Szia,
Igen, a "3" felirat pont dupla tavolsagra van a vizszintes vonaltol, mint a "6".
Golyószórók / géppuskák
- Téma indítója Tcat
- Indítva
Igen, a "3" felirat pont dupla tavolsagra van a vizszintes vonaltol, mint a "6".
Igen, inkább annak tűnik, ha gránátvető vagy más irányvonal lenne akkor a 6-os felé kellene növekedni az osztásnak.
Sziasztok,
Nyilvan nem @dudi -nak szol, a tobbiek kedveert kicsit szajbaragosan: minnel kozelebb van a cel, annal nagyobbnak latszik, es ez linearis, vagyis ami fele akkora tavolsagra van, az pont dupla meretunek latszik. Ezert egy tavolsagbecslo csak ugy mukodhet, hogy a 300 yardos tavolsag becslesenel pont ketszer akkora a latszolagos meret, mint 600 yardos tavolsagbecslesnel.
A hasonlo orosz (PSzO-1) tavcsorol 2 kep (az 1. sajat):
Amugy engem nem lehet leloni 1000 m-rol Dragunovval: 187 cm magas vagyok, ami pont 10%-kal tobb, mint a "szabvany" 170 cm, vagyis 10%-kal kozelebbinek becsulnek a tavolsagomat: 1000 m helyett 900 m, viszont 900 es 1000 m kozott kb 3 metert esik a lovedek, vagyis ha 900-re allitott iranyzekkal celoznak, akkor 3 m-rel alam menne a talalat.
Nyilvan az elozo bekezdes lenyege az, hogy ez a tavolsagbecsles hasznalhatatlan 1 km korul mar. Ezzel szemben 600 m kornyeken meg a hasznalhatosag hataran van, szoval racionalisabb az uj amerikai tavcso beosztasa, amit nyilvanvaloan csak hiba eseten (pl. lemerult elem a lezer tavmeroben) fognak hasznalni, de mint tartalek megoldas nagyon jo, hogy rendelkezesre all.
Pont erre írtam, hogy fordítva fogtad meg a dolgot. A távolságbecslő hiperbola valóban így működik ahogy írod, de az amik nem a magassággal számolnak, hanem vállszélességgel. Tehát náluk a távolságbecslés úgy működik, hogy a 3-as, 4-es, 5-ös stb szám mellett lévő vízszines vonal olyan hosszú mint egy átlag ember vállszélessége. Tehát amelyik számhoz tartozó vna egyanolyan széles mint a célalak akkora távolságra van a cél. Ha ez így nem érthető (én sem biztos, hogy megérteném), akkor ez a rajz segít. Ha nem, akkor nekifutok mégegyszer.Sziasztok,
Nyilvan nem @dudi -nak szol, a tobbiek kedveert kicsit szajbaragosan: minnel kozelebb van a cel, annal nagyobbnak latszik, es ez linearis, vagyis ami fele akkora tavolsagra van, az pont dupla meretunek latszik. Ezert egy tavolsagbecslo csak ugy mukodhet, hogy a 300 yardos tavolsag becslesenel pont ketszer akkora a latszolagos meret, mint 600 yardos tavolsagbecslesnel.
A hasonlo orosz (PSzO-1) tavcsorol 2 kep (az 1. sajat):
Amugy engem nem lehet leloni 1000 m-rol Dragunovval: 187 cm magas vagyok, ami pont 10%-kal tobb, mint a "szabvany" 170 cm, vagyis 10%-kal kozelebbinek becsulnek a tavolsagomat: 1000 m helyett 900 m, viszont 900 es 1000 m kozott kb 3 metert esik a lovedek, vagyis ha 900-re allitott iranyzekkal celoznak, akkor 3 m-rel alam menne a talalat.
Nyilvan az elozo bekezdes lenyege az, hogy ez a tavolsagbecsles hasznalhatatlan 1 km korul mar. Ezzel szemben 600 m kornyeken meg a hasznalhatosag hataran van, szoval racionalisabb az uj amerikai tavcso beosztasa, amit nyilvanvaloan csak hiba eseten (pl. lemerult elem a lezer tavmeroben) fognak hasznalni, de mint tartalek megoldas nagyon jo, hogy rendelkezesre all.
De igen, az arányok valóban úgy alakulnak ahogy írod, bár a túl keskeny vagy túl széles vállszélességű emberek itt is bezavarnak.
Pont erre írtam, hogy fordítva fogtad meg a dolgot. A távolságbecslő hiperbola valóban így működik ahogy írod, de az amik nem a magassággal számolnak, hanem vállszélességgel. Tehát náluk a távolságbecslés úgy működik, hogy a 3-as, 4-es, 5-ös stb szám mellett lévő vízszines vonal olyan hosszú mint egy átlag ember vállszélessége. Tehát amelyik számhoz tartozó vna egyanolyan széles mint a célalak akkora távolságra van a cél. Ha ez így nem érthető (én sem biztos, hogy megérteném), akkor ez a rajz segít. Ha nem, akkor nekifutok mégegyszer.
