Gondolatok a légiharcászatról / A légi hadviselés jövője

  • Ha nem vagy kibékülve az alapértelmezettnek beállított sötét sablonnal, akkor a korábbi ígéretnek megfelelően bármikor átválthatsz a korábbi világos színekkel dolgozó kinézetre.

    Ehhez görgess a lap aljára és a baloldalon keresd a HTKA Dark feliratú gombot. Kattints rá, majd a megnyíló ablakban válaszd a HTKA Light lehetőséget. Választásod a böngésződ elmenti cookie-ba, így amikor legközelebb érkezel ezt a műveletsort nem kell megismételned.
  • Az elmúlt időszak tapasztalatai alapján házirendet kapott a topic.

    Ezen témában - a fórumon rendhagyó módon - az oldal üzemeltetője saját álláspontja, meggyőződése alapján nem enged bizonyos véleményeket, mivel meglátása szerint az káros a járványhelyzet enyhítését célzó törekvésekre.

    Kérünk, hogy a vírus veszélyességét kétségbe vonó, oltásellenes véleményed más platformon fejtsd ki. Nálunk ennek nincs helye. Az ilyen hozzászólásokért 1 alkalommal figyelmeztetés jár, majd folytatása esetén a témáról letiltás. Arra is kérünk, hogy a fórum más témáiba ne vigyétek át, mert azért viszont már a fórum egészéről letiltás járhat hosszabb-rövidebb időre.

  • Az elmúlt időszak tapasztalatai alapján frissített házirendet kapott a topic.

    --- VÁLTOZÁS A MODERÁLÁSBAN ---

    A források, hírek preferáltak. Azoknak, akik veszik a fáradságot és összegyűjtik ezeket a főként harcokkal, a háború jelenlegi állásával és haditechnika szempontjából érdekes híreket, (mindegy milyen oldali) forrásokkal alátámasztják és bonuszként legalább a címet egy google fordítóba berakják, azoknak ismételten köszönjük az áldozatos munkáját és további kitartást kívánunk nekik!

    Ami nem a topik témájába vág vagy akár csak erősebb hangnemben is kerül megfogalmazásra, az valamilyen formában szankcionálva lesz

    Minden olyan hozzászólásért ami nem hír, vagy szorosan a konfliktushoz kapcsolódó vélemény / elemzés azért instant 3 nap topic letiltás jár. Aki pedig ezzel trükközne és folytatná másik topicban annak 2 hónap fórum ban a jussa.

    Az új szabályzat teljes szövege itt olvasható el.

T

Törölt tag 1586

Guest
És ez az, amit nem értek. A szerkezeti anyagok fejlődése ellenére egy F-16 Block 70 vagy az F-15EX miért nem képes "fogyni"?
így hirtelen két okot látok:
1.) repiparban a mai napig a leg elterjedtebb rögzítési mód a szegecselés. Hiába adja ki a matek hogy egy adott helyen jelentkező terheléshez elég egy 0.1 mm es acél lemez, 0.1 mm es lemezt nem fogsz tudni szegecselni de még hegeszteni se nagyon
2.) Kihajlás...negyobb méretű héjszerkeztnél a vékony lemezeket sűrűn meg kell erősíteni kihajlás ellen rászegecselt U vagy Z profilokkal, és minél vékonyabb a lemez, annál sűrűbben. Egy idő után amit nyersz a azzal hogy vékonyabb lemezt használsz, elveszted azzal hogy nagyon sűrűn meg kell támasztani a lemezt.
Ezért terjedtek el a vastagfalú héjszerkezetek, lemezeknél meg a kémai maratás...
 
M

molnibalage

Guest
Azért érzek némi problémát abban, hogy az üres tömeget nézed, amiben más típusú hajtóművek, más avionika, stb. található.
Így nem lehet összehasonlítani két gép sárkányszerkezetének a tömegét, ahhoz ugyanis ezeket ki kellene vonni belőlük.

