Harckocsi páncélok és lőszerek

[fip7]

A pofátlanság netovábbja amit előadsz, azok után hogy mennyi mindent össze vissza csúsztatsz....

Kemény, hogy ezt van pofád leírni

le van írva világosan a forrásban mi az ME mutató...és hogy az alapján nem 0,7-es hanem bizony 1,4-es szirzót kellene használni...
természetesen ezt a tévedésedet sem ismered be...

És a gusztustalan hazudozásod itt folytatódik tovább!
Ugyanis én a munkámban TE értékkel számoltam, nem ME-vel
Mondanám, hogy figyelmetlen vagy, de eddig ezt 3 szor írtam le, te meg 3 szor hazudsz ezzel kapcsolatban!
Gusztustalan amit produkálsz!

mit látunk a képen:

1) a torony védettsége -20 fokos szögből (vagyis ez nem az egész 40 fokos fronatl arc)....nem véletlenül nincs színeve a torony jobb oldala...ez egyben rögtön azt is jelenti, hogy egyrészt nem a NERA szemből vett 860mm LOS értékét kell alapul venni, hanem azt amennyi 20 fokban lenne...továbbá a 20 fokból elérhető célfelület az nemcsak a szembőli NERA blokkot takarja, hanem az oldalán lévőt is

2) a svédek CE fenyegetéssel szemben 1200mm-t vártak el....ez a Leo2 esetében a felület 75%-át jelenti...ez alapján van zölddel és pirossal színezve....és hát hol is nincsen 1200mm védettség? gun mauntlet, toronygyűrű, meg a tető....a NERA blokkok körnnyékén minden zöld....látható az is, hogy 1600mm-nél is a felület 70%-a védett...vagyis lényegében ugyanezen területek sérülékenyek....

úgyhogy alapvetően hülyeség az az állításod, hogy csak 1000mm fölötti értékeket kellene látnunk a svéd tesztben

És ismét gusztustalan hazudozásban mosod össze a KE és a CE adatokat!

A Leopárd 2A5 (KWS II) toronypáncél vastagsága az alap 80 cm meg a 80 cm-s előtét ék. Kb. 1500-1600 mm LOS.
Ennek megfelelően az állításom, hogy az ilyen típusú nyugati páncélok TE: kb. KE:0.5 CE: 1 helytálló!

A képen látszik, hogy a torony KE értéke a páncél valós vastagságának a fele, a CE értéke meg kb. a LOS értéke.
Ez a méretek megértéséhez:

egyébként meg a Leopard 2 B-tech páncélban, mindenféle hókuszpókusz nélkül (ilyen szög-olyan szög, HHS, nem HHS) volt 308mm-nyi acél de ez 35 fokos oldalszögben áll...ha a NERA blokkokban lévő acélokara 1,4-es szorzóval számolok, mint ami Hpasp táblájában van, akkor ez pont szemből 440mm RHA védelem (és egyébként ez még a Hpasp táblázatában szereplő 0,5-ös TE mutatót használva is pont kijön)

Én meg 353.5 mm-t számoltam a HHS és NERA korrekciókkal....
Akkor ezek szerint túlszámoltam?
De felhívnám a figyelmed az alábbi képen az A2-A3-as jelölésre:

Az A2-A3 vonal az amivel én a munkámban számoltam. A képen a távolságokat nem én mértem le!
Az A2-A3 matematikai arányszáma 1.135
Szóval amikor kb. 25 fokot határoztam meg és 1.1-el szoroztam nem nagyon lőttem mellé.
28 fok esetén jön ki a képen látható mérési arányszám, akkor jön ki az 1.13-as érték.
Én A3 metszetben 353.5 mm RHA (TE!) egyenértéket számoltam.
Én az A2-re 389 mm RHA (TE!) értéket adtam meg a munkámban, a korrigált számmal 399 mm RHA lenne.
1 cm különbség!
Az általad oda álmodott 35 fokos értéket eddig bizonyítani még nem sikerült... Pedig sokszor kértem!
És azt is sokszor mondtam, hogy bárki utána tud számolni az eredeti merőleges érték felhasználásával, hogy mekkora lenne az érték 35 foknál!

(Amúgy érdekeség ként megjegyzem, hogy 35 fok esetén kijön egy 430 mm-s érték, ami konkrétan szerepel a svéd teszten, ami azt jelenti, hogy az általam elvégzett merőleges számítás a 353.5 mm RHA-val konkrétan mm-es hibahatáron belül van. Ha pedig ez igaz akkor le is borulhatnál a tudásom előtt könnyes szemekkel sajnálkozva azon amit itt leműveltél. A másik opció, hogy a szögszámításom a kb. 25-28 fokkal helyes , és akkor a merőleges érték 379 mm lenne, ami mindössze 2.5 cm-nyi tévedés.... Az is elég pontos közelítés pusztán csak rajz alapján.....
Ezen az egészen úgy elgondolkodhatnál )

De nézzük a TE egyenértékeket a KE és CE esetén.
Az általam állított 0.5 és 1 aránypárokat figyelembe véve A3 vonalon 370 mm KE és 740 mm CE jön ki. (CE értéket sosem számoltam a munkámban!)
Az áltlam számolt 353.5 és az egyszerű arányosítás között kevesebb, mint 2 cm eltérés van! LOL
Mit állított az angol titkosszolgálat?
350 mm KE és 700 mm CE. 1988 előtt gyártott gépekre.

Szóval hiába próbálsz meg aljas módon csúsztatgatni, keverve a TE és ME számokat stb.... Nem fog össze jönni !
Az eredeti munkámban a számításaim annyira pontosak, amennyire az pusztán műszaki leírások és rajzok alapján lehetséges.
A folyamatos szánalmas vergődés helyet inkább mutathatnál némi tiszteletett, mert te csúsztatásokon és kamuzáson kívül nem mutattál még itt föl semmit.

 

[fip7]

Ráadásul ami igazán meddővé teszi az egész speziálos vergődést (komplett módszertanok elvitatását, meghazudtolását) az az, hogy a szovjet lőszereknek (3BM32/42) teljesen mindegy, hogy 400 vagy 430 mm a Leopárd 2 KE értéke a főpáncél modulon. Ugyanis mind a kettő 2 km-en is átlövi, akár ennyi akár annyi.
A 3BM22 szempontjából meg szintén mindegy, mert annak meg se a 400 se a 430 mm nem fog össze jönni, mert letörik a wolframmag a nyíl hegyén....
A maradék 65%-nyi felületen meg valószínűleg az is átmegy, így is úgy is.
Innen nézve nem is értem min vergődünk

 

[speziale]

Kemény, hogy ezt van pofád leírni



És a gusztustalan hazudozásod itt folytatódik tovább!
Ugyanis én a munkámban TE értékkel számoltam, nem ME-vel
Mondanám, hogy figyelmetlen vagy, de eddig ezt 3 szor írtam le, te meg 3 szor hazudsz ezzel kapcsolatban!
Gusztustalan amit produkálsz!