Gyakorlatilag leírtad hogy a cc. 120 éves klasszikus bajor (Német 1-es) szálkereszt hogyan működik.
Ennek hagyományosan 100m-en 70 centit fog át a két vízszintes vastag vonal közötti távolság (70 miliradián, kb. egy válszélesség), illetve a (vastag) szélkeresztvonalak vastagsága pont 20 centi (20 miliradián, kb. egy fejszélesség).
300 méteren a függőleges szálkereszt tehát kb. egy válszélességet takar ki, illetve ha jól emlékszem, pont egy kisebb őz hosszát adja ki a két vízszintes vonal között átfogási távolság.
Azt pl sosem tudtam, hogy ez is így működik.Gyakorlatilag leírtad hogy a cc. 120 éves klasszikus bajor (Német 1-es) szálkereszt hogyan működik.
Ennek hagyományosan 100m-en 70 centit fog át a két vízszintes vastag vonal közötti távolság (70 miliradián, kb. egy válszélesség), illetve a (vastag) szélkeresztvonalak vastagsága pont 20 centi (20 miliradián, kb. egy fejszélesség).
300 méteren a függőleges szálkereszt tehát kb. egy válszélességet takar ki, illetve ha jól emlékszem, pont egy kisebb őz hosszát adja ki a két vízszintes vonal között átfogási távolság.
CETME AMELI szösszenet (elég kezelhetőnek tűnik ).
Ránézésre nem lehet sokkal nehezebb a SiG Spearnél (XM7), cserébe ez mégiscsak egy MG42
).Ránézésre nem lehet sokkal nehezebb a SiG Spearnél (XM7), cserébe ez mégiscsak egy MG42
CETME AMELI szösszenet (elég kezelhetőnek tűnik
Ránézésre nem lehet sokkal nehezebb a SiG Spearnél (XM7), cserébe ez mégiscsak egy MG42
Igazából MG 45 de én is imádom ezt a spanyol remeket. Könnyű és brutál tűzerő.
Azt pl sosem tudtam, hogy ez is így működik.
Ha megnézed az általad berakott zöld BDC képeket, gyakorlatilag ugyanaz mint a mindennek ősatyja bajor szálkereszt, csak az eredeti szálkereszt alsó részét tovább osztoták beraktak néhány segítő osztást a függőleges szálkeresztre, kicsit megkönnyítva a nagyobb távolságra leadott lövést (amit 150-200 méterre belőtt bajorral problémás, mert kitakarja a célt).
De látszik mi volt az elgondolás az eredetinél (könnyen fejben is tartható).
Ha a törzs szélessége nagyobb, mint a szálkereszt, 300 méteren belül vagy, célozz testközépre, mert a kb. 200 méterre belőtt puska 1-2 centit visz csak alá vagy fölé. Ha törzs pont akkor, mint a mint a szálkereszt széle, a célpontod 300 méterre van, így célozz fejre, pont a törzstájékra fog becsapódni a lövedék. stb. stb.
300 méter felett (200-ra belőtt puskánál ez így problémás, mert takar a szálkereszt (erre megoldás a zöld BDC), de ezt úgy emlékszem a katonai mesterlövészek úgy oldották meg, hogy 400 / 600 méterre volt belőve a puska, és így lehetett alá célozni (fej / törzsközepe / derékszíj / láb célzópont).
Azért az erős túlzás, hogy ugyanaz. Az elv ugyanaz amit mér, de ezen kívül nincs sok hasonlóság.
A méretek szemmel láthatóan ugyanazok (20 mrad),. Pl. nézd meg a 400 yardos távolságot, az is pont ugyanaz, ott az általad posztolt BDC-n vagy egy külön osztás amire testközépre kell célozni, 1-es szálkeresztél ez pont ugyanaz a vonal mint ha a vízszintes szálkeresz alját helyeznéd a képzeletbeli testközépre. Nem véletlenül van ez így kitalálva, nagyon sok mindent tudsz viszonyítani így.
A régi hátránya hogy előre be kell lőni bizonyos távolságokra mert különben kitakarja a célt, az előnye hogy egyértelmű vastag vonalak vannak amik vezetik a szemet (szürkület, stressz!). Keresgéld a kicsi BDC pontokat alkonyatkor a nagy semmiben... nem véletlenül jöttek be a világítópontos szálkeresztek!
Nem tűnik fel, hogy a német opikán csak 1 adott távolságon működik a méregetés?
Ezt most nem komolyan írtad ugye?Nem, mert képes vagyok a fél szálkereszt szélességhez is viszonyítani...
Nem látod azt a különbséget, hogy az egyikkel több távolsagon tudsz becsülnimert van távolságskálája, a másikkal meg csak 1 távolságon, mert nincs távolságskálája.