Az pedig ebből leszűrni, hogy "kb. senkit nem érdekel" a repülési teljesítmény növelése már megbocsáss, de minimum hanyattvágós eset. A repülési teljesítmény csak a szerkezeti tömegtől függ? Ugye hogy nem. Akkor hogy a fenébe sikerült ezt a gondolatmenetet megszülni?
  • Sem az új szerkezeti anyagot nem akarják használni a jelek szerint...
  • F414 EPE-t sem rendelte meg senki..
  • A F110-GE-132-es is csak F-16 Block 60-ba került és @Allesmor Obranna szerint már azokban sincs...
  • A PW-229-esből is létezik erősebb, nem igazán cserélik.
  • A PW-229 alap változata sem került bele az F-15C-be sem.
Soroljam még? A csúcsok csúcsa (F-22, Szu-57) nem úgy tűnik, hogy nagyon érdekelne ez bárkit, a svédek is inkább kamuznak, de F414 van a kurva nehéz E Gripenben és nem az EPE, mert egyedül nekik nem volt pénzük kicsengetni. A marketing olcsóbb, mint a fejlesztés...
 

Szittya

Well-Known Member
2016. szeptember 22.
22 154
36 293
113
off az időzített gyújtós fegyvereknél volt olyan korszak hogy légitámadás ellen elörre "beprogramozott" betekert gyújtós lőszereket alkalmaztak olyan modszerekkel. hogy különböző lőtávolságokban nyitottak csak tüzet a célpontra... tehát nem akkor amikor csak akarták hanem bizonyos távolságokra csak. 3-4 távolságra állított lőszerekkel? eggyes tüzcsapások pontos távolságon milyen hatékonysággal müködtek és általánosan hány ilyen tüzcsapás leadására nyílt lehetőség átlagosan?
főleg abból a korbol amikor a folyamatos tüzelés helyett a szakaszos tüzelést alkalmazták tűzelvként.
 

Cifu

Well-Known Member
2010. július 12.
3 043
10 149
113
  • Sem az új szerkezeti anyagot nem akarják használni a jelek szerint...
  • F414 EPE-t sem rendelte meg senki..
  • A F110-GE-132-es is csak F-16 Block 60-ba került és @Allesmor Obranna szerint már azokban sincs...
  • A PW-229-esből is létezik erősebb, nem igazán cserélik.
  • A PW-229 alap változata sem került bele az F-15C-be sem.
Soroljam még? A csúcsok csúcsa (F-22, Szu-57) nem úgy tűnik, hogy nagyon érdekelne ez bárkit, a svédek is inkább kamuznak, de F414 van a kurva nehéz E Gripenben és nem az EPE, mert egyedül nekik nem volt pénzük kicsengetni. A marketing olcsóbb, mint a fejlesztés...

Egyfelől ha innen nézzük, a megállapítás helyes, vagyis az üzemeltetők úgy vélik, hogy a teljesítmény másodlagos az egyéb képességek (szenzorok, kommunikáció, fegyverzet, stb.) után.

Másfelől eredetileg a szerkezeti elemekről írtál, nem csak a hajtóművekről.

Harmadrészt nem csak tolóerő létezik egy hajtómű tulajdonságainál. Korántsem lennék meglepve, hogy ha fogyasztás vagy más okok miatt maradtak volna a "sima F414-GE-400 licencsznél a JAS-39E/F esetén.
 
M

molnibalage

Guest
Korántsem lennék meglepve, hogy ha fogyasztás vagy más okok miatt maradtak volna a "sima F414-GE-400 licencsznél a JAS-39E/F esetén.
Az F414 EPE nincs befejezve és a Gripen program költségvetése nem bírná el a projekt további finanszírozását. És kockázatait.
 

Szittya

Well-Known Member
2016. szeptember 22.
22 154
36 293
113
az S 60 m ek így müködtek ha jól tudom? különböző távolságokra előrre beállított lőszerekkel és egy egy sorozat csak bizonyos előrre beállított távolságokon vólt hatékony. ezért olykor várnikellett (kivárni)?
 

ozymandias

Well-Known Member
2013. június 4.
2 776
18 010
113
Az anyagválasztás mindig a jellemző igénybevétel, tömeg, költség, üzemeltethetőség és gyárhatóság kérdése.

Egy repülőn a fáradásos törés esetén game-over van, ezt megtanulta mindenki a Comet-ek kapcsán.