És ismét gusztustalan hazudozásban mosod össze a KE és a CE adatokat!

A Leopárd 2A5 (KWS II) toronypáncél vastagsága az alap 80 cm meg a 80 cm-s előtét ék. Kb. 1500-1600 mm LOS.
Ennek megfelelően az állításom, hogy az ilyen típusú nyugati páncélok TE: kb. KE:0.5 CE: 1 helytálló!

A képen látszik, hogy a torony KE értéke a páncél valós vastagságának a fele, a CE értéke meg kb. a LOS értéke.
Ez a méretek megértéséhez:

Én meg 353.5 mm-t számoltam a HHS és NERA korrekciókkal....
Akkor ezek szerint túlszámoltam?
De felhívnám a figyelmed az alábbi képen az A2-A3-as jelölésre:

Az A2-A3 vonal az amivel én a munkámban számoltam. A képen a távolságokat nem én mértem le!
Az A2-A3 matematikai arányszáma 1.135
Szóval amikor kb. 25 fokot határoztam meg és 1.1-el szoroztam nem nagyon lőttem mellé.
28 fok esetén jön ki a képen látható mérési arányszám, akkor jön ki az 1.13-as érték.
Én A3 metszetben 353.5 mm RHA (TE!) egyenértéket számoltam.
Én az A2-re 389 mm RHA (TE!) értéket adtam meg a munkámban, a korrigált számmal 399 mm RHA lenne.
1 cm különbség!
Az általad oda álmodott 35 fokos értéket eddig bizonyítani még nem sikerült... Pedig sokszor kértem!
És azt is sokszor mondtam, hogy bárki utána tud számolni az eredeti merőleges érték felhasználásával, hogy mekkora lenne az érték 35 foknál!

(Amúgy érdekeség ként megjegyzem, hogy 35 fok esetén kijön egy 430 mm-s érték, ami konkrétan szerepel a svéd teszten, ami azt jelenti, hogy az általam elvégzett merőleges számítás a 353.5 mm RHA-val konkrétan mm-es hibahatáron belül van. Ha pedig ez igaz akkor le is borulhatnál a tudásom előtt könnyes szemekkel sajnálkozva azon amit itt leműveltél. A másik opció, hogy a szögszámításom a kb. 25-28 fokkal helyes , és akkor a merőleges érték 379 mm lenne, ami mindössze 2.5 cm-nyi tévedés.... Az is elég pontos közelítés pusztán csak rajz alapján.....
Ezen az egészen úgy elgondolkodhatnál )

De nézzük a TE egyenértékeket a KE és CE esetén.
Az általam állított 0.5 és 1 aránypárokat figyelembe véve A3 vonalon 370 mm KE és 740 mm CE jön ki. (CE értéket sosem számoltam a munkámban!)
Az áltlam számolt 353.5 és az egyszerű arányosítás között kevesebb, mint 2 cm eltérés van! LOL
Mit állított az angol titkosszolgálat?
350 mm KE és 700 mm CE. 1988 előtt gyártott gépekre.

Szóval hiába próbálsz meg aljas módon csúsztatgatni, keverve a TE és ME számokat stb.... Nem fog össze jönni !
Az eredeti munkámban a számításaim annyira pontosak, amennyire az pusztán műszaki leírások és rajzok alapján lehetséges.
A folyamatos szánalmas vergődés helyet inkább mutathatnál némi tiszteletett, mert te csúsztatásokon és kamuzáson kívül nem mutattál még itt föl semmit.

képes vagy te bármilyen szöveget értelmezni?

hosszasan vezettem le neked hpasp táblájában lévő adatok alapján a B-tech páncél adatait, amik tökéletesen összhangban vannak valódi tesztek eredményeivel...

a svéd teszttel te jöttél elő, ott viszont Heat ellen csak ékpáncéllal tesztelték

Az általad oda álmodott 35 fokos értéket eddig bizonyítani még nem sikerült... Pedig sokszor kértem!

várom a kib*szott sűrű bocsánatkérésedet....de gyanítom ezt is majd kimagyarázod valahogy

 

[speziale]

Ráadásul ami igazán meddővé teszi az egész speziálos vergődést (komplett módszertanok elvitatását, meghazudtolását) az az, hogy a szovjet lőszereknek (3BM32/42) teljesen mindegy, hogy 400 vagy 430 mm a Leopárd 2 KE értéke a főpáncél modulon. Ugyanis mind a kettő 2 km-en is átlövi, akár ennyi akár annyi.
A 3BM22 szempontjából meg szintén mindegy, mert annak meg se a 400 se a 430 mm nem fog össze jönni, mert letörik a wolframmag a nyíl hegyén....
A maradék 65%-nyi felületen meg valószínűleg az is átmegy, így is úgy is.
Innen nézve nem is értem min vergődünk

a te vergődésedet meg az teszi meddővé, hogy azt az egysezrű dolgot nem tudod felfogni, hogy a harcászat az nem autóskártyázás, emiatt a páncélt nem a másik páncélhoz kell viszonyítani....

a 3bm32 1987-ben állt (talán) rendszerbe...azért telán mert akkor még csak a GRAU számát kapta meg (forrása a szintén vagy 20szor berakott KBP Tula slide), ami nem egyenlő a sorozatgyártással...egészen addig a szovjeteknek nem volt oylan lőszere amivel értelmes harctávolságon ki tudta volna lőni a Leopard-ot....csakhogy 1988-ban már jött a C-tech páncélzat, amit úgy terveztek, hogy 200méterről védett legyen a DM23-al szemben...na azt a 3bm32 sem lőtte ki értelmes távolságról

....ellenben a Leopard 2 az összes szovjet harckocsit ki tudta lőni legalább az UFP-n 2km-ről....az első komoly gondja a Leopard-nak a T72b-vel lett volna...2 évig...merthogy akkor meg már jött a DM33....

abba meg aztán bele se menjünk, hogy az 1972-ben rendszerbe állt Milan bármelyik szovjet hk-t kilőtte bárhol....egészen 1984-85-ig amikor a kontakt1 el kezdett tömegesen terjedni....csakhogy ugye ez is csak 1 lövés erejéig védett

 

[fip7]

képes vagy te bármilyen szöveget értelmezni?

hosszasan vezettem le neked hpasp táblájában lévő adatok alapján a B-tech páncél adatait, amik tökéletesen összhangban vannak valódi tesztek eredményeivel...

a svéd teszttel te jöttél elő, ott viszont Heat ellen csak ékpáncéllal tesztelték



várom a kib*szott sűrű bocsánatkérésedet....de gyanítom ezt is majd kimagyarázod valahogy

Ez egy hivatalos műszaki rajz szerinted?
De mindegy, elfogadom, legyen 35 fok!

