S
speziale
Guest
@ozymandias azt meg tudod esetleg mondani, hogy a TL-2350-001 szabvány szerinti acél az milyen minőséget/keménységet takar?
-
Ha nem vagy kibékülve az alapértelmezettnek beállított sötét sablonnal, akkor a korábbi ígéretnek megfelelően bármikor átválthatsz a korábbi világos színekkel dolgozó kinézetre.
Ehhez görgess a lap aljára és a baloldalon keresd a HTKA Dark feliratú gombot. Kattints rá, majd a megnyíló ablakban válaszd a HTKA Light lehetőséget. Választásod a böngésződ elmenti cookie-ba, így amikor legközelebb érkezel ezt a műveletsort nem kell megismételned. -
Az elmúlt időszak tapasztalatai alapján házirendet kapott a topic.
Ezen témában - a fórumon rendhagyó módon - az oldal üzemeltetője saját álláspontja, meggyőződése alapján nem enged bizonyos véleményeket, mivel meglátása szerint az káros a járványhelyzet enyhítését célzó törekvésekre.
Kérünk, hogy a vírus veszélyességét kétségbe vonó, oltásellenes véleményed más platformon fejtsd ki. Nálunk ennek nincs helye. Az ilyen hozzászólásokért 1 alkalommal figyelmeztetés jár, majd folytatása esetén a témáról letiltás. Arra is kérünk, hogy a fórum más témáiba ne vigyétek át, mert azért viszont már a fórum egészéről letiltás járhat hosszabb-rövidebb időre.
-
Az elmúlt időszak tapasztalatai alapján frissített házirendet kapott a topic.
--- VÁLTOZÁS A MODERÁLÁSBAN ---
A források, hírek preferáltak. Azoknak, akik veszik a fáradságot és összegyűjtik ezeket a főként harcokkal, a háború jelenlegi állásával és haditechnika szempontjából érdekes híreket, (mindegy milyen oldali) forrásokkal alátámasztják és bonuszként legalább a címet egy google fordítóba berakják, azoknak ismételten köszönjük az áldozatos munkáját és további kitartást kívánunk nekik!
Ami nem a topik témájába vág vagy akár csak erősebb hangnemben is kerül megfogalmazásra, az valamilyen formában szankcionálva lesz
Minden olyan hozzászólásért ami nem hír, vagy szorosan a konfliktushoz kapcsolódó vélemény / elemzés azért instant 3 nap topic letiltás jár. Aki pedig ezzel trükközne és folytatná másik topicban annak 2 hónap fórum ban a jussa.
@ozymandias azt meg tudod esetleg mondani, hogy a TL-2350-001 szabvány szerinti acél az milyen minőséget/keménységet takar?
De itt egy az én kis primitív izémnél egy sokkal szemléletesebb ábra (bár valószínűleg ez sem 100%-ig méretarányos, de tökéletesen érzékelteti a problémát, mert nagyságrendi eltérés biztosan nincs)* A fehér rész az ami vagy rétegelt vagy NERA páncéllal védett, a többi a toronynál öntött a teknőnél hengerelt homogén acél:
A kifeketített részek azért vannak, mert nem a valamilyen számolgatás a lényeg hanem magánat a problémának a bemutatása.
A kifeketített részek azért vannak, mert nem a valamilyen számolgatás a lényeg hanem magánat a problémának a bemutatása.
emlékeim szerint 530HB keménység úgy 40mm-es anyagvastagságban. Az anyagminőségre meg hegeszthető, 4-5%Ni-t, 2%Cr-t meg 0,7%Mo-t tartalmazó, mikroötvözött (Ti, Nb, V meg B), nemesített acél.
S
speziale
Guest
remélem ezt @fip7 is olvassa, ugyanis a németeknél ilyen minőségű acélon tesztelték a lövedékeket....
Láttam ezt az ábrát is, csak ezen pont az nincs rajta ami a lényeg, az ennél magasabban lévő gyakorlatilag védtelen felületek. Mert szemből a térbeli elhelyezkedése okán (hisz nem vízszintes) a tetőpáncél frontpáncélként is funkcionál.
Ez típus függő. Azért a rendes metszeti képek nagyobb védett felületett mutatnak. Ami a piros négyzet felett van az védtelen, ami a piros négyzet mellett van kétoldalt az meg nem érdemben lőhető felület, mert nincs "mögötte harckocsi".