  • A 2198-as Al ötvözet 10 millió ciklust kibír 98%-os valószínűséggel 240MPa feszültség-amplitúdó mellett, hegesztett kötésben, kb. 2800km/m^3 sűrűséggel. Szakítószilárdsága valahol 380MPa.
  • normálisan hegesztett nagyszilárdságú acél, mondjuk DOMEX 700MC AWI-val hegesztve nagyjából 200MPa feszültség-amplitúdót visel el 98%-os valószínűséggel 10 millió ciklusra nézve. A szakítószilárdsága valahol 900MPa és a sűrűsége 7860kg/m^3

A fáradásos igénybevételnél a statikus anyagjellemzők (keménység, szakítószilárdásg, folyáshatár) már nem érnek semmit.

- Ti6Al4V esetén a 10 millió ciklus esetén 98%-os valószínűséggel valahol 350-400MPa.

Jobb anyagok meg per pillanat nincsenek a fenti feltételnek megfelelően. Sok fejlesztés megy, de valahol mindig oda jutnak vissza, hogy a régivel van üzemeltetési tapasztalat.

Csak két példa:
- Az Airbus beleölt egy valog pénzt abba, hogy a szegecselt alumínium szerkezetet elhagyja a szárnyakon lévő szerelőnyilásoknál (wing access panel - jobb fordítás nem jutott eszembe...) Az elképzelés az volt, hogy szuperplasztikus alakítással és diffúziós hegesztéssel gyártanak ilyen egységeket egyben - titánból. A diffúziós hegesztés azt jelenti, hogy vákuumkamrában összenyomod a két lemezt x MPa nyomással, felmelegíted az olvadáspont 80%-ára, így tartod az anyagot kb. 40-50 órán át. A kötést a külső elektronok hozzák létre. Nincs hegesztőanyag, minimális hőbevitel, nincs élelőkészítés és egy komplex rácsos szerkezet egyszerre hegesztődik meg. Az Airbus titánnal ettől azt várta, hogy kimaradna a szegecsélés meg úgy 40%-al könnyebb lehetne a szerkezet. Elég jó eredményeket értek ezzel a módszerrel a titán esetében. Logikus volt a feltételezés, hogy akkor vigyük át ez alumíniumra - elvégre az alumínium a fő szerkezeti elem! Rengeteg pénzt, időt és erőforrást öltek bele. Milliárdos tételről van szó. Minden selejt lett, amit gyártottak. Ugyanezt eljátszották az Eurofighter kacsaszárnyainál is.

Miért: Mert elfelejtettek egy apróságot:
- a titán esetében a titán-dioxid "kifelé" megy a kötésből, míg az alumínium esetében az alumínium-oxid "befelé". A titán esetében emiatt kitűnő mechanikai tulajdonságok vanna, az alumínium esetében meg selejt.

- nem tettek le erről, ezért futottak még egy kört, az alumínium+titán kombóval, holott minden kezdő hegesztő tudja, hogy ez nem egy. A titán olvadáspontja úgy 1700 Celsius, míg az alumíniumé valahol 620 Celsius. Már csak a hőmérsékletkülönbség miatt sem megy... Most az volt az elképzelés, hogy akkor dörzshegesztenek. Fogják a két anyagot, egymásra teszik, majd egy korongot nyomnak rá - mindkét lemez rendesen be van fogva és a korongot kezdik el nagy sebességgel forgatni és lassan előre vezetni. A súrlódásból hő keletkezik és a nyomással kombinálva majd az "összedolgozza" a két anyagot. Az eredmény szintén gond. Legtöbbször szétrepedt középen, ha meg nem repedt el, akkor a gyengébb alumínium szilárdságának a 25%-át kapták vissza húzásra, nyírásra meg 40MPa volt a legjobb eredmény. Ezek mind statikus vizsgálatok voltak, fárasztásig el sem jutottak. Ezzel szemben a szegecselés úgy indul, hogy az alumínium teljes fárasztási szilárdsága adott.

Miért: Mert még egy apró dologra nem figyeltek a tisztelt mérnökurak:
  • A titán sűrűsége 4,5g/cm^3, a titán-dioxid sűrűsége 4,23g/cm^3. Vagyis a hegesztésnél a titán-dioxid feljön a hegfürdő tetejére és a fürdő áramlása miatt kimegy salakba
  • az alumínium sűrűsége kb. 2,8-31g/cm^3, míg az alumínium-oxid sűrűsége 3,95g/cm^3, így az oxid belesüllyed az ömledékbe és mivel 2000 fokon már szilárd, szinte kettévágja a még olvadt alumínium-titán olvadékot...Ha meg nem, akkor beékelődik a varratba és éles bemetszés.