Viszont akkor térdre és imára a tudásom előtt kisbarátom, mert az általam írt 353 mm KE páncél érték merőlegesen , az 35 fokos döntöttség esetén 431 mm KE. Magyarán 1 mm-s pontossággal kiszámoltam a Leopárd 2-es toronypáncélzatának a merőleges védelmét, ergó a módszer amivel dolgoztam működik, ergó minden aljas nemtelen hazug mocskolódásodért bocsánat kéréssel tartozol felém!

a 3bm32 1987-ben állt (talán) rendszerbe...azért telán mert akkor még csak a GRAU számát kapta meg (forrása a szintén vagy 20szor berakott KBP Tula slide), ami nem egyenlő a sorozatgyártással...egészen addig a szovjeteknek nem volt oylan lőszere amivel értelmes harctávolságon ki tudta volna lőni a Leopard-ot...

Neked meg vagy 20 szor lett elmagyarázva, hogy mire a T-64A típusjelet kapott, és hivatalosan rendszerbe állt (1973) addig gyártottak belőle 4 év alatt kb. 1500 db-ot
A Szu-27-est hivatalosan 1990-ben állították rendszerbe, mégis 1985-től gyártásban volt, alig pár száz darab készült belőle
A 3BM32-est 1985-től már gyártották, több ezer db készült belőle a HH alatt....

egészen addig a szovjeteknek nem volt oylan lőszere amivel értelmes harctávolságon ki tudta volna lőni a Leopard-ot..

Ez a másik hazugság!
Ott a fenti Leopárdos kép. Elenyésző felület az ahol védve van a tank bármilyen korabeli szovjet nyillal szemben....
De ott van a 3BM26-os kompozit nyíl amiben hátul van a wolframkarbid mag (még ukrajnában is fotóztak ilyet a tankokban, ergó volt bőven az SZU-ban) , vagy ott van a 3BM29-es urán lőszer. Mind a kettő 1982/1983 -ban állt rendszerbe.

De ott van a T-62-esek 1978-tól gyártott 3BM28-as monolit urán lőszere is.
A két tornyon lévő páncéldobozt leszámítva az is mindenhol átlövi a Leopárd 2-est, ugyanis 2 km-en 60 fokos (NATO) szög esetén 200 mm RHA-t lő be.
Szóval még a Leopárd 2 megjelenése idején is a T-62-es harckocsi (izlelgessük ) képes volt kilőni 2 km-en a német tankot.
10-ből 7 találata biztos halál lett volna a német harckocsinak szemből, 0 fokon.
Ha kicsit is oldal irányból lő, akkor a torony páncélblokja sem biztos, hogy akadály.

i a Leopard-ot....csakhogy 1988-ban már jött a C-tech páncélzat, amit úgy terveztek, hogy 200méterről védett legyen a DM23-al szemben...na azt a 3bm32 sem lőtte ki értelmes távolságról

Kezdjük ott, hogy a "C" techből elvi síkon készül vagy 300 db.... (Abból 75 db már 1990-1991-ben)
A másik meg az, hogy a DM23 átütése nem nagyobb, mint az angol L23A1-é.
Az L23-as az 430 mm KE 2 km-en, a longroddal utána tudsz számolni a DM23-nak, kb. 400 mm 2 km-en, 450 mm 0 méteren.
Az angol hírszerzési anyag is kb. ezt állítja a Leopárd 2 C páncélzatáról. (420-430 mm kE)
Ha a longrodba beírod a 3BM32-es adatait, akkor az 0 méteren 488 mm KE, 2 km-en 454 mm KE.
És itt ugye feltételeztem mind a két oldalon a 300 HB egyenértéket a lőszerek célpontjánál.
Ez alapján kijelenthető, hogy a 3BM32-es 2 km-en a "C" típusú páncélzatú Leopárd 2-est is rommá lövi.

....ellenben a Leopard 2 az összes szovjet harckocsit ki tudta lőni legalább az UFP-n 2km-ről....

Fenntebb láthatóak a teknő páncélok, 21.5 fokos a döntöttésük a vízszinttől mérve.
A T-80B (1982) páncélzata 30 mm HHS (35 mm RHA)+ 60 mm RHA + 100 mm textolit (kb. 20 mm RHA) meg 45 mm RHA.
Most abba nem megyek bele, hogy itt az RHA is már BTK-1 acél nem 42 sm, ugyanis a T-80B-nél az egész teknő BTK-1-ből volt.
Ez átiratban 160 mm RHA minimum! Ez 21.5 fokban 437 mm RHA-nak felel meg. (A hivatalos értéke a T-80B-nek 450 mm RHA....)
A longrode szerint ilyen szögben a DM23-as áütése 430 mm RHA 2 km-en.
Eléggé kérdéses az állításod hitelessége....

A másik az , hogy a T-64B, a T-72A és a T-80B tornya 2 km-en védve volt a DM23 ellen.

abba meg aztán bele se menjünk, hogy az 1972-ben rendszerbe állt Milan bármelyik szovjet hk-t kilőtte bárhol....egészen 1984-85-ig amikor a kontakt1 el kezdett tömegesen terjedni....csakhogy ugye ez is csak 1 lövés erejéig védett

Ez megint nem igaz, de sebaj, megszoktuk.
Milyen szerencse, hogy az ugyan ekkor rendszerbe állt fagot ugyan erre képes volt 1980-ig, a 70's évek közepén szolgálatba állt konkorsal egyetemben.
A szíriában bevetett leokón le lehet mérni, hogy bírják a konkurs találatott....

 

[Masztiff]

Ezt a vitát nincs kedvem követni.

@Hpasp-t és @Cifu-t akajom!!!!

 

[fip7]

a Leopard-nak a T72b-vel lett volna...2 évig...merthogy akkor meg már jött a DM33....

A lengyel és a svéd mérés szerint a DM33-as értéke 2 km-en 470-480 mm KE.
A T-72B páncélzata a gyár szerint teknőn és tornyon is 520 mm KE.

 

[dudi]

Ezt a vitát nincs kedvem követni.

@Hpasp-t és @Cifu-t akajom!!!!

Nem kellenek, ugyanazt mondja speziale mint ők. A baja fip-nek az, hogy így már nem ótvar a Leopard 2.

 

[Masztiff]

Nem kellenek, ugyanazt mondja speziale mint ők. A baja fip-nek az, hogy így már nem ótvar a Leopard 2.

Azt hiszem azt a svéd ábrát korábban betették - esélyesen HPASP - , meg kis tárgyalták. Csak ami a mostani ábra után következett.... Öreg vagyok már ehhez, hamar fáradok.

 

[fip7]

Nem kellenek, ugyanazt mondja speziale mint ők. A baja fip-nek az, hogy így már nem ótvar a Leopard 2.

