Az elmúlt időszak tapasztalatai alapján házirendet kapott a topic.
Ezen témában - a fórumon rendhagyó módon - az oldal üzemeltetője saját álláspontja, meggyőződése alapján nem enged bizonyos véleményeket, mivel meglátása szerint az káros a járványhelyzet enyhítését célzó törekvésekre.
Kérünk, hogy a vírus veszélyességét kétségbe vonó, oltásellenes véleményed más platformon fejtsd ki. Nálunk ennek nincs helye. Az ilyen hozzászólásokért 1 alkalommal figyelmeztetés jár, majd folytatása esetén a témáról letiltás. Arra is kérünk, hogy a fórum más témáiba ne vigyétek át, mert azért viszont már a fórum egészéről letiltás járhat hosszabb-rövidebb időre.
Az elmúlt időszak tapasztalatai alapján frissített házirendet kapott a topic.
--- VÁLTOZÁS A MODERÁLÁSBAN ---
A források, hírek preferáltak. Azoknak, akik veszik a fáradságot és összegyűjtik ezeket a főként harcokkal, a háború jelenlegi állásával és haditechnika szempontjából érdekes híreket, (mindegy milyen oldali) forrásokkal alátámasztják és bonuszként legalább a címet egy google fordítóba berakják, azoknak ismételten köszönjük az áldozatos munkáját és további kitartást kívánunk nekik!
Ami nem a topik témájába vág vagy akár csak erősebb hangnemben is kerül megfogalmazásra, az valamilyen formában szankcionálva lesz
Minden olyan hozzászólásért ami nem hír, vagy szorosan a konfliktushoz kapcsolódó vélemény / elemzés azért instant 3 nap topic letiltás jár. Aki pedig ezzel trükközne és folytatná másik topicban annak 2 hónap fórum ban a jussa.
Az összes ilyen szimuláció vékonylemezes anyagtulajdonságokkal dolgozik, homogén anyagok esetén egészen jó hatásfokkal.
Ez mind szép és jó, van vizsgálati tervem próbatestekre JC egyenlethez - lesz róla szó később. Viszont a második világháborús acélokhoz nincs, így marad az LS-DYNA explicit könyvtár elemeiből a jósolás. A lövedék monolit anyagnak van modellezve, nincs keménység-gradiens. Aztán hiányzik az addiabatikus nyírás is.Ez így nem igaz. Az Ansys default anyagai (pl van RHA is, ami ugye a hengerelt páncélminőségű acélt jelöli) nagyrészt használhatatlanok hasonló szimulációk elvégzésére.
A szimulációkat végzők illetve azokban segédkezők heteket, hónapokat is tölthetnek egy-egy szimulációhoz szükséges anyagok kikísérletezésével, validálásával, ezzel létrehozva, rekreálva olyan anyagmodelleket, amik úgy viselkednek, mint egy bizonyos páncél, vagy éppen lövedékalapanyag.
Minden így létrehozott modell így más ellenállással bír, máshogy erodál, máshogy törik, stb. Az, hogy mennyire hasonlít a valósághoz az elkészülő szimuláció, az csak a rendelkezésre álló adatok és a készítő ügyességének függvénye.
Szigorúan vett példákkal élve:
különbséget lehet tenni egy 100 és egy 80 mm-es 42-SM ötvözet (T-55 első- és oldalpáncélja például) között, hiszen a vastagabb puhább (kb 270 BHN), mint a vékonyabb (fejből 320 BHN, de erre nem mernék megesküdni).
Ugyanígy különbséget lehet tenni egy MZ-8 hengerelt és öntött ötvözet között is (T-34 hegesztett test és öntött torony), hiszen míg a hengerelt lemez viszonylag homogén, addig ugyanez az ötvözet öntve (nem annak volt kifejlesztve) buborékos, zárványos és sokkal jobban törik.
Mert te mint mérnök a valóságot keresed a szimulációkban, de ezek nem erre készülnek.Ez mind szép és jó, van vizsgálati tervem próbatestekre JC egyenlethez - lesz róla szó később. Viszont a második világháborús acélokhoz nincs, így marad az LS-DYNA explicit könyvtár elemeiből a jósolás. A lövedék monolit anyagnak van modellezve, nincs keménység-gradiens. Aztán hiányzik az addiabatikus nyírás is.
A 42SM egy későbbi acél, M az extra molibdént jelenti, erre később jönnek rá.
Lemez vs. öntvény: Minden lemez úgy kezdödik, hogy öntvény, ekkoriban még nem volt folyamatos öntés, hanem öntecsekben dolgoztak. Ha nincs levágva az öntecs kb. 10%-a akkor behengerlik a zárványt. Az IS videóban mutatok régi képeket, hogyan működött ez a valóságban.
Vágtunk szét második világháborús lövegből készült, nagynyomású berendezést 1943-ból. Egyetelen egy ötvénytípus volt rendben, ez pedig a centrifugás öntvények. Aztán vágtunk szét NDK-s cuccot 1948-ból, ott figyelt benne akkora MnS zárvány, hogy ihaj.