Ez a kirándulás az európai repülőgépgyártásnak egy valog pénzbe, pár évbe került...

Másrészt az autók sem lettek könnyebb, hiába a TRIP- meg a TWIP acél.
 

papajoe

Well-Known Member
2016. február 21.
17 210
57 530
113
Itt UB blokkozik a pilóta,vagy ez valami más rakétafegyver a 29-esből?
A videó második fele szerintem Mig-23,szerintem,a szárnyakból gondolom.


 
T

Törölt tag 1586

Guest
Egy érdekes anyag ami jól összefoglalja hogy is képzeli el a General Atomics Aeronautical Systems a jövő légi harcászatát...
featured-counter-air-feature.jpg


kivonatosan:
"... General Atomics Aeronautical Systems korábbi repülőgépei, mint például az MQ-1 Predator, folyamatosan lefelé néztek. Megváltoztatták a harc természetét, mert a csapatban végzett munka során a végtelenségig a magasban maradhattak, és nemcsak felbecsülhetetlen hírszerzést nyújthatnak a földi erőknek, hanem pontos, halálos támogatást is, ha szükséges.

Az új repülőgépek, rendszerek és képességek hulláma azt jelenti, hogy a repülés következő fejezete legalább annyira arról szól, hogy a Predator utódainak levegő-levegő szerepeket rendeljenek, mint a szárazföldi csapatok és más jelenlegi küldetések támogatását.

Pilóta nélküli repülő eszközök elleni védelem

Az egyik fenyegetés, amellyel szemben az UAS ideális, egy másik UAS. A hálózatba kapcsolt pilóta nélküli repülőgépek repülése – fejlett érzékelőivel, légi kereső radarjaival és levegő-levegő fegyvereivel vagy fejlett elektronikus hadviselési hasznos teherrel – állandó megfigyelést alatt tarthatja a behatoló pilóta nélküli légi rendszereket amik célja hogy kémkedjenek a barátságos erők után, vagy hogy megpróbálják egyenesen megtámadni őket.

Egy olyan UAS, mint a Reaper, ideális arra, hogy segítsen kivédeni a cirkáló rakétákat - egy másik komoly fenyegetést a barátságos erők számára - vagy a kisebb, kvadkopter stílusú UAS-okkal szemben, amelyek szövetséges pozíciókat próbálnak szaglászni. A rendelkezésre álló szárny alatti konténerekkel felszerelve az MQ-9 képes korai figyelmeztetést adni a bejövő fenyegetésekről, valamint elektronikus hadviselést vagy más rendszereket alkalmaz, amelyek elpusztíthatják a kis ingresszorokat.

Ezek a repülőgépek is nagyok lehetnek. Valójában az olyan repülőgépek, mint a Reaper vagy a SkyGuardian azon képessége, hogy az emberes repülőgépek számára nem elérhető ideig az állomáson maradjanak, és a hálózat részeként működjenek együtt, lehetővé teszik a parancsnokok számára, hogy fejlett érzékelőiket kihasználják a nagy területek fokozott helyzetfelismerése érdekében.

Nagy értékű légi eszközök védelme

A védelmi szerepekben az UAS döntőnek bizonyulhat a nagy értékű légi eszközök védelmében is. Az Egyesült Államok Légiereje és szövetségesei a levegő-levegő tankolásra támaszkodnak, hogy bővítsék flottájuk hatótávolságát, és kitartást biztosítsanak számukra, hogy továbbra is rendelkezésre álljanak a feladatokhoz - különösen egy olyan területen, mint a Csendes-óceán nyugati része, amely nagy távolságokat igényel az óceán felett.

A fejlett légierők más, rendkívül kifinomult, rendkívül értékes, ember vezett légi rendszereket is integrálnak: az E-3 Sentry légi korai figyelmeztető repülőgépeit; az RC-135 Rivet Joint, amely megfigyelést és elektronikus adatgyűjtést végez; A P-8 Poseidon tengeri járőr és tengeralattjáró-elhárító repülőgépek, és így tovább...

Ezek az egységek páratlan helyzetfelismerést és harci erőt adnak az amerikai légierőnek, a haditengerészetnek és szövetségeseiknek - de ők az ellenfél legfontosabb potenciális célpontjai is egyben. Elől kell maradniuk és harcolniuk kell, de védelemre is szükségük van. Az ember által vezetett vadászgépeknek, mint például a légierő F-22 vagy F-35-nek, a nagy értékű légi eszközök védelme azt jelenti, hogy ezek a vadászgépek nem állnak rendelkezésre más frontvonalbeli feladatokra.

