Szerinted egyszámjegyű lenne,ellenben van itt tüzér tiszt aki szerint(meg még jó pár ember szerint aki konyít valamit hozzá) pedig nem.
Hajófedélzeti tüzérség (ágyúk, lövegek, lőszerek)
- Téma indítója tarzaan
- Indítva
-
Ha nem vagy kibékülve az alapértelmezettnek beállított sötét sablonnal, akkor a korábbi ígéretnek megfelelően bármikor átválthatsz a korábbi világos színekkel dolgozó kinézetre.
Ehhez görgess a lap aljára és a baloldalon keresd a HTKA Dark feliratú gombot. Kattints rá, majd a megnyíló ablakban válaszd a HTKA Light lehetőséget. Választásod a böngésződ elmenti cookie-ba, így amikor legközelebb érkezel ezt a műveletsort nem kell megismételned. -
Az elmúlt időszak tapasztalatai alapján házirendet kapott a topic.
Ezen témában - a fórumon rendhagyó módon - az oldal üzemeltetője saját álláspontja, meggyőződése alapján nem enged bizonyos véleményeket, mivel meglátása szerint az káros a járványhelyzet enyhítését célzó törekvésekre.
Kérünk, hogy a vírus veszélyességét kétségbe vonó, oltásellenes véleményed más platformon fejtsd ki. Nálunk ennek nincs helye. Az ilyen hozzászólásokért 1 alkalommal figyelmeztetés jár, majd folytatása esetén a témáról letiltás. Arra is kérünk, hogy a fórum más témáiba ne vigyétek át, mert azért viszont már a fórum egészéről letiltás járhat hosszabb-rövidebb időre.
-
Az elmúlt időszak tapasztalatai alapján frissített házirendet kapott a topic.
--- VÁLTOZÁS A MODERÁLÁSBAN ---
A források, hírek preferáltak. Azoknak, akik veszik a fáradságot és összegyűjtik ezeket a főként harcokkal, a háború jelenlegi állásával és haditechnika szempontjából érdekes híreket, (mindegy milyen oldali) forrásokkal alátámasztják és bonuszként legalább a címet egy google fordítóba berakják, azoknak ismételten köszönjük az áldozatos munkáját és további kitartást kívánunk nekik!
Ami nem a topik témájába vág vagy akár csak erősebb hangnemben is kerül megfogalmazásra, az valamilyen formában szankcionálva lesz
Minden olyan hozzászólásért ami nem hír, vagy szorosan a konfliktushoz kapcsolódó vélemény / elemzés azért instant 3 nap topic letiltás jár. Aki pedig ezzel trükközne és folytatná másik topicban annak 2 hónap fórum ban a jussa.
Szerinted egyszámjegyű lenne,ellenben van itt tüzér tiszt aki szerint(meg még jó pár ember szerint aki konyít valamit hozzá) pedig nem.
Nem nem ez megy.Az megy,hogy a vezér 3 max4 lövésből belövi a célt és a tőle tetszőleges távolságban lévő* többi cső meg szarrá lövi amit a vezér belőtt...
Nyilván ésszerű keretek közt szóval egy K9 üteg vezér lövege 1km-en belül lesz a többi géphez.
Mondjuk hajótüzérségről beszéltünk és nem másról. Hajó-hajó ellen is eredményes volt -nyilván- azért építették a böhöm nagy csatahajókat. Szerintem ott tévedsz, hogy a lópontossági hibák egy Gauss eloszlásgörbe mentén jelentkeznek. Tehát, ha a távolságmérésed és az egyéb paraméter beállításod jó, akkor, ha kellő mennyiségű sortüzet lőttél még az imbolygó hajókról is, akkor is értél el találatot. (Persze az igen sok közeli mellé mellett.) Mondhatod ezt véletlennek, mert az nem kiszámolható, hogy a harmadik vagy a tizenharmadik lövéssel érsz el találatot. De ez nem véletlen, hanem ez matek és fizika, ahogy mondani szoktad. És az sem véletlen, hogy a hajók egy csatában a lövegek tűzgyorsaságának megfelelő ütemben lőttek sortüzeket. sosem egy lövéssel terítették le az ellenfelüket, mint egy jó oroszlánvadász...
UI.: a tüzérségi túzvezetés egy valószínűség számításon alapuló módszer. Senki sem állította, hogy egy adott célt, adott távolságban egyetlen lövéssel kell megsemmisítened. Bár csak sortüzér voltam, ezért volt szerintem akkoriban (is) egy bizonyos lőszer mennyiség kiszabat egy adott távolságú és jellegű célra. Erősítsetek meg vagy cáfoljatok....
M
molnibalage
Guest
Nagy távolságon a szél a probléma és levegő hőmérséklet eloszlása. Ezt nem tudod mérni, csak becsülni és ebből a szél nem állandó. A lövegek természetes szórása ezért nem csökkenthető. Ezért van PGM-es gránát. Nem merő passzióból...
