Ez a második cikk már eléggé beszédes.
Ha jól értem az az innováció, hogy vastag külső héjat kap az ERA kocka, így a kis erejű előtöltetek hatékonyságát csökkenti.
E mellet két rétegben van benne a robbanó anyag, egy (feltételezem) acél lappal elválasztva. Így a nagyobb erejű előtöltetek is csak az első robbanóanyag lemezt érik el. E miatt a fő töltet 1 robbanóanyag lemezzel (hátsó) mindenképpen találkozni fog.
Lényegében 1 dobozba rakták be az ukrán duplet rendszert, ami ugye attól duplet, hogy két ERA-t raknak egymásra.
Szerintem ismét jó műszaki megoldást raktak össze a lengyelek és szépen tartják a lépést az orosz reaktív technikákkal.
(Erawa1=K1; Erawa2=K5; Tobzoska=Relikt)
Ha a magyar honvédelmi minisztériumnak egy minimális esze lenne, beszállnának a lengyel projektbe. Százszor jobban megérné, mint a párducra elszarni az euró milliókat. Ilyen reaktív páncél rakható a régi T-72-eseinkre, a Leo2A4-re de még a Leo2A7-re is.
Másik plusz infó a cikkből:
" Mivel a Pangolin – akárcsak korábban a Moskit – a WITU alulról szerveződő kezdeményezése, amelyet saját forrásaiból valósítottak meg, a fejlesztők remélik, hogy ezt a megoldást a K2PL MBT-k páncélozására is felhasználják. Ily módon a tobzoska helyettesítené a szovjet Contact-5-ön alapuló koreai robbanópajzsokat, amelyek a lőszerrekesz és a harckocsi mennyezete, valamint a K2 alaptartály esetében az oldalainak védelméért felelősek."
A koreai harckocsi építés sokat tanult a T-80U-ból. A K5-től is annak idején el voltak ájulva.
Ez így nem igaz. Az Ansys default anyagai (pl van RHA is, ami ugye a hengerelt páncélminőségű acélt jelöli) nagyrészt használhatatlanok hasonló szimulációk elvégzésére.
A szimulációkat végzők illetve azokban segédkezők heteket, hónapokat is tölthetnek egy-egy szimulációhoz szükséges anyagok kikísérletezésével, validálásával, ezzel létrehozva, rekreálva olyan anyagmodelleket, amik úgy viselkednek, mint egy bizonyos páncél, vagy éppen lövedékalapanyag.
Minden így létrehozott modell így más ellenállással bír, máshogy erodál, máshogy törik, stb. Az, hogy mennyire hasonlít a valósághoz az elkészülő szimuláció, az csak a rendelkezésre álló adatok és a készítő ügyességének függvénye.
Szigorúan vett példákkal élve:
különbséget lehet tenni egy 100 és egy 80 mm-es 42-SM ötvözet (T-55 első- és oldalpáncélja például) között, hiszen a vastagabb puhább (kb 270 BHN), mint a vékonyabb (fejből 320 BHN, de erre nem mernék megesküdni).
Ugyanígy különbséget lehet tenni egy MZ-8 hengerelt és öntött ötvözet között is (T-34 hegesztett test és öntött torony), hiszen míg a hengerelt lemez viszonylag homogén, addig ugyanez az ötvözet öntve (nem annak volt kifejlesztve) buborékos, zárványos és sokkal jobban törik.
Ez mind szép és jó, van vizsgálati tervem próbatestekre JC egyenlethez - lesz róla szó később. Viszont a második világháborús acélokhoz nincs, így marad az LS-DYNA explicit könyvtár elemeiből a jósolás. A lövedék monolit anyagnak van modellezve, nincs keménység-gradiens. Aztán hiányzik az addiabatikus nyírás is.
A 42SM egy későbbi acél, M az extra molibdént jelenti, erre később jönnek rá.
Lemez vs. öntvény: Minden lemez úgy kezdödik, hogy öntvény, ekkoriban még nem volt folyamatos öntés, hanem öntecsekben dolgoztak. Ha nincs levágva az öntecs kb. 10%-a akkor behengerlik a zárványt. Az IS videóban mutatok régi képeket, hogyan működött ez a valóságban.
