-
Ha nem vagy kibékülve az alapértelmezettnek beállított sötét sablonnal, akkor a korábbi ígéretnek megfelelően bármikor átválthatsz a korábbi világos színekkel dolgozó kinézetre.
Ehhez görgess a lap aljára és a baloldalon keresd a HTKA Dark feliratú gombot. Kattints rá, majd a megnyíló ablakban válaszd a HTKA Light lehetőséget. Választásod a böngésződ elmenti cookie-ba, így amikor legközelebb érkezel ezt a műveletsort nem kell megismételned. -
Az elmúlt időszak tapasztalatai alapján házirendet kapott a topic.
Ezen témában - a fórumon rendhagyó módon - az oldal üzemeltetője saját álláspontja, meggyőződése alapján nem enged bizonyos véleményeket, mivel meglátása szerint az káros a járványhelyzet enyhítését célzó törekvésekre.
Kérünk, hogy a vírus veszélyességét kétségbe vonó, oltásellenes véleményed más platformon fejtsd ki. Nálunk ennek nincs helye. Az ilyen hozzászólásokért 1 alkalommal figyelmeztetés jár, majd folytatása esetén a témáról letiltás. Arra is kérünk, hogy a fórum más témáiba ne vigyétek át, mert azért viszont már a fórum egészéről letiltás járhat hosszabb-rövidebb időre.
-
Az elmúlt időszak tapasztalatai alapján frissített házirendet kapott a topic.
--- VÁLTOZÁS A MODERÁLÁSBAN ---
A források, hírek preferáltak. Azoknak, akik veszik a fáradságot és összegyűjtik ezeket a főként harcokkal, a háború jelenlegi állásával és haditechnika szempontjából érdekes híreket, (mindegy milyen oldali) forrásokkal alátámasztják és bonuszként legalább a címet egy google fordítóba berakják, azoknak ismételten köszönjük az áldozatos munkáját és további kitartást kívánunk nekik!
Ami nem a topik témájába vág vagy akár csak erősebb hangnemben is kerül megfogalmazásra, az valamilyen formában szankcionálva lesz
Minden olyan hozzászólásért ami nem hír, vagy szorosan a konfliktushoz kapcsolódó vélemény / elemzés azért instant 3 nap topic letiltás jár. Aki pedig ezzel trükközne és folytatná másik topicban annak 2 hónap fórum ban a jussa.
T
Törölt tag 1945
Guest
Lesz majd szó róla, ha odaértem a fordításban.
Amikor több rétegű páncélt csinálnak, akkor a páncélok tulajdonságai megegyeznek, vagy különbözőek?
T
Törölt tag 1945
Guest
Felületkeményített páncél
Elvileg a hengerelt és az öntött páncélok által nyújtott ballisztikai védelem javítható olyan páncélokkal, amelyek sokkal keményebbek mint ezek, és ezért jobban ellenállnak a lövedékek behatolásának, de még mindig szívósak, így nem törnek össze a lövedékek becsapódásakor. Az ilyen típusú páncéloknál a megnövelt keménység általában a külső felületre vagy rétegre korlátozódik. Ez elkerülte azt a problémát, hogy a páncél a nagyfokú keményedés miatt törékennyé váljon, mivel nagy része viszonylag puha és ezért szívós maradt.
Ennek korai példája volt az a felületkezelt páncél, amelyből a Vickers-Armstrongs által az 1920-as és 1930-as években gyártott harckocsik általában készültek. Ennek akár 1,8 százalékos széntartalmú felülete körülbelül 600 BHN keménységű volt, míg a lágyabb hátsó része 400 BHN keménységű. Akár 20 mm vastagságú lemezek formájában is gyártották, és nagyon hatékony volt a korabeli páncéltörő lövedékekkel szemben. A hőkezelés után azonban gyakorlatilag megmunkálhatatlan és hegeszthetetlen volt, így csak csavarozással vagy szegecseléssel lehetett rögzíteni. Ez, valamint a nagy mennyiségben történő gyártás nehézsége és a költségek miatt a második világháború kitörésekor felhagytak a használatával.
