Felderítő- / Kémműholdak

[Zaphod Beeblebrox]

Ezt hogyan lehet lementeni a Yt-ról az automatikus magyarra fordítással együtt?

.

Felirattal szerintem nem lehet.
Én ezt szoktam használni videóra vagy mp3-ra is lehet.

Youtube Downloader - Online Youtube Video Downloader

Yt1s's Youtube Downloader helps you Convert and Download Youtube videos in MP3, MP4, 3GP formats. Completely free and fast. Download YouTube Videos now!

yt1s.com

Nagy forma a professzor fazon, és Skót származása ellenére érthetően beszéli az angolt.
Elég sok megdöbbentő dolog is vannak beszélgetésben, pl 600 km-en keringő SAR műholdal képesek kimutatni pár miliméteres magasság változást.
És az is nagyon döbbenet ahogy a működési elvet a hologram technológián keresztül magyarázza.

 

[gacsat]

Felirattal szerintem nem lehet.
Én ezt szoktam használni videóra vagy mp3-ra is lehet.

Youtube Downloader - Online Youtube Video Downloader

Yt1s's Youtube Downloader helps you Convert and Download Youtube videos in MP3, MP4, 3GP formats. Completely free and fast. Download YouTube Videos now!

yt1s.com

Nagy forma a professzor fazon, és Skót származása ellenére érthetően beszéli az angolt.
Elég sok megdöbbentő dolog is vannak beszélgetésben, pl 600 km-en keringő SAR műholdal képesek kimutatni pár miliméteres magasság változást.
És az is nagyon döbbenet ahogy a működési elvet a hologram technológián keresztül magyarázza.

Az angolokon kívül mindenki érthetően beszél angolul.

 

[Zaphod Beeblebrox]

A Lockheed bemutatta új közepes kategóriába tervezett LM400 satelite bus-t, amivel kifejezetten a védelmi szektort celozzák. A Raytheon is ezt fogja használni a rakéta erzékelő-követő műholdjaihoz.

Még idén indítanak egy erre épített narrowband communications electronically steered array műholdat. A második demonstrátor pedig egy szintetikus apertúrájú radar lesz 24-ben.


A még november végén telepitett Cosmos 2566 es Cosmos 2565 az Oroszok December 3-án regisztrálták.
A jelek szerint Lotos típusú jelvevő-hirszerző műholdról azonban dec.24-én egy újabb ismeretlen objektum vált le.

Eközben az Októberi Szojuz 2.1v indított két kisebb hírszerző műholdjukkal is a jelek szerint aktívan dolgoznak.

A Koreai Köztársaság felmondta az Oroszországgal kötött megállapodást az Arirang6 SAR műhold Angara1.2 rakétán történő kilövéséről, és az ESA Vega-C rakétáját választották helyette. Eredetileg az indulásnak 2022-ben kellett volna megtörténnie, Plesetskből.

 

[gacsat]

A Lockheed bemutatta új közepes kategóriába tervezett LM400 satelite bus-t, amivel kifejezetten a védelmi szektort celozzák. A Raytheon is ezt fogja használni a rakéta erzékelő-követő műholdjaihoz.

Még idén indítanak egy erre épített narrowband communications electronically steered array műholdat. A második demonstrátor pedig egy szintetikus apertúrájú radar lesz 24-ben.


A még november végén telepitett Cosmos 2566 es Cosmos 2565 az Oroszok December 3-án regisztrálták.
A jelek szerint Lotos típusú jelvevő-hirszerző műholdról azonban dec.24-én egy újabb ismeretlen objektum vált le.

Eközben az Októberi Szojuz 2.1v indított két kisebb hírszerző műholdjukkal is a jelek szerint aktívan dolgoznak.

A Koreai Köztársaság felmondta az Oroszországgal kötött megállapodást az Arirang6 SAR műhold Angara1.2 rakétán történő kilövéséről, és az ESA Vega-C rakétáját választották helyette. Eredetileg az indulásnak 2022-ben kellett volna megtörténnie, Plesetskből.

