Harckocsik a második világháborúban
- Téma indítója Panzerfaust
- Indítva
-
Ha nem vagy kibékülve az alapértelmezettnek beállított sötét sablonnal, akkor a korábbi ígéretnek megfelelően bármikor átválthatsz a korábbi világos színekkel dolgozó kinézetre.
Ehhez görgess a lap aljára és a baloldalon keresd a HTKA Dark feliratú gombot. Kattints rá, majd a megnyíló ablakban válaszd a HTKA Light lehetőséget. Választásod a böngésződ elmenti cookie-ba, így amikor legközelebb érkezel ezt a műveletsort nem kell megismételned. -
Az elmúlt időszak tapasztalatai alapján házirendet kapott a topic.
Ezen témában - a fórumon rendhagyó módon - az oldal üzemeltetője saját álláspontja, meggyőződése alapján nem enged bizonyos véleményeket, mivel meglátása szerint az káros a járványhelyzet enyhítését célzó törekvésekre.
Kérünk, hogy a vírus veszélyességét kétségbe vonó, oltásellenes véleményed más platformon fejtsd ki. Nálunk ennek nincs helye. Az ilyen hozzászólásokért 1 alkalommal figyelmeztetés jár, majd folytatása esetén a témáról letiltás. Arra is kérünk, hogy a fórum más témáiba ne vigyétek át, mert azért viszont már a fórum egészéről letiltás járhat hosszabb-rövidebb időre.
-
Az elmúlt időszak tapasztalatai alapján frissített házirendet kapott a topic.
--- VÁLTOZÁS A MODERÁLÁSBAN ---
A források, hírek preferáltak. Azoknak, akik veszik a fáradságot és összegyűjtik ezeket a főként harcokkal, a háború jelenlegi állásával és haditechnika szempontjából érdekes híreket, (mindegy milyen oldali) forrásokkal alátámasztják és bonuszként legalább a címet egy google fordítóba berakják, azoknak ismételten köszönjük az áldozatos munkáját és további kitartást kívánunk nekik!
Ami nem a topik témájába vág vagy akár csak erősebb hangnemben is kerül megfogalmazásra, az valamilyen formában szankcionálva lesz
Minden olyan hozzászólásért ami nem hír, vagy szorosan a konfliktushoz kapcsolódó vélemény / elemzés azért instant 3 nap topic letiltás jár. Aki pedig ezzel trükközne és folytatná másik topicban annak 2 hónap fórum ban a jussa.
Hetedik rész - T-34-85, ISZ-2 meg egy rakás rohamlöveg
Az azért elég jól kivehető a videókból, hogy a szovjet páncélok nem csak azért voltak rosszak, mert ennél jobbat nem volt képes az ipar (sőt még azt sem tudta reprodukálni, amit a kutatók kifejledztettek) előállítani, hanem azért is, mert már a páncélfejlesztés során eleve rossz irányba indultak el. Ez azért szöges ellentétben áll azzal ami miatt a német páncélok is egyre rosszabbak lettek a háború előrehaladtával, nevezetesen, hogy ők kikutatták a megfelelő páncélt, az ipar képes is volt megfelelő minőségben reprodukálni, épp csak nyersanyag nem volt ahhoz, hogy le tudják gyártan. Összefoglalva az oroszok, ha akartak volna sem tudtak volna jobb páncélt csinálni ellenben a németekkel, ahol minden rendelkezésre állta a kiváló páncélokhoz a nyersanyagokat kivéve.
A lőszereknél ugyanez a helyzet csak pepitában.
A lőszereknél ugyanez a helyzet csak pepitában.
Igazából arról sem vagyok meggyőződve, hogy akartak-e egyáltalán minőségibb páncélt az oroszok, hisz a zárványt nem tudatlanságból hengerelték a lemezbe, hanem azért, hogy olcsóbb legyen és gyorsabban gyártható. Mondjuk a hőkezelési utasítások szabadonértelmezései egészen másfajta problémákat vetnek fel, amik nem a minőségfelé mozdítják el a mérleg nyelvét.
Nem kell jobban belemélyednem, eddig is tudtam, hogy ipari selejt volt az összes, mert csak az számított, hogy mennyi van, azt mindenki leszarta, hogy milyen, hisz a SZU-ban a legnagyobb érték az ember.Sőt, ha még nagyobb ismereted lenne a témában és még tovább gondolkodnál, arra is rájönnél, hogy az orosz vasérc rengeteg szennyező anyagot tartalmaz, és ezt az adott kor technikai színvonalán nem lehetett belőle kiszedni. Igen, a németkéid sem voltak erre képesek, ezért is kellet nekik az első osztályú svéd alapanyag
Az 1970-s évek elején, az ESR eljárással szűnt meg ez a probléma. Addig csak kenegették a szart, jobb híján.
Mielőtt nagyon beleéled magad a legújabb wunderwaffe megoldásba:
A tankok teteje 3-5 cm vastag jó mínőségű acéllemez. A búvónyílás sok esetben kerámia magvas (korund) vagy titán.