1942-ben 400 BHN feletti felületkeményített páncéllemezeket használtak a német harckocsikon, több Pz.Kpfw.III-asra szerelt 20 mm-es lemezek formájában. Ezek hatásosnak bizonyultak a korabeli brit 40 mm-es harckocsiágyúk által kilőtt páncéltörő lövedékkel szemben, de a második világháború alatt ezek jelentették az egyetlen jelentős alkalmazását a felületkeményített páncélzatnak. A továbbiakban a háború alatt nem alkalmazták a felület keményítésű páncélzatot. Az 1960-as évektől kezdve újjáéledt a használata, amely tulajdonképpen az első világháborúban a brit harckocsikban használt páncélzat változata volt. Az újbóli alkalmazása a Cadillac Gage Commando páncélozott járművekkel kezdődött, amelyeket először 1963-ban építettek az Egyesült Államokban, és az 1970-es években más könnyű páncélozott járművekre is átterjedt.
Nagy keménységű (HHS) páncélok
A nagy keménységű páncélok (HHS) új generációja eredetileg alacsonyan ötvözött acélokból állt, amelyeket körülbelül 500 BHN-ra hőkezeltek. Az ezekből készült lemezek kezdetben hajlamosak voltak a törzsekbe hegesztéskor megrepedni, a ridegségük és a hegesztés során bennük kialakuló feszültségek miatt. A nagy keménységű páncélok összetételének és megmunkálásának javítása azonban megoldotta a repedés problémáját, és sikeresen alkalmazták őket könnyű páncélozott járművekben, ahol az 500-550 BHN keménységüknek köszönhetően a hengerelt páncélnál (RHA) hatékonyabbá váltak a páncéltörő lövedékekkel szemben. Egy 12,5 mm-es nagy keménységű páncél (HHS) elegendő volt egy 7,62 mm-es NATO AP páncéltörő lövedék elhárításához közvetlen közelről merőleges becsapódás esetén, szemben a 320 és 380 BHN közötti keménységű hengerelt páncélból (RHA) szükséges 14,5 mm-el. Ez azt jelentette, hogy az utóbbi 16 %-al nehezebb volt az ugyanazon védelmi szinten.
Kettős keménységű páncél - Hadfield Duplex páncél
Az 1960-as években újraéledt az érdeklődés a kettős keménységű páncél iránt is. Ez két különböző acélból álló, egymáshoz kötött rétegekből áll. Először jóval a második világháború előtt jelent meg Nagy-Britanniában a Hadfield Duplex páncél formájában, de csak az 1970-es években került használatba, amikor az Engesa által Brazíliában gyártott kerekes páncélozott járműveinél alkalmazták. A kettős keménységű páncél külső rétege viszonylag magas széntartalmú, és hőkezelés után a keménysége több mint 600 BHN, míg a hátlapi réteg alacsonyabb széntartalmú, lágyabb és képlékenyebb. Ezáltal a fedőréteg jobban képes elnyelni a becsapódó lövedékek energiáját, és erős kohászati kötés miatt képes megállítani a repedések terjedését a kemény külső rétegben. Ennek eredményeként a kettős keménységű páncélzat még hatékonyabb, mint a nagy keménységű páncélzat (HHS), például csak 9 mm vastagnak kell lennie ahhoz, hogy a korábban említett feltételek mellett ellenálljon a 7,62 mm-es NATO AP páncéltörő lőszereknek, így 28%-al könnyebb mint a nagy keménységű páncél (HHS), és 38%-al könnyebb, mint a hengerelt homogén páncél (RHA).
Folytatásban korszerű VAR-ESR páncélok...
Az utolsó szakasz lemaradt...