Hm a 2566os nagyon érdekes. Most akkor az oroszoknak van 4 új műhódjuk? A két befuccsolton kívül,

 

[Zaphod Beeblebrox]

Hm a 2566os nagyon érdekes. Most akkor az oroszoknak van 4 új műhódjuk? A két befuccsolton kívül,

2565 és 2566 jelvevő/hírszerző műholdak, és egyébkent is túl magasan keringenek ahhoz, hogy aktív földmegfigyelőék legyenek. Az új
objektumot, amely december 24-én vált el a 2566-róla nem regisztrálták. Vagy azért mert hulladek/törmelék vagy egy olyan műhold, amelyet Oroszország valamilyen okból nem kíván regisztrálni. Hasonlóképpen jártak el 2020 júliusában a Cosmos-2543-ról telepített állítólagos ASAT lövedékkel amit Oroszország szintén nem jegyzett be hivatalosan (ellentétben pl a 2017--es Cosmos-2521, ami a róla levált objektumot Cosmos-2523 katalogizálta).

Ugyanakkor semmi jel nem utal arra, hogy bármi hasonlóság lenne ezekkel a műholdakkal. Úgy tűnik, a két objektum eddig nem manőverezett a szétvállas óta.

A SpaceTrack.Org továbbra is „ismeretlenként” jegyzi a két objektum típusát. Mindkettő radarkeresztmetszete „közepes” besorolású, ami 0,1 és 1 m2 között van. Valószínűleg kis katonai teszt műholdak lehetnek, jó eséllyel talán a második Neitron radar műhold.


Cosmos 2561 és 2562-ről a kezdetektől sejthető, hogy valami fajta Földmegfigyelő műhold-páros márcsak a 97° Napszinkron pálya okán.
A Space-Track.Org a Cosmos-2561 radarkeresztmetszetét „nagynak” (több mint 1 m2-nek), a Cosmos-2562-nek pedig „közepesnek” adja (0,1 és 1 m2 között). Hogy nem két egyforma műholdról van szó, az abból is kitűnik, hogy különböző katonai jelölésekkel rendelkeznek (14F164 és 14F172). Az európai rádióamatőrök a 2280 MHz-es S-sávban vették a Kosmos-2561 jeleit. Ez ugyanaz a frekvencia, mint az úgynevezett ellenőrző műholdak használnak. Az S-sávot általában lefelé irányuló telemetriai adatátvitelre használják.

Logikus feltételezés, hogy a két műholdat együtt indították, mert küldetéseik valamilyen módon összefüggenek egymással. A Cosmos-2562 nemileg alacsonyabb pályára manőverezve valamivel gyorsabban kering a Föld körül, mint a Cosmos-2561, és rendszeresen megelőzi azt.

Spekulációk vannak arra vonatkozóan, hogy a küldetés a Numizmat nevű projekt része, amely 2014-ben indult a Honvédelmi Minisztérium által a CNIIHM-mel kötött szerződés keretében. A projekthez kapcsolódó online dokumentáció arra utal, hogy az egyik műhold egy ultraszéles sávú (UWB) radar, amelyet a Sedakov Mérésrendszerek Tudományos Kutatóintézete (NIIIS) fejlesztett ki, és feladata valószínűleg más keringő objektumok észlelése.

Ha a feltételezés helytálló és a műholdak a Numizmathoz tartoznak, akkor az egyik hordozhatja a radart, a másik pedig célpontként szolgálhat a radarjelek visszaverésére vagy a jelek elemzésére. A megfelelő elemzéshez a jeleknek valószínűleg bizonyos távolságot kell megtenniük az ionoszférában, ami megmagyarázhatja, hogy a két műhold miért halad el egymástól jelentős távolságra...

 

[gacsat]

2565 és 2566 jelvevő/hírszerző műholdak, és egyébkent is túl magasan keringenek ahhoz, hogy aktív földmegfigyelőék legyenek. Az új
objektumot, amely december 24-én vált el a 2566-róla nem regisztrálták. Vagy azért mert hulladek/törmelék vagy egy olyan műhold, amelyet Oroszország valamilyen okból nem kíván regisztrálni. Hasonlóképpen jártak el 2020 júliusában a Cosmos-2543-ról telepített állítólagos ASAT lövedékkel amit Oroszország szintén nem jegyzett be hivatalosan (ellentétben pl a 2017--es Cosmos-2521, ami a róla levált objektumot Cosmos-2523 katalogizálta).

