Harckocsi páncélok és lőszerek

  • Ha nem vagy kibékülve az alapértelmezettnek beállított sötét sablonnal, akkor a korábbi ígéretnek megfelelően bármikor átválthatsz a korábbi világos színekkel dolgozó kinézetre.

    Ehhez görgess a lap aljára és a baloldalon keresd a HTKA Dark feliratú gombot. Kattints rá, majd a megnyíló ablakban válaszd a HTKA Light lehetőséget. Választásod a böngésződ elmenti cookie-ba, így amikor legközelebb érkezel ezt a műveletsort nem kell megismételned.
  • Az elmúlt időszak tapasztalatai alapján házirendet kapott a topic.

    Ezen témában - a fórumon rendhagyó módon - az oldal üzemeltetője saját álláspontja, meggyőződése alapján nem enged bizonyos véleményeket, mivel meglátása szerint az káros a járványhelyzet enyhítését célzó törekvésekre.

    Kérünk, hogy a vírus veszélyességét kétségbe vonó, oltásellenes véleményed más platformon fejtsd ki. Nálunk ennek nincs helye. Az ilyen hozzászólásokért 1 alkalommal figyelmeztetés jár, majd folytatása esetén a témáról letiltás. Arra is kérünk, hogy a fórum más témáiba ne vigyétek át, mert azért viszont már a fórum egészéről letiltás járhat hosszabb-rövidebb időre.

  • Az elmúlt időszak tapasztalatai alapján frissített házirendet kapott a topic.

    --- VÁLTOZÁS A MODERÁLÁSBAN ---

    A források, hírek preferáltak. Azoknak, akik veszik a fáradságot és összegyűjtik ezeket a főként harcokkal, a háború jelenlegi állásával és haditechnika szempontjából érdekes híreket, (mindegy milyen oldali) forrásokkal alátámasztják és bonuszként legalább a címet egy google fordítóba berakják, azoknak ismételten köszönjük az áldozatos munkáját és további kitartást kívánunk nekik!

    Ami nem a topik témájába vág vagy akár csak erősebb hangnemben is kerül megfogalmazásra, az valamilyen formában szankcionálva lesz

    Minden olyan hozzászólásért ami nem hír, vagy szorosan a konfliktushoz kapcsolódó vélemény / elemzés azért instant 3 nap topic letiltás jár. Aki pedig ezzel trükközne és folytatná másik topicban annak 2 hónap fórum ban a jussa.

    Az új szabályzat teljes szövege itt olvasható el.

fip7

Well-Known Member
2011. november 9.
19 620
62 412
113

Ez a második cikk már eléggé beszédes.
Ha jól értem az az innováció, hogy vastag külső héjat kap az ERA kocka, így a kis erejű előtöltetek hatékonyságát csökkenti.
E mellet két rétegben van benne a robbanó anyag, egy (feltételezem) acél lappal elválasztva. Így a nagyobb erejű előtöltetek is csak az első robbanóanyag lemezt érik el. E miatt a fő töltet 1 robbanóanyag lemezzel (hátsó) mindenképpen találkozni fog.
Lényegében 1 dobozba rakták be az ukrán duplet rendszert, ami ugye attól duplet, hogy két ERA-t raknak egymásra.
Szerintem ismét jó műszaki megoldást raktak össze a lengyelek és szépen tartják a lépést az orosz reaktív technikákkal.
(Erawa1=K1; Erawa2=K5; Tobzoska=Relikt)
Ha a magyar honvédelmi minisztériumnak egy minimális esze lenne, beszállnának a lengyel projektbe. Százszor jobban megérné, mint a párducra elszarni az euró milliókat. Ilyen reaktív páncél rakható a régi T-72-eseinkre, a Leo2A4-re de még a Leo2A7-re is.

Másik plusz infó a cikkből:
" Mivel a Pangolin – akárcsak korábban a Moskit – a WITU alulról szerveződő kezdeményezése, amelyet saját forrásaiból valósítottak meg, a fejlesztők remélik, hogy ezt a megoldást a K2PL MBT-k páncélozására is felhasználják. Ily módon a tobzoska helyettesítené a szovjet Contact-5-ön alapuló koreai robbanópajzsokat, amelyek a lőszerrekesz és a harckocsi mennyezete, valamint a K2 alaptartály esetében az oldalainak védelméért felelősek."

A koreai harckocsi építés sokat tanult a T-80U-ból. A K5-től is annak idején el voltak ájulva.
 

miltaccfd

Well-Known Member
2018. augusztus 11.
196
541
93
Az összes ilyen szimuláció vékonylemezes anyagtulajdonságokkal dolgozik, homogén anyagok esetén egészen jó hatásfokkal.