A nagy keménységű (HHS) és kettős keménységű (Duplex) páncélok használata eleinte viszonylag vékony lemezekre korlátozódott, amelyek maximális vastagsága 25 mm-es nagyságrendű volt, a legtöbbjük azonban ennél is jóval vékonyabb volt. Ez csak könnyű harckocsik és más könnyű páncélozott járművek esetében tette őket használhatóvá. Az 1980-as évek közepére azonban a nagy keménységű lemezek vastagsága 50 mm-re, a kettős keménységű lemezeké pedig 100 mm-re nőtt, és így alkalmasak lettek a nehezebb páncélozott járművekben történő felhasználásra is.
Nem páncál, de védelem, UDET 21 szakkiállítás: a Cseh PAO aktív ballisztikai védelmi rendszer,
Csak, hogy hol tart ma (úgy 30 éve) a technika, habtechnológiás páncél:
T
Törölt tag 1945
Guest
A kérdés első része:
A japán katana két részes, a külső kemény rész a kavagane ahogy az előbb írtam, 60 HRC keménységű. Ez gyakorlatilag a szerszámacél keménység. Ezt magas széntartalommal érték el, ennek meg ilyen rosszak a rugalmas tulajdonságai. Egy bizonyos határt tud rugózni, majd eltörik. Egy korabeli toledói kard a katanát eltörte volna...
A neten terjednek a töltényt vág ketté videók, akkor most mégis mi van!? A helyzet annyi, hogy adott egy nagyon jó befogása a kardnak és egy nagyon kemény felület. A lövedékek általában ólom vagy valami más anyagból készülnek.
Tegyük fel, hogy
- mondjuk 9mm-es kaliberrel lövünk rá és a becsapódás tökéletesen rugalmatlan.
- a kard a a becsapódás útjában 0,1mm vastag (ennél valószínűleg valahol vékonyabb, valahol vastagabb)
- a lövedék tömege 9gr
- a kard 40mm széles, de a töltény hossza 19mm, így az ütközés csak erre a 19mm-re koncentrálódik
ezért:
m=0,009kg
v= 350m/s
t: becsapódás ideje=lövedék hossza/becsapódás sebessége (ezután már nincs becsapódási hossz, mert a lövedék ketté van vágva) =0,019/350=0.0000542857s
Ekkor a becsapódáskor F=(m*v)/t=(0,009*350)/0.0000542857=> kb 58000N
Ebből kellene feszültséget számolni: Szigma=F/A=58000N/(9*0,1)=> kb. 64500N/mm^2 => 64500MPa feszültség jut a lövedékre... Ez kb. 55 szorosa a HARDOX-nak és lazán 150 szorosa az ólomnak - szóval simán szétvágja a penge.
A penge azért fog eltörni, mert egymás után lőnek rá és az ütközéskor becsapódó energia hőenergiává alakul át és a növelt hőmérséklet hatására a kard anyaga kilágyul és a becsapódásból keletkező hajlítást nem bírja elviselni - mivel a hajlítómerevség a keresztmetszet szorozva a rugalmassági modulusszal, a rugalmassági modulusz meg erősen hőmérsékletfüggő...
Ha meg kard a kard ellen összecsapás van, akkor pusztán számszakilag a fenti példát alapul véve a 10kg-s toledói kard az 1,5kg-s katana ellen úgy indít:
- ugyanakkora rugalmassági moduluszt figyelembe véve az európai kard másodrendű nyomatéka kb. 8x akkora, mint a katanáé (a másodrendű nyomatékban a magasság a harmadik hatványon van, így egy dupla olyan széles kard 8x akkora másodrendű nyomaték)
- majd 7x nehezebb.
Ez mechanikailag nem sok jót jelent még akkor sem, ha a katana éle átszámolva 700HB keménységű, a sima toledói kard meg 350-400HB. Más kérdés a vívástechnika.