Ugyanakkor semmi jel nem utal arra, hogy bármi hasonlóság lenne ezekkel a műholdakkal. Úgy tűnik, a két objektum eddig nem manőverezett a szétvállas óta.

A SpaceTrack.Org továbbra is „ismeretlenként” jegyzi a két objektum típusát. Mindkettő radarkeresztmetszete „közepes” besorolású, ami 0,1 és 1 m2 között van. Valószínűleg kis katonai teszt műholdak lehetnek, jó eséllyel talán a második Neitron radar műhold.


Cosmos 2561 és 2562-ről a kezdetektől sejthető, hogy valami fajta Földmegfigyelő műhold-páros márcsak a 97° Napszinkron pálya okán.
A Space-Track.Org a Cosmos-2561 radarkeresztmetszetét „nagynak” (több mint 1 m2-nek), a Cosmos-2562-nek pedig „közepesnek” adja (0,1 és 1 m2 között). Hogy nem két egyforma műholdról van szó, az abból is kitűnik, hogy különböző katonai jelölésekkel rendelkeznek (14F164 és 14F172). Az európai rádióamatőrök a 2280 MHz-es S-sávban vették a Kosmos-2561 jeleit. Ez ugyanaz a frekvencia, mint az úgynevezett ellenőrző műholdak használnak. Az S-sávot általában lefelé irányuló telemetriai adatátvitelre használják.

Logikus feltételezés, hogy a két műholdat együtt indították, mert küldetéseik valamilyen módon összefüggenek egymással. A Cosmos-2562 nemileg alacsonyabb pályára manőverezve valamivel gyorsabban kering a Föld körül, mint a Cosmos-2561, és rendszeresen megelőzi azt.

Spekulációk vannak arra vonatkozóan, hogy a küldetés a Numizmat nevű projekt része, amely 2014-ben indult a Honvédelmi Minisztérium által a CNIIHM-mel kötött szerződés keretében. A projekthez kapcsolódó online dokumentáció arra utal, hogy az egyik műhold egy ultraszéles sávú (UWB) radar, amelyet a Sedakov Mérésrendszerek Tudományos Kutatóintézete (NIIIS) fejlesztett ki, és feladata valószínűleg más keringő objektumok észlelése.

Ha a feltételezés helytálló és a műholdak a Numizmathoz tartoznak, akkor az egyik hordozhatja a radart, a másik pedig célpontként szolgálhat a radarjelek visszaverésére vagy a jelek elemzésére. A megfelelő elemzéshez a jeleknek valószínűleg bizonyos távolságot kell megtenniük az ionoszférában, ami megmagyarázhatja, hogy a két műhold miért halad el egymástól jelentős távolságra...

Nekem az jön le az ábrából, hogy a levált cucc direkt van ott, ahol. Elment a kijelölt magasságra, aztán ott megállt.

 

[Zaphod Beeblebrox]

Nekem az jön le az ábrából, hogy a levált cucc direkt van ott, ahol. Elment a kijelölt magasságra, aztán ott megállt.

Mert a grafikonon csak az adott orbitális síkon keringő objektumok magasságát látod.
De az alacsonyabb Orbit az nagyobb sebességét igényel, így keringési idejük eltolódik. Ne úgy képzeld, hogy párban haladnak, időnként az alacsonyabb pályán lévő leelőzi a másikat.

 

[Zaphod Beeblebrox]

Első ízben publikáltak az Iráni Khayyam műhold által készített képeket.

To view this content we will need your consent to set third party cookies.
For more detailed information, see our cookies page.

3. féltől származó sütik elfogadása

A műholdat az Oroszok építették és állították pályára, erről korábban itt írtam bővebben;
https://forum.htka.hu/threads/felderito-kemmuholdak.414/post-1278304

Azota megerősítést nyert az eszköz főbb paraméterei, és kialakítására is.

Itt epp Hassan Salieh, az Iráni Űrügynökség vezetője a Khayyam műhold modellje mellett pózol.

Ami pedig az optikát illeti;
1.8m hosszú és 125kg-os

Aperture	Focal length
0.535 m	6.17 m
0.75 m	8.65 m
1.1 m	12.68 m

A küldetésirányító központja Teherántól mintegy 60 km-re nyugatra. A koordináták: 35.766787°É, 50.785668°K.

A földi kiszolgáló antennák;

 

[cirqle]

Első ízben publikáltak az Iráni Khayyam műhold által készített képeket.