A topikok között idézést meg más is használhatná rajtam kívül...
M
molnibalage
Guest
A tüzérségi lövedék becsapódása hossz és szélesség mentén is gauss eloszlású tudtommal, csak eltérő a sigma érték nagysága a lövedék fizikája miatt oldalirányba és a lövedék haladási irányában. Az egyiknél az 1 sigma mondjuk adott távon és szél mellett 60 méter, a másik meg 10. Ettől ellipiszis jelleggű a CEP is.
A hajó, hajó ellen eredményesség meg mint modtam azért volt meg, mert nem fizikailag a 260 méter hosszú és 10-35 méter széles célterületet kellett eltalálni, ez a piros a lenti képen. A hajó felépítményem miatt azon röppályák vízre vetített becsapódási pontja, ami tetszőleges ponton eltalálta a hajót sokkal, de sokkal nagyobb, ez a sárga. Ami földi lapos célt nézve régen "mellé" lenne, az a hajó felépítményét lazán eltalálja. Na, így sikerült Jütlandon nagy távolságból a 2-4% találati arány. Bár ott azért még faktor volt a célparaméter meghatározása is, de az villába fogás után azt már tudtommal nem használták. Onnantól fogva lőttek és imádkoztak, hogy találjanak és csak helyesbítettek.
A radaros jenki hajó 8 km-ről is csak 40%os találati aránnyal bírt úgy, hogy a lenti ábrát nézzed hozzá. Hát izé...
Idézek Zolitól..
Mindezt úgy, hogy ezres nagyságrendű lövedéket lőttek ki rá. A szomorú igazság az, hogy a hajókat régen harcképtelenné lőtték mikor elhagyták. Az Sch-t is a torpedók süllyesztették el, ahogy a két japán szuper csatahajót is... Iszonyatosan nehéz volt olyan súlyos sérülést okozni a hajónak, hogy az mozgásképtelen legyen.
A B esetében, ha Sch módon rajtaütnek és ronncsá lövik, de épek a gépek és nem érik utol rombolók, akkor el tudott volna hajózni. Utána sanszosan kuka, de hajó mozgásképes volt, mikor elsüllyed, csak az a fránya kormánylapát...
Dudi felvetette,hog 500méterröl,vagy 5km-röl szétlövik K9esek a partraszállokkat.Ilyen távon ha számit a szél,akkor olyan erős,hogy elfuviszi a partraszállókat is.
Natürlich,Nag távolságra hasznossabb PGMmel lőni,SDBvel dobálózni....főleg ha van ilen a lőszeresládában
Mitvárszmán?Nem elég,hogy 1újjal még gépelni is tudok?!
A tüzérségi lövedék becsapódása hossz és szélesség mentén is gauss eloszlású tudtommal, csak eltérő a sigma érték nagysága a lövedék fizikája miatt oldalirányba és a lövedék haladási irányában. Az egyiknél az 1 sigma mondjuk adott távon és szél mellett 60 méter, a másik meg 10. Ettől ellipiszis jelleggű a CEP is.
A hajó, hajó ellen eredményesség meg mint modtam azért volt meg, mert nem fizikailag a 260 méter hosszú és 10-35 méter széles célterületet kellett eltalálni, ez a piros a lenti képen. A hajó felépítményem miatt azon röppályák vízre vetített becsapódási pontja, ami tetszőleges ponton eltalálta a hajót sokkal, de sokkal nagyobb, ez a sárga. Ami földi lapos célt nézve régen "mellé" lenne, az a hajó felépítményét lazán eltalálja. Na, így sikerült Jütlandon nagy távolságból a 2-4% találati arány. Bár ott azért még faktor volt a célparaméter meghatározása is, de az villába fogás után azt már tudtommal nem használták. Onnantól fogva lőttek és imádkoztak, hogy találjanak és csak helyesbítettek.
A radaros jenki hajó 8 km-ről is csak 40%os találati aránnyal bírt úgy, hogy a lenti ábrát nézzed hozzá. Hát izé...
Idézek Zolitól..
Mindezt úgy, hogy ezres nagyságrendű lövedéket lőttek ki rá. A szomorú igazság az, hogy a hajókat régen harcképtelenné lőtték mikor elhagyták. Az Sch-t is a torpedók süllyesztették el, ahogy a két japán szuper csatahajót is... Iszonyatosan nehéz volt olyan súlyos sérülést okozni a hajónak, hogy az mozgásképtelen legyen.
A B esetében, ha Sch módon rajtaütnek és ronncsá lövik, de épek a gépek és nem érik utol rombolók, akkor el tudott volna hajózni. Utána sanszosan kuka, de hajó mozgásképes volt, mikor elsüllyed, csak az a fránya kormánylapát...