Hardox 550 egy finomszemcsés nagyszilárdságú és kopásálló anyag, alaphelyzetben 550Brinell keménységgel, normális ütőmunkával. Elég sokat dolgoztam ezzel az anyaggal meg pár tekercset huzal elhegesztettem közben. Nagyon jó minőségű acél, aminek a mechanikai tulajdonságai a hőkezeléssel állítják be - arra mondjuk kíváncsi lennék, hogy egy kézikovács műhelye ezt hogy tudja.
Régen vasút kocsi laprugójából csináltam "ezt-azt" és hőkezeltem. Volt olyan rajztűm, amit 4 év használat után kellett megélezni.
Innen származik a kard: https://regenyei.com
Szóval nem éppen egy kis műhely
Amúgy köszi a válaszokat! Lenne még kérdésem, de talán majd később, így is szétoffoltuk a topikot
@dudi belinkelte a felületkeményített cuccokról a leírást, meg írtam egy keveset róla.
HHS páncélok
Igazából nekem ez a szívem csücske, mert ezt lehet hegeszteni rendesen és a fő fejlesztési irány ez a járműveknél. Az oka egyszerű - a páncéltest egyben az alváz/járműkeret is, így nem holt teher. A hegesztésnél az a gond, hogy reped - persze ha értesz hozzá, akkor nem fog. (A rejnmetálhoz jelentkezett hegggggesztőmérnök-aspiránsoknak meghagyom a repedésmentes hegesztés felfedezésének örömét. Persze, írnak róla a neten, meg lehet belőle haknizni a HR-s lányoknak, de más összehegeszteni 2 lemezt, meg más egy komplett szerkezetet, ami majd dinamikus igénybevételt kap a következő 20 évre és érzékenyen reagál a hegesztési feszültségekre...)
A fejlesztésben manapság a 600-650HB-s keménység megy. Manapság a hivatkozott NATO 7,62-es AP lövedékhez elég 5mm-es anyagvastagság.
Kohászatilag a Ni-Cr-Mo ötvözeten mentek tovább. A széntartalom 0,3% körül van, plusz 1700MPa szakítószilárdsága van az anyagnak - emiatt a hegesztés trükkös. Ilyen 530HB-ra nemesített anyagból láttam 140mm-es anyagvastagságot is.
A következő ugrás amikor 650HB jön - ahol a mindennapokat a 0,5%-os karbontartalom színesíti. Megfelelő ötvözéssel és tisztasági követelményekkel 2000MPa felett van a szakítószilárdság és még van 10% szakadási nyúlás (ez nagyon nagy szó) és -40 fokon elegendő ütőmunka. Itt az anyagvastagság viszont limitált, legfeljebb 15mm - mivel az edzési paraméterek ablaka elég szűk és a teljes keresztmetszetet kell elintézni. Ha rosszul hegesztik, akkor reped az egész - gyönyörűen végigreped a varrat mellett. Külön élvezet hajlítani. Az egész ott kezdődik, hogy hogyan készülékezed be. Per pillanat ez a plafon, amit acéllal meg lehet oldani és hegeszteni is lehet.
Hadfield duplex páncél
itt ami az érdekes, az a Hadfield acél - amit a felfedezője után neveztek el. Hadfield rengeteget kísérletezett ötvözetekkel, ekkor fedezte fel, ha a Mn/C arány az acélban 10:1-hez, na, akkor ott durva dolgokat lehet csinálni. Ha ezt az ötvözetet oldóhőkezelik majd bedobják a vízbe, akkor egyrészt nagyon jó lesz a szívóssága, másrészt mechanikusan felkeményíthető az anyag. Ez sokkal jobb módszer, mint acetilénégővel köszörüsködni a lemezek felett - vagy sikerül, vagy nem. Az ötvözet nagy siker lett, a malomipar, bányaipar imádta, de a katonai felhasználás is jelentős volt - még sisakokat is készítettek belőle. A harmadik nagy rajongója a széfipar volt. Korábban úgy nyitották a széfeket, hogy szárazjéggel lehűtötték a széf elejét, majd hidegvágóval adtak az arcának, széttörve a lemezt. Nos, a Hadfield acél esetében szárazjéggel úgy -210fokra kellett volna hűteni, de ez akkor sem lett volna sima ügy.