To view this content we will need your consent to set third party cookies.
For more detailed information, see our cookies page.

3. féltől származó sütik elfogadása

A műholdat az Oroszok építették és állították pályára, erről korábban itt írtam bővebben;
https://forum.htka.hu/threads/felderito-kemmuholdak.414/post-1278304

Azota megerősítést nyert az eszköz főbb paraméterei, és kialakítására is.

Itt epp Hassan Salieh, az Iráni Űrügynökség vezetője a Khayyam műhold modellje mellett pózol.

Ami pedig az optikát illeti;
1.8m hosszú és 125kg-os

Aperture	Focal length
0.535 m	6.17 m
0.75 m	8.65 m
1.1 m	12.68 m

A küldetésirányító központja Teherántól mintegy 60 km-re nyugatra. A koordináták: 35.766787°É, 50.785668°K.

A földi kiszolgáló antennák;

Miért van három apertúra/fókusztáv megadva? Ezt mind tudja?

 

[LMzek 2.0]

Mi is benne vagyunk --elméletileg-- a saját-kém-műholdas feladat megoldásában.

Tudunk valamit arról, hogy a megvett izraeli cég számunkra "engedélyezett" műholdja mit is tud?

.

 

[Pogány]

Mi is benne vagyunk --elméletileg-- a saját-kém-műholdas feladat megoldásában.

Tudunk valamit arról, hogy a megvett izraeli cég számunkra "engedélyezett" műholdja mit is tud?

.

Kommunikációs műholdról volt szó.

 

[Zaphod Beeblebrox]

Miért van három apertúra/fókusztáv megadva? Ezt mind tudja?

Röviden, Igen.

Ez is mint a legtöbb optikai megfigyelő műhold egy Korsch távcsővet takar ami egy kompakt háromtükörű anasztigmat teleszkóp öt „optikai elemmel”.
A teleszkóp egy pankromatikus csatornán és négy multispektrális csatornán (infravörös közeli, vörös, zöld és kék) biztosítja a képalkotást. A teleszkópnak három lehetséges konfigurációja van, mindegyik f/11,53 gyújtóaránnyal.

A Koreaiak Kompsat-3 méretében es képességeiben is nagyon hasonló a Khayyam-hoz, és ehhez vannak jó bontott ábrák, de valahogy így nézhet az is ki..

 

[Zaphod Beeblebrox]

Kína ma pályára állitott egy új Föld megfigyelő műholdat, egy ismeretlen ügyfél számára Hosszú Menetelés CZ-2 hordozórakétával. A titkos eszköz a Horus-1 荷鲁斯1号 névvel van ellátva, ami alapján valószínűleg egy egyiptomi földmegfigyelő műholdról van szó, amelyet az Egyiptom Távérzékelési és Űrtudományi Nemzeti Hatósága (NARSSS) a kínai DFH céggel közösen épített.

Ezt erősíti a küldetéshez készült felvarró dizájn ami kapcsan megemlítik Kína "One belt one road initiative" is.

Egyiptom még 2019-ben rendelt a DFH-tól egy ~300 kg-os földmegfigyelő műholdat, a Misrsat-2 (nem tévesztendő össze a 2014-ben felbocsátott EgyiptSat 2-vel.

De ugye próbálkoztak ők korábban már Hoszni Mubarak uralkodása alatt az ukrán Yuzhnoye céggel amikor egyiptomi mérnökök is részt vettek a 160 kilogrammos EgypSat-1 optikai kémműhold megépítésében, amit 2007 áprilisában állítottak 650km pályára. 2010 közepén azonban leállt, miután alig 5000 képet készített.

Egyiptom folytatta a Yuzhnoye Design Bureau-val való együttműködést a következő projektnél, amíg ajánlatot nem kapott Oroszországtól a legmodernebb „state of the art" kém műholdra.
Ami ezután jött nem kerül be a dicsőséges Orosz űrkutatási törtenelem könyvekben...

2014 áprilisában pályára allt az orosz RKK Energia építette EgypSat-2, amely már egy 1tonnás műhold volt, de a vezérlőrendszerének meghibásodása miatt mindössze egy éves élettartammal használhatatlanná vált.

