtámadott ki tudja védeni az első találatot, a támadónak - ha nem is okoz benne kárt az indított rakéta - talán már nem lesz lehetősége egy második indításra mert ő is a védekezésre fókuszál, a megtámadott gépet elveszti szem, radar elől, esetleg épp erősítés érkezik a megtámadott gépnek.

Feltételezem ez sok mindentől függ, de a pont amire utalok szerintem érthető. Elképzelhetetlen-e, hogy egy ilyen fegyver akár védelminek is megfeleljen, hiszen lefoglalja az ellenséget aki így nem tud X ideig újra támadni. Persze lehet nem ez a legjobb módja, gondolom igen értékes függesztési pontot foglalhat el egy potensebb rakétától amit viszont nem lehet ilyen módon használni?
 

blaze

Well-Known Member
2013. október 5.
865
274
63
Szóval leszedtek te meg megsértődtél... ;):rolleyes::hadonaszos::hadonaszos::hadonaszos::hadonaszos:

(no offens)

:D

Már írtam de igazából megérdemeltem. Előtte való meccsen volt egy R-73 ami konkrétan keresztül repült a gépen, utána meg 16G-t rántottam bele azt egy másik R-27 elszállt a gép mellett..

A rakéta és célpont közötti szög, ha túl van a gimbal limiten, akkor újabb bizonyíték arra, hogy mekkora fostaliga a DCS...

Te is láttad a videót, gyakorlatilag a merge pillanatában indított szval még az indítás pillanatában is több mint 90 fokos eltérés volt, nem hogy azután hogy a rakéta ténylegesen elhagyta a gépet. Azt, hogy ezt hogy sikerült összehozni, az számomra rejtély, viszont ha a rakéta ténylegesen kapott indítási instrukciót, akkor abban látok rációt, hogy ha valami memória van benne, akkor matematikai esély van arra, ami történt. Láthatóan a kezdeti manővert nagyjából kitartva repültem, szóval ha csak az onnantól számított utolsó intercept pointra fordul akkor "elvileg" oda tud fordulni. Mondjuk a videón látható rakéta által berepült pálya illetve a nem látható de a földön hagyott füstcsóva alapján sejthető szakasz felteszi a kérdést, hogy ugyan hogyan nem csapódott a földbe a rakéta.. már olyat is sokszor láttam, hogy földön keresztül repültek a fegyverek gond nélkül.

Most láttam olyan 73 indítást is, hogy kb. függőlegesen szlalomozott a gép mögött. Először alá repült, utána felrántotta, a gép fölé került, aztán megint rántott egyet lefele és belerepült a földbe. Mondjuk arra nem emlékszek, hogy azt hogyan indították, de vicces volt nézni.

Egyébként ezeknek szerintem egy nagy része nem kizárólag a rávezetési / AFM hibákból ered. Mostanában pl. lecserélték a net codet amire sokan panaszkodnak. A régi elég penge volt, viszont baromi érzékeny volt a magas válaszidőre illetve az instabil kapcsolatokra, és ha valakinél szakadozott a net akkor akár 10-100 kmes nagyságrendekben is össze vissza teleportált. Amennyire észrevettem az új egy olyan kompromisszum, ami strapabíróbb, viszont a gépek helyzetét nem viszonozza olyan gyorsan és pontosan.

Az AIM-54 hajtómű adatai, tolóerő, égésidő és hajtóanyag tömege ismert. Ennél fényében pusztuljanak meg, ha nem képesek rendesen modellezni...
Az AIM-7M akkor dual thrustos most már?
A HMZ diagramok a DLZ értékét mutatják úgy, hogy cél és indító azonos magasságon van és mindkét gép M0,8-M1,0 táján repül. Ha írsz PM-et, akkor mutatok valamit. ;)

https://forums.eagle.ru/showthread.php?t=191034

Itt van egy a LN által készített anyag. Elég jól végzik a dolgukat, úgyhogy bizakodó vagyok. Viszont a guidance részbe szerintem semmi beleszólásuk nincs. Legalábbis egyelőre nem tudok arról, hogy lenne lehetőség 3rd party guidancet írni a fegyvereknek.