Ez így nem igaz. Az Ansys default anyagai (pl van RHA is, ami ugye a hengerelt páncélminőségű acélt jelöli) nagyrészt használhatatlanok hasonló szimulációk elvégzésére.
A szimulációkat végzők illetve azokban segédkezők heteket, hónapokat is tölthetnek egy-egy szimulációhoz szükséges anyagok kikísérletezésével, validálásával, ezzel létrehozva, rekreálva olyan anyagmodelleket, amik úgy viselkednek, mint egy bizonyos páncél, vagy éppen lövedékalapanyag.
Minden így létrehozott modell így más ellenállással bír, máshogy erodál, máshogy törik, stb. Az, hogy mennyire hasonlít a valósághoz az elkészülő szimuláció, az csak a rendelkezésre álló adatok és a készítő ügyességének függvénye.

Szigorúan vett példákkal élve:
különbséget lehet tenni egy 100 és egy 80 mm-es 42-SM ötvözet (T-55 első- és oldalpáncélja például) között, hiszen a vastagabb puhább (kb 270 BHN), mint a vékonyabb (fejből 320 BHN, de erre nem mernék megesküdni).
Ugyanígy különbséget lehet tenni egy MZ-8 hengerelt és öntött ötvözet között is (T-34 hegesztett test és öntött torony), hiszen míg a hengerelt lemez viszonylag homogén, addig ugyanez az ötvözet öntve (nem annak volt kifejlesztve) buborékos, zárványos és sokkal jobban törik.
 

ozymandias

Well-Known Member
2013. június 4.
2 782
18 072
113
Ez így nem igaz. Az Ansys default anyagai (pl van RHA is, ami ugye a hengerelt páncélminőségű acélt jelöli) nagyrészt használhatatlanok hasonló szimulációk elvégzésére.
A szimulációkat végzők illetve azokban segédkezők heteket, hónapokat is tölthetnek egy-egy szimulációhoz szükséges anyagok kikísérletezésével, validálásával, ezzel létrehozva, rekreálva olyan anyagmodelleket, amik úgy viselkednek, mint egy bizonyos páncél, vagy éppen lövedékalapanyag.
Minden így létrehozott modell így más ellenállással bír, máshogy erodál, máshogy törik, stb. Az, hogy mennyire hasonlít a valósághoz az elkészülő szimuláció, az csak a rendelkezésre álló adatok és a készítő ügyességének függvénye.

Szigorúan vett példákkal élve:
különbséget lehet tenni egy 100 és egy 80 mm-es 42-SM ötvözet (T-55 első- és oldalpáncélja például) között, hiszen a vastagabb puhább (kb 270 BHN), mint a vékonyabb (fejből 320 BHN, de erre nem mernék megesküdni).
Ugyanígy különbséget lehet tenni egy MZ-8 hengerelt és öntött ötvözet között is (T-34 hegesztett test és öntött torony), hiszen míg a hengerelt lemez viszonylag homogén, addig ugyanez az ötvözet öntve (nem annak volt kifejlesztve) buborékos, zárványos és sokkal jobban törik.
Ez mind szép és jó, van vizsgálati tervem próbatestekre JC egyenlethez - lesz róla szó később. Viszont a második világháborús acélokhoz nincs, így marad az LS-DYNA explicit könyvtár elemeiből a jósolás. A lövedék monolit anyagnak van modellezve, nincs keménység-gradiens. Aztán hiányzik az addiabatikus nyírás is.

A 42SM egy későbbi acél, M az extra molibdént jelenti, erre később jönnek rá.

Lemez vs. öntvény: Minden lemez úgy kezdödik, hogy öntvény, ekkoriban még nem volt folyamatos öntés, hanem öntecsekben dolgoztak. Ha nincs levágva az öntecs kb. 10%-a akkor behengerlik a zárványt. Az IS videóban mutatok régi képeket, hogyan működött ez a valóságban.

Vágtunk szét második világháborús lövegből készült, nagynyomású berendezést 1943-ból. Egyetelen egy ötvénytípus volt rendben, ez pedig a centrifugás öntvények. Aztán vágtunk szét NDK-s cuccot 1948-ból, ott figyelt benne akkora MnS zárvány, hogy ihaj.

Emiatt nem hiszek egy második világháborús páncélszimulációban.
 

dudi

Well-Known Member
2010. április 18.
51 515
86 776
113
Ez mind szép és jó, van vizsgálati tervem próbatestekre JC egyenlethez - lesz róla szó később. Viszont a második világháborús acélokhoz nincs, így marad az LS-DYNA explicit könyvtár elemeiből a jósolás. A lövedék monolit anyagnak van modellezve, nincs keménység-gradiens. Aztán hiányzik az addiabatikus nyírás is.

A 42SM egy későbbi acél, M az extra molibdént jelenti, erre később jönnek rá.

Lemez vs. öntvény: Minden lemez úgy kezdödik, hogy öntvény, ekkoriban még nem volt