A műhold biztosítása nyomán 2019-re megépült a EgypSat-A, szintén az RKK Energiától, es ezúttal már elektromos meghajtással és sokkal jobb felbontással. De egy anomália nyomán még a 650 kilométeres pályára állítás során használhatatlanná vált.

Az orosz technológia eredményeit látva Al-Sisi Európára felé fordult. Megpróbált felderítő műholdat szerezni Franciaországból és Olaszországtól is, de egyik esetben sem sikerült megállapodást kötnie.
Azért ha kèmműholdat nem is de egy kommunikációs műholdat épített az Airbus Egyiptomnak ez a Tiba-1

Ezek után fordultak Kína felé..

 

[gacsat]

Kína ma pályára állitott egy új Föld megfigyelő műholdat, egy ismeretlen ügyfél számára Hosszú Menetelés CZ-2 hordozórakétával. A titkos eszköz a Horus-1 荷鲁斯1号 névvel van ellátva, ami alapján valószínűleg egy egyiptomi földmegfigyelő műholdról van szó, amelyet az Egyiptom Távérzékelési és Űrtudományi Nemzeti Hatósága (NARSSS) a kínai DFH céggel közösen épített.

Ezt erősíti a küldetéshez készült felvarró dizájn ami kapcsan megemlítik Kína "One belt one road initiative" is.

Egyiptom még 2019-ben rendelt a DFH-tól egy ~300 kg-os földmegfigyelő műholdat, a Misrsat-2 (nem tévesztendő össze a 2014-ben felbocsátott EgyiptSat 2-vel.

De ugye próbálkoztak ők korábban már Hoszni Mubarak uralkodása alatt az ukrán Yuzhnoye céggel amikor egyiptomi mérnökök is részt vettek a 160 kilogrammos EgypSat-1 optikai kémműhold megépítésében, amit 2007 áprilisában állítottak 650km pályára. 2010 közepén azonban leállt, miután alig 5000 képet készített.

Egyiptom folytatta a Yuzhnoye Design Bureau-val való együttműködést a következő projektnél, amíg ajánlatot nem kapott Oroszországtól a legmodernebb „state of the art" kém műholdra.
Ami ezután jött nem kerül be a dicsőséges Orosz űrkutatási törtenelem könyvekben...

2014 áprilisában pályára allt az orosz RKK Energia építette EgypSat-2, amely már egy 1tonnás műhold volt, de a vezérlőrendszerének meghibásodása miatt mindössze egy éves élettartammal használhatatlanná vált.

A műhold biztosítása nyomán 2019-re megépült a EgypSat-A, szintén az RKK Energiától, es ezúttal már elektromos meghajtással és sokkal jobb felbontással. De egy anomália nyomán még a 650 kilométeres pályára állítás során használhatatlanná vált.

Az orosz technológia eredményeit látva Al-Sisi Európára felé fordult. Megpróbált felderítő műholdat szerezni Franciaországból és Olaszországtól is, de egyik esetben sem sikerült megállapodást kötnie.
Azért ha kèmműholdat nem is de egy kommunikációs műholdat épített az Airbus Egyiptomnak ez a Tiba-1

Ezek után fordultak Kína felé..

Oh those russians...

 

[gacsat]

Miért nem lövöldözik le az oroszok és az amerikaiak egymás műholdjait? Mert másnaptól Kína lenne a király.

 

[Zaphod Beeblebrox]

Amíg a sajtóban nagyot ment a Kínai kém ballon, és egyesek műholdas kommunikációt lehallgató eszközt képzeltek mögé, Kína sokadik manővert hajtotta végre a TJS 3 (Tongxin Jishu Shiyan) Geostacionárius műholdjával.
A szerkezetet még 2018ban állították pályára és azóta több USA katonai kommunikációs műhold közelében is állomásozott a Keleti 50°-tól 170°bezárólag.

Pontos információ keves van a műholdrol, csak annyit tudni, hogy SAST-5000 teljesen elektromos bus-ra épült, többfrekvenciás és nagy sebességű kommunikációs eszközökkel rendelkezik.
Persze ezekből a manőverekből következtethető, hogy egy valódi "szimatoló" SIGINT (signal intelligent) lehallgató-jelvevő műholdról lehet.
Jelenleg Japán vonalában a Fülöp szigetek felett tartozkodik.. K137°

Ami a Kínai "mini" űrsiklót illeti továbbra is pályán, több eltávolodó-megközelítő manővert végre hajtott a korábban kibocsájtott "társával".

