Volt szó a középkorban használt gyepvasgyártásról és mit találtam? Nem sajnos nem lehet használni/építeni, szóval nem lettem virtuális kohómérnök...
Az elmúlt időszak tapasztalatai alapján házirendet kapott a topic.
Ezen témában - a fórumon rendhagyó módon - az oldal üzemeltetője saját álláspontja, meggyőződése alapján nem enged bizonyos véleményeket, mivel meglátása szerint az káros a járványhelyzet enyhítését célzó törekvésekre.
Kérünk, hogy a vírus veszélyességét kétségbe vonó, oltásellenes véleményed más platformon fejtsd ki. Nálunk ennek nincs helye. Az ilyen hozzászólásokért 1 alkalommal figyelmeztetés jár, majd folytatása esetén a témáról letiltás. Arra is kérünk, hogy a fórum más témáiba ne vigyétek át, mert azért viszont már a fórum egészéről letiltás járhat hosszabb-rövidebb időre.
Az elmúlt időszak tapasztalatai alapján frissített házirendet kapott a topic.
--- VÁLTOZÁS A MODERÁLÁSBAN ---
A források, hírek preferáltak. Azoknak, akik veszik a fáradságot és összegyűjtik ezeket a főként harcokkal, a háború jelenlegi állásával és haditechnika szempontjából érdekes híreket, (mindegy milyen oldali) forrásokkal alátámasztják és bonuszként legalább a címet egy google fordítóba berakják, azoknak ismételten köszönjük az áldozatos munkáját és további kitartást kívánunk nekik!
Ami nem a topik témájába vág vagy akár csak erősebb hangnemben is kerül megfogalmazásra, az valamilyen formában szankcionálva lesz
Minden olyan hozzászólásért ami nem hír, vagy szorosan a konfliktushoz kapcsolódó vélemény / elemzés azért instant 3 nap topic letiltás jár. Aki pedig ezzel trükközne és folytatná másik topicban annak 2 hónap fórum ban a jussa.
Értelek, de a konkrét kérdésem arra vonatkozott, hogy amikor a páncélok között más anyag van, akkor ugyanolyan páncélt használnak, vagy más tulajdonságút.a kérdést nem értem direktben, de ha az ugyanolyan anyagból készült vastag monolit vs. a monolit vastagságával megegyező keresztmetszet összerakva rétegekben esetén személy szerint a rétegesre fogadnék.
Egyszerű gondolatkísérlet:
- fáslizd be a csuklód egy törölközővel vagy fáslival. Ha ugyanolyan vastagságúra tekered fel a fásliréteget, mint a törölköző vastagsága és valaki ráütne a csuklódra söprűnyéllel, mikor éreznéd meg jobban az ütést?
Ez az elv volt a nagynyomású vegyipar alapja úgy 60 éven keresztül - részben ezért kapott a Haber meg a Bosch Nobel-díjat, mert ez az ammóniagyártás gépészeti alapja (a másik meg hogy nem raksz perlites acélt az ammóniával érintkező részre..)
na, valahol ez az a pont, ahol minimum illik megtapsolni a bagázst. Mikori ez a táblázat?Szovjet harckocsi acél páncél típusok:
na, valahol ez az a pont, ahol minimum illik megtapsolni a bagázst. Mikori ez a táblázat?
5083 típusú alumínium ötvözet páncél
Az 1950-es évekig a harcjárművek páncéljának kizárólagos alapanyaga az acél volt. Azóta azonban ennek alternatívájaként megjelent az alumínium páncél.
Az alumínium páncélt az Egyesült Államokban kezdték el fejleszteni, ahol 1956-ban a legnagyobb alumíniumgyártók elkezdték az amerikai hadseregnek alumínium páncélmintákat benyújtani lőpróbákra. Nagyjából ugyanebben az időben az FMC Corporation szerződést kapott egy új lánctalpas páncélozott szállító harcjármű (PSzH) kifejlesztésére. Ennek eredményeképpen az FMC 31 alumínium, valamint öt acélpáncéllal felszerelt PSzH-t épített a csapatpróbákra, és 1959-ben szerződést kapott az alumínium páncélzatú PSzH gyártására, amely az M113-as lett.