... Ezeket a sugárhajtású UAS fel lehet szerelni levegő-levegő fegyverekkel, hogy készen álljanak a nagy értékű repülőgépek védelmére, és napokig készen álljanak erre, enyhítve az emberes vadászszázadok terheit. Annak ellenére, hogy nincs senki a fedélzeten, a Defender zökkenőmentesen párosul az ember által személyzettel rendelkező repülőgépekkel vagy más egységekkel, mert a GA-ASI vezető szerepet tölt be az ember nélküli csapatban.

A parancsnokok kijelölhetnek egy légteret a Defender számára, hogy megvédjék, és lehetővé tegyék a tankerek számára, hogy támogassák a támadó repülőgépeket, amelyek harcolnak...

(
drónok fedélzetéről indított) kisméretű UAS rendszerek

A kisméretű pilóta nélküli légi rendszerek új generációja több kártyát is biztosít a parancsnokoknak.

Néhányuk, mint például a GA-ASI Sparrowhawk, támogathatja a baráti légi műveleteket azáltal, hogy segít elnyomni az ellenséges légvédelmi rendszereket, vagy fokozott harctér átláthatóságát vagy EW hatásokat biztosít. Ezek a kis repülőgépek, amelyek egy nagyobb járőrrepülőgép, például a SkyGuardian szárnyai alatt vannak, segítenek felismerni a légvédelmi érzékelők helyét és részleteit, sőt a föld-levegő fegyverek tüzét is érzékelhetik - lehetővé téve más repülőgépek számára, hogy semlegesítsék őket, és megtisztítsák az utat a szövetséges csapásmérő erők számára..."


megjegyzés tőlem: valószínű nem a levegőbe beszélnek. V.színű tényleg ilyen fejlődési irányra kell felkészülni. (remélem megérti akinek meg kell értenie... )
 

Cifu

Well-Known Member
2010. július 12.
3 043
10 149
113
Egy érdekes anyag ami jól összefoglalja hogy is képzeli el a General Atomics Aeronautical Systems a jövő légi harcászatát...
featured-counter-air-feature.jpg


kivonatosan:
"... General Atomics Aeronautical Systems korábbi repülőgépei, mint például az MQ-1 Predator, folyamatosan lefelé néztek. Megváltoztatták a harc természetét, mert a csapatban végzett munka során a végtelenségig a magasban maradhattak, és nemcsak felbecsülhetetlen hírszerzést nyújthatnak a földi erőknek, hanem pontos, halálos támogatást is, ha szükséges.

Az új repülőgépek, rendszerek és képességek hulláma azt jelenti, hogy a repülés következő fejezete legalább annyira arról szól, hogy a Predator utódainak levegő-levegő szerepeket rendeljenek, mint a szárazföldi csapatok és más jelenlegi küldetések támogatását.

Pilóta nélküli repülő eszközök elleni védelem

Az egyik fenyegetés, amellyel szemben az UAS ideális, egy másik UAS. A hálózatba kapcsolt pilóta nélküli repülőgépek repülése – fejlett érzékelőivel, légi kereső radarjaival és levegő-levegő fegyvereivel vagy fejlett elektronikus hadviselési hasznos teherrel – állandó megfigyelést alatt tarthatja a behatoló pilóta nélküli légi rendszereket amik célja hogy kémkedjenek a barátságos erők után, vagy hogy megpróbálják egyenesen megtámadni őket.

Egy olyan UAS, mint a Reaper, ideális arra, hogy segítsen kivédeni a cirkáló rakétákat - egy másik komoly fenyegetést a barátságos erők számára - vagy a kisebb, kvadkopter stílusú UAS-okkal szemben, amelyek szövetséges pozíciókat próbálnak szaglászni. A rendelkezésre álló szárny alatti konténerekkel felszerelve az MQ-9 képes korai figyelmeztetést adni a bejövő fenyegetésekről, valamint elektronikus hadviselést vagy más rendszereket alkalmaz, amelyek elpusztíthatják a kis ingresszorokat.

