1. This site uses cookies. By continuing to use this site, you are agreeing to our use of cookies. Learn More.

Gondolatok a légiharcászatról

Diskurzus a(z) 'Egyéb katonai repüléssel, légi harcászattal kapcso' témában - GrGLy által indítva @ 2013. január 6..

  1. dudi

    dudi Well-Known Member

    Azért az elmúlt 10-20 évben már lehetővé tette ezt az elktronika.Nem azzal van bjom,hogy 91-ben nem volt még ilyen.
     
  2. molnibalage

    molnibalage Well-Known Member

    Nincs rá végtelen pénz és ember. Látod, most is lelkes félamatőrök (?) szállnak harcba. Meg talán azért, mert nincs MI által vezethető vadászgép. Robotpilótából nem hiszem, hogy csak egy számítógép rákötése által csinálsz egy MI vezette gépet.

    A gép tudja segíteni az embert, de a sweet spot megtalálása, hogy mikor vezessen ember és mikor gép, az nehezebb kérdés. A full auto mód is a végszükség esete a SAM-nél. Tömeges ASM támadás és ABM. Lásd HTÖ.
    A zónákat, ahol dolgozik a rendszer a Patriotnál az ember edje meg. Az oroszoknál meg indítás gomb van. Még mindig.
     
  3. dudi

    dudi Well-Known Member

    Oké ezt értem de ezek szerint a vadászgépekben semmilyen BVR-t segítő dolog nincs azaz teljesen az emberre van bízva a dolog.
     
  4. molnibalage

    molnibalage Well-Known Member

    Ez ebben a formában nem igaz. Maga a HUD DLZ/NEZ kijelzése az. Az F-35-ön ennél a HSD (F-16 terminológia) MFD-n lehetett látni további segítségeket.
    Az EF gépen a védelem fél auto vagy auto is lehet talán. Az radaros MAWS kijelzi, hogy a pilóta milyen pályán repüljön és mikor kezdje.
    Az MI önmagának tud valószínűségekkel is számolni. Na, ezt kijelezni embernek nem lehet. Nincs hozzá se 3D-s képernyő, se ember, aki valós időben tudná elemezni.
     
    fip7, endre and dudi like this.
  5. dudi

    dudi Well-Known Member

    A célok osztályozását elvégzi a gép valamilyen szinten?
     
  6. molnibalage

    molnibalage Well-Known Member

    Igen. A repszimekben ez érdekes módon nincs benne*, de tudomásom szerint ha van megfelelő IFF vagy csak sebesség és távolság paramétereket néz, akkor TWS módban a célcsatornák számának megfelelőn, akár automatikusan képes a track-kel rendelkező célokat követésebe venni a rendszer, nem kell manuálisan. És akkor mehet pl. szimultán is a 4 db AIM-120. Persze, ha információ hiány van, akkor csak óvatosan azzal, hogy mit ajánl fel a rendszer. De mondjuk egy olyan egyértelmű helyzetben, mintha ma kéne menni Irak ellen és 80 km-re Bagdadnál feltűnik 4 db légicél egy reptér irányából, akkor lehet tudni, hogy azok micsodák.

    *Az F-22 TAW játékban ezt modellezték emlékeim szerint.
     
    fip7, endre, fishbed and 2 others like this.
  7. boki

    boki Well-Known Member

    2 hónapja majdnem összeütközött egy görög és egy török F-16 az Égei-tenger felett

     
    endre, arcas, fishbed and 4 others like this.
  8. amos

    amos Member

    Kérdés: Azt tudjuk, hogy a nagyon alacsony RCS töredékére redukálja a radarok követési távolságát. Mi a helyzet, ha pl. egy AMRAAM kat. fegyvert indítanak valamilyen módon egy lopakodóra. (mert mondjuk sikerült már TWS alkotni róla akár AESA-val, Data-linkkel, akár optikával). Tegyük fel, hogy egy normál gépet 10-15km lát az AMRAAM kis radarja, akkor egy stealth-nél ez már csak lehet, hogy pár km, vagy annyi sem.

    Amit ebből ki akarok hozni: lehet, hogy lopakodók ellen nem igazán indítható semmilyen radaros eszköz, mert a rakéta szezorai sokkal korlátozottabbak helyhiány miatt, mint ami a gépen van - talán egy jó infrával nagyobb a találat esélye?

    Illetve ezzel szorosan összefüggően: mekkora lehet egy AMRAAM radar hatótávja adott RCS ellen? van-e ilyen adatunk, tippünk?
     
