Én kezdtem el egy ilyen gondolatkíserletet de ott csak azokat vettem figyelembe amik biztosan rendelkezésre álltak és az Oscarról nem találtam infót ezért úgy vettem,hogy nem állt rendelkezésre.
De sajnos ez a dolog ennyibe is maradt.
Falkland - 1982
- Téma indítója DINAMO
- Indítva
-
Ha nem vagy kibékülve az alapértelmezettnek beállított sötét sablonnal, akkor a korábbi ígéretnek megfelelően bármikor átválthatsz a korábbi világos színekkel dolgozó kinézetre.
Ehhez görgess a lap aljára és a baloldalon keresd a HTKA Dark feliratú gombot. Kattints rá, majd a megnyíló ablakban válaszd a HTKA Light lehetőséget. Választásod a böngésződ elmenti cookie-ba, így amikor legközelebb érkezel ezt a műveletsort nem kell megismételned.
Én kezdtem el egy ilyen gondolatkíserletet de ott csak azokat vettem figyelembe amik biztosan rendelkezésre álltak és az Oscarról nem találtam infót ezért úgy vettem,hogy nem állt rendelkezésre.
De sajnos ez a dolog ennyibe is maradt.
Most gondold el ugyanezt a "kiscicat" otthon a GIUK nal a sajat legierejenek fedezete alatt. A megnyult utanpotlasi vonalak es a legifedezet hianya vagy korlatozott volta elet es halal kerdese volt es ma is az.
MKRC műholdakból egy időben elég volt hármat (1xUSz-P (EORSAT) + 2xUSz-A (RORSAT)) a pályán tartani az összes óceán lefedettségéhez.
Indítottak is belőlük bátran amikor kellett (1967..82 között):
Korábban felmerült, hogy a szovjetek mit csinálhattak volna a Britek helyében a saját eszközeikkel...
... eltekintve a nyilvánvaló Argentin Népi Felszabadítási Szervezet mintegy váratlan megerősödésétől, illetve a szovjet (és lengyel) halászhajók a szigeten kikötése után a kicsi zöld halászok lefegyverzik az Argikat, illetve elsőre atomcsapással való fenyegetéstől (lásd Szuez)...
... véleményem szerint hatalmas előnyt jelentett az MKRC rendszer, ugyanis a Britekkel szemben, a szovjetek végig pontosan tudták hol az argi hordozó, így gyakorlatilag két Charlie robotrepülő hordozó tengó az egész Argi flottát az első napon 25 de Mayo hordozó + Belgrano + az összes kísérő hajót elsüllyesztették volna pár robotrepcsi salvo-val.
Ha ekkor sem adták volna meg magukat az argik, akkor Tu-95-ösök (mondjuk Kubából) szarrá bombázták volna Stanley-t (a lakossággal egyetemben), majd jöhetett volna a légpárnások partraszállása Stanley-ben (keresztül az aknamezőn), majd a szovjet tengerészgyalogosok a kirakott könnyű harckocsikkal kergették volna az argi sorozott könnyű gyalogságot.
Azért a vége egy kicsit meredek, a szovjeteknek nem voltak a Tarawa-hoz hasonló partraszálló hajóik, amik elvitték volna odáig a légpárnásokat. Egy nagyobb partraszálló hajójuk volt, az Ivan Rogov.
Az Iván Rogovon kívül azért még ott volt:
14 db 1171-es típusú (Alligátor-osztály) partraszállító hajó
15 db 775-ös típusú (Ropucsa-osztály) partraszállító hajó
Hogy csak azokat emítlsem, amik így összesen egy szovjet tengerészgyalogos hadosztályt (ez négy tengerész ezred volt) lettek volna képesek tankokkal, BTR-el mindenestül desszantolni a szigetekre.
Ezeket két Moszkva-osztályú helikopterhordozó és egy Kirov osztályú ferde fedélzetű cirkáló támogathatta volna, meg a Falkland szigetek és Argentina között látótávolságban egymástól jó sűrűn a szovjet flotta úgy összes hajója, ha valamelyik fő-fő elvtárs szükségét érzi egy kis demonstrációnak is.
Imhol akkor a K-525-ös (az első Oscar-I) korai története.
1975 július 25-én kezdték meg építését, az 55-ös részlegben a Szevmash hajógyárban.
1980 május 3-án bocsájtották vízre, és a terveknek megfelelően még azon év december 30-án (a szokásos évvégi rohanásban!!!) alá is írták az átvételét.
Az ünnepek után, 1981 január 24-én sorolták be az Északi Flotta 11. tengeralattjáró osztályához. (11-й ДиПЛ 1-й ФлПЛ КСФ)
1981 május 19-én Gorshkov admirális meglátogatta az új típusú egységet a hajógyártásért felelős Mikhail Jegorov miniszter társaságában, és döntés született hogy azt alaposabban le kell tesztelni a Fehér tengeren.