Igen nagyobb, de attól még marad a tény, hogy a lőhető felület jelentős része (majdnem több mint a harmada) páncélozatlan a gyakorlatban.
40 mm vastagságban?
500 mm-s lapot vagy 250 mm-st lehet belőle hengerelni? Az hány HB csókolom?
Páncélozatlannak azért nem mondanám.
Modern nyilak ellen szar ez a kialakítás, csak amikor ezeket tervezték nem voltak modern nyilak.
Ha megnézel egy metszetett a hasonló korszakban lévő nyugati tankokról (AMX-30/M60/Chieftain) ugyan ezt látod.
Topik elején ott vannak a metszetek, nem rakom be újra őket.
A lényeg a geometria.
Pl. 50 mm-s acél a függőlegestől számított 80 fokos döntöttség esetén kb. 280 mm-s acél egyenértéket ad ki.
Ha a metszeteket megnézed kb. ezt az anyagvastagságot és dőlésszöget látod.
Ez a korabeli APDS-ek , HEAT-ok és HESH-ek ellen több, mint elegendő volt.
Ebben a nyíllövedékek okoztak változást, de az nyugaton még csak a 70's évek közepe. Addig ez nem volt gond.
A modernebb típusokon egyszerűen megvastagították a felületett:
A kék szöveggel ne foglalkozzál, nem tudom ki mi alapján írta rá.
Viszont arra jó, hogy összemérd a T-64-s toronymetszetével.
Jól látszik, hogy itt már nagyobb anyagvastagsággal dolgoztak.
Pl. Ha egy 100 mm-s BTK-1-ből sajtolták ki a toronytetőt akkor 80 fokos döntés esetén 576 mm RHA lenne, de ugye a BTK-1 450 HB-s...
Ez konkrétan 600 mm RHA fölötti KE védelem környéke lehet.
A BTK-1 meg onnan jön ide, hogy a T-80B-től kezdve a teknő, a T-90A-tól kezdve a torony is ebből az acélból van heggesztve.
ESR acél, nagy vastagságban is hengerelhető és edzhető.
(A képen elvileg a T-90A metszetét látod)
Biztos elfelejtetted, hogy T-72-ről van szó, csak szólok. Ha megkérdezik, hogy mennyi az idő akkor nem jó válasz az, hogy kék az ég még akkor sem, ha amúgy tényleg kék.40 mm vastagságban?
500 mm-s lapot vagy 250 mm-st lehet belőle hengerelni? Az hány HB csókolom?
Páncélozatlannak azért nem mondanám.
Modern nyilak ellen szar ez a kialakítás, csak amikor ezeket tervezték nem voltak modern nyilak.
Ha megnézel egy metszetett a hasonló korszakban lévő nyugati tankokról (AMX-30/M60/Chieftain) ugyan ezt látod.
Topik elején ott vannak a metszetek, nem rakom be újra őket.
A lényeg a geometria.
Pl. 50 mm-s acél a függőlegestől számított 80 fokos döntöttség esetén kb. 280 mm-s acél egyenértéket ad ki.
Ha a metszeteket megnézed kb. ezt az anyagvastagságot és dőlésszöget látod.
Ez a korabeli APDS-ek , HEAT-ok és HESH-ek ellen több, mint elegendő volt.
Ebben a nyíllövedékek okoztak változást, de az nyugaton még csak a 70's évek közepe. Addig ez nem volt gond.
A modernebb típusokon egyszerűen megvastagították a felületett:
A kék szöveggel ne foglalkozzál, nem tudom ki mi alapján írta rá.
Viszont arra jó, hogy összemérd a T-64-s toronymetszetével.
Jól látszik, hogy itt már nagyobb anyagvastagsággal dolgoztak.
Pl. Ha egy 100 mm-s BTK-1-ből sajtolták ki a toronytetőt akkor 80 fokos döntés esetén 576 mm RHA lenne, de ugye a BTK-1 450 HB-s...
Ez konkrétan 600 mm RHA fölötti KE védelem környéke lehet.
A BTK-1 meg onnan jön ide, hogy a T-80B-től kezdve a teknő, a T-90A-tól kezdve a torony is ebből az acélból van heggesztve.
ESR acél, nagy vastagságban is hengerelhető és edzhető.