  9. dudi

    dudi Well-Known Member

    Ez itt már nagyon sokszor felmerült kérdésként.
     
    fip7 likes this.
  10. molnibalage

    molnibalage Well-Known Member

    A radaregyenlet alkalmazásával a megadott gyári paraméterek mellett visszaigazolható volt, hogy az R-77 egy 0,01 m2-es célt kb. 2-2,5 km-ről tud befogni. Ha jól emlékszem ekkora RCS volt.
    Ha nagyon pontos MCG-t tudnak adni egy aktív rakétának, akkor elvileg lehetséges. Csak, hogy ez a pontos MCG honnan jön, a a bibi...
    Vagy a stealth működésén kívüli radar kell vagy nagyon brutál radar. Zavarásmentes környezetben is csak 90 km táját tudja a Nyebo a 0,001 m2 (-30 dBsm) cél ellen. A bibi az, hogy ez alá is be tud esni a stealth gépek RCS-e mai ismereteink szerint.
    Tiszta idő esetén a végfázisos infra jobb lenne, mert az pl. leszarja a vontatott csalit is. Mert egy mecha legyezésű ARH rakéta másik baja az, hogy ha mondjuk 500-1000 m/s relatív sebességgel közeledik, akkor igen nehéz azt megoldani. hogy ne a vontatott csalira menjen rá. Már, ha jó időben vágja ki az F-35. Na, ezért van rajta DAS, hogy jó időben vágja ki.
     
    fip7 and endre like this.
  11. molnibalage

    molnibalage Well-Known Member

    Tessék...? Valami alternatív univerzum? Miféle STOL/VTOL gép volt az 1971-es háborúban...?

    1982-ben annyira "váltak be", hogy radar és más híján CAP-elésre alkalmatlanok voltak. Csak Chile részvétele és az ő hegytetőn levő radarjuk miatt tudták mikor jönnek a az argi gépek és szállhattak fel időben. Ha a szigetek 150-200 km-re közelebb lettek volna véletlen folytán, akkor beleverik az angol flottát a vízbe és sanszosan szart sem érnek a Harrierek, mert akkor szuperszonikus sebességre képes vadászok ellen kellett volna vitézkedni egy szubszonikus vadászgéppel. 1982-ben lényegében komoly manőverezésre képtelen vadászokat lőttek le, aminek még infracsapdák sem voltak és tudták, hogy jönnek és hogy hova mennek. És még így is majdnem a fél RN a tenger feneként végezte.

    A VTOL a repülőgépfejlesztés egyik zsákutcája. Szégyen, hogy létezik az F-35B. Semmi oka nincs létezni technikai szemmel nézve és megnyomorítania a másik kettőt.

    KB.

    A hídfőkbe települni ilyen sérülékeny és drága technikával az öngyilkosság szinonimája a drónok korában. Ja, meg logisztikai képtelenség. Nem 30-40 gallont takolsz ma egy vadászgépe, még akkor is, ha csak 40-50 km-re repül, hanem 500+-t.

    Egyébként mi értelme kitelepülni a partra, amit SEMMI NEM VÉD?
    Pont ezért ökörség az én szememben a széttelepülés és airstrip üzem. De erről is volt már szó.
    Ki az a barom, aki feladna egy CV decket és betolja az ellenséges tüzérség és drónok számára a gépét egy hajóról, ami mozog és a kísérőhajók védik...?

    Komolyan mondom, hogy megáll az ész...
     
    endre likes this.
  12. molnibalage

    molnibalage Well-Known Member

    A Kfir-es marhaság után most ez a következő gumicicád?
    • Az F-35 gázhője annyival magasabb, hogy minden decket át kellett szabni hozzá. Kurvára nem találsz hozzá olyan útszakaszt, ahol megy.
    • A YT van egy csodaszép felvétel arról, ahogy a airshown úgy 30+ éve a Harrier szanszét fújta maga alatt az aszfaltot...
    • A MiG-29 Szentkirályon nem használta az utánégetőt és csak felszállt és lehetett javítani az aszfaltot. Pedig az nem is VTOL...
    • A semmi közepébe kitelepülésnek továbbra sincs semmi értelme.
     
    endre likes this.
  13. molnibalage

    molnibalage Well-Known Member

    Miféle "island hopping"? Egyeseknél ennyire beragadt a II. vh? A teljes csendes-óceáni térséget Kína partjai leszámítva az USA uralja.

    Japán, Dél-Korea és Guamról tudnak operálni + Tajvan mögött a CV, amit a sziget szépen blokkol Kína felől. 2 km magas hegyek vannak, mögötte sok km magasan repülhet bármi, a radarok Kínából nem látják.

    Az is tisztázva volt, hogy a sea control a kulcs. Semmit nem ér egy sziget, ha az ellenfél flottája blokkolja. Fasírttá lövöd rajta a fontos dolgokat és onnantól a sziget értéke gyakorlatilag 0. Nem kell partraszállni.