Ez egy nagyon szép összefoglaló volt a részedről, de egy szónak is 100 a vége, ha a többi el nem hanyagolható tényezőt elhanyagoljuk, (csak a példa kedvéért) akkor a lövésszám emeléséve a közvetlen találat valószínúságe növekszik. Azt hiszem a csatahajók lövegtornyai méég nem voltak stabilizálva, így tűzkiváltáskor az is lényeges volt, hogy éppen oldalirányban hogyan dől a hajótest. Azért ne légy maximalista, ilyen körülmények között nem lehet elvárni, hogy minden második sortűz találjon.
Nem kell tudni mérni.Ha tudod a saját helyzetedet,a cél helyzetét és a helyi külballisztikai tényezőket akkor az alapján számolsz te vagy ő vagy a lőelemképző program.Lősz majd becsapódás alapján helyesbítesz.Ezt azért tudod megtenni mert két lövés közt lőtávolságtól függően nem nagyon fog 1-2 percnél több eltelni így nem fognak érdemben változni a külballisztikai tényezők*.Ennek egy modernebb változata amikor nem csak a lokális külballisztikai tényezőket méred hanem a lővonalban távolabb lévőket is vagy radarral követed a lövedéked és úgy helyesbítesz.
*Esetünkben elsősorban az időjárási és légköri viszonyokra gondolok.
UI.: az akkori radar azért nem tudta azt a pontosságot, amit a mai utódok, úgyhogy a szerepe nem a célelemek elsődleges meghatározásában volt, hanem inkább abban, hogy előbb észlelted az ellenség közelségét. Aztán matadt a jó öreg optikai távmérés, éjjel a torkolattüzekre...
A tüzérségi lövedék becsapódása hossz és szélesség mentén is gauss eloszlású tudtommal, csak eltérő a sigma érték nagysága a lövedék fizikája miatt oldalirányba és a lövedék haladási irányában. Az egyiknél az 1 sigma mondjuk adott távon és szél mellett 60 méter, a másik meg 10. Ettől ellipiszis jelleggű a CEP is.
A hajó, hajó ellen eredményesség meg mint modtam azért volt meg, mert nem fizikailag a 260 méter hosszú és 10-35 méter széles célterületet kellett eltalálni, ez a piros a lenti képen. A hajó felépítményem miatt azon röppályák vízre vetített becsapódási pontja, ami tetszőleges ponton eltalálta a hajót sokkal, de sokkal nagyobb, ez a sárga. Ami földi lapos célt nézve régen "mellé" lenne, az a hajó felépítményét lazán eltalálja. Na, így sikerült Jütlandon nagy távolságból a 2-4% találati arány. Bár ott azért még faktor volt a célparaméter meghatározása is, de az villába fogás után azt már tudtommal nem használták. Onnantól fogva lőttek és imádkoztak, hogy találjanak és csak helyesbítettek.
A radaros jenki hajó 8 km-ről is csak 40%os találati aránnyal bírt úgy, hogy a lenti ábrát nézzed hozzá. Hát izé...
Idézek Zolitól..
Mindezt úgy, hogy ezres nagyságrendű lövedéket lőttek ki rá. A szomorú igazság az, hogy a hajókat régen harcképtelenné lőtték mikor elhagyták. Az Sch-t is a torpedók süllyesztették el, ahogy a két japán szuper csatahajót is... Iszonyatosan nehéz volt olyan súlyos sérülést okozni a hajónak, hogy az mozgásképtelen legyen.
A B esetében, ha Sch módon rajtaütnek és ronncsá lövik, de épek a gépek és nem érik utol rombolók, akkor el tudott volna hajózni. Utána sanszosan kuka, de hajó mozgásképes volt, mikor elsüllyed, csak az a fránya kormánylapát...
A csatahajós példád azért nem áll a modern szárazföldi tüzérségre mert ma már fényévekkel pontosabb a lőelemképzés(célzás) és szárazföldi tüzérségnél nem egy előre hátra,jobbra balra imbolygó egyenes vonalú egyenletes mozgást(jó esetben!)végző platformró kell eltalálni egy célpontot.És ez óriási diferencia.Te a létező legbonyolultabb és legextrémebb példa alapján általánosítasz a tüzérségre ami nem jó.
Ami pedig a szórásmeghatározást illeti az elméletnek jó(nyilván a gyakorlatban is így nézne ki)csak a tüzér nem hülye folyamatosan korrigálja a lőelemeket így pontosítva a találatokat.Azaz belövés után a hatástüzet nem azonos horizontális és vertikális csőállással(irányzék állásal) lövi végig hanem folyamatosan korigál ha kell.Itt jön ugye a képbe a modernn technika ami automatikusan figyeli a csőkopást,cső hőmérsékletet,légköri viszonyokat,ha van radar akkor a röppályát,lövedék és lőportöltet hőmérsékletet vagy akár a cső nyúlását is.És ezek függvényében automatikusan helyesbít.