Te nem vagy magadnál

 

[Ocses]

Azt hiszem azt a svéd ábrát korábban betették - esélyesen HPASP - , meg kis tárgyalták. Csak ami a mostani ábra után következett.... Öreg vagyok már ehhez, hamar fáradok.

Èn nem vagyok öreg.
De 1 üveg bor után vashatatlan a topic

 

[Pogány]

Èn nem vagyok öreg.
De 1 üveg bor után vashatatlan a topic

Igyál rövidet is és megint jó lesz.

 

[speziale]

Ez egy hivatalos műszaki rajz szerinted?
De mindegy, elfogadom, legyen 35 fok!

teljes technikai dokumentásviót nem vársz?
mondjuk nem is vártam más reakciót....de azért ha egy egyszerű szögmérés nem megy, lehet kicsit több szerénység kellene

Viszont akkor térdre és imára a tudásom előtt kisbarátom, mert az általam írt 353 mm KE páncél érték merőlegesen , az 35 fokos döntöttség esetén 431 mm KE. Magyarán 1 mm-s pontossággal kiszámoltam a Leopárd 2-es toronypáncélzatának a merőleges védelmét, ergó a módszer amivel dolgoztam működik, ergó minden aljas nemtelen hazug mocskolódásodért bocsánat kéréssel tartozol felém!

hát hallod, te aztán tényleg nem vagy semmi...

mit írtál az irományodba:

"Ez végeredményben lényegében megfelel a „hivatalos” jelentésben szereplő 350 mm RHA értéknek!
Lila vonal mentén: 389 mm RHA"

hiába mondtuk egy jópáran neked, hogy szarul számolsz, és inkább 450mm az....most hogy közeledünk ehhez az értékhez, én kérjek bocsánatot...nem kicsit vagy ám röhejes

másrészt az irományodban még az angol dokumentum 350mm-e volt a nagyon hivatalos....
kíváncsi vagyok a fenti rajzocska melyik WoT fórumról származik....mert most hirtelen ez lett a mérvadó, amihez képest, "nincs eltérés"

az is érdekelne, hogy a 350mm-ből és a 35 fokos döntésből hogyan deriváltad a 430mm-t... mert ott csak 1,17 a szorzó

de van számodra további 2 rossz hírem:

1) nemcsak a frontpáncél 35 fokos szögét nem tudtad lemérni....hanem a páncél belsejében lévőkét sem
ha azt jól lemérnéd kb ott is lennél a 450mm-nél

2) láttam én is már egy jópár ilyen nagyon akkurátusnak szánt rajzsocskát....csak éppen van velük egy alapvető baj...hogy nem jól értelmezik az ábrát...

ugyanis a védettséget bizonyos "egységenként" tesztelték...nem túl meglepő módon, ezek alapavetően a 3-4-500 stb. mm-ek...illetve a különféle előtétpáncélzat konfigurációk (sárga és afeletti vonalak a rajzon) volt még a 350 és 450mm-eknél is mérés....
viszont a B-tech páncél esetében lehet látni, hogy a 4-5-600mm-es mérési pontok egyszerűen csak össze vannak kötve....
mit jelent ez?
az, hogy teljesen fals így azt csinálni, hogy azt mondom, hogy 450mm-nél kb. 13%-nyi felület védett, míg 400 mm-nél 20%, és ennek megfelelően rajzolgatni a dolgokat....egyáltalán nem látom át, hogy pl. a jobb oldalon az EMES 15 alatti rész védettsége mitől lenne nagyobb mint a baloldali blokké, amikor ugyanakkora (860mm LOS) páncélblokk van ott...de nyilván józan ésszel is belátható, hogy a védett felület nagysága nem ilyen szépen lineárisan csökken

http://btvt.narod.ru/raznoe/leopard2/Leopard-2A4-LOSy.jpg

Neked meg vagy 20 szor lett elmagyarázva, hogy mire a T-64A típusjelet kapott, és hivatalosan rendszerbe állt (1973) addig gyártottak belőle 4 év alatt kb. 1500 db-ot
A Szu-27-est hivatalosan 1990-ben állították rendszerbe, mégis 1985-től gyártásban volt, alig pár száz darab készült belőle
A 3BM32-est 1985-től már gyártották, több ezer db készült belőle a HH alatt....

Ezt a KBP Tula preziből származó slide-ot Jaroslaw Wolski posztolta.....ha esetleg ezek a nevek nem mondanak semmit, akkor komoly baj van...szóval nem velem vitatkozol...de ez is csak 50szer lett már berakva...meg persze Hpasp is elmondta, hogy a maunál-okban még a HH végén sem szerepeltek ezek a lőszerek...nade sebaj....

berakom ide a posztot is, mivel van egy további érdekes rész is benne:

https://sturgeonshouse.ipbhost.com/...-and-ammunition/?do=findComment&comment=78510

"Answer is very simple - Sowiet and Russian DOI is before amunition is mass placed in tanks.
3BM32 was developed in 1985 but DOI and 1987 and introduced in mass production in circa 1988-1989 3BM42 was developed in 1986 but DOI in 1988 and introduced in mass production in 1989-1990......Offcial DOI in to service and give GRAU designaton is few (or even more) years before mass production"

nyilván ez egy teljesen ésszerű magyarázat lenne arra is (egy olyan embertől aki 100szor komolyabb forrásokhoz fér hozzá mint mi), hogy Hpasp miért nem találta a manual-okban a lőszert.....de te nyilván körítesz majd hozzá valamilyen nyakatekert hülyeséget....

 

[ozymandias]

Ezt annó HPASP-nak küldtem üzenetben:

a becsapódásokról meg a páncélokról (hogyan lehetne egyenértékű páncélokat számolni DU vs RHA vonalon)

kérdést úgy fognám meg, hogy mi a becsapódás fizikai jelensége.


Jön egy gyors tárgy v sebességgel és becsapódik. Ekkor a kinetikus energia jelentős része átalakul hőenergiává, ami így a mozgásból átmegy egy komplex termomechanikus károsodássá.


Tegyük fel, hogy a páncél megolvad. Láttunk egy csomó ilyen videót, vagyis ez a feltevés helyes.
Ekkor folyadék van, a folyadékban halad előre a lövedék.