Alapállapotban az acél keménysége a hőkezelést követően 220HB - ez nem sokkal volt magasabb, mint az akkori biliacélok 160-180HB-s keménysége. A nagy zsuga az volt, alakítás hatásra a keménységet 500HB keménységre lehetett felvinni úgy - hogy az anyag extrém szívós marad... Metallurgiai affinitással rendelkező olvasóknak mondom, hogy a dolog háttere a képlékeny alakváltozás indukálta ikersík képződés. Minél erősebb az alakítás és minél magasabb a karbontartalom - a beékelődik a rács belsejébe - így az ikersíkok nem csak az atomi rácspontokban akadnak, hanem a rácspontok között is.
A duplex páncélt meg úgy érték el, hogy a Hadfield-acélt és a sima acélt robbantásos plattírozással összehegesztették - ez az erős kohászati kötés. Már a robbantáskor kapott alakítást, de ezt sörtézéssel, hengerléssel tovább lehetet növelni. A fő teherviselő az alacsony karbontartalmú sima acél volt - ezt gond nélkül hegesztették. A Hadfield-nél kellett kicsit gondolkodni azért...
a BME-n is ment ezzel kutatás - nagyon rá voltak gyógyulva a fémhabokra...
Amúgy ja, karbonszál és borkarbid.
A kardos témára még sokszor fogok hivatkozni, mert igazából itt is ugyanaz a játék meg. A borkarbid szilárdsága 30GPa, a karbonszálé meg 3,8GPa. Más dolga nincs, mint kiszámolni, hogy mennyi szakadási nyúlás és úgy összerakni kötéseket - mekkora felületen kell egymással csatlakozni. Mivel ezeket nem lehet egymással direktben össezkötni, marad a fémhab. Ha belerakja titánba, akkor még feszültségkorróziót sem kap a karbonszáltól.
A karbonszál 3300 fokon olvad, a borkarbid meg 2400-on, a titán meg 1600-on.
Szia,
Mindig nagy erdeklodessel olvasom a hozzaszolasaidat, hatalmas a tudasod az acelokrol, de engedd meg, hogy tegyek 2 apro pontositast:
Nem a teljes kohot kell elbontani, csak az ajtajat. Az alabbi kepen kozepen latszik egy olyan koho, aminek az ajtaja a helyen van (meg csak az elomelegitesnel tartunk), mikozben bal oldalon egy "hasznalt" koho, az ajtaja mar kibontva, es a bucavas mar eltavolitva ebbol:
Es egy kicsit hosszu (majdnem 7 perc) vagatlan video, ahol kibontom a koho ajtajat, kivesszuk a bucat, megtortenik az elso fakalapacsos zomites (a vasbuca tulajdonkeppen egy vasszivacs, amibol kiolvadt a salakanyag, aminek a helyen sok kis apro ureg van, vaskalapaccsal megutve osszetorne), majd egy vaskalapacsos ovatos zomites, korhu kovacstuzhelyen ujramelegites, kozben a letorott darabok nezegetese.
@dudi kerdesehez is kapcsolodoan leegyszerusitve "honfoglalas kori"-nak szokas nevezni az idoszakot, de a valosagban mar joval korabban is ugyanezzel a technologiaval dolgoztak, es fokozatosan adta at a helyet az ujabb technologiaknak, vagyis elszortan meg akar a 19. szazadban is hasznaltak (persze ahogy irtad, a 15. szazad utan mar egyaltalan nem szamitott csucstechnologianak) .
Az oskohaszmuzeumbol (ami sajnos ossze fog dolni):
Akit ez reszletesebben is erdekel, azoknak ajanlom a Thiele Adam bucavasgyuro honlapjat, es gyertek, probaljatok ki.
Egy riport a taborrol.