Vágtunk szét második világháborús lövegből készült, nagynyomású berendezést 1943-ból. Egyetelen egy ötvénytípus volt rendben, ez pedig a centrifugás öntvények. Aztán vágtunk szét NDK-s cuccot 1948-ból, ott figyelt benne akkora MnS zárvány, hogy ihaj.
Emiatt nem hiszek egy második világháborús páncélszimulációban.
Mert te mint mérnök a valóságot keresed a szimulációkban, de ezek nem erre készülnek.
Mondok egy példát.
Ez az ábrán egy egyszerű battle drill, amit ebben a formában soha büdös életben katona meg nem csinált és valószínűleg nem is fog, ennek elenére minden lövesz katonának beeverik a fejébe.
A te olvasatod szerint ez ugyanúgy semmirevaló mint a kérdéses szimulációk, hisz a valóság egy elképesztően leegyszerűsített modellje. Ellenben a világon mindenhol ez és a hasonló drillek jelenik a katonák harcászati kiképzésének alapját, mert ez működik. Nem taníthatsz meg a katonának minden elképzelhető harcászati szituációt és az arra történő reagálást. Ellenben megtaníthatsz neki elveket amiket majd alkalmazni tud az adott szituáciban. Ezek a szimulációk pont ilyen elvek. Nem lehet mind a majd 60.000 T-34-est leszimulálni, amit legyártottak a vh. alatt (a többmillió páncéltörő lőszerről nem is beszélve), de le lehet sziulálni egy ideális állapotot amit nem szentírásként kezelve (!!!) lehet alkalmazni a valóságra.
Neked inkább hallgatnod kellet volna szerintem. Mert azt a szarrágást amit az én munkáimmal kapcsolatban leműveltetek, ezek szerint pusztán sértettségből csináltátok. Hiszen a fenti idézett volt az alapkiindulásom, amit a különböző helyeken fellelhető források krtikájaként alkalmaztam. Ehhez képest mm-eken buziskodtatok velem éveken át... Hogy szakadna rád az őrbódéd
A te munkád nettó tárgyi tévedéseken alapul. Nem a valóság leegyszerűsítése mint ezek a videók.Neked inkább hallgatnod kellet volna szerintem. Mert azt a szarrágást amit az én munkáimmal kapcsolatban leműveltetek, ezek szerint pusztán sértettségből csináltátok. Hiszen a fenti idézett volt az alapkiindulásom, amit a különböző helyeken fellelhető források krtikájaként alkalmaztam. Ehhez képest mm-eken buziskodtatok velem éveken át... Hogy szakadna rád az őrbódéd
Szerinted. Igaz bizonyítani sosem sikerült, csak az ellenkezőjét.
Persze tudom, az összes nektek nem tetsző dolgot, orosz WOT-osok hamisították otthon a pincéjükben
Electric armour - Wikipedia
en.wikipedia.org
Az elpárologtatásra 0 esély van. Főleg, hogy áthatolás közben nagy nyomás alatt lévő tárgyakról beszélünk.
Meg gondoljunk bele milyen energia kell egy 30X600 mm-s wolframrúd elpárologtatásához, mindössze 0,001 másodperc alatt
A másik módszer élhetőbb, a lemezek szétlökése elektromágnesesen, csak itt megint sebesség kell meg energia.
Itt meg ismét ott tartunk, hogy a jelenlegi technológiák ezen a téren egyszerűbbek, olcsóbbak és üzembiztosabbak. És nem igényelnek extrém méretű energia előáálító+tároló egységet.
Olyan ez mint a lézer meg az elektromágneses ágyú. Majd ha zsebben hordható fúziós erőmű lesz, akkor talán.Az elpárologtatásra 0 esély van. Főleg, hogy áthatolás közben nagy nyomás alatt lévő tárgyakról beszélünk.
Meg gondoljunk bele milyen energia kell egy 30X600 mm-s wolframrúd elpárologtatásához, mindössze 0,001 másodperc alatt
A másik módszer élhetőbb, a lemezek szétlökése elektromágnesesen, csak itt megint sebesség kell meg energia.