Emiatt nem hiszek egy második világháborús páncélszimulációban.
de le lehet sziulálni egy ideális állapotot amit nem szentírásként kezelve (!!!) lehet alkalmazni a valóságra.
A te munkád nettó tárgyi tévedéseken alapul. Nem a valóság leegyszerűsítése mint ezek a videók.Neked inkább hallgatnod kellet volna szerintem. Mert azt a szarrágást amit az én munkáimmal kapcsolatban leműveltetek, ezek szerint pusztán sértettségből csináltátok. Hiszen a fenti idézett volt az alapkiindulásom, amit a különböző helyeken fellelhető források krtikájaként alkalmaztam. Ehhez képest mm-eken buziskodtatok velem éveken át... Hogy szakadna rád az őrbódéd![]()
A te munkád nettó tárgyi tévedéseken alapul.
Electric armour - Wikipedia
en.wikipedia.org
Olyan ez mint a lézer meg az elektromágneses ágyú. Majd ha zsebben hordható fúziós erőmű lesz, akkor talán.Az elpárologtatásra 0 esély van. Főleg, hogy áthatolás közben nagy nyomás alatt lévő tárgyakról beszélünk.
Meg gondoljunk bele milyen energia kell egy 30X600 mm-s wolframrúd elpárologtatásához, mindössze 0,001 másodperc alatt
A másik módszer élhetőbb, a lemezek szétlökése elektromágnesesen, csak itt megint sebesség kell meg energia.
Itt meg ismét ott tartunk, hogy a jelenlegi technológiák ezen a téren egyszerűbbek, olcsóbbak és üzembiztosabbak. És nem igényelnek extrém méretű energia előáálító+tároló egységet.
A 42SM egy későbbi acél, M az extra molibdént jelenti, erre később jönnek rá.
Mikor is? Tudomásom szerint 1947 és azelőtt még 42-S volt, majd valamikor utána kezdték tovább fejleszteni. Olyan 1950-54 között sikerült is nekik valamelyest véglegesíteni, és azután azt gyártani. Valamikor 47 és 53 között nevezhették át SM-re.
Cáfolj meg, ha nem így van, de ha igen, akkor nem mondtam azzal hülyeséget, hogy a T-55 védelmére ezt használták, hiszen a T-54-ek alatt változott az anyagminőség és megnevezés.
A T-55-nek már biztosan 42SM acél volt a teknője.Mikor is? Tudomásom szerint 1947 és azelőtt még 42-S volt, majd valamikor utána kezdték tovább fejleszteni. Olyan 1950-54 között sikerült is nekik valamelyest véglegesíteni, és azután azt gyártani. Valamikor 47 és 53 között nevezhették át SM-re.
Cáfolj meg, ha nem így van, de ha igen, akkor nem mondtam azzal hülyeséget, hogy a T-55 védelmére ezt használták, hiszen a T-54-ek alatt változott az anyagminőség és megnevezés.
Igazából arról sem vagyok meggyőződve, hogy akartak-e egyáltalán minőségibb páncélt az oroszok, hisz a zárványt nem tudatlanságból hengerelték a lemezbe, hanem azért, hogy olcsóbb legyen és gyorsabban gyártható. Mondjuk a hőkezelési utasítások szabadonértelmezései egészen másfajta problémákat vetnek fel, amik nem a minőségfelé mozdítják el a mérleg nyelvét.
Érdekes: ukránok elkezdtek Termit-bombákat dobni tankokra, amely 2500 fokon égve mindent felgyújt illetve megolvaszt...
Asszem @ozymandias írt ilyesmiről egyszer...
500 grammos az egész szerkezet és csak 12 dolcsiba kerül kb.
![]()
Ukrainian drones use thermite munitions
Ukrainian drones have begun using gravity thermite munitions to destroy equipment and fortificationsmil.in.ua
Termit jól működik, ha koncentrált a hőforrás, itt nagyjából felfelé ment minden.Sőt, ha még nagyobb ismereted lenne a témában és még tovább gondolkodnál, arra is rájönnél, hogy az orosz vasérc rengeteg szennyező anyagot tartalmaz, és ezt az adott kor technikai színvonalán nem lehetett belőle kiszedni. Igen, a németkéid sem voltak erre képesek, ezért is kellet nekik az első osztályú svéd alapanyag
Az 1970-s évek elején, az ESR eljárással szűnt meg ez a probléma. Addig csak kenegették a szart, jobb híján.
Mielőtt nagyon beleéled magad a legújabb wunderwaffe megoldásba:
A tankok teteje 3-5 cm vastag jó mínőségű acéllemez. A búvónyílás sok esetben kerámia magvas (korund) vagy titán.
A termit egyedül a motortérre veszélyes.
Termit jól működik, ha koncentrált a hőforrás, itt nagyjából felfelé ment minden.
A működés biztosítása érdekében a fórum alapvető, illetve opcionális sütiket használ..