    A USMC-nak gyakorlatilag identitás válsága van, mert a technológiai fejlődés lehetetlenné tette kvázi azt, amiért tartják őket komoly ellenfél ellen. Az Omaha Beach XXI. századi változatához még erőd sem kell parton...

    Irak és Afganisztánban a USMC gyakorlatilag US Army-nak képzelte magát...
     
    endre and Rotten878 like this.
  14. blaze

    blaze Active Member

    DCS-ben van valami az F-16-on és az F-18-on is, bár szerintem mindkettő hulladék. Komoly AI támogatás nélkül ezek nem is lesznek jobbak, az adott pillanatbeli prioritásnak nincs túl sok értelme, ez csak úgy kezelhető ha előre van tervezve és ennek függvényében választasz taktikát.
     
  15. tacticool

    tacticool Well-Known Member

    Japán esetében is valami ilyesmivel nyugtathatták magukat a 2 vh. előestéjén. Most még lehet hogy az USA uralja... De mindenki erre készül és simán benne van a pakliban, hogy a történelem ismétli önmagát.

    Az elég nyilvánvaló, hogy Kína szeretne lenni a másik pólus és ezzel egyre nagyobb teret, befolyást fog nyerni politikailag. Nem tudhatjuk, hogyan fognak változni a szövetségi rendszerek a következő mondjuk 20 évben arrafelé. A kisebb környékbeli országok engedni fognak Kínának, mást nem is nagyon tehetnek.
    Haditengerészet terén is elég nyilvánvaló, hogy nem a csóri Fülöp-szigetek ellen készülnek. Kína azon van teljes erejével, hogy beérje a Navy-t. Talán nem ma, de ez előbb vagy utóbb meg lesz. Hajadra kenheted a sea controll-t, ha hasonló erejű tengerészettel találod magad szembe, először ki kell vívnod a "tengeri uralmat".

    A sziget egy elsüllyeszthetetlen anyahajó és logisztikai bázis. Biztos nem pusztán úri passzióból foglalgatják a dél-kínai tengeren őket és építenek ki rajtuk elég komoly infrastruktúrát, repülőteret, kikötőt meg telepítenek légvédelmet és hajó elleni rakétákat, ezeknek fedezékeket erődítéseket. Ezek a kisebbeket még akár szét is lőheted. Csak a kínaiak minden erejükkel majd azon lesznek, hogy megvédjék.

    Aztán mit csinálsz ha megszállják a fél Fülöp-szigeteket, vagy ne adj isten az indonéz szigetvilágig jutnak? Azokat a szigeteket nem fogod csak úgy szétlőni, meg otthagyni és megvárni mire a védők éhen halnak, mert nem fognak. :D Csak közben szépen újjáépítik a kifutókat és a kikötőket és lesz egy tüske a hátadban, amit használhat a haditengerészeti javítások elvégzésére, vagy onnan kiindulva tudják támadni a tengeri utánpótlás vonalaidat.

    Persze lehet mondani, hogy az Army majd így meg úgy. De valószínűleg egy csomó Abrams meg Bradley átdobása nem a legegyszerűbb logisztikai feladat ezekre a színterekre, főleg, ha nem is készülnek rá, szemben az USMC-vel. Az SBCT-et meg inkább nem is említem, mert azok jelenleg egyedül gyorsan elolvadnának egy komolyabb technikát használó ellenféllel szemben.

    Egy másik hasonló erejű nagyhatalom ellen egy jó eséllyel világháborúban, nem fog működni ez a majd a levegőből meg a hajókról szétbombázok mindent és 1 hét alatt behajózok egyenesen Tiencsinbe és két nap alatt Pekingben vagyok. Aztán ellovagolok a naplementébe. Az amcsik is tudják ezt.

    Hála az atomfegyverek elrettentő erejének, reméljük ez nagyon sokáig nem fog megtörténni... de ha totális háború nem is, egy kis tili-toli szigetfoglalás attól még nagyon is adva van.
     
    Negan and pöcshuszár like this.
  16. molnibalage

    molnibalage Well-Known Member

    Mivel áltatta magát? Akkor, amikor lényegében nem volt stand off fegyver és 0,5-15 km távolságba kellett menni az ágyúzáshoz vagy torepóvetéshez a szigetek, amik japán kézben voltak, azokat egyenként agyoncsapták. Viszont lényegében csak a logisztikailag fontosakat foglalták el. Ma ezek már eleve USA kezében vannak.

    Szóval milyen "island hopping" lesz itten?