Amennyire tudom az AIM-7 dual thrust úgy lett elintézve, hogy a legacy kódban ilyet nem lehet csinálni, ezért egyelőre kb. úgy lőtték be, hogy összességében olyan legyen, mintha lenne dual thrust. Nyilván ennek vannak hibái.. :D

Igazából ez a része számomra nem is meglepő, én is találkoztam már olyan kéréssel amire a legacy kód ismeretében annyi volt a reakció, hogy egyszerűen kivitelezhetetlen.

Egyébként elvileg a vita azon megy, vagy ment, nem tudom, hogy most mi a helyzet, hogy a DLZ-n látható Rmax az a rakéta földbe való becsapódása, vagy a legtávolabbi pont, amin még a célt el tudja találni a fegyver.. állítólag fejlesztők szerint az előbbi, viszont ennek a pilóta szemszögéből semmi értelme, az egész DLZ-t meg minden szart azért találtak ki a pilótafülkében, hogy a pilótának jó legyen.

A valóságban indítás után ha a rakéta elveszti a célpontot (pl egy ilyen helyzetben, mint ami a videódon is látszott), és más forrásból nem kapja meg a cél helyzetét, olyankor csak elmegy előre a semmibe vagy mepróbálja megtippelni a gép mozgása és utolsó ismert helyzete alapján a jövőbeli helyzetét és arra fordul hátha megtalálja 120 fokkal arrébb?

Sejthetően kb. igen, az utolsó ismert adatok alapján elvileg képesek extrapolálni a jelenlegi manővert egy találkozási pontra. Az AMRAAM biztosan tud valami ilyesmit, a többit nem tudom.

Nem biztos, hogy ebben a topikban volt, de nem is akarok újat nyitni neki, mert csak egy rövid kérdés, lényegtelen hová szúrom be.

Pár napja szó volt egy olyan rakétáról amit 360 fokos körben lehet(ett) indítani egy vadászgépről. Akkor voltak akik szerint ennek a harci hasznossága gyakorlatilag nulla. Azt szeretném kérdezni, hogy biztosan nincs-e értelme egy ilyen rakétának akkor ha egy üldözött gép indítja az üldözőjére? A szír gép jutott eszembe amit lelőtt az F-18-as. Ugye ő két rakétát indított mert az első nem "sült". Mi lett volna ha, vagy mi lenne egy olyan szituációban amikor a megtámadott gép képes kilőni egy ilyen rakétát egy félig-meddig mögötte lévő célpontra? Ha a megtámadott ki tudja védeni az első találatot, a támadónak - ha nem is okoz benne kárt az indított rakéta - talán már nem lesz lehetősége egy második indításra mert ő is a védekezésre fókuszál, a megtámadott gépet elveszti szem, radar elől, esetleg épp erősítés érkezik a megtámadott gépnek.

Feltételezem ez sok mindentől függ, de a pont amire utalok szerintem érthető. Elképzelhetetlen-e, hogy egy ilyen fegyver akár védelminek is megfeleljen, hiszen lefoglalja az ellenséget aki így nem tud X ideig újra támadni. Persze lehet nem ez a legjobb módja, gondolom igen értékes függesztési pontot foglalhat el egy potensebb rakétától amit viszont nem lehet ilyen módon használni?

Elméletileg van értelme, de a gyakorlatban az az alapvető probléma, hogy ha valaki direktben mögötted van, akkor csak az AIM-9X kategóriájú TVC-s közelharci fegyverek jönnek szóba, mert egy AMRAAM kategóriájú fegyver egyszerűen nem képes ekkorát fordulni.