Tegyük fel, hogy a lövedék úgy megy, mintha egy repülő lenne, vagyis nagyjából ugyanazok az egyenletek írják le ezt a jelenséget, csak levegő helyett olvadt acél:
- ekkor lesz egy közegellenállás az olvadt anyagban a lövedéknek, nagyjából így:
páncélsűrűsége*lövedék_közegellenállási_tényezője*lövedék_homlokfelülete/2. Ez klasszikus közegellenállás. Legyen W
- lesz valami folyadéksúrlódás is:

páncélsűrűsége*lövedék_közegX*lövedék_homlokfelülete/2. Ez ez lassuló lövedék az olvadt páncél/nem olvadt lövedék határfelületen. Legyen Y
E
ddig az egyszerű rész. Most kéne a páncél anyagának szilárdsági tulajdonságainak változása a hely és az idő függvényében. Ezt nem tudom, hogy mi, de matematikailag ki tudom cselezni. Tegyük fel, hogy annyi részen tolja maga előtt a lövedék az anyagot, mint amekkora az átmérője. Ez is ugyanolyan "közegellenállás" jellegű erő, így páncélsűrűsége*páncél_anyagának_szilrdsági_változása*lövedék_homlokfelülete/2. Ez legyen Q

Tudjuk, hogy a páncélban megtett út az idő függvényében a sebesség, nagyjából a delta_út/delta_idő=delta_sebesség függvény.
Legyen a lövedék tömege m. A jelenség nagyjából az, hogy a becsapódó energiát W, Q és Y veszi fel az anyag károsodása során. A lövedék becsapódása (a lövedék jön v sebességgel és t idő alatt lelassul), vagyis a dv/dt adja ehhez a hajtóerőt, így lehet rá írni egy időfüggő differenciál-egyenletet:

m*dv/dt=-(Wv^2+Yv+Q) (1.fontos egyenlet)

becsapódás úgy néz ki, hogy a lövedék az anyagban ds utat tesz meg szintén dt idő alatt, ezért mondhatjuk azt, hogy ds/dt-t integrálva V-t kapunk, így:

ds/dt=V (2.fontos egyenlet) -> dt=ds/V

Osszuk le az 1.egyeletet m-mel és dt helyére helyettesítük be ds/V-t. Ekkor:

V*dv/ds=-(Wv^2/m+Yv/m+Q/m) -> most ki kell fejezni ds-re az egyenletet
-ds=V*dv/(Wv^2/m+Yv/m+Q/m).

Most tegyük fel, hogy W értéke elhanyagolható, mert az acél "jól önthető", így W=0
Tegyük fel azt is, hogy az olvadt fém/nem olvadt lövedék felületen nem történik semmi ->Y=0

Marad:
-ds=V*dv/(Q/m). Most már egyszerűbb elvégezni a differenciálást, marad:
V^2=-2Q/m*s + konstans, mivel végtelen sok függvénynek ez a képe, csak a konstansban tér el. Itt igazság szerint kettő egyenlet van:

• kezdeti peremfelétel: V1=maximális sebesség, V2=0, a lövedék lefékezett a páncélban
• kezdeti peremfeltétel: s1=még nincs becsapódás, s2=s ennyi utat tett meg a lövedék

Ekkor: s=v1^2/(2Q/m) (majdnem a legfontosabb egyenlet) most vissza kell helyettesíteni.
s=(((mv1^2/2)(PI*(lövedék_átmérőjénekfele)^2)*2)/(páncél_sűrűsége*páncél_anyagának_szilrdsági_változása)

Ez a legfontosabb egyenlet. A páncél_anyagának_szilrdsági_változása tagot nem tudom, de a páncél anyagának a sűrűsége a nevezőben van, így dupla akkora sűrűség -> fele akkora becsapódás, mint tendencia, de ez több mindentől függ.
Viszont egyértelműen be lett bizonyítva, hogy a nagyobb sűrűség növeli a védelmet. És az időfüggő anyagjellemzőt nem bántottuk.

Ez csak matek...

hátha segít valami vitában

 

[speziale]

Ezt annó HPASP-nak küldtem üzenetben:

a becsapódásokról meg a páncélokról (hogyan lehetne egyenértékű páncélokat számolni DU vs RHA vonalon)

kérdést úgy fognám meg, hogy mi a becsapódás fizikai jelensége.


Jön egy gyors tárgy v sebességgel és becsapódik. Ekkor a kinetikus energia jelentős része átalakul hőenergiává, ami így a mozgásból átmegy egy komplex termomechanikus károsodássá.


Tegyük fel, hogy a páncél megolvad. Láttunk egy csomó ilyen videót, vagyis ez a feltevés helyes.
Ekkor folyadék van, a folyadékban halad előre a lövedék.

Tegyük fel, hogy a lövedék úgy megy, mintha egy repülő lenne, vagyis nagyjából ugyanazok az egyenletek írják le ezt a jelenséget, csak levegő helyett olvadt acél:
- ekkor lesz egy közegellenállás az olvadt anyagban a lövedéknek, nagyjából így:
páncélsűrűsége*lövedék_közegellenállási_tényezője*lövedék_homlokfelülete/2. Ez klasszikus közegellenállás. Legyen W
- lesz valami folyadéksúrlódás is:

páncélsűrűsége*lövedék_közegX*lövedék_homlokfelülete/2. Ez ez lassuló lövedék az olvadt páncél/nem olvadt lövedék határfelületen. Legyen Y
E
ddig az egyszerű rész. Most kéne a páncél anyagának szilárdsági tulajdonságainak változása a hely és az idő függvényében. Ezt nem tudom, hogy mi, de matematikailag ki tudom cselezni. Tegyük fel, hogy annyi részen tolja maga előtt a lövedék az anyagot, mint amekkora az átmérője. Ez is ugyanolyan "közegellenállás" jellegű erő, így páncélsűrűsége*páncél_anyagának_szilrdsági_változása*lövedék_homlokfelülete/2. Ez legyen Q

Tudjuk, hogy a páncélban megtett út az idő függvényében a sebesség, nagyjából a delta_út/delta_idő=delta_sebesség függvény.
Legyen a lövedék tömege m. A jelenség nagyjából az, hogy a becsapódó energiát W, Q és Y veszi fel az anyag károsodása során. A lövedék becsapódása (a lövedék jön v sebességgel és t idő alatt lelassul), vagyis a dv/dt adja ehhez a hajtóerőt, így lehet rá írni egy időfüggő differenciál-egyenletet:

m*dv/dt=-(Wv^2+Yv+Q) (1.fontos egyenlet)

becsapódás úgy néz ki, hogy a lövedék az anyagban ds utat tesz meg szintén dt idő alatt, ezért mondhatjuk azt, hogy ds/dt-t integrálva V-t kapunk, így:

ds/dt=V (2.fontos egyenlet) -> dt=ds/V

Osszuk le az 1.egyeletet m-mel és dt helyére helyettesítük be ds/V-t. Ekkor:

V*dv/ds=-(Wv^2/m+Yv/m+Q/m) -> most ki kell fejezni ds-re az egyenletet
-ds=V*dv/(Wv^2/m+Yv/m+Q/m).