Azért az elképesztő, hogy emnnyit számít a technológia. Ha 1300-ban elvitted volna a Magyar Királyságba azt a technológiát amivel 4 óra alatt 100-200kg acélt tudtak gyártani akkor fél év alatt a világ leggazdagabb országa lettünk volna...
vagy gondold el, amikor a hettiták megjelentek a vasfegyverekkel meg harci szekerekkel megjelentek, miközben a többieknél jó ha bronz volt meg maximum kétfős harci szekér...
Nem véletlen mondom, hogy a háború nincs mechanika meg anyagtudomány nélkül - ahogy modern világ sem. Ezt kellene odahaza felépíteni a kvázi nulláról.
Én úgy tudom, hogy a vas fegyver akkoriban nem volt jobb mint a bronz, de a bronznál olcsóbb volt és emiatt nagyobb mennyiségben tudták a katonáknak adni.
Somogyfajsz?Szia,
Mindig nagy erdeklodessel olvasom a hozzaszolasaidat, hatalmas a tudasod az acelokrol, de engedd meg, hogy tegyek 2 apro pontositast:
Nem a teljes kohot kell elbontani, csak az ajtajat. Az alabbi kepen kozepen latszik egy olyan koho, aminek az ajtaja a helyen van (meg csak az elomelegitesnel tartunk), mikozben bal oldalon egy "hasznalt" koho, az ajtaja mar kibontva, es a bucavas mar eltavolitva ebbol:
Es egy kicsit hosszu (majdnem 7 perc) vagatlan video, ahol kibontom a koho ajtajat, kivesszuk a bucat, megtortenik az elso fakalapacsos zomites (a vasbuca tulajdonkeppen egy vasszivacs, amibol kiolvadt a salakanyag, aminek a helyen sok kis apro ureg van, vaskalapaccsal megutve osszetorne), majd egy vaskalapacsos ovatos zomites, korhu kovacstuzhelyen ujramelegites, kozben a letorott darabok nezegetese.
@dudi kerdesehez is kapcsolodoan leegyszerusitve "honfoglalas kori"-nak szokas nevezni az idoszakot, de a valosagban mar joval korabban is ugyanezzel a technologiaval dolgoztak, es fokozatosan adta at a helyet az ujabb technologiaknak, vagyis elszortan meg akar a 19. szazadban is hasznaltak (persze ahogy irtad, a 15. szazad utan mar egyaltalan nem szamitott csucstechnologianak) .
Az oskohaszmuzeumbol (ami sajnos ossze fog dolni):
Akit ez reszletesebben is erdekel, azoknak ajanlom a Thiele Adam bucavasgyuro honlapjat, es gyertek, probaljatok ki.
Egy riport a taborrol.
Miután a Dunaferr nem támogatja, nincs pénz a fenntartására...
☹️
T
Törölt tag 1945
Guest
Vákuum alatti ívsugaras átolvasztás (VAR - vacuum-arc-remelting)
Időközben az acélok kohászati tulajdonságaiban elért előrelépés olyan új páncéltípusokat eredményezett, amelyeket viszonylag vastag lemezek formájában lehetett előállítani, és amelyek mikro-tisztaságuk és egyenletesebb tulajdonságaik miatt nagyobb keménységűre hőkezelhetők voltak, mint a hengerelt vagy az öntött páncélok anélkül, hogy a szívósságuk túlzottan csökkent volna. Erre példa az Egyesült Államokban kifejlesztett és az 1960-as évek közepén az MBT-70-nél alkalmazott nagyteljesítményű páncél (High Performance Armour). A High Performance Armour 9% nikkelt és 4% kobaltot tartalmaz, és vákuum alatti ívsugaras átolvasztással állították elő. A nagy keménységű páncél (HHS) többi típusához hasonlóan 500 BHN hőkezelést kapott, de kezdettől fogva 40mm vastagságú lemezek formájában gyártották.