Itt meg ismét ott tartunk, hogy a jelenlegi technológiák ezen a téren egyszerűbbek, olcsóbbak és üzembiztosabbak. És nem igényelnek extrém méretű energia előáálító+tároló egységet.
Mikor is? Tudomásom szerint 1947 és azelőtt még 42-S volt, majd valamikor utána kezdték tovább fejleszteni. Olyan 1950-54 között sikerült is nekik valamelyest véglegesíteni, és azután azt gyártani. Valamikor 47 és 53 között nevezhették át SM-re.
Cáfolj meg, ha nem így van, de ha igen, akkor nem mondtam azzal hülyeséget, hogy a T-55 védelmére ezt használták, hiszen a T-54-ek alatt változott az anyagminőség és megnevezés.
Érdekes: ukránok elkezdtek Termit-bombákat dobni tankokra, amely 2500 fokon égve mindent felgyújt illetve megolvaszt...
Asszem @ozymandias írt ilyesmiről egyszer...
500 grammos az egész szerkezet és csak 12 dolcsiba kerül kb.
mil.in.ua
Asszem @ozymandias írt ilyesmiről egyszer...
500 grammos az egész szerkezet és csak 12 dolcsiba kerül kb.
Ukrainian drones use thermite munitions - Militarnyi
Ukrainian drones have begun using gravity thermite munitions to destroy equipment and fortifications
mil.in.ua
Sőt, ha még nagyobb ismereted lenne a témában és még tovább gondolkodnál, arra is rájönnél, hogy az orosz vasérc rengeteg szennyező anyagot tartalmaz, és ezt az adott kor technikai színvonalán nem lehetett belőle kiszedni. Igen, a németkéid sem voltak erre képesek, ezért is kellet nekik az első osztályú svéd alapanyag
Az 1970-s évek elején, az ESR eljárással szűnt meg ez a probléma. Addig csak kenegették a szart, jobb híján.
Érdekes: ukránok elkezdtek Termit-bombákat dobni tankokra, amely 2500 fokon égve mindent felgyújt illetve megolvaszt...
Asszem @ozymandias írt ilyesmiről egyszer...
500 grammos az egész szerkezet és csak 12 dolcsiba kerül kb.
Ukrainian drones use thermite munitions - Militarnyi
Ukrainian drones have begun using gravity thermite munitions to destroy equipment and fortifications
Mielőtt nagyon beleéled magad a legújabb wunderwaffe megoldásba:
A tankok teteje 3-5 cm vastag jó mínőségű acéllemez. A búvónyílás sok esetben kerámia magvas (korund) vagy titán.
A termit egyedül a motortérre veszélyes.
Termit jól működik, ha koncentrált a hőforrás, itt nagyjából felfelé ment minden.Sőt, ha még nagyobb ismereted lenne a témában és még tovább gondolkodnál, arra is rájönnél, hogy az orosz vasérc rengeteg szennyező anyagot tartalmaz, és ezt az adott kor technikai színvonalán nem lehetett belőle kiszedni. Igen, a németkéid sem voltak erre képesek, ezért is kellet nekik az első osztályú svéd alapanyag
Az 1970-s évek elején, az ESR eljárással szűnt meg ez a probléma. Addig csak kenegették a szart, jobb híján.
Mielőtt nagyon beleéled magad a legújabb wunderwaffe megoldásba:
A tankok teteje 3-5 cm vastag jó mínőségű acéllemez. A búvónyílás sok esetben kerámia magvas (korund) vagy titán.
A termit egyedül a motortérre veszélyes.
Ha koncentrált, akkor kb 120mm acél pár másodperc alatt sima ügy, így hegesztenek sínpárokat össze, de ehhez speciális formákat raknak sínpár közé, majd jön a cuccos.
Mondjuk ha harckocsikat kéne eltakartani, nem fárasztanám magam komoly páncéltöréssel.
Ez a lényeg. Nem olyan könnyű koncentrálni.
Ehhez képest egy EFP faék egyszerű ugyan erre a célra.