A termit egyedül a motortérre veszélyes.
Az pedig, hogy külföldről kellett venni a nyersanyagot semmilyen módon nem minősíti egy ipar fejlettségét. Az, hogy mid van az adottság nem fejlettség.
Magyarán ismét sikerült úgy hozzászólni, hogy a legelemibb szinten sem sikerült megérteni a kommentemet, de legalább kijelented, hogy nem is akarod, hiszen van egy prekoncepciód és minden mást leszarsz. Sajnállak...
Nemtom' miért volt jó elöl meghajtani a lánctalpat a hátul lévő motorral???
Kell plusz 5-6 méter erőátvitel, kell +1 tonna súly a megoldáshoz, +sérülékenység/+bonyolultság/+hibalehetőség!
Tom', hogy "németéknél" is így csinálták ekkoriban, és itt/HTKA-n is gyakran érv, hogy "ha jó lenne másképp, miért csinálja (majdnem)mindenki így?", de a műszaki életben ez egy nevetséges érv!
Nekem az egyik legvalószínűbbnek tűnő érv, hogy ehhez volt meg a gyártástechnológia, és ilyet tudtak LEGO-zni a polcról levehető --és gyorsan gyártásba vihető-- elemekből.
.
A VH-ban a németek azért csinálták így, mert csak így fért el. Amit befért hátra a váltó is azonnal hátra is került.
Tank Busting – Blowing Up the Myth of the Mighty M4 Sherman - MilitaryHistoryNow.com
“The Battle of the Bulge exposed deficiencies in the M4 so glaringly obvious, what became known as the Sherman Tank Scandal would be splashed across front pages all over the Allied world.” By Christian M....
militaryhistorynow.com
Erről van szó:
LEGO-zzunk!
- a váltót keresztbe fordítom
- és közvetlenül mellé rakom a motort és ez lesz a harckocsi hátulja
- =>a teknő alacsonyabb lehet, mert nem vesz el belőle és nem osztja meg a hasznos teret az erőátvitel,+kardán
- a megnyert --egységes és jobban használható-- beltér miatt kicsivel alacsonyabb és jelentősen rövidebb lehet a teknő
- a "megtakarítás" kisebb részéből tovább lehet a front-védelmet növelni
- a 15-25% konstrukciós súlymegtakarítás miatt a motor sokkal kevésbé leterhelt, sokkal megbízhatóbb
- a futómű szintén
- jelentősen kisebb a fogyasztás: a Tigris/Király-Tigris veszteségek 60-75%-s műszaki-hiba/üzemanyag-kifogyás miatti önmegsemmisítés volt!!!
Bónusz kérdés:
Ha 0-ról tervezek egy harckocsit, akkor ez a (kiemelt szövegben lévő) kérdés hogy merülhet fel?
Ez a konstrukciós hiba, szemlélet, döntően hozzájárul a rengeteg gondot okozó méret és súlyproblémához, ami a német veszteségek döntő hányadát okozta!
Rengetek "Mi lett volna ha..." kérdést és lehetséges választ vet föl!
U.I. 2.0: Némi konteó: Nekem inkább gyártói(érdek) lobby és nyereség a gyanús a háttérben!
.
LEGO-zzunk!
a váltót keresztbe fordítom
és közvetlenül mellé rakom a motort és ez lesz a harckocsi hátulja
=>a teknő alacsonyabb lehet, mert nem vesz el belőle és nem osztja meg a hasznos teret az erőátvitel,+kardán
a megnyert --egységes és jobban használható-- beltér miatt kicsivel alacsonyabb és jelentősen rövidebb lehet a teknő
a "megtakarítás" kisebb részéből tovább lehet a front-védelmet növelni
a 15-25% konstrukciós súlymegtakarítás miatt a motor sokkal kevésbé leterhelt, sokkal megbízhatóbb
a futómű szintén
jelentősen kisebb a fogyasztás a Tigris/Király-Tigris veszteségek 60-75%-s műszaki-hiba/üzemanyag-kifogyás miatti önmegsemmisítés volt!!!
Bónusz kérdés:
Ha 0-ról tervezek egy harckocsit, akkor ez a (kiemelt szövegben lévő) kérdés hogy merülhet fel?
Ez a konstrukciós hiba, szemlélet, döntően hozzájárul a rengeteg gondot okozó méret és súlyproblémához, ami a német veszteségek döntő hányadát okozta!
Rengetek "Mi lett volna ha..." kérdést és lehetséges választ vet föl!
.
Az akkori motorok mellett nem fért el a váltó. Egy r/TankPorn threadben így foglalták össze a kérdést:
A legnagyobb ok a technológia volt. A készülékek túl nagyok voltak, és ha össze voltak rakva, túl sok helyet foglaltak el. Ez arra kényszerítette a tervezőket, hogy a tornyot jobban előre helyezzék, így a harckocsi hosszabb lett, és az első kerekeket túlterhelte. Emellett a motor oldalra helyezése a legtöbb esetben lehetetlen volt, mivel a motorok túl hosszúak voltak, a tank pedig túl széles lett volna, és nem fért volna el a vasúti kocsikban.