Most tegyük fel, hogy W értéke elhanyagolható, mert az acél "jól önthető", így W=0
Tegyük fel azt is, hogy az olvadt fém/nem olvadt lövedék felületen nem történik semmi ->Y=0

Marad:
-ds=V*dv/(Q/m). Most már egyszerűbb elvégezni a differenciálást, marad:
V^2=-2Q/m*s + konstans, mivel végtelen sok függvénynek ez a képe, csak a konstansban tér el. Itt igazság szerint kettő egyenlet van:

• kezdeti peremfelétel: V1=maximális sebesség, V2=0, a lövedék lefékezett a páncélban
• kezdeti peremfeltétel: s1=még nincs becsapódás, s2=s ennyi utat tett meg a lövedék

Ekkor: s=v1^2/(2Q/m) (majdnem a legfontosabb egyenlet) most vissza kell helyettesíteni.
s=(((mv1^2/2)(PI*(lövedék_átmérőjénekfele)^2)*2)/(páncél_sűrűsége*páncél_anyagának_szilrdsági_változása)

Ez a legfontosabb egyenlet. A páncél_anyagának_szilrdsági_változása tagot nem tudom, de a páncél anyagának a sűrűsége a nevezőben van, így dupla akkora sűrűség -> fele akkora becsapódás, mint tendencia, de ez több mindentől függ.
Viszont egyértelműen be lett bizonyítva, hogy a nagyobb sűrűség növeli a védelmet. És az időfüggő anyagjellemzőt nem bántottuk.

Ez csak matek...

hátha segít valami vitában

vannak itt is jó egyenletek:

http://www.longrods.ch/perfeq.php

 

[fip7]

hát hallod, te aztán tényleg nem vagy semmi...

mit írtál az irományodba:

"Ez végeredményben lényegében megfelel a „hivatalos” jelentésben szereplő 350 mm RHA értéknek!
Lila vonal mentén: 389 mm RHA"

Jahj, de pofátlanul hazudsz....
Erdetei szöveg:
"Piros vonal mentén:
Tényleges: 30 mm RHA + 2*38 mm NERA (45 fok) + 25 mm HSLA + 2*15 mm NERA + 25 mm HSLA + 2*15 mm NERA + 25 mm HSLA + 2*38 mm NERA (45 fok) + 35 mm RHA
Átirat: 30 mm RHA + 74,5 mm RHA + 32,5 mm RHA + 21 mm RHA + 32,5 mm RHA + 21 mm RHA + 32,5 mm RHA + 74,5 mm RHA + 35 mm RHA Összesen: 353,5 mm RHA
Ez végeredményben lényegében megfelel a „hivatalos” jelentésben szereplő 350 mm RHA értéknek!

Lila vonal mentén: 389 mm RHA (maximum 25 fok eltérés a derékszögtől, így 110%-os szorzót alkalmaztam)"

Az angolok a saját tankjuknál is mindig a páncélra merőleges értéjet adják meg , és az biza náluk is 350 mm.
A piros vonal pedig a merőleges érték, ami ezek szerint elég pontos....

az is érdekelne, hogy a 350mm-ből és a 35 fokos döntésből hogyan deriváltad a 430mm-t... mert ott csak 1,17 a szorzó

Igazából értem én, hogy egy olyan egyszerű dolog is meghaladja a képességeidet, hogy 90-ból kivonjál 35-öt. Ami ugye NATO 55 fok.
Ebben az esetben 1.22-es a szorzószám, ami ugye 353X1.22=431

hiába mondtuk egy jópáran neked, hogy szarul számolsz, és inkább 450mm az....most hogy közeledünk ehhez az értékhez, én kérjek bocsánatot...nem kicsit vagy ám röhejes

Ami még 430 mm még mindig a svéd tesztes kép alapján.

nyilván ez egy teljesen ésszerű magyarázat lenne arra is (egy olyan embertől aki 100szor komolyabb forrásokhoz fér hozzá mint mi), hogy Hpasp miért nem találta a manual-okban a lőszert.....de te nyilván körítesz majd hozzá valamilyen nyakatekert hülyeséget....

100 szor el lett már mondva, hogy a DU lőszer se kiosztva se használati utasítás kiosztva hozzá nem lett. Titkos volt.
Az is le lett már írva, hogy a francia harckocsizók is az Öbölháborúban lőttek először nyíllövedékkel, miközben 10+ éve rendszerben volt náluk.
Csak az se volt kiosztva.

ugyanis a védettséget bizonyos "egységenként" tesztelték...nem túl meglepő módon, ezek alapavetően a 3-4-500 stb. mm-ek...illetve a különféle előtétpáncélzat konfigurációk (sárga és afeletti vonalak a rajzon) volt még a 350 és 450mm-eknél is mérés....
viszont a B-tech páncél esetében lehet látni, hogy a 4-5-600mm-es mérési pontok egyszerűen csak össze vannak kötve....
mit jelent ez?

Ugyan azt látod itt is baloldalon, mint a részletező képen. Nagyon egyszerű leolvasni, bal sáv a KE érték, jobb sáv , hogy adott érték hány %-ban jellemző a tank felületére, mindezt kék színnel szemléltetve. Ami piros az nem éri el a KE szintet!
A kép tanulsága szerint a Leopárd 2 harckocsi felületének kb. 30%-a még 300 mm KE-t sem tud!
A 450 mm feletti értékek azok ahol a lemezek fedik egymást! (pl. Oldalpáncél szemből nézve)
Ezek a szemből ábrázolt képen "Inert" felirattal szerepelnek....

 

[fip7]

Ezt annó HPASP-nak küldtem üzenetben:

a becsapódásokról meg a páncélokról (hogyan lehetne egyenértékű páncélokat számolni DU vs RHA vonalon)

kérdést úgy fognám meg, hogy mi a becsapódás fizikai jelensége.


Jön egy gyors tárgy v sebességgel és becsapódik. Ekkor a kinetikus energia jelentős része átalakul hőenergiává, ami így a mozgásból átmegy egy komplex termomechanikus károsodássá.


Tegyük fel, hogy a páncél megolvad. Láttunk egy csomó ilyen videót, vagyis ez a feltevés helyes.
Ekkor folyadék van, a folyadékban halad előre a lövedék.

