A tüzérségi lövedék becsapódása hossz és szélesség mentén is gauss eloszlású tudtommal, csak eltérő a sigma érték nagysága a lövedék fizikája miatt oldalirányba és a lövedék haladási irányában. Az egyiknél az 1 sigma mondjuk adott távon és szél mellett 60 méter, a másik meg 10. Ettől ellipiszis jelleggű a CEP is.
A hajó, hajó ellen eredményesség meg mint modtam azért volt meg, mert nem fizikailag a 260 méter hosszú és 10-35 méter széles célterületet kellett eltalálni, ez a piros a lenti képen. A hajó felépítményem miatt azon röppályák vízre vetített becsapódási pontja, ami tetszőleges ponton eltalálta a hajót sokkal, de sokkal nagyobb, ez a sárga. Ami földi lapos célt nézve régen "mellé" lenne, az a hajó felépítményét lazán eltalálja. Na, így sikerült Jütlandon nagy távolságból a 2-4% találati arány. Bár ott azért még faktor volt a célparaméter meghatározása is, de az villába fogás után azt már tudtommal nem használták. Onnantól fogva lőttek és imádkoztak, hogy találjanak és csak helyesbítettek.
A radaros jenki hajó 8 km-ről is csak 40%os találati aránnyal bírt úgy, hogy a lenti ábrát nézzed hozzá. Hát izé...
Idézek Zolitól..
Mindezt úgy, hogy ezres nagyságrendű lövedéket lőttek ki rá. A szomorú igazság az, hogy a hajókat régen harcképtelenné lőtték mikor elhagyták. Az Sch-t is a torpedók süllyesztették el, ahogy a két japán szuper csatahajót is... Iszonyatosan nehéz volt olyan súlyos sérülést okozni a hajónak, hogy az mozgásképtelen legyen.
A B esetében, ha Sch módon rajtaütnek és ronncsá lövik, de épek a gépek és nem érik utol rombolók, akkor el tudott volna hajózni. Utána sanszosan kuka, de hajó mozgásképes volt, mikor elsüllyed, csak az a fránya kormánylapát...