(A képen elvileg a T-90A metszetét látod)
De akkor beszéljünk a többi típusról is. A T-80/A/B/BV tornyánál ez ugyanúgy probléma volt, csak ott kisebb, hisz laposabba tortony teteje. Az első harckocsi amin ezt a problémát megoldották az T-80U/UD, ahol ugyan még mindíg öntött a totony tetőpáncélja, de legalább az szinte vízszintes, így alig nyújt lőhető felületet.
T-80B/BV torony:
T-80U/UD (megfigyelhetjük, hogy gyakorlatilag függőleges a torony homlokpáncélja.:
T-90A (itt sem túl nagy a szög, de legalább tudtak minőségi anyagot használni, mert hengerelt homogén acél a tetőpáncél):
T-80B/BV torony:
T-80U/UD (megfigyelhetjük, hogy gyakorlatilag függőleges a torony homlokpáncélja.:
T-90A (itt sem túl nagy a szög, de legalább tudtak minőségi anyagot használni, mert hengerelt homogén acél a tetőpáncél):
T
Törölt tag 1945
Guest
7039 típusú alumínium ötvözet páncél
Az eredeti alumínium-magnézium-mangán ötvözetek fejlesztését követte a 7039 típusú alumínium-cink-magnézium ötvözetek fejlesztése, amelyeket az 1960-as években vezettek be az alumínium páncélozott járművek második generációjában. Ezek közé tartozott az amerikai M551 Sheridan könnyű harckocsi, amelynek a 7039-es ötvözetből készült a teste, bár továbbra is acél toronnyal rendelkezett. Továbbiak voltak a brit Alvis Scorpion könnyű harckocsi és a Fox kerekes páncélozott jármű, amelyeknek nemcsak a teste, hanem a tornya is alumíniumból készült, valamint a francia AMX-10 lánctalpas páncélozott szállító harcjármű.
brit Alvis Scorpion könnyű harckocsi
A 7039 típusú ötvözet 5% cinket és 2,5% magnéziumot tartalmaz, és a korábbi 5083-as aluminium ötvözettel ellentétben hőkezelhető. Erősebb is, szakítószilárdsága akár 485 MN/m² is lehet, és keményebb, körülbelül 150 BHN-ig. Ennek eredményeként ballisztikai szempontból jobb, és ezért nem kell annyira vastagnak és nehéznek lenne, mint az 5083-as páncél egyenértékű lemezeinek. A 7039 páncélnak például csak 38 mm vastagnak kell lenniük ahhoz, hogy védelmet nyújtson a 7,62 mm-es AP lövedékekkel szemben, ami 106 kg/m³-es területi sűrűséget jelent. Ez lényegesen kevesebb, mint az 5083-as páncél egyenértékű területi sűrűsége, még akkor is, ha a 7039-es ötvözet sűrűsége valamivel nagyobb, 2780 kg/m³. A területi sűrűsége szintén alacsonyabb, mint az RHA-é, de nem kisebb, mint a nagy keménységű (HHS) acélpáncélé. A 7039-es páncél előnye más páncéltípusokkal szemben még nagyobb, ha nagyobb kaliberű AP lövedék elhárításáról van szó. Például a 14,5 mm-es AP lövedékek esetében a területi sűrűsége 26 százalékkal alacsonyabb, mint az RHA-é.
A 7039 típusú ötvözetek kiváló ballisztikai tulajdonságaiért azonban szükségszerűen meg kellett fizetni az árat. Ez főként hegesztési problémák formájában jelentkezik, amelyek a hőbevitel gondos ellenőrzését igényelték a hőhatás által érintett zónában fellépő feszültségkorrózió elleni védelem érdekében. A 7039-es ötvözetek korróziós feszültség okozta repedésre való hajlama miatt a lemezek szabadon maradt éleit hegesztési anyaggal kell fedni, és a hegesztési varratok közelében kerülni kell a megmunkálást vagy a lyukak fúrását.
Az ellenük hozott erőfeszítések ellenére, a korróziós feszültség okozta repedések azonban továbbra is komoly problémát jelentenek a 7039 típusú ötvözetekből készített testek és tornyok esetében. Az AMX-10 sorozat járművei esetében a problémát minimálisra csökkentették a 7020-as ötvözet alkalmazásával, amely valamivel kevésbé erős, de képlékenyebb és jobban ellenáll a feszültségkorróziónak. Az amerikai LVTP7 kétéltű gyalogsági szállítójármű esetében azonban a problémát olyan súlyosnak ítélték, hogy bár az LVTPX12 prototípusait az 1960-as évek végén 7039-es páncélból építették, meg ezt az 1970-es évek elején történő gyártásba vételkor elhagyták és visszatértek az 5083-as páncélhoz. Az 1980-as években nagy mennyiségben gyártott amerikai M2 gyalogsági harcjármű alumínium páncélja szintén szinte teljes egészében 5083-as ötvözetből készült, a 7039-es ötvözet használata csak a felépítmény egy kisebb részére és a toronyra korlátozódott.