Azóta az M113-ast nagy mennyiségben gyártották, és a Szovjetunión kívül a legelterjedtebb páncélozott szállító harcjárművé vált. Fejlesztését követte más alumínium páncélozott járművek, mint például az M114 felderítő jármű, a 105 mm-es M108 önjáró tarack és a 155 mm-es M109 önjáró löveg, amelyet nemcsak az amerikai hadsereg, hanem számos más hadsereg számára is nagy mennyiségben gyártottak.
Az M113, M114, M108 és M109 alkotta az alumínium páncélozatú harcjárművek első generációját, amelyek páncélzata az 5083-as típusú ötvözetre épült. Ez az alumíniumötvözet körülbelül 4,5% magnéziumot és 0,75% mangánt tartalmaz, szakítószilárdsága 300-350 MN/m², és amelyet a ballisztikus tulajdonságok javítása érdekében hidegalakítással keményítettek. Keménysége mindössze 75 BHN, és ez, valamint alacsonyabb szilárdsága azt jelenti, hogy a belőle készült páncélnak egy adott szintű ballisztikai védelemhez lényegesen vastagabbnak kell lennie, mint az acélpáncélnak. Például 7,62 mm-es AP lövedékek elleni védelemhez az 5083-as alumínium páncél vastagságának 48 mm-nek kell lennie, szemben a hagyományos hengerelt homogén (RHA) 380 BHN keménységű acél páncél 14,5 mm-es vastagságával. Sűrűsége csak 2660 kg/m³, szemben az acélpáncél 7850 kg/m³-ével, de ennek ellenére a területi sűrűsége, azaz az egységnyi területre jutó tömege 128 kg/m² nagyobb, mint az RHA acélpáncél 114 kg/m² területi sűrűsége, amely ugyanolyan védelmet nyújt a keménymagvas, nagy sebességű lövedékekkel szemben.
A tüzérségi gránátok repeszei elleni védelem tekintetében, amelyek a fő fenyegetést jelentik az önjáró lövegekre és a páncélozott szállító harcjárművekre, az 5083-as alumínium páncél területi sűrűsége lényegesen kisebb, mint az RHA-é. Ennek következtében az 5083 alumínium páncél adott súly mellett nagyobb védelmet nyújt a repeszekkel szemben, vagy kisebb súly mellett ugyanolyan védelmet nyújt, mint az RHA.
Mivel az 5083-as alumínium páncélnak körülbelül háromszor olyan vastagnak kell lennie, mint az RHA-nak, az ebből készült páncél súlyához viszonyítva hajlításkor sokkal merevebb, még ha területi sűrűsége körülbelül azonos a ballisztikailag egyenértékű RHA-páncéllal, annak ellenére, hogy az alumínium lényegesen kevésbé merev, mint az acél. Az alumínium rugalmassági modulusa mindössze 71 GN/m², míg az acélé 206 GN/m². A páncél hajlítási merevsége azonban nem csak a rugalmassági modulussal, hanem a vastagság köbével is arányos, így az alumínium páncél körülbelül kilencszer olyan merev, mint az azonos tömegű acél. Mivel az alumínium páncél merevebb, mint az azonos tömegű acélpáncél, ez lehetővé teszi, hogy a szerkezeti merevítések egy része elhagyható legyen a páncéltestek építésénél, így különösen a könnyű páncélozott szállító harcjárművek esetében ez súlyt takarít meg. Az M113-as alumíniumból készült felépítménye körülbelül 10%-al volt könnyebb, mint acélból készült megfelelője.