Ezek a repülőgépek is nagyok lehetnek. Valójában az olyan repülőgépek, mint a Reaper vagy a SkyGuardian azon képessége, hogy az emberes repülőgépek számára nem elérhető ideig az állomáson maradjanak, és a hálózat részeként működjenek együtt, lehetővé teszik a parancsnokok számára, hogy fejlett érzékelőiket kihasználják a nagy területek fokozott helyzetfelismerése érdekében.

Nagy értékű légi eszközök védelme

A védelmi szerepekben az UAS döntőnek bizonyulhat a nagy értékű légi eszközök védelmében is. Az Egyesült Államok Légiereje és szövetségesei a levegő-levegő tankolásra támaszkodnak, hogy bővítsék flottájuk hatótávolságát, és kitartást biztosítsanak számukra, hogy továbbra is rendelkezésre álljanak a feladatokhoz - különösen egy olyan területen, mint a Csendes-óceán nyugati része, amely nagy távolságokat igényel az óceán felett.

A fejlett légierők más, rendkívül kifinomult, rendkívül értékes, ember vezett légi rendszereket is integrálnak: az E-3 Sentry légi korai figyelmeztető repülőgépeit; az RC-135 Rivet Joint, amely megfigyelést és elektronikus adatgyűjtést végez; A P-8 Poseidon tengeri járőr és tengeralattjáró-elhárító repülőgépek, és így tovább...

Ezek az egységek páratlan helyzetfelismerést és harci erőt adnak az amerikai légierőnek, a haditengerészetnek és szövetségeseiknek - de ők az ellenfél legfontosabb potenciális célpontjai is egyben. Elől kell maradniuk és harcolniuk kell, de védelemre is szükségük van. Az ember által vezetett vadászgépeknek, mint például a légierő F-22 vagy F-35-nek, a nagy értékű légi eszközök védelme azt jelenti, hogy ezek a vadászgépek nem állnak rendelkezésre más frontvonalbeli feladatokra.

... Ezeket a sugárhajtású UAS fel lehet szerelni levegő-levegő fegyverekkel, hogy készen álljanak a nagy értékű repülőgépek védelmére, és napokig készen álljanak erre, enyhítve az emberes vadászszázadok terheit. Annak ellenére, hogy nincs senki a fedélzeten, a Defender zökkenőmentesen párosul az ember által személyzettel rendelkező repülőgépekkel vagy más egységekkel, mert a GA-ASI vezető szerepet tölt be az ember nélküli csapatban.

A parancsnokok kijelölhetnek egy légteret a Defender számára, hogy megvédjék, és lehetővé tegyék a tankerek számára, hogy támogassák a támadó repülőgépeket, amelyek harcolnak...

(
drónok fedélzetéről indított) kisméretű UAS rendszerek

A kisméretű pilóta nélküli légi rendszerek új generációja több kártyát is biztosít a parancsnokoknak.

Néhányuk, mint például a GA-ASI Sparrowhawk, támogathatja a baráti légi műveleteket azáltal, hogy segít elnyomni az ellenséges légvédelmi rendszereket, vagy fokozott harctér átláthatóságát vagy EW hatásokat biztosít. Ezek a kis repülőgépek, amelyek egy nagyobb járőrrepülőgép, például a SkyGuardian szárnyai alatt vannak, segítenek felismerni a légvédelmi érzékelők helyét és részleteit, sőt a föld-levegő fegyverek tüzét is érzékelhetik - lehetővé téve más repülőgépek számára, hogy semlegesítsék őket, és megtisztítsák az utat a szövetséges csapásmérő erők számára..."


megjegyzés tőlem: valószínű nem a levegőbe beszélnek. V.színű tényleg ilyen fejlődési irányra kell felkészülni. (remélem megérti akinek meg kell értenie... )

Kb. 10 éve írtam még az SG fórumában, hogy a jövő az, hogy drónok fognak A2A hadviselést folytatni. Egy AMRAAM kategóriás rakétának tök mindegy, mi indítja, ahogy a szenzorok is lehetnek bárhol ma már.
Fordulóharc nem túl valószínű.
Innen kezdve kb. felesleges a pilóta a gépre...
 

angelsoul

Well-Known Member
2016. február 13.
2 453
15 837
113
Kb. 10 éve írtam még az SG fórumában, hogy a jövő az, hogy drónok fognak A2A hadviselést folytatni. Egy AMRAAM kategóriás rakétának tök mindegy, mi indítja, ahogy a szenzorok is lehetnek bárhol ma már.
Fordulóharc nem túl valószínű.
Innen kezdve kb. felesleges a pilóta a gépre...