Más martenzív típusú vákuum olvasztott acélok akár 18% nikkelt és 10% kobaltot is tartalmaznak, és 590 BHN értékig hőkezelték őket. Az ilyen páncélnak mindössze 9 mm vastagnak kell lennie ahhoz, hogy a 7,62 mm-es NATO AP lőszert a korábban említettekkel azonos feltételek mellett elhárítsák, ami e tekintetben összehasonlíthatóvá teszi őket a kettős keménységű páncélokkal.
Egyirányban megszilárdított acél páncél - egykristály
Úgy tűnik, hogy nem használták az egyirányúan megszilárdított acélpáncélt, amelyet az Egyesült Államokban fejlesztettek ki az 1960-as években. Ez a 4350 típusú, olcsóbb, magas széntartalmú acélokon alapult, és nagyon jó ballisztikus tulajdonságokkal rendelkezett, körülbelül 550 BHN-re hőkezelték. Ez az acél azonban nem volt alkalmas nagyméretű bugák gyártására, ezért elvetették azt az elképzelést, hogy páncéllemezeket készítsenek belőle.
Elektrosalakos átolvasztás (ESR - Electroslag remelted steels)
Az 1960-as évek óta jelentős figyelmet fordítanak az elektrosalakos átolvasztott vagy ESR-acélokra, amelyeket a legalkalmasabbnak tartanak a homogén, nagy keménységű, vastag páncéllemezek gyártására. Az ESR páncél alapját a széles körben használt 4340-es acéltípus képezi, amely 0,4% szenet és - ellentétben néhány korábbi, újraolvasztással előállított páncéllal - csak 1,7% nikkelt és 0,8% krómot tartalmaz. Ráadásul az elektrosalakos átolvasztással előállított acélok kohászati minősége még jobb is, mint a más átolvasztási eljárásokkal előállított acéloké, és olcsóbbak is.
A 4340 ESR acélból készült tipikus páncél szakítószilárdsága 2190 MN/m2 és keménysége 550 BHN. De még ilyen magas keménységre hőkezelve is jelentős alakíthatósággal és szívóssággal rendelkezik. Ennek következtében nemcsak a lövedékek átütésének áll ellen, hanem alkalmazása gyakorlatilag kiküszöböli a páncél hátuljáról a HESH-gránátok robbanása által okozott feszültséghullámok által leszakadó páncélrepeszek létrejöttét is. Használata nagymértékben csökkenti a páncélzat perforációja esetén (amikor a páncélzatot egy lövedék átüti) létrejövő, és kúp alakban szétrepülő repeszek által okozott károkat. Az ESR páncél használata kiküszöböli a részleges átütés esetén, a páncél hátuljáról leszakadó repeszek kialakulásának kockázatát is.
Translated with www.DeepL.com/Translator (free version)
folyt köv...
Időközben az acélok kohászati tulajdonságaiban elért előrelépés olyan új páncéltípusokat eredményezett, amelyeket viszonylag vastag lemezek formájában lehetett előállítani, és amelyek mikro-tisztaságuk és egyenletesebb tulajdonságaik miatt nagyobb keménységűre hőkezelhetők voltak, mint a hengerelt vagy az öntött páncélok anélkül, hogy a szívósságuk túlzottan csökkent volna. Erre példa az Egyesült Államokban kifejlesztett és az 1960-as évek közepén az MBT-70-nél alkalmazott nagyteljesítményű páncél (High Performance Armour). A High Performance Armour 9% nikkelt és 4% kobaltot tartalmaz, és vákuum alatti ívsugaras átolvasztással állították elő. A nagy keménységű páncél (HHS) többi típusához hasonlóan 500 BHN hőkezelést kapott, de kezdettől fogva 40mm vastagságú lemezek formájában gyártották.