Ebben az esetben viszont a fegyver "energiájának" ( = égésidő, sebesség stb) arra fog elmenni, hogy ledolgozza az ellenkező irányú indítási sebességvektort, valahogy megforduljon, aztán még utána célba is kell találni. Ez elég durván lecsökkenti a hatótávot, és ezek a fegyverek amúgy sem a nagy hatótávukról ismertek. Ebből következik egy másik probléma: ha egy másik gép mögötted van ilyen távolságon akkor egy AMRAAM kategóriás BVR rakétával sanszosan le tud lőni.

Egyébként meg nem túl jellemző az, hogy csak úgy a semmiből hirtelen a hátad mögé kerül valaki. Azt megjósolni, hogy ugyanez igaz lesz-e 5. generációs gépek között elég nehéz, de szerintem ebben a szituban ugyan az az alapigazság megáll: ha már sikerült ilyen pozícióba kerülnie akkor nagy eséllyel attól függetlenül, hogy mit csinálsz le fog lőni. Ilyen helyzetben talán a legjobb esély ha elbújsz, vagy meglógsz előle (nyilván ehhez kell egy minimális kezdő távolság, ha ez nincs meg akkor all in aztán lesz ami lesz, ez már korábban is így ment).
 

joker

Well-Known Member
2012. szeptember 16.
20 794
31 636
113
Sejthetően kb. igen, az utolsó ismert adatok alapján elvileg képesek extrapolálni a jelenlegi manővert egy találkozási pontra. Az AMRAAM biztosan tud valami ilyesmit, a többit nem tudom.
Itt inkább az infrás rakétáknál érdekes a kérdés. Az AMRAAM-ot messziről indítják, ha egy hegy mögé nem bújik be a gép, akkor nehezen fogja kimanőverezni magát a radar látószögéből.
 

dudi

Well-Known Member
2010. április 18.
50 449
84 386
113
Ha nekem aki mögé beálltak van lehetőségem rakétát indítani akkor aki mögöttem van.Innentől kezdve ki az a hülye aki megvárja míg az előtte lévő gép indít?
 
  • Tetszik
Reactions: blaze
M

molnibalage

Guest
Egyébként elvileg a vita azon megy, vagy ment, nem tudom, hogy most mi a helyzet, hogy a DLZ-n látható Rmax az a rakéta földbe való becsapódása, vagy a legtávolabbi pont, amin még a célt el tudja találni a fegyver..
Nem manőverező cél végfázis találatához rendelkezik még mozgási energiával. Ez kb. az 1Mach rakaétasebesség határa AAM esetén. Az AGM-88 azért tud 100 km-re is elcsapni radart, mert a célsebesség 0.
 
M

molnibalage

Guest
Pár napja szó volt egy olyan rakétáról amit 360 fokos körben lehet(ett) indítani egy vadászgépről. Akkor voltak akik szerint ennek a harci hasznossága gyakorlatilag nulla. Azt szeretném kérdezni, hogy biztosan nincs-e értelme egy ilyen rakétának akkor ha egy üldözött gép indítja az üldözőjére? A szír gép jutott eszembe amit lelőtt az F-18-as. Ugye ő két rakétát indított mert az első nem "sült". Mi lett volna ha, vagy mi lenne egy olyan szituációban amikor a megtámadott gép képes kilőni egy ilyen rakétát egy félig-meddig mögötte lévő célpontra?
Az, hogy az ilyen gépet már régen seggbelőtték. A probléma pontosan az, hogy akit így lőnek le, azt azért lövik le, mert lövése sincs arról ki van mögötte.



Feltételezem ez sok mindentől függ, de a pont amire utalok szerintem érthető. Elképzelhetetlen-e, hogy egy ilyen fegyver akár védelminek is megfeleljen, hiszen lefoglalja az ellenséget aki így nem tud X ideig újra támadni. Persze lehet nem ez a legjobb módja, gondolom igen értékes függesztési pontot foglalhat el egy potensebb rakétától amit viszont nem lehet ilyen módon használni?
Az alapprobléma az, hogy akkor kerülnek mögés és közel, ha a légi helyzetképed szar. Indítani meg akkor kéne mikor már mögöted van, de lövésed sincs ki.