Tegyük fel, hogy a lövedék úgy megy, mintha egy repülő lenne, vagyis nagyjából ugyanazok az egyenletek írják le ezt a jelenséget, csak levegő helyett olvadt acél:
- ekkor lesz egy közegellenállás az olvadt anyagban a lövedéknek, nagyjából így:
páncélsűrűsége*lövedék_közegellenállási_tényezője*lövedék_homlokfelülete/2. Ez klasszikus közegellenállás. Legyen W
- lesz valami folyadéksúrlódás is:

páncélsűrűsége*lövedék_közegX*lövedék_homlokfelülete/2. Ez ez lassuló lövedék az olvadt páncél/nem olvadt lövedék határfelületen. Legyen Y
E
ddig az egyszerű rész. Most kéne a páncél anyagának szilárdsági tulajdonságainak változása a hely és az idő függvényében. Ezt nem tudom, hogy mi, de matematikailag ki tudom cselezni. Tegyük fel, hogy annyi részen tolja maga előtt a lövedék az anyagot, mint amekkora az átmérője. Ez is ugyanolyan "közegellenállás" jellegű erő, így páncélsűrűsége*páncél_anyagának_szilrdsági_változása*lövedék_homlokfelülete/2. Ez legyen Q

Tudjuk, hogy a páncélban megtett út az idő függvényében a sebesség, nagyjából a delta_út/delta_idő=delta_sebesség függvény.
Legyen a lövedék tömege m. A jelenség nagyjából az, hogy a becsapódó energiát W, Q és Y veszi fel az anyag károsodása során. A lövedék becsapódása (a lövedék jön v sebességgel és t idő alatt lelassul), vagyis a dv/dt adja ehhez a hajtóerőt, így lehet rá írni egy időfüggő differenciál-egyenletet:

m*dv/dt=-(Wv^2+Yv+Q) (1.fontos egyenlet)

becsapódás úgy néz ki, hogy a lövedék az anyagban ds utat tesz meg szintén dt idő alatt, ezért mondhatjuk azt, hogy ds/dt-t integrálva V-t kapunk, így:

ds/dt=V (2.fontos egyenlet) -> dt=ds/V

Osszuk le az 1.egyeletet m-mel és dt helyére helyettesítük be ds/V-t. Ekkor:

V*dv/ds=-(Wv^2/m+Yv/m+Q/m) -> most ki kell fejezni ds-re az egyenletet
-ds=V*dv/(Wv^2/m+Yv/m+Q/m).

Most tegyük fel, hogy W értéke elhanyagolható, mert az acél "jól önthető", így W=0
Tegyük fel azt is, hogy az olvadt fém/nem olvadt lövedék felületen nem történik semmi ->Y=0

Marad:
-ds=V*dv/(Q/m). Most már egyszerűbb elvégezni a differenciálást, marad:
V^2=-2Q/m*s + konstans, mivel végtelen sok függvénynek ez a képe, csak a konstansban tér el. Itt igazság szerint kettő egyenlet van:

• kezdeti peremfelétel: V1=maximális sebesség, V2=0, a lövedék lefékezett a páncélban
• kezdeti peremfeltétel: s1=még nincs becsapódás, s2=s ennyi utat tett meg a lövedék

Ekkor: s=v1^2/(2Q/m) (majdnem a legfontosabb egyenlet) most vissza kell helyettesíteni.
s=(((mv1^2/2)(PI*(lövedék_átmérőjénekfele)^2)*2)/(páncél_sűrűsége*páncél_anyagának_szilrdsági_változása)

Ez a legfontosabb egyenlet. A páncél_anyagának_szilrdsági_változása tagot nem tudom, de a páncél anyagának a sűrűsége a nevezőben van, így dupla akkora sűrűség -> fele akkora becsapódás, mint tendencia, de ez több mindentől függ.
Viszont egyértelműen be lett bizonyítva, hogy a nagyobb sűrűség növeli a védelmet. És az időfüggő anyagjellemzőt nem bántottuk.

Ez csak matek...

hátha segít valami vitában

Spezial linkelte a longrod oldalát.
Elég pontos a kalkulátoruk. Az L23A1 valós mért teszt adatait 1-2 cm-s pontossággal vissza adta.
(Az L23A1 valós tesztadatai ismertek, föl lett oldva titkosítás alól.)

 

[speziale]

Na, akkor ezt a „milyen erős a szovjet tankok” front plate-je dolgot is tegyük kicsit rendbe….

T-72U: 80mm acél – 105mm textolit – 20mm acél 42sm acélból 300 bhn keménységgel (~96% RHA)

T-72U (1977-től): 60mm acél – 105mm textolit – 50mm acél 42sm 300 bhn keménységgel (~96% RHA)

T-72A (1979-től): ugyanaz, mint a fenti

T-80B: 60mm acél – 105mm textolit – 45mm acél BTK-1 acél kb. 400 bhn keménység (~110% RHA)

T-80B (1980-tól): 60mm acél – 105mm textolit – 45mm acél BTK-1sh acél kb. 450 bhn keménység (~117% RHA)

„In 1980, the steel grade used for the production of T-80 hulls was upgraded to BTK-1Sh. BTK-1Sh is a grade of high hardness, high strength steel produced by electroslag remelting (ESR), giving it higher hardness without sacrificing ductility.”

T-80B és T-72A (1983-tól, a Kubinka-i teszt után): ugyanaz, mint a T-80B és T-72A csak egy 16mm-es kb. 500 bhn-es előtét páncél (~125% RHA)

„In 1983, the recent revelations on newly emerging 105mm APFSDS technology - embodied by the Israeli M111 Hetz - prompted the need to add additional armour in order to proof the hull against the M111 round at shorter range. As such, a 16mm appliqué plate was welded directly onto the upper glacis. The plate was cut in such a way that it could be fitted directly onto the surface of the upper glacis and not interfere with the mine plough mounting points and the tow hooks”

improved T-72A (1984-től): 60-15-15-15-50mm acél

T-80B (1985-től): ugyanaz, mint a T-80B 1983-től csak 16 helyett 30mm előtét páncél

„When the T-80BV arrived in 1985 with the improved armour array, the obsolescent T-80B could not be left behind, so there was a need to bring its standard of protection up to the level of the new T-80BV without changing the armour layout entirely as that was not possible without dismantling the tank hull. Once again, the solution was to weld additional armour onto the existing array, but this time, the new appliqué armour plate was 30mm thick. The thick 30mm plate has the same cutout shape as the earlier 16mm plate, so the only way to distinguish them is to simply check the thickness by eye.”

Az 1985-ben megjelenő T-80BV-vel és T-72B-vel később foglalkozom, mert ott bonyolódnak a dolgok…

még mielőtt nagyon belemennénk mindenféle számítgatásokba néhány dolog:

• mivel a lőszerek átütését jellemzően 0 és/vagy 60 fok mellett adják meg, ezért kérdés, hogy a 68 fokos döntésű UFP védelmi értékét hogyan számoljuk át 60 fokra….ugyanis a szögfüggvények alapján a sima LOS átszámítás nagyon félrevezető ez alapján 1,34-es szorzót kellene alkalmazni. Ugyanakkor amíg az apds-ek és a kevésbé fejlett apfsds-ek átütési LOS értéke csökkent a döntés növekedésével, addig a modern apfsds-ek esetében ez pont fordítva volt. amíg a 105mm-es L28a1/DM13 apds 0 fok mellett kb. 260mm átütéssel bírt, addig 60 foknál 220mm LOS volt az átütése. Ezzel szemben a 120mm-es DM23 adatait használva a longrod kalkulátorba 60 fok mellett 481mm LOS jön ki (ez takkra megegyezik a forrásokban szereplő 240mm nominális átütéssel). 68 fok esetében viszont 514mm LOS…vagyis 7%-kal nagyobb. Ez alapján viszont a nominális értékek átszámításakor nem 1,34-es szorzót/osztót, hanem csak 1,27-et kell alkalmazni
• a szovjetek Kubinká-ban zsákmányolt M111 Hetz ellen tesztelték a T-72A-t, és tudjuk, hogy az 2km-ről átlőtte a glacist (ez vezetett a 16mm-es előtét páncélhoz). az M111-re jellemzően 160-170mm-es átütést adnak meg 60 fokos döntés mellett. A DM13-ra ez a forrás 220mm-t ad, ami szerintem túlzó, nekem a longrod kalkulátorral, 200mm körüli érték jön ki. A 16mm HHS előtét páncél a keménysége miatt 20mm RHA-t jelent, ami simán LOS értékben (vagyis az 1,34-es szorzót alkalmazva) 27mm + RHA-t jelent 60 fokban. Magyarán, ha a Hetz éppen, hogy átlőtte a 60-105-50-es páncélt, akkor annak 60 fokban 165mm lehetett a védelmi értéke, amihez 27mm-t tett hozzá a 16mm-es előlap…de ez még így is kisebb, mint a 120mm DM13 értéke 2 km-en

• a Haide tesztről szintjén tudjuk, hogy a 105mm-es DM12 HEAT a 16mm-es előtétpáncéllal együtt átlőtte az UFP-t….ami nyilván azt jelenti, hogy ezt a 120mm-es HEAT is ugyanígy megtette

Magyarán kijelenthetjük, hogy 1983-ig a minden 105mm-es és 120mm-es apfsds és HEAT lőszer kilőtte az összes addigi T-72 variánst. 1983-ban ez annyit változott, hogy a megjelenő 16mm-es előtétpáncél miatt a Hetz hatásos lőtávja jelentősen redukálódott (kb. 500méterre), szóval vegyük úgy, hogy az onnantól kezdve már nem játszott….ellenben 1983-ban jelent meg a DM23-as

1983 után a 16mm-es előtétpáncél mellett a 60-15-15-15-50-es páncél jelent még meg. Illetve kérdés még a T-80B teknő védelme.

T-72A Improved (1984-től): 60-15-15-15-50= 110*0,96 (RHA módosító)*1,09 (2 rétegű spaced armor módosító)+3*15*1,17 (RHA módosító)*1,13 (3 rétegű spaced armor módosító)= 179mm nominálisan; DM23 átütése 68 fokban: 189mm

T-80B, 1980-tól: a T-72A páncéljához képest +10mm RHA (110mm*0,96 helyett 105mm*1,1 (RHA módosító)). Ez 60 fokban +14mm RHA LOS érték a T-72A-hoz képest. Vagyis ezt is simán átlövi a DM13 2 km-ről

T-80B (1983-tól, a Kubinka-i teszt után): +16mm HHS lap, a fentihez még +27mm RHA LOS érték 60 fokban, vagyis a sima T-72A-hoz képest 165+27+10=202mm…ez a DM13-as perforation limitje 2 km-en…de 1983-ban jött már a DM23 240mm-es átütéssel 60 fokban

T-80B (1985-től): a 16mm helyett 30mm HHS lap, a fentihez még +24mm RHA LOS érték 60 fokban, vagyis a sima T-72A-hoz képest 165+27+10+24=226mm… 1983-től a DM23 átütése 240mm 60 fokban

összefoglalva:

120mm DM13 átüti (1979): 60-105-50 (1978-tól), 16-60-105-50 (1983-tól), 60-105-45 (1980-tól), határeset: 16-60-105-45 (1983-tól)

120mm DM23 átüti (1983): a fentiek + 60-15-15-15-50 (1984-től), 30-60-105-45 (1985-től)

ami mellett azonban szeretnek itt egyesek elsiklani az az, hogy a 120mm Heat bárhonnan átlőtte mind a teknőt, mind a tornyot az összes 1985-ig megjelent T-72 és T-80 variánson. 1985-ben a megjelent a kontakt-1 a T72AV-n, valamint a T-80BV-n (ezek így az egy lövésig immunisak lettek a 120mm-es HEAT-ra), illetve ekkor jött a T-72B…

 

[speziale]

egyébként a textolit hatékonysága nagyon kérdőjeles volt modern apfsds-k ellen...

erről ez az eredmény tájékoztat:

ez a lövedékre ható horizontális és vertikális erőket mutatja (első 2 kép), illetve a sebesség változását (3. kép). A tesztet a szovjetek 2féle, 10 és 12 L/d arányú monolit-os apfsds lőszerrel végezték

lehet látni, hogy a középső szekcióban (ez a textolit réteg), gyakorlatilag 0 behatás éri a lőszert.
Ez vezetett el egyébként a T80BV átdizájnolt teknő felépítéséhez: 50mm acél - 35mm textolit - 50mm acél - 35mm textolit - 50mm acél

 

[speziale]

Bocsánat a fentebb rosszul írtam, a T-80 értékeit...

szóval az alap T-80B: a T-72A páncéljához képest +10mm RHA (110mm*0,96 helyett 105mm*1,1 (RHA módosító)). Ez 60 fokban +14mm RHA LOS érték a T-72A-hoz képest. Vagyis ezt is simán átlövi a DM13 2 km-ről

T-80B 1980-tól: a T-72A páncéljához képest +17mm RHA (110mm*0,96 helyett 105mm*1,17 (RHA módosító)). Ez 60 fokban +23mm RHA LOS érték a T-72A-hoz képest. Vagyis ezt is simán átlövi a DM13 2 km-ről

és akkor:

T-80B (1983-tól, a Kubinka-i teszt után): +16mm HHS lap, a fentihez még +27mm RHA LOS érték 60 fokban, vagyis a sima T-72A-hoz képest 165+27+23=215mm…ezt már nem üti át a DM13…de 1983-ban jött már a DM23 240mm-es átütéssel 60 fokban

T-80B (1985-től): a 16mm helyett 30mm HHS lap, a fentihez még +23mm RHA LOS érték 60 fokban, vagyis a sima T-72A-hoz képest 165+27+23+23=238mm… a DM23-nak ennyi az átütése 2km-en....de fontos kiemelni, hogy a 30mm HHS lap védelmi értéke a sima LOS értékével van elszámolva, vagyis 1,34-el lett szorozva (nem pedig 1,27-el amivel indokolt lenne a korábban leírtak miatt)

összefoglalva:

120mm DM13 átüti (1979): 60-105-50 (1978-tól), 16-60-105-50 (1983-tól), 60-105-45 (1978-tól), 60-105-45 (1980-tól)

120mm DM23 átüti (1983): a fentiek + 16-60-105-45 (1983-tól), 60-15-15-15-50 (1984-től), 30-60-105-45 (1985-től)