Június és július folyamán így zaj (csendességi) teszteket folytattak, és csak október 18-án futott be állomáshelyére, Zapadnaja Licá-ba.
Október 23-án éleslövészeten vett részt, ahol 4db Gránit robotrepülőből álló sorozatot indított.
1982 április 5 és május 21 között újabb éleslövészeten végezték a torpedók, illetve egyéb fegyverzetek átvételi tesztjeit.
Mivel a hajó zajszintje a teszteken magasabbnak bizonyult az ígértnél, így június 11-én visszatért a Szevmash hajógyárba majd kezdődött az egész tesztelés előről.
82 június 18 és szeptember 7 között 4db Gránit robotrepcsis éleslövészet, július 19-én újabb Gorshkov látogatás, november 10 és december 10 között jég alatti műveletek gyakorlása.
83 április 13-án a Norvég tengeren merültek először a hajó merülési limitjéig.
83 augusztusában usgyi ismét vissza a hajógyárba, és végül csak 1983 július 28-án vette használatba a Flotta az egységet.
Első bevetésére is csak 83 második felében került sor.
Szóval papíron 80 december 30-án átvették, de a gyakorlatban annyira bejáratósnak bizonyult, hogy csak 1983 második felében kezdték rendeltetés szerűen használni.
Hát azért ilyen távolságú bevetésre igazábol csak az Iván volt alkalmas.
Volt nekik bár több tiusuk is,de az egyébbként lengyel Ropucha lehetett azokbol még alkalmas ilyen hosszú bevetésre,nagykinlódva.Az Iván volt az egyetlen valóban hosszútávú műveletre tervezett deszanthajójuk.
A második világháborúban komplett óceánokat átszelltek LST-vel és más hasonló hajókkal, szóval ez nem lehett volna gond a nyolcvanas években sem, ha szükséges! A háborúk minden alapos felkészülés ellenére végül igen jelentős arányban mindig a rögtönzésről szólnak!
Az alligátor osztályú hajók 4800 mérföldet tudnak papír szerint, tehát angolai kikötőkból elérték volna a szigeteket bőven tengeri feltöltés nélkül is, ez a hatótáv max a partraszállás idejét determinálta volna. A ropucsák pedig úgy manővereztek volna, ahogy csak akarnak a 7500 mérföldes hatótávval!
Köszi.Ilyet én angolul nem találta.Addig jutottam,hogy folyamatosan ingázott a gyár és a tenger közt de azt pl nem írták,hogy ilyen sokáig nem volt combat ready.
Itt nem csak az üzemanyagkapacitásrol van szó.Ropuchákon kivűl a többi egyszerűen nem ilyen körülményekre lettek tervezve.
Én ugyan nem voltam rajta,de nyugati értékelése anno az volt,hogy nyilt oceáni bevetésre alkalmatlan.
De a Ropucsák is bőven elegek lettek volna,ha csapnak hozzájuk egy személyszállító hajót.Falkalandon 1 század harckocsi meg 1 szászlóalj gépesített lövész a hagyományos gyalogsággal együtt gyorsan pontot tett volna mindennek a végére.A harckocsikhoz meg a BTR-ekhez nem kellett volna több 4 nagyon maximum 5 Ropucsánál.A sima gyalogságot pedig mint írtam bármilyen személyszállítóvá alakított teherhajó elvitte volna ezerszámra.
Szovjetekkel szemben az argentinok teljesen esélytelenek lettek volna,az biztos.
Hát nem tudom, hogy a Jak-38-asok is olyan jól teljesítettek-e volna, mint a Harrierek.
Biztos,hogy nem.De a szovjet hajók légvédelme jóval erősebb volt az angolokénál.
És még nem is számoltunk a VDVvel.Szovjet simán beáldozott volna pár An22/Il76 gépet,hogy leszálló vagy ejtőernyős deszantot tegyen le.
Az orosz hajók légvédelme más kávéház volt mint az angoloké.Ha ugyanannyi rombolót,fregattot és hordozót visznek oda akkor az argentín gépeknek szembe kellett volna nézni egy halom OSZA-val és AK-630-al a Kirvak II fregattokon és számukra jobb estben Nyevával a Mod. Kashin rombolókon(vagy számukra rosszabb esetben az Udajolokkal/Sovremennyel számolva TOR-okkal és AK-630-asokkal).Ezek mellett ott lett volna persze a két Kijeven az SA-N-3,OSZA és az AK-630.
Persze a navyzált változatok a TOR és OSZA esetében amik elvileg jobb képességűek voltak mint a szárazföldi verziók.
Miért gondolod ezt a butaságot?Ha kellett volna nyilván megteszikde az ég adta egy világon semmi nem indokolta volna.Vagy azt gondolod,hogy a Kremlben csak azért dobtak volna ejtőernyősöket,hogy legyen egy csomó halott?
De ez azt is jelentette volna hogy a nagy szovjetunio tengeripajzsan hatalmas res keletkezett mert ezek a hajokat el kellett volna vonni valahonnan.