Szerintem repülési készségek alkalmazói helyett légi iránytókká lesznek, repülőfedélzeti rendszeroperátorokká lépnek elő valahol a második sorba, a FEBA-tól 100+ kilométernyire vissza.
Az embert régóta nem lehet az első sorba tenni, annyira megnőtt a fenyegetettség - lassan húsz éve ha lehet, nem repül harci zónába 10 km alá merevszárnyú harci gép, ahol valami légvédelem is várható. Ez horizontálsian is kiterjed mindinkább.
Az első vonal a robotoké...
 

fip7

Well-Known Member
2011. november 9.
19 185
60 008
113
Az anyagválasztás mindig a jellemző igénybevétel, tömeg, költség, üzemeltethetőség és gyárhatóság kérdése.

Egy repülőn a fáradásos törés esetén game-over van, ezt megtanulta mindenki a Comet-ek kapcsán.

  • A 2198-as Al ötvözet 10 millió ciklust kibír 98%-os valószínűséggel 240MPa feszültség-amplitúdó mellett, hegesztett kötésben, kb. 2800km/m^3 sűrűséggel. Szakítószilárdsága valahol 380MPa.
  • normálisan hegesztett nagyszilárdságú acél, mondjuk DOMEX 700MC AWI-val hegesztve nagyjából 200MPa feszültség-amplitúdót visel el 98%-os valószínűséggel 10 millió ciklusra nézve. A szakítószilárdsága valahol 900MPa és a sűrűsége 7860kg/m^3

A fáradásos igénybevételnél a statikus anyagjellemzők (keménység, szakítószilárdásg, folyáshatár) már nem érnek semmit.

- Ti6Al4V esetén a 10 millió ciklus esetén 98%-os valószínűséggel valahol 350-400MPa.

Jobb anyagok meg per pillanat nincsenek a fenti feltételnek megfelelően. Sok fejlesztés megy, de valahol mindig oda jutnak vissza, hogy a régivel van üzemeltetési tapasztalat.

Csak két példa:
- Az Airbus beleölt egy valog pénzt abba, hogy a szegecselt alumínium szerkezetet elhagyja a szárnyakon lévő szerelőnyilásoknál (wing access panel - jobb fordítás nem jutott eszembe...) Az elképzelés az volt, hogy szuperplasztikus alakítással és diffúziós hegesztéssel gyártanak ilyen egységeket egyben - titánból. A diffúziós hegesztés azt jelenti, hogy vákuumkamrában összenyomod a két lemezt x MPa nyomással, felmelegíted az olvadáspont 80%-ára, így tartod az anyagot kb. 40-50 órán át. A kötést a külső elektronok hozzák létre. Nincs hegesztőanyag, minimális hőbevitel, nincs élelőkészítés és egy komplex rácsos szerkezet egyszerre hegesztődik meg. Az Airbus titánnal ettől azt várta, hogy kimaradna a szegecsélés meg úgy 40%-al könnyebb lehetne a szerkezet. Elég jó eredményeket értek ezzel a módszerrel a titán esetében. Logikus volt a feltételezés, hogy akkor vigyük át ez alumíniumra - elvégre az alumínium a fő szerkezeti elem! Rengeteg pénzt, időt és erőforrást öltek bele. Milliárdos tételről van szó. Minden selejt lett, amit gyártottak. Ugyanezt eljátszották az Eurofighter kacsaszárnyainál is.

Miért: Mert elfelejtettek egy apróságot:
- a titán esetében a titán-dioxid "kifelé" megy a kötésből, míg az alumínium esetében az alumínium-oxid "befelé". A titán esetében emiatt kitűnő mechanikai tulajdonságok vanna, az alumínium esetében meg selejt.