Más martenzív típusú vákuum olvasztott acélok akár 18% nikkelt és 10% kobaltot is tartalmaznak, és 590 BHN értékig hőkezelték őket. Az ilyen páncélnak mindössze 9 mm vastagnak kell lennie ahhoz, hogy a 7,62 mm-es NATO AP lőszert a korábban említettekkel azonos feltételek mellett elhárítsák, ami e tekintetben összehasonlíthatóvá teszi őket a kettős keménységű páncélokkal.
Egyirányban megszilárdított acél páncél - egykristály
Úgy tűnik, hogy nem használták az egyirányúan megszilárdított acélpáncélt, amelyet az Egyesült Államokban fejlesztettek ki az 1960-as években. Ez a 4350 típusú, olcsóbb, magas széntartalmú acélokon alapult, és nagyon jó ballisztikus tulajdonságokkal rendelkezett, körülbelül 550 BHN-re hőkezelték. Ez az acél azonban nem volt alkalmas nagyméretű bugák gyártására, ezért elvetették azt az elképzelést, hogy páncéllemezeket készítsenek belőle.
Elektrosalakos átolvasztás (ESR - Electroslag remelted steels)
Az 1960-as évek óta jelentős figyelmet fordítanak az elektrosalakos átolvasztott vagy ESR-acélokra, amelyeket a legalkalmasabbnak tartanak a homogén, nagy keménységű, vastag páncéllemezek gyártására. Az ESR páncél alapját a széles körben használt 4340-es acéltípus képezi, amely 0,4% szenet és - ellentétben néhány korábbi, újraolvasztással előállított páncéllal - csak 1,7% nikkelt és 0,8% krómot tartalmaz. Ráadásul az elektrosalakos átolvasztással előállított acélok kohászati minősége még jobb is, mint a más átolvasztási eljárásokkal előállított acéloké, és olcsóbbak is.
A 4340 ESR acélból készült tipikus páncél szakítószilárdsága 2190 MN/m2 és keménysége 550 BHN. De még ilyen magas keménységre hőkezelve is jelentős alakíthatósággal és szívóssággal rendelkezik. Ennek következtében nemcsak a lövedékek átütésének áll ellen, hanem alkalmazása gyakorlatilag kiküszöböli a páncél hátuljáról a HESH-gránátok robbanása által okozott feszültséghullámok által leszakadó páncélrepeszek létrejöttét is. Használata nagymértékben csökkenti a páncélzat perforációja esetén (amikor a páncélzatot egy lövedék átüti) létrejövő, és kúp alakban szétrepülő repeszek által okozott károkat. Az ESR páncél használata kiküszöböli a részleges átütés esetén, a páncél hátuljáról leszakadó repeszek kialakulásának kockázatát is.
Translated with www.DeepL.com/Translator (free version)
folyt köv...
T
Törölt tag 1945
Guest
Mivel a 320-380BHN közötti keménységű hengerelt páncélból (RHA) 14.5mm kell a fenti NATO 7,62-es AP lövedék megfogásához, akkor egy mai 600-650BHN-es HHS páncél 5mm-vel 2.9-es a TE tényező!!!
Ezek szerint szinte harmad annyi anyagból meg lehet csinálni ugyanazt a védelmet.
Sziasztok,
Talan nagyon amator kerdes, de a ROC-500 (es a hasonlo AR 500) lemez milyen a fent ismertetett "profi" anyagokhoz kepest?
Gondolom az 500 BHN kemenyseg miatt az RHA-hoz kepest joval erosebb, de pl a HHS-hez kepest ez is hasonlo, es kepes 5 mm vastagsagban megfogni ez is a NATO 7,62 AP-t, vagy ennel azert joval gyengebb?
Talan nagyon amator kerdes, de a ROC-500 (es a hasonlo AR 500) lemez milyen a fent ismertetett "profi" anyagokhoz kepest?
Gondolom az 500 BHN kemenyseg miatt az RHA-hoz kepest joval erosebb, de pl a HHS-hez kepest ez is hasonlo, es kepes 5 mm vastagsagban megfogni ez is a NATO 7,62 AP-t, vagy ennel azert joval gyengebb?