    Senkit nem érdekel, ha masszív CM salvo és bombázás mindent fasírttá lő rajta. Ha blokád alá veszik és nem törik meg igen gyorsan, akkor annak meszeltek.

    De nem kell elfoglalni. Semmiféle island hopping nincs. Ha eliminálják az, akkor kész vége, az a sziget leírva.

    Nem véletlenül mondom azt, hogy a USMC identitás válságban van. Az inchoni partraszállás óta gyakorlatilag nem tudtak nekik olyan feladatot adni, ami nem redundáns a US Army vagy a Navy vagy az USAF-fal. És azt sem egyedül csinálták, mert volt ott US Army is, no meg a biztosító hajók a US Navy-hez tartoztak, a cirkálók és rombolók, na meg a CV-k,

    Ez alól egy kivétel volt a SOJ, amit az USAF elvesztett az EF-111A gépek kukázásával. De már Prowlere sem lesz a USMC-nak és Growlert nem terveznek beszerezni.
    Szemét leszek, de lényegében történelmi és lobbi okok miatt létezik a USMC. És ennek eredményeképpen redundáns marhaságokra költik a pénzt. Semmi szükség nincs egy kiherélt F-35B-re, amikor a US Navy küld gépet, amennyit csak akar, akár F-35C-t is, amit nem kellett volna megnyomorítani.

    A tengerészgyalogság lényegében még azon régi tengeri csaták maradéka, amikor átugráltak a másik hajóra és elfoglalták azt, aztán a kolonizációs hatás, amikor a 3. világ elmaradott országaiban szálltak ki rendet csinálni. Csak közben nem tűnt fel, hogy már a II. vh alatt is lényegében a US Army-tól csak a felszerelés különböztette meg, amit a US Army is megkaphatott? Mert a D-napon első hullámban ott voltak a kutya közönséges Army gyalogos hadosztályok, meg a Rangerek is.

    Lehet, hogy egyesek becsületét sértené, de a USMC-nak a US Navy alá kéne tartoznia, ahogy most is a Navy üzemelteti a hajóikat. Akkor nem lenne annyi felesleges és idióta program.
     
    endre, fishbed and emel like this.
  17. Roni

    Roni Well-Known Member

    5 repcsi hordozó f-35-kell megpakolva vagy 25 rombolóval megtámogatva pár tengóval ott tesz majd keresztbe Kínának a jenki ahol akar.

    Olyan 2000+ f-35 darabszám mellett már lehet "marhaságokra" költeni.
     
  18. Negan

    Negan Well-Known Member

    Hupsz,igaz.71ben mg a Sea Hawkokkat használtk az indiaiak.
    FRS 1-nek van radarja.
    A hidfő alatt ne egy homokos sávot tessenek érteni.Nyilvánvaló,hogy repülők akkor telepűlnek a hidfőbe,ha már az elég nagy hozzá.Ekkor már van a hidfőben légvédelem és logisztika is.
    A hordozó drága jószág,s kevés van belőlük.És legveszélyyesebb rájuk a tipikusan partközelben érvényesülni tudó dizel tengók.Az egész hordozó csoport kiemelt célpont.Jobb,ha tart egy biztonsági távot a parttol.
    Azonkivűl ha a kiépült hidfőben van légi képesség,a hordozó új műveletbe kezdhet.Ezzel közben az ellen figyelme is megosztható.Erő vonható el a hidfőtöl.
    PPersze ezek nem mérnöki,hanem harcászati kérdések.
    91ben a tengerészgyalogság AV-8 gépei tábori repterekről működtek,kisérve a Tgy hadműveletet.Vegyszerrel szilárditott homokra fektetett acéllapokat használtak.JSF programnak része volt ennek a módszernek fejlesztett,a nagyobb géphez igazitott,változatának kifejlesztése.Hogy aztán ez elkészült e,azt nemtuudom
    Azonkivűl rövid fel-le szálló üzemmódban kisebb a hőterhelés.
    Szóval harcászatilag van értelme az F35B jellegű gépnek.Gyakorlatilag viszont lehet,hogy egy közös alkatrészbázisra épült,de önálló specializált tipus jobb lett volna
     
  19. Negan

    Negan Well-Known Member

    Érdekes,hogy a Stunner tudtommal nincs szolgálatban légiharcrakétaként.Pedig annak fejlesztették,leánykori neve Phyton VI.ARH+IR kettős vezérlés,ráadásul van olyan irás,amely szerint a radar AESA antennás.
     
  20. molnibalage

    molnibalage Well-Known Member

    Nem látok be a Stunner burkolata alá és nem közölte velem senki mi van benne. De arról soha nem hallottam, AAM-nek tervezték volna...
     

Ezen oldal megosztása