sima hengerlés a lemezek esetében. Ebből fejlődött ki később a sajtolás, meg a hydroforming - manapság minden alumínium bringaváz alapanyaga így készült. Vagy 6061-es vagy 7005-ös.
tényleg ritka, mert elég komoly energiamennyiséget kell belerakni a gyártásába - vagy a légkörből nyered ki, vagy a földgáz maradékából. Az amerikaiak "természetes forrása" ez. A modern ipar vagy egy MRI elképzelhetetlen nélküle. Minden egyes lufit egy pazarlásnak tartok.
Ez kb. olyan, mintha a világ cirkónium és tantál készletét elhasználnánk ékszernek..
Pont ez mutatja szerintem azt, hogy mennyire ritka vagy sem. Ami ritka abból nem lesz "lufi".
1000-8000-ig minden aluötvözetre, már ha hihetünk a gyártónak.
Meg van vmi kavaró-dörzshegesztés (friction stir welding) vastag Al-re.
De páncélnál a robbantásos hegesztés is szóba jön (pl.: titán-acél).
Szóval túlzás azt gondolni, h hű de nagy macera (ma) az aluhegesztés.
Mindjuk azt nem tudom, hogy miért akarna bárki is titán acélhoz hegeszteni a páncélzatban.
Továbbra sem értelek, hogy miért kéne összehegeszteni? A rétegelt vagy NERA páncélok rétegei még véletlen sincsenek hegesztve egymáshoz pláne nem a vázhoz amiben vannak.
Páncélnál nem tudom miért csinálták/csinálják. Iparban acél-alu, titán-acél, stb. korrózió ellen, vegyiparban, mérőlaborban, stb. helyeken láttam.
a poszt a 60-as évekről szólt. Majd ha eljutunk a jelenkorhoz - gondolom az lesz a második fejezetben, akkor gondoltam erről írni is és még sok minden másról.
T
Törölt tag
Guest
T
Törölt tag
Guest
4.1. ábra. Az öntött (a) és a hegesztett (b) tornyok differenciált páncélvédelmének ábrája
De a hegesztett torony oldala miért homogén acél amikor az öntöttnek részben nem az?
T
Törölt tag
Guest
Ez csak egy rajz az elvi felépítésről, viszont az öntött torony (amit ténylegesen is ismerhetnek) rajza számomra legalábbis érdekes.
T
Törölt tag
Guest
Mert a T-64, T-80B, T-72A, T-72B tornyát ismerjük, és azok nem így néznek ki.
Ha már öntött és hegesztett torony közti különbség, Van egy elméletem, hogy mi miért van, ezt szeretném bemutatni.
A T-72 toronyát szemből csak egy nagyon vékony sávban védi rétegelt páncél, a többi helyen kvázi védtelen*, hisz csak homogén öntött acél van (igen a tetőpáncélról nem pattan le sem az APFSDS sem a HEAT). Ugyanez megvan a T-80/A/B/BV-nél is, bár ott azért a tetőpáncél laposabb szögű).
* Természetesen csak a lőhető felületről beszélek, mert a torony szélénél már van olyan rész ami mögött "nincs harckocsi" a torony formájából adódóan, így ha ott át is üt nem történik semmi csak lesz egy lyuk.
Itt van a kép:
Mi az elméletem? Ezt nem azért így csinálták, mert nem értettek hozzá, hanem ha megemelték volna a homlokpáncél magasságát a a tetőpáncél legmagasabb pontjának magasságáig akkor jelentősen nőtt volna a jármű tömege, hisz szinte meg kellett volna duplázni a homlokfelületét a harckocsi tornyának (ezzel együtt azért nőtt volna a védettség is, hisz sokkal kisebb lett volna az a felület amit csak homogén acél véd), de ehhez a tömegnövekedéshez már nem volt elég erős motorjuk.
A T-72 toronyát szemből csak egy nagyon vékony sávban védi rétegelt páncél, a többi helyen kvázi védtelen*, hisz csak homogén öntött acél van (igen a tetőpáncélról nem pattan le sem az APFSDS sem a HEAT). Ugyanez megvan a T-80/A/B/BV-nél is, bár ott azért a tetőpáncél laposabb szögű).
* Természetesen csak a lőhető felületről beszélek, mert a torony szélénél már van olyan rész ami mögött "nincs harckocsi" a torony formájából adódóan, így ha ott át is üt nem történik semmi csak lesz egy lyuk.
Itt van a kép:
Mi az elméletem? Ezt nem azért így csinálták, mert nem értettek hozzá, hanem ha megemelték volna a homlokpáncél magasságát a a tetőpáncél legmagasabb pontjának magasságáig akkor jelentősen nőtt volna a jármű tömege, hisz szinte meg kellett volna duplázni a homlokfelületét a harckocsi tornyának (ezzel együtt azért nőtt volna a védettség is, hisz sokkal kisebb lett volna az a felület amit csak homogén acél véd), de ehhez a tömegnövekedéshez már nem volt elég erős motorjuk.