Érdekesség a Yaogan műholdak pályáján..
A Yaogan-35 és Yaogan-36 műhold csoportok eddig stabilan közel 500km magasságban szolgáltak egészen November végéig – amikor az egyik YG-35, felhagyott a pálya fenntartásával, és kiesett a formációból.
(Ezek jellemzően 3-as alakzatban dolgoznak)

Aztán Január végén mind a YG-35 és YG-36 csoportok összes műholdjának egyszerre kezdett csökkenni a magassága - és még mindig csökken...

Végül pedig Cosmos 2558 pályakorrekciói amin szemmel is lekövethető a fokozott nap aktivitás hatása, ami nyomán sűrűbbén kell pálya emelést végrehajtani a magasság tartásához...

 

[cirqle]

Amíg a sajtóban nagyot ment a Kínai kém ballon, és egyesek műholdas kommunikációt lehallgató eszközt képzeltek mögé, Kína sokadik manővert hajtotta végre a TJS 3 (Tongxin Jishu Shiyan) Geostacionárius műholdjával.
A szerkezetet még 2018ban állították pályára és azóta több USA katonai kommunikációs műhold közelében is állomásozott a Keleti 50°-tól 170°bezárólag.

Pontos információ keves van a műholdrol, csak annyit tudni, hogy SAST-5000 teljesen elektromos bus-ra épült, többfrekvenciás és nagy sebességű kommunikációs eszközökkel rendelkezik.
Persze ezekből a manőverekből következtethető, hogy egy valódi "szimatoló" SIGINT (signal intelligent) lehallgató-jelvevő műholdról lehet.
Jelenleg Japán vonalában a Fülöp szigetek felett tartozkodik.. K137°

Ami a Kínai "mini" űrsiklót illeti továbbra is pályán, több eltávolodó-megközelítő manővert végre hajtott a korábban kibocsájtott "társával".

Érdekesség a Yaogan műholdak pályáján..
A Yaogan-35 és Yaogan-36 műhold csoportok eddig stabilan közel 500km magasságban szolgáltak egészen November végéig – amikor az egyik YG-35, felhagyott a pálya fenntartásával, és kiesett a formációból.
(Ezek jellemzően 3-as alakzatban dolgoznak)

Aztán Január végén mind a YG-35 és YG-36 csoportok összes műholdjának egyszerre kezdett csökkenni a magassága - és még mindig csökken...

Végül pedig Cosmos 2558 pályakorrekciói amin szemmel is lekövethető a fokozott nap aktivitás hatása, ami nyomán sűrűbbén kell pálya emelést végrehajtani a magasság tartásához...

Pár kérdés majdnem teljesen laikusként:

• Geostacioner pályán (~35000km-en) mégis mi a lópikulát lehet még "lehallgatni"? Nincs az túl messze?
• Ez a mini űrsikló a Shenlong lenne? Ez ilyen X-37(b) koppintás? Ezeket amolyan "kémkedjünk gyorsan egyet adott terület felett" típusú küldetésekre használják vélhetőleg?

 

[Zaphod Beeblebrox]

Pár kérdés majdnem teljesen laikusként:

• Geostacioner pályán (~35000km-en) mégis mi a lópikulát lehet még "lehallgatni"? Nincs az túl messze?

Csak ott lehet igazán!
A Geostacionárius pálya attól egyedi, hogy együtt "mozog" a Föld forgásával, ezért a Földről nézve mindíg ugyanazon ponton "áll".
Ezt használja ki az összes kommunikációs műhold, legyen az kereskedelmi vagy katonai, de a komolyabb időjárás megfigyelők is. Soknak tűnhet a távolság, de a fènynek/rádióhullámnak nem számottevő. Mivel ez az egyenlítői síkba esik 0° inklanációja, és szabályos kör pálya, így ezek a pozíciók limitáltak és értékesek.
Ezek holdak úgy müködnek mint egy átjátszó állomás, a pozíciót ismerni, ezért ha kapcsolatot akarsz elég csak ráirányitani az antennát. Így müködik a műholdas TV is.
De, hogy egy példával szemléltessem, ha mondjuk Wasington élő kapcsolatot akar egy drónjához az arab tèrségben, vagy kapcsolatot a Hordozójával a Kínai tengernél a jel felmegy ezekre a zárt csatornás katonai műholdakra és azok továbbítják. Szóval Igen fontos stratégiai eszközök ezek. Az alacsony pályán keringő műholdak jó felderítők de mivel állandó mozgásban vannak, így kommunikációra korlátozottan vagy csak nagy konstellációval használhatóak.
Mivel a pálya relativ messze van az egyenlítő síkban ezért ideális az egyenlítő közelében indítani a rakétát. Amíg az alacsony pályás műholdaknál megfigyelhető az utóbbi évtizedben a méret csökkenés, a GTO műholdak mai napig a nagyobb drágábbak közé tartoznak nagy antennákkal, és sok üzemanyag okán 15+ év üzemidővel.