Az M2 IFV és más alumínium páncélozott járművek 5083-as páncélját - a nagy sebességű lövedékekkel szembeni kisebb védelmi szint ellensúlyozására - kívülről vékony, nagy keménységű (HHS) acéllapokkal egészítik ki. Egy kemény anyagból készült külső réteg és egy képlékenyebb, de szívósabb anyagból készült belső réteg ilyen kombinációja elvben és a gyakorlatban is nagyon hatékonynak bizonyult. Például a nagy keménységű (HHS) acél és az 5083-as ötvözet kombinációja, amely képes megállítani a 7,62 mm-es AP lövedékeket közelről, nemcsak a 7039-es páncélnál, hanem a nagy keménységű (HHS) acél páncélnál is alacsonyabb területi sűrűséggel rendelkezik.
Ti-6AL-4V titánötvözet
Amikor az 1950-es években az Egyesült Államokban elkezdték fejleszteni az alumínium páncélzatot, más színesfémek ötvözeteit is vizsgálták, mint lehetséges páncélanyagokat. Ezek közül a legígéretesebbek a titánötvözetek voltak, különösen egy 6% alumíniumot és 4% vanádiumot tartalmazó ötvözet, amelynek sűrűsége 4430 kg/m³, szakítószilárdsága pedig 930 MN/m². A területi sűrűség alapján ez a Ti-6AL-4V ötvözet jobbnak bizonyult az alumínium páncélnál és az RHA-nál az AP lövedékek elleni védelemben, valamint az RHA-nál a lövedékszilánkok esetében. Eleinte hátránya volt a lövedék becsapódásának hatására jelentkező hátsó repeszképződés, de ezt a fejlesztés során jelentősen csökkentették. A titán páncélzat költségei azonban sokkal magasabbak maradtak, mint az alumínium- és acélpáncélé, és ez a használatát a csata repülőgépekre és helikopterekre korlátozta.
folytatásban érkeznek a kumulatív gránátok, és az elhárításukra kitalált különleges páncél(anyag)ok...
Az eredeti alumínium-magnézium-mangán ötvözetek fejlesztését követte a 7039 típusú alumínium-cink-magnézium ötvözetek fejlesztése, amelyeket az 1960-as években vezettek be az alumínium páncélozott járművek második generációjában. Ezek közé tartozott az amerikai M551 Sheridan könnyű harckocsi, amelynek a 7039-es ötvözetből készült a teste, bár továbbra is acél toronnyal rendelkezett. Továbbiak voltak a brit Alvis Scorpion könnyű harckocsi és a Fox kerekes páncélozott jármű, amelyeknek nemcsak a teste, hanem a tornya is alumíniumból készült, valamint a francia AMX-10 lánctalpas páncélozott szállító harcjármű.
brit Alvis Scorpion könnyű harckocsi
A 7039 típusú ötvözet 5% cinket és 2,5% magnéziumot tartalmaz, és a korábbi 5083-as aluminium ötvözettel ellentétben hőkezelhető. Erősebb is, szakítószilárdsága akár 485 MN/m² is lehet, és keményebb, körülbelül 150 BHN-ig. Ennek eredményeként ballisztikai szempontból jobb, és ezért nem kell annyira vastagnak és nehéznek lenne, mint az 5083-as páncél egyenértékű lemezeinek. A 7039 páncélnak például csak 38 mm vastagnak kell lenniük ahhoz, hogy védelmet nyújtson a 7,62 mm-es AP lövedékekkel szemben, ami 106 kg/m³-es területi sűrűséget jelent. Ez lényegesen kevesebb, mint az 5083-as páncél egyenértékű területi sűrűsége, még akkor is, ha a 7039-es ötvözet sűrűsége valamivel nagyobb, 2780 kg/m³. A területi sűrűsége szintén alacsonyabb, mint az RHA-é, de nem kisebb, mint a nagy keménységű (HHS) acélpáncélé. A 7039-es páncél előnye más páncéltípusokkal szemben még nagyobb, ha nagyobb kaliberű AP lövedék elhárításáról van szó. Például a 14,5 mm-es AP lövedékek esetében a területi sűrűsége 26 százalékkal alacsonyabb, mint az RHA-é.