A súlymegtakarítás mellett az alumínium páncélt könnyebb megmunkálni, és a páncél nagyobb vastagsága lehetővé teszi a fogazott illesztések alkalmazását, amelyek rögzítést biztosítanak a lemezek között, így kevesebb hegesztést igényelnek. Mindez hozzájárult az alumínium páncéllemezzel ellátott járművek előállítási költségeinek csökkentéséhez, ugyanakkor az egy tonnára jutó költség még így is jelentősen magasabb, mint az RHA-é.
folytatásban a 2. generációs alu páncél...
Nem tudom, hogy az elemként funkcionáló Ticok és a vilagtörténelem legótvarabb hajóosztájaival mennyire erdemes példálózni.Az 5083-as alu ötvözetnek van még egy igen pozitív tulajdonsága, ez pedig a korrozióvédettsége. Emiatt is használták és használják tengeri járműveknél is, lásd Ticonderoga-osztály, Freedom-osztály és Independence-osztály felépítményénél.
Van ugyanakkor még egy hátránya - kevésbé bírja a hőséget, függően a gyártóktól, 65-75°C feletti hőmérsékletnél nem ajánlott már a használata...
Az összes alumínium rákfenéje, hogy
- nehéz repedésmentesen hegeszteni
- a hegesztés környezete borzalmasan kilágyul
- lehet hőkezelni, de közel sem olyan hatékonyan, mint az acélt.
A hegesztési gond a hővezetésből adódnak. Az amerikaiak könnyebb helyzetben vannak, mert nekik vannak direktben hélium-forrásaik, míg a világ többi részen nem nagyon van. A hélium az ideális gáz az alumínium hegesztéséhez. A világ többi részén ez nem lehetséges ilyen egyszerűen, ott marad az argon.
Az argon hővezetési együtthatója rossz, a bevitt energia kis részen hasznosul - ezért szokás mondani, hogy az argon védőgázas ívhegesztés termikus hatásfoka a fele a fedettívű hegesztésnek. És itt kezdődik a gond. Az alumínium hővezetése nagyon jó, így pillanatok alatt megdermed az ömledék, ha a bevitt hő nem elégséges. Ez magával hozza a repedéseket és a kötéshibákat. Ezt a hőbevitelt lehet növelni az előmelegítéssel. A probléma meg az, hogy az alumínium szilárdságát a hőkezeléssel/ötvözéssel csak kismértékben lehet növelni, az igazi szilárdságnövelést a hidegalakítás adja.
Az 5083-as ötvözet pedig nem ilyen. Nem lehet hőkezelni, egyedül csak a hidegalakítással lehet a szilárdságát növelni.
Ekkor viszont jön Béla a hegesztő és nem tud rajta normálisan hegeszteni. Közben kifundálják, ha 150-200 fokra előmelegítik a lemezt - koromozó acetilén-lánggal - akkor már tök jól lehet hegeszteni. Ezzel a kör bezárult. Ezen a hőmérsékleten az alumínium kilágyul, a hidegalakítás adta szilárdságnövekedés már a múlté...
Vagy jól tudod hegeszteni, repedések és kötéshiba nélkül, de akkor ugrik a hidegalakítás és a hőkezelés hatása - a kilágyulás adott esetben az alapanyag szilárdságának 70%-a, vagy nem hegesztesz. Az amerikaiak esetében a hélium miatt a kilágyulás megfelelően képzett hegesztő esetében kb 7-10%. Többek között ezért is számít a hélium a mai napig stratégiai nyersanyagnak, nem nagyon termelődik "normál" földi viszonyok között. Vagy van természetes forrásod, vagy a légkört cseppfolyósítva - és a sok paraszt meg elhasználja a lufikba...
Aki alumíniumból akar ilyen szerkezetet készíteni, erre figyelnie kell - plusz a rengeteg belső feszültségre és az acélt többszörösen felülmúló mértékű alakváltozásra a hegesztés után.