Ezért nincs értelme túl az én szememben a 90 fokos HOBS-nak. Harcászati haszna közelít 0-hoz. Ezer légiharcból kb. néhányban lenne értelme. Csak akkor meg minek? Drága... És veszélyes, mert 90 fok mögött LoAL van. Ha nem az indított célra fog a rakéta, mert van más is közel, akkor baráti killért nem veregetnek hátba...
 
  • Tetszik
Reactions: blaze

blaze

Well-Known Member
2013. október 5.
865
274
63
Itt inkább az infrás rakétáknál érdekes a kérdés. Az AMRAAM-ot messziről indítják, ha egy hegy mögé nem bújik be a gép, akkor nehezen fogja kimanőverezni magát a radar látószögéből.

Passz, nincs róla adatom. De mivel az AIM-9X ben egy teljesen új szenzor van ami képalkotós ezért sanszosan a teljese elektronikát cserélték benne. Az AMRAAM-ban ez hamarabb benne volt.. szerintem azek alapján egy nagyon erős tipp, hogy tud ilyet. Ha HMCS-el van befogás és a LOAL indítás megvan akkor nehezen tudok olyan szitut elképzelni, amiben a kereső szögtartományán kívülre fog esni a cél. Gondolj bele, ez a cucc kb 60-75 fokban vagy a fene tudja mekkora szögben tud követni, és mögötte ott van a brutális tolóerővel megfejelt TVC-s fordulóképesség. Max akkor van ilyen, mint amit a videón látsz, hogy elhasítunk egymás mellett az első találkozásnál.

Apró hiba, hogy a videóban azért jött létre az egész, mert elvesztettem a befogást és nem találtam meg, csak szemmel. AESA radarral HMCS-vel ilyen szinte nem lesz, HMCS elhelyezkedés alapján szemmel kiszúrod sok mérföldre is. Ez összehasonlításképpen olyan mintha a szimulátorban indítás után úgy repülnél a cél felé, hogy ha elveszik a befogás, akkor azonnal AAQ-ra kapcsolsz és szemmel látod, hogy hol van / volt a cél. Ez olyan esetekben, amikor az ellen nem lőtt vissza, vagy félaktív rakéták esetén toronymagas "first shot" szituációban vagy, akkor még az indított rakéta sem fog elérni hozzád, mielőtt már nem lesz semmi, ami célravezesse.

HMCS-el kb. ugyanez a szitu kiterjed bármilyen geometriára mert a sisakon látod, hogy vizuálisan hol van a cél. Nem beszélve a sokkal fejlettebb radarról, stb.

Van egy haverom aki hobbiból reverse engineeringelte az AMRAAM repülési paramétereit ( repiparban dolgozik ) és csinált egy DCS modot hozzá. Meg csinált egy AIM-9X modot is. Poénból próbálgattuk egymás ellen, hát össze vissza fostuk magunkat kb. Az X-et direkt teljesen idióta helyzetekből indítottuk, és több tucat esetből egyetlen egyszer sikerült elkerülnöm a találatot, azt is totál véletlenül..

Nem manőverező cél végfázis találatához rendelkezik még mozgási energiával. Ez kb. az 1Mach rakaétasebesség határa AAM esetén. Az AGM-88 azért tud 100 km-re is elcsapni radart, mert a célsebesség 0.

Logikusan szerintem is ez a válasz. Állítólag az orosz adatok szerint a földbe csapódási pont az Rmax, hogy ezt mi és miért állítja azt nem tudom, inkább nem is foglalkozok vele. Ettől én nem szeretem se kevésbé, se jobban a fejlesztőket. Amire nem tudok kihatással lenni azon fölösleges bosszankodni. Inkább élvezem úgy az egészet, ahogy van.
 

boki

Well-Known Member
2012. május 18.
48 567
85 024
113
j5vgpsn5VxY.jpg

Korrózió a gépen.
https://mobile.nytimes.com/reuters/2017/11/01/business/01reuters-lockheed-f35.html
 

dudi

Well-Known Member
2010. április 18.
50 449
84 386
113