A 7039 típusú ötvözetek kiváló ballisztikai tulajdonságaiért azonban szükségszerűen meg kellett fizetni az árat. Ez főként hegesztési problémák formájában jelentkezik, amelyek a hőbevitel gondos ellenőrzését igényelték a hőhatás által érintett zónában fellépő feszültségkorrózió elleni védelem érdekében. A 7039-es ötvözetek korróziós feszültség okozta repedésre való hajlama miatt a lemezek szabadon maradt éleit hegesztési anyaggal kell fedni, és a hegesztési varratok közelében kerülni kell a megmunkálást vagy a lyukak fúrását.
Az ellenük hozott erőfeszítések ellenére, a korróziós feszültség okozta repedések azonban továbbra is komoly problémát jelentenek a 7039 típusú ötvözetekből készített testek és tornyok esetében. Az AMX-10 sorozat járművei esetében a problémát minimálisra csökkentették a 7020-as ötvözet alkalmazásával, amely valamivel kevésbé erős, de képlékenyebb és jobban ellenáll a feszültségkorróziónak. Az amerikai LVTP7 kétéltű gyalogsági szállítójármű esetében azonban a problémát olyan súlyosnak ítélték, hogy bár az LVTPX12 prototípusait az 1960-as évek végén 7039-es páncélból építették, meg ezt az 1970-es évek elején történő gyártásba vételkor elhagyták és visszatértek az 5083-as páncélhoz. Az 1980-as években nagy mennyiségben gyártott amerikai M2 gyalogsági harcjármű alumínium páncélja szintén szinte teljes egészében 5083-as ötvözetből készült, a 7039-es ötvözet használata csak a felépítmény egy kisebb részére és a toronyra korlátozódott.
Az M2 IFV és más alumínium páncélozott járművek 5083-as páncélját - a nagy sebességű lövedékekkel szembeni kisebb védelmi szint ellensúlyozására - kívülről vékony, nagy keménységű (HHS) acéllapokkal egészítik ki. Egy kemény anyagból készült külső réteg és egy képlékenyebb, de szívósabb anyagból készült belső réteg ilyen kombinációja elvben és a gyakorlatban is nagyon hatékonynak bizonyult. Például a nagy keménységű (HHS) acél és az 5083-as ötvözet kombinációja, amely képes megállítani a 7,62 mm-es AP lövedékeket közelről, nemcsak a 7039-es páncélnál, hanem a nagy keménységű (HHS) acél páncélnál is alacsonyabb területi sűrűséggel rendelkezik.
Ti-6AL-4V titánötvözet
Amikor az 1950-es években az Egyesült Államokban elkezdték fejleszteni az alumínium páncélzatot, más színesfémek ötvözeteit is vizsgálták, mint lehetséges páncélanyagokat. Ezek közül a legígéretesebbek a titánötvözetek voltak, különösen egy 6% alumíniumot és 4% vanádiumot tartalmazó ötvözet, amelynek sűrűsége 4430 kg/m³, szakítószilárdsága pedig 930 MN/m². A területi sűrűség alapján ez a Ti-6AL-4V ötvözet jobbnak bizonyult az alumínium páncélnál és az RHA-nál az AP lövedékek elleni védelemben, valamint az RHA-nál a lövedékszilánkok esetében. Eleinte hátránya volt a lövedék becsapódásának hatására jelentkező hátsó repeszképződés, de ezt a fejlesztés során jelentősen csökkentették. A titán páncélzat költségei azonban sokkal magasabbak maradtak, mint az alumínium- és acélpáncélé, és ez a használatát a csata repülőgépekre és helikopterekre korlátozta.
folytatásban érkeznek a kumulatív gránátok, és az elhárításukra kitalált különleges páncél(anyag)ok...
A mondadndóm első fele a T-64/72-ről szólt, csak azek szerint nem értetted
Ugyan ezt mondtam. Jók a képek amiket találtál hozzá.
Köszönöm! A képeket nem kevés idejig keresgettem, borzasztó, ha valami olyat keresel ami a kutyát sem érdekli...A mondadndóm első fele a T-64/72-ről szólt, csak azek szerint nem értetted
Ugyan ezt mondtam. Jók a képek amiket találtál hozzá.