A sebességváltó előre helyezése lehetővé tette, hogy középen jó hely legyen a toronyberendezések elhelyezéséhez és a jó egyensúly eléréséhez, miközben hosszúságot takarítottak meg - az első sebességváltós tankok rövidebbek. Jobb manőverezhetőséget biztosít.
Mivel a harckocsi kiegyensúlyozottabb és nem olyan orrnehéz, van némi hely a személyzet racionálisabb elhelyezésére és nagyobb mozgási szabadságot biztosít számukra.
A harckocsi vezérlő rudak rövidebbek és könnyebben kezelhetők, mivel minden a vezető közelében van.
Mindennek ára van.
A hajtótengely megnöveli a harckocsi magasságát, mivel helyet igényel a padló és a torony legalsó része között. A magasság növelése sokkal nagyobb súlyköltséggel jár, mint a hossz növelése, mivel a hajótest legnehezebb részét - az elülső páncéllemezt - érinti.
Másodszor, ez jelentősen csökkenti a védelmet. A homlokpáncélzatot nem lehet megfelelően megdönteni, mivel az áttétel megakadályozza az élesebb homloklemez-szögek elérését. A különböző hozzáférési nyílások, szerviznyílások stb. szükségessége még inkább csökkenti a szilárdságot. A németek a másik utat választották, a váltó kiszereléséhez a tetőn keresztül kell kihúzni. Ez azonban ismét korlátozza a sebességváltó fizikai méretét. Ennek megtervezése nehezebb és jobb minőségű anyagokat igényel.
Kevesebb üzemanyag-hatékonyság. 5 vagy 10%-kal, ha jól emlékszem, de utána kell néznem.
Tehát azokban az időkben, ha a kiváló (nem csak a jó) személyzeti kényelem volt a legfontosabb, akkor az elülső felfüggesztés volt az egyetlen járható út az akkori technológia mellett.
Egy másik hozzászóló:
Nem csak Németországban, a legtöbb nemzetnél, amely saját tankokat készített, szinte minden tank esetében volt elöl lánckerék.
Ilyen volt például Olaszország, Japán, Magyarország és az USA.
Azt mondanám, hogy abban az időben az egyetlen nemzet, amely a tankok többségét hátsó lánckerékkel gyártotta, Nagy-Britannia és a Szovjetunió volt.
Az előnyökről és hátrányokról beszélünk, az előnyök, amikre gondolni tudok, a megnövekedett frontális védelem, és a lánctalpak tisztábbak a lánckerék elérésekor, mert több idő áll rendelkezésükre, hogy lerázzák a sarat és a homokot, amit előrehaladás közben gyűjtöttek össze.
A legnagyobb hátránya egyrészt az, hogy megnő az esélye annak, hogy a sebességváltó tönkremegy, így a helyreállítás és a javítás sokkal problémásabb lenne, és az a tény, hogy jelentősen csökkenti a belső teret, mert a lánckeréknek valahogyan csatlakoznia kell a motorhoz.
Egy harmadik:
Nos, ez az előny meglehetősen elhanyagolható, mivel a váltótengely nem éppen a legdrágább berendezés. Ezt elveszítjük, de rengeteg összekötőelemet adunk hozzá, hogy az összes váltóvezérlést a jármű hátuljára továbbíthassuk.
Ha mindent hátra raksz, akkor előre kell rakni a tornyot (a súlypont miatt), úgy meg nem fér el a vezető és rádiókezelő búvója, csak a homlokpáncélon ahogy a T-34-nél. Az pedigaz álmoskönyvek szwrint nem szerencsés, ha kivágod a páncélt ott, ahol a legtöbb találat éri.LEGO-zzunk!
- a váltót keresztbe fordítom
- és közvetlenül mellé rakom a motort és ez lesz a harckocsi hátulja
- =>a teknő alacsonyabb lehet, mert nem vesz el belőle és nem osztja meg a hasznos teret az erőátvitel,+kardán
- a megnyert --egységes és jobban használható-- beltér miatt kicsivel alacsonyabb és jelentősen rövidebb lehet a teknő
- a "megtakarítás" kisebb részéből tovább lehet a front-védelmet növelni
- a 15-25% konstrukciós súlymegtakarítás miatt a motor sokkal kevésbé leterhelt, sokkal megbízhatóbb
- a futómű szintén
- jelentősen kisebb a fogyasztás: a Tigris/Király-Tigris veszteségek 60-75%-s műszaki-hiba/üzemanyag-kifogyás miatti önmegsemmisítés volt!!!
Bónusz kérdés:
Ha 0-ról tervezek egy harckocsit, akkor ez a (kiemelt szövegben lévő) kérdés hogy merülhet fel?
Ez a konstrukciós hiba, szemlélet, döntően hozzájárul a rengeteg gondot okozó méret és súlyproblémához, ami a német veszteségek döntő hányadát okozta!
Rengetek "Mi lett volna ha..." kérdést és lehetséges választ vet föl!
.