- nem tettek le erről, ezért futottak még egy kört, az alumínium+titán kombóval, holott minden kezdő hegesztő tudja, hogy ez nem egy. A titán olvadáspontja úgy 1700 Celsius, míg az alumíniumé valahol 620 Celsius. Már csak a hőmérsékletkülönbség miatt sem megy... Most az volt az elképzelés, hogy akkor dörzshegesztenek. Fogják a két anyagot, egymásra teszik, majd egy korongot nyomnak rá - mindkét lemez rendesen be van fogva és a korongot kezdik el nagy sebességgel forgatni és lassan előre vezetni. A súrlódásból hő keletkezik és a nyomással kombinálva majd az "összedolgozza" a két anyagot. Az eredmény szintén gond. Legtöbbször szétrepedt középen, ha meg nem repedt el, akkor a gyengébb alumínium szilárdságának a 25%-át kapták vissza húzásra, nyírásra meg 40MPa volt a legjobb eredmény. Ezek mind statikus vizsgálatok voltak, fárasztásig el sem jutottak. Ezzel szemben a szegecselés úgy indul, hogy az alumínium teljes fárasztási szilárdsága adott.

Miért: Mert még egy apró dologra nem figyeltek a tisztelt mérnökurak:
  • A titán sűrűsége 4,5g/cm^3, a titán-dioxid sűrűsége 4,23g/cm^3. Vagyis a hegesztésnél a titán-dioxid feljön a hegfürdő tetejére és a fürdő áramlása miatt kimegy salakba
  • az alumínium sűrűsége kb. 2,8-31g/cm^3, míg az alumínium-oxid sűrűsége 3,95g/cm^3, így az oxid belesüllyed az ömledékbe és mivel 2000 fokon már szilárd, szinte kettévágja a még olvadt alumínium-titán olvadékot...Ha meg nem, akkor beékelődik a varratba és éles bemetszés.

Ez a kirándulás az európai repülőgépgyártásnak egy valog pénzbe, pár évbe került...

Másrészt az autók sem lettek könnyebb, hiába a TRIP- meg a TWIP acél.

A repülőgépeknél a ragasztásos eljárásokat nem vállalják be?
Mert ha jól tudom autóknál az alumínium kasztnikat ma már egyszerre ragasztják és szegecselik. Ami sokkal könnyebb és erősebb, mint ha csak szegecselnék.
A 7068-as számú alumíniumról mi a véleményed?
 
T

Törölt tag 1586

Guest
Egy nagyon érdekes elemzés Corporal Frisk től a Finn HX tenderhez kapcsolódva...
Command: Modern Operations programmal modellez egy elképzelt harcászati szituációt a HX tenderen szereplő gépekkel: F-35, Typhoon, Rafale, S.Hornet, Gripen

Hosszú cikk, igazi hétvégi olvasmány. Még én sem értem a végére, de már elkezdtem jegyzetelgetni.
 

Negan

Well-Known Member
2019. november 30.
19 194
33 424
113

Terminator

Well-Known Member
Szerkesztőségi tag
2010. április 19.
42 199
81 089
113
Egy nagyon érdekes elemzés Corporal Frisk től a Finn HX tenderhez kapcsolódva...
Command: Modern Operations programmal modellez egy elképzelt harcászati szituációt a HX tenderen szereplő gépekkel: F-35, Typhoon, Rafale, S.Hornet, Gripen

Hosszú cikk, igazi hétvégi olvasmány. Még én sem értem a végére, de már elkezdtem jegyzetelgetni.

Pls oszd meg majd a konkluziot

Én a szimulátorok topikba linkeltem be délelőtt, mert a valósághoz szerintem kevesebb köze van.... de érdekes cikk, érdemes elolvasni.

Command: Modern Air Naval Operations
 
M

molnibalage

Guest
Egy nagyon érdekes elemzés Corporal Frisk től a Finn HX tenderhez kapcsolódva...
Command: Modern Operations programmal modellez egy elképzelt harcászati szituációt a HX tenderen szereplő gépekkel: F-35, Typhoon, Rafale, S.Hornet, Gripen

Hosszú cikk, igazi hétvégi olvasmány. Még én sem értem a végére, de már elkezdtem jegyzetelgetni.
Én a szimulátorok topikba linkeltem be délelőtt, mert a valósághoz szerintem kevesebb köze van.... de érdekes cikk, érdemes elolvasni.

Command: Modern Air Naval Operations
Én csak bele kezdtem olvasni, de hajam égnekállt az egésztől, már ha jól értettem...
Hogy az EF Ty. csk úgy lazán elrepdked az Sz-300V HMZ-ben, mert csak.

De azért elolvasom majd.
 
  • Tetszik
Reactions: Terminator