T
Törölt tag 1945
Guest
Igen nagyobb, de attól még marad a tény, hogy a lőhető felület jelentős része (majdnem több mint a harmada) páncélozatlan a gyakorlatban.
Próbáltam szöget mérni a torony tetőn, egy T-80-ast ábrázoló műszaki rajzon.
Függőlegeshez képest 78°-ban döntött a páncél, szóval a szemből vízszintesen érkező hidegháborús nyíllövedékek jelentős része simán gellert kapna rajta, lásd...
45mm vastag öntött acél, tehát ez egy elég puha páncél volt már akkoriban is épp en ezért a T-72-nél biztosan problémát jelentett és ott is 78-80 fok körül van a dőlés szöge.Próbáltam szöget mérni a torony tetőn, egy T-80-ast ábrázoló műszaki rajzon.
Függőlegeshez képest 78°-ban döntött a páncél, szóval a szemből vízszintesen érkező hidegháborús nyíllövedékek jelentős része simán gellert kapna rajta, lásd...
230-250 HB-s acélból öntötték a nyugati típusokat, 270-290 HB volt a szovjet MBL-1, abből készültek az öntött tornyok (tudtommal), az RHA szabvány meg 320-350 HB. Puhább volt, mint a hengerelt, de nem sokkal.
A penetrátorok meg Wolframból készültek. Nem véletlen alkalmazzák a páncélzatban is akár a nagyon kemelény acélok helyett is. A RHA szabvány egy nagyon jó dolog, de nézd meg, hogy mi készült ilyen anyagból, mert páncél az nyugaton az új generációs harckocsiknál már a 70-es évek közepén végén sem, de már a Leopard 1 nél is keményebb acélokat használtak még az öntött toronyál is (ez az előnmye a vékonyságnak). A szovjetek meg azért használtak RHA acélt pl a T-80BV teknőjénél, mert csak azt tudták 50mm-es vastagság mellett hegeszteni. A T-72-nél viszont már a belső lapok nagy keménységű acélból készültek, hisz azt nem hegesztéssel hanem csavarozással rögzítették. És a két harckocsi kb egy évben jelent meg, tehát nem volt technológiai különbség a kettő közt.
Wolfram karbidból a II. VH óta. Ahhoz képest minden puha....
1979-1983-ig jött az új generáció.
A HH meg 1945-től lényegében már zajlott....
Az RHA szabványt meg valamikor 2000 után változtatták meg!
Bárki tudott nagy keménységű vékony lemezt készíteni. Okkal nem tették.
A Leopárd 1 az 57 mm-s gpu ellen volt páncélozva, míg a többi harckocsi az APDS-ek ellen. Ahhoz meg anyagvastagság kell!
Mi?????
Úgy 20-szor írtam le, hogy a T-80B-től kezdve (1976) BTK-1-ből volt heggesztve a teknő, 79 mm-s vastagságban....
A BTK-1 hengerelt acél, de 450 HB-s, ugyanis ESR acél.
RHA minőséghez hasonlót a T-55/62/64/72 használt.
Ezek milyen lapok?
Mit csavaroztak a T-72-őn?
A mi beszelgetesünk arról szól, hogy a T-72 és T-80 torony teteje puha ráadásul vékony öntöt acél ami a 80-as években már elképesztően elavult volt.
Akkor az is kiderült, hogy már az oroszok sem használtak RHA acélt a 80-as évek elején sem. Ezekután mégis milyen alapon méred az RHA-hoz az öntött aclét? Már persze azt leszámítva, hogy így nem olyan szembetűnő az elavultsága.
T-72B:
A teknő kétféle páncélelrendezéssel készült az egyik a 60-15-15-15-50 a másik pedig a 60-10-10-20-20-50. Ezekben a külső 60mm-es és a belső 50 mmm-es lapok közti vékony lapok BTK-1Sh vagy BT-70Sh 534BHN keménységű ESR acélból készültek. Ezeket a lapokat nem tudták hegeszteni* ezért távtartókkal és csavarozással építették be a páncélzatba.
60-15-15-25-50
60-10-10-20-20-50
* Érdekes, hogy a 70-es évek elején azaz több mint 10 évvel korábban a németek a Leopard 1A3 tornyánál az SHS nevű 515BHN keménységű ESR acélt már hegesztették.