Magyarország geostacionárius pályapozíciójàt jelenleg az izraeli Spacecom használja az AMOS-3 műholdján keresztül 2024-ig. Ezt követően újra lehetősége nyílik arra, hogy a pályapozíció és frekvencia fölött rendelkezzünk. (Ugye ez a cég amibe bevásárolt részesedést a 4iG)

• Ez a mini űrsikló a Shenlong lenne? Ez ilyen X-37(b) koppintás? Ezeket amolyan "kémkedjünk gyorsan egyet adott terület felett" típusú küldetésekre használják vélhetőleg?

Az. Paramèteriben is nagyon hasonló, de még kép nem került ki róla, csak a hordozórakéta burkolatának végzett módosításokból lehet némi következtetést levonni..

Post in thread 'Űrkutatás' https://forum.htka.hu/threads/urkutatas.1156/post-1285260

Az ilyen visszatérő űrhajók nem hírszerző feladatokat végeznek, arra vannak dedikált műholdak, inkább új technológiák kipróbálását tesztelését szolgálják. Hasznos tud lenni a mérnökök számára, hogy vissza tudja hozni a rakományt, és ugye nem korlátozza az emberes missziók időtávja..

 

[gacsat]

Csak ott lehet igazán!
A Geostacionárius pálya attól egyedi, hogy együtt "mozog" a Föld forgásával, ezért a Földről nézve mindíg ugyanazon ponton "áll".
Ezt használja ki az összes kommunikációs műhold, legyen az kereskedelmi vagy katonai, de a komolyabb időjárás megfigyelők is. Soknak tűnhet a távolság, de a fènynek/rádióhullámnak nem számottevő. Mivel ez az egyenlítői síkba esik 0° inklanációja, és szabályos kör pálya, így ezek a pozíciók limitáltak és értékesek.
Ezek holdak úgy müködnek mint egy átjátszó állomás, a pozíciót ismerni, ezért ha kapcsolatot akarsz elég csak ráirányitani az antennát. Így müködik a műholdas TV is.
De, hogy egy példával szemléltessem, ha mondjuk Wasington élő kapcsolatot akar egy drónjához az arab tèrségben, vagy kapcsolatot a Hordozójával a Kínai tengernél a jel felmegy ezekre a zárt csatornás katonai műholdakra és azok továbbítják. Szóval Igen fontos stratégiai eszközök ezek. Az alacsony pályán keringő műholdak jó felderítők de mivel állandó mozgásban vannak, így kommunikációra korlátozottan vagy csak nagy konstellációval használhatóak.
Mivel a pálya relativ messze van az egyenlítő síkban ezért ideális az egyenlítő közelében indítani a rakétát. Amíg az alacsony pályás műholdaknál megfigyelhető az utóbbi évtizedben a méret csökkenés, a GTO műholdak mai napig a nagyobb drágábbak közé tartoznak nagy antennákkal, és sok üzemanyag okán 15+ év üzemidővel.

Magyarország geostacionárius pályapozíciójàt jelenleg az izraeli Spacecom használja az AMOS-3 műholdján keresztül 2024-ig. Ezt követően újra lehetősége nyílik arra, hogy a pályapozíció és frekvencia fölött rendelkezzünk. (Ugye ez a cég amibe bevásárolt részesedést a 4iG)

Az. Paramèteriben is nagyon hasonló, de még kép nem került ki róla, csak a hordozórakéta burkolatának végzett módosításokból lehet némi következtetést levonni..