A csatahajós példát én erőltettem ki, hogy bizonyítsam, az akkori technoló
giai szinten is találatot érhettél el.
De, a lövegstabilizálás már ki volt dolgozva akkorra, a lövegek nem billegtek a hajó dőlésével együtt.
100-200 méteres pontosságra már képesek voltak a 2. VH alatti radarok, ez elég volt a tűzvezetéshez.
Valójában már akkor volt lövegstabilizátor,lőelemképzők a hajókon,Jutland és Gvadalcanl közöt skat is fejlődtek.Ma azoknak a rendszereknek a szépunokáiknál tartunk
M
molnibalage
Guest
Nem a távolságmérés volt a legfontosabb paramétere a radarnak. A célpont irányát és sebességgét sokkal pontosabban határozta meg mint bárki látcsővel és stopperórával. Mert ugyanis mindig oda kell lőni, ahol a célpont majd X sec múlva lesz, ami mozog. A távolságmérésben is jó, mert azt is nehezíti a célpont relatív helyzete. Bárki, aki kicsit is tolta HC módban a tengószimeket az a TDC beállításaiból ezeket tudja, csak ott a torpedó lassúbb, de az alapprobléma probléma kb. ugyanaz.
M
molnibalage
Guest
Persze, hogy növekszik, ez a CEP lényegéből is ered. Ha kurvasokat lősz, akkor egy idő után találsz. Csak közben az ellenfél is visszalő. A vizsgált Mistralos partaszállásos esetben elég durván. Mert radarral korrigál és iszonyat RoF van. Ezért volt marhaság az a kijelent, hogy 5 km-ről majd bárki nekiáll ágyúzgatni csak úgy. Meg, hogy egyáltalán ott lesznek, stb.
M
molnibalage
Guest
Ez nem egészen igaz. A Kirishimát tudtommal nem optikai tűzvezetéssel lőtte ronccsá, és akkor már tudták, hogy a japók ott vannak, mert a South Dakotának is vittek be találatokat. A kulcs az volt, hogy a 40% és a tűzerő olyan brutális volt, hogy percek alatt kiütötték a K-t a csatából. Optikai tűzevezetéssel és fényszórókkal nem ment volna.
Rákérdezve, és játszva az elmélettel. hogy sikerül elbacni a felderítést, és ilyen lőtávolba kerül, amikor indItaná a deszantot...
Elég sok a "ha". Mindazonáltal bármilyen 152-155 mm lövegnek 5-10 km-ről (KÖZVETLEN irányzással) egy ekkora célpont cukorfalat.
A cél értékénél és veszélyességénél fogva min. egy osztályt (18 löveg) vonnék be, nem üteget, késleltetett gyújtóval, már csak a cél előtti felpattanás elérése céljából is (igen jót tesz az antennáknak).
1-3 perc szükséges a belövésre, szerintem az 5. percben felhúznák a maradék horgonyt. 4 perc hatástűzzel számolva az 360 lövés, ha 10-20% talál, az sok tűz és sok halott, a kárérték persze szerencse függvénye.
Persze HA az osztály eljut a tűzmegnyitásig.
...
Nemtom a hajótest páncélzatának adatait, de ha vékony, akkor sem megy mélyen bele (max 1- 2 helyiség), de ott teszteli a tűzoltóképességet, főleg, ha némi üzemanyag, lőszer adódik a környéken.
Ha meg nem üti át, akkor mögötte azért az állomány eljátssza a vecsernyére hívó harang nyelvét...
....
Az osztalybol mondjuk 1 uteget repesz-romboloval lovetnek pillanatgyujtoval, felepitmenyre celozva. A hajo harcerteket ugyanis a leggyorsabban ugy lehet leredukalni ( leszamitva nehany szerencses talalatot a legerzekenyebb helyeken ), ha lekapjuk rola az antennakat, optikakat, szenzorokat, + gyorsan felgyujtunk minden eghetot a fedelzet felett. Ekkor az sem utolso dolog, hogy akar sikerulhet neutralizalni aranylag konnyen a hajo harcvezeteset, legalabb egy rovidebb idore. A tobbi meg dolgozik kesleltetettel, hogy a hajo bele is erezze a torodest.
.....
Ja és pld itt ez a szépség...
http://dokwar.ru/publ/vooruzhenie/artillerija_i_rszo/a_222_bereg_beregovaja_artilerija/14-1-0-52
P
Tudom, hozzávetőlegesen írtam. A háború második felére már a japánoknak is volt olyan radarja, ami egy csatahajó ellen már elég volt tűzvezetéshez, bár az adatok kijelzésében nagyon le voltak maradva, manuálisan kellett betáplálniuk az adatokat is a számítógépekbe.