Haditechnikai beszélgető

Status
Not open for further replies.
Ha valaki időutazásra vágyik. :)

http://htka.hu/wp-admin/edit-comments.php?comment_status=approved&orderby=comment_date&order=asc&paged=1

Az összes tárolt komment olvasása időrendben elég tanulságos, hogy a kommentelés hogyan fejlődött és hogyan futott fel az oldal. Tök véletlenül vettem észre, hogy van ilyen opció.
Kattints ide a kinyitáshoz...

:)

Jövő héttől újra látszani fognak ezek a régi kommentek azoknál a hírek alatt, amikhez még nem 1-1 fórum topic lett társítva.
 
Teljesen más. Az lenne a kérdésem, hogy szélcsatornában tudják e/akarják e modellezni egy repülő test nagy magasságbeli, légritka közegben /mondjuk 20 km magasságban/ várható viselkedését, vagy elég számolni?
Ha vizsgálják, akkor légritka közeget valósítanak meg a kísérlet idejére, netán kifejezetten csak erre alkalmas szélcsatornát használnak?

Válaszaitokat előre köszönöm!
 
Ennyire extrém esetekben már azért vannak korlátok a hasonlósági számok miatt, viszont olyan mennyiségű mérési adat van, ami valamilyen szintű neumerikus modellést lehetővé tesz.

Szubszonikus tartományban numerikus modellezés elvileg nem pálya már, az F1 nagyon csúcsrajár ezen a téren.

Az én diák időm alatt numerikus modellet validáló mérés nélkül nem fogadtak el, hogy a mai ipari gyakorlat mi azt nem tudom, mert nem CFD-s területen mozgom.

Hasonlósági számok bizonyos szintű pontossága esetén fogadható el a számolt modell. Ha határrétegre vonatkozó összefüggések pl. nem elég pontosak, akkor hiába néz ki "kilóra" jól az eredmény, akkor azt elvetendő, mert nem tesz eleget kellően pontosan a valóságnak.

Persze ehhez tudni kell, hogy nem csak egyfajta solver létezik, mert mind másra van optimalizálva. Pl. kétfázisú kétkomponensú áramlás számításához más solver kell, mint pl. mondjuk egy newtoni folyadékkal üzemelő rendszer szabályzó szelepének számolása.


Extrénnagy problémákhoz vannak extrém szélcsatornák. A németeknél asszem van valami szélcsatorna, ahol egy barlang hatalmas terét használják fel vákkumként és azzal állítanak elő extrém sebességet. 10-20 másodperce hiperszonikus tartomány is előállítható. Egy ilyen mérésre heteket készülnek elő és aztán jön a mérés. (Erről is diák éveim alatt hallottam, a létesítmény nevére sajnos nem emlékszem.)

Viszont a mai repülőgépeket is láthatóan berepülik, a teljes perfomance envelope tartományt. Egyrészt a valós fogyasztási és gyorsulási értékek miatt, másrészt a gép vezérlése miatt.
 
Nem vagyok benne biztos, de talán ez az.
http://www.dlr.de/as/en/desktopdefault.aspx/tabid-194/407_read-5448/
 
Köszönöm!
A "hiperszonikus képességű barlang" nem semmi ötlet!
Jut eszembe, anno olvastam, hogy amikor a Csepel teherautókat Kínába akarták vinni egy "pályázatra", akkor a magas tengerszint feletti területeken való viselkedést /motor teljesítménycsökkenés ugye/ úgy oldották meg, hogy a Budapest környéki magaslatokon próbázták a teherautókat, mégpedig oly módon, hogy a platóra szereltek egy tartályt, azon keresztül szívta a motor a környezeti levegőt - egy a tartályra szerelt szűkített nyíláson keresztül.
A kipufogóoldali nyomáskörülményeket így nyilván nem lehetett szimulálni, de szerintem ez csak tovább nehezített a motor helyzetén, tehát talán pont jól jött a tesztelőknek.

Azóta rákerestem, az újságcikkben leírtakra szerintem elég jól emlékeztem.
A műszaki megoldásról az első link ír:
http://www.automotor.hu/extra/csepel-hegyi-kocsik-tibetben-622784

http://player.hu/eletmod/csepellel-tibetben-egy-elfeledett-expedicio/

http://ritkanlathatotortenelem.blog.hu/2013/12/01/csepelek_tibetben
 
De vissza a az eredeti kérdéshez!