Post in thread 'Űrkutatás' https://forum.htka.hu/threads/urkutatas.1156/post-1285260

Az ilyen visszatérő űrhajók nem hírszerző feladatokat végeznek, arra vannak dedikált műholdak, inkább új technológiák kipróbálását tesztelését szolgálják. Hasznos tud lenni a mérnökök számára, hogy vissza tudja hozni a rakományt, és ugye nem korlátozza az emberes missziók időtávja..

Van egy olyan érzésem, hogy az amerikaiak a tudományosan lehetetlen kvantumösszefonódásos kommunikációt tesztelik vele.

 

[cirqle]

Csak ott lehet igazán!
A Geostacionárius pálya attól egyedi, hogy együtt "mozog" a Föld forgásával, ezért a Földről nézve mindíg ugyanazon ponton "áll".
Ezt használja ki az összes kommunikációs műhold, legyen az kereskedelmi vagy katonai, de a komolyabb időjárás megfigyelők is. Soknak tűnhet a távolság, de a fènynek/rádióhullámnak nem számottevő. Mivel ez az egyenlítői síkba esik 0° inklanációja, és szabályos kör pálya, így ezek a pozíciók limitáltak és értékesek.
Ezek holdak úgy müködnek mint egy átjátszó állomás, a pozíciót ismerni, ezért ha kapcsolatot akarsz elég csak ráirányitani az antennát. Így müködik a műholdas TV is.
De, hogy egy példával szemléltessem, ha mondjuk Wasington élő kapcsolatot akar egy drónjához az arab tèrségben, vagy kapcsolatot a Hordozójával a Kínai tengernél a jel felmegy ezekre a zárt csatornás katonai műholdakra és azok továbbítják. Szóval Igen fontos stratégiai eszközök ezek. Az alacsony pályán keringő műholdak jó felderítők de mivel állandó mozgásban vannak, így kommunikációra korlátozottan vagy csak nagy konstellációval használhatóak.
Mivel a pálya relativ messze van az egyenlítő síkban ezért ideális az egyenlítő közelében indítani a rakétát. Amíg az alacsony pályás műholdaknál megfigyelhető az utóbbi évtizedben a méret csökkenés, a GTO műholdak mai napig a nagyobb drágábbak közé tartoznak nagy antennákkal, és sok üzemanyag okán 15+ év üzemidővel.

Magyarország geostacionárius pályapozíciójàt jelenleg az izraeli Spacecom használja az AMOS-3 műholdján keresztül 2024-ig. Ezt követően újra lehetősége nyílik arra, hogy a pályapozíció és frekvencia fölött rendelkezzünk. (Ugye ez a cég amibe bevásárolt részesedést a 4iG)

Az. Paramèteriben is nagyon hasonló, de még kép nem került ki róla, csak a hordozórakéta burkolatának végzett módosításokból lehet némi következtetést levonni..

Post in thread 'Űrkutatás' https://forum.htka.hu/threads/urkutatas.1156/post-1285260

Az ilyen visszatérő űrhajók nem hírszerző feladatokat végeznek, arra vannak dedikált műholdak, inkább új technológiák kipróbálását tesztelését szolgálják. Hasznos tud lenni a mérnökök számára, hogy vissza tudja hozni a rakományt, és ugye nem korlátozza az emberes missziók időtávja..

Köszi a kimerítő választ!
Azt írtad a GST kínai műholdról, hogy

Persze ezekből a manőverekből következtethető, hogy egy valódi "szimatoló" SIGINT (signal intelligent) lehallgató-jelvevő műholdról lehet.

De szegényes rádiótechnikai ismereteim alapján 35000 km-ről “szimatolni” ilyen, nem túl magas adóteljesítményű, nem direkte az űrbe sugárzó jelforrásokat azért bajos lehet.
Szóval mit tudnak onnan lehallgatni praktikusan?

A másik témához (X-37 és Shenlong): azt lehet tudni, hogy miért nem használják ilyen ad-hoc hírszerző missziókra ezeket? Csak mert adná magát: viszonylag rugalmasan alakítható payload meg a keringési pálya is bátran a célra optimalizálható, utána ráadásul a (vélhetően) drága felderítőeszköz garantáltan vissza is tér. Így tekintve komoly kihagyott lehetőségnek tűnik.