Az ötvenes években a pl. MiG-21, Szu-9 stb. illetve U-2 és a Jak-25RV fejlesztésénél ezt hogy oldották meg?
http://airwar.ru/enc/spy/yak25rv.html
Maradtak a rakétával fellőtt modellek, a - pl. MiG esetében evolúciós apró lépések fejlesztési metódus, lásd "Je" és "I" sorozat - kísérleti gépek, vagy már használhattak valamilyen, a magasabb légkört szimulálni képes szélcsatornát?
Hiszen akkor, a "gyorsabban, magasabbra!" elv kora idején ez létszükséglet volt.
 
De vissza a az eredeti kérdéshez!

Az ötvenes években a pl. MiG-21, Szu-9 stb. illetve U-2 és a Jak-25RV fejlesztésénél ezt hogy oldották meg?
http://airwar.ru/enc/spy/yak25rv.html
Maradtak a rakétával fellőtt modellek, a - pl. MiG esetében evolúciós apró lépések fejlesztési metódus, lásd "Je" és "I" sorozat - kísérleti gépek, vagy már használhattak valamilyen, a magasabb légkört szimulálni képes szélcsatornát?
Hiszen akkor, a "gyorsabban, magasabbra!" elv kora idején ez létszükséglet volt.
Kattints ide a kinyitáshoz...
Rakétával fellőtt modellek és azok vizsgálata. Meg bátor és hallott tesztpilóták sora. A repülés történetét vérrel írták.
 
Oké, hogy teljesen más kor volt az ötvenes évek, meg más a szemlélet, az egyén fontosságtudata, de "Azok a csodálatos férfiak az ő repülő masináikkal" -
http://www.port.hu/azok_a_csodalatos_ferfiak..._those_magnificent_men_in_their_flying_machines/pls/w/films.film_page?i_film_id=8862
- hát az valami hihetetlen hozzáállás volt!
 
Érdekes lista. A Colt a 12.? ?? Miért? :-) A 12. helyre szerintem a BMP-1-nek kellet volna kerülnie. A maxim géppuska helyezése meg nem tudom, hogy mitől meglepő... Gyakorlatilag megváltoztatta a teljes szárazföldi hadviselés menetét és minden modern automata fegyver alapja.
 
A kommentek között én és más is közöltem mi a baj a listával és tiboru is beleírta a szavazás eredményébe. Ettől függetlenül igen érdekes szerintem a dolog.
 
molnibalage said:
Lásd fent. A lista problémáit megjegyezték. Egyébként pont annyra történelem formáló, mint a Kala. Semennyire. Akkor a német StG44-nek kellene rajta lenni, mert az volt az első gépkarabély tudtommal.
Kattints ide a kinyitáshoz...


Szerintem az AK-47 sokkal "történelem formálóbb" mint az M16,ha az elterjedését,és a gyártott darabszámot nézzük,megjegyzem,ebben elévülhetetlen szerepe van/lehet a nyugati fegyver ipar kitömésére irányuló aránytalan túlárazásnak,ami kb minden nyugati fegyverre igaz.
Tulajdonképpen ez egy jó paradoxon,itt azért nem terjedtek/terjedhettek el a nyugati fegyverek mert drágák,ott meg azért nem a keletiek,mert olcsók. :D
 
Nem épp. A VSZ államokban gyakorlatilag egy standard volt (kivéve a Csehszlovákok) mégpedig az AK, ehhet hozzájött még Kína is és az a rengeteg állam akiket ezekkel láttak el. Az M16 nem volt egy drága fegyver, de szinte minden NATO tagállam a maga által tervezett fegyvert rendszeresítette.
 
Mackensen said:
Nem épp. A VSZ államokban gyakorlatilag egy standard volt (kivéve a Csehszlovákok) mégpedig az AK, ehhet hozzájött még Kína is és az a rengeteg állam akiket ezekkel láttak el. Az M16 nem volt egy drága fegyver, de szinte minden NATO tagállam a maga által tervezett fegyvert rendszeresítette.
Kattints ide a kinyitáshoz...



Akkor így járt az M16.
 
Status
Not open for further replies.
Ugrás az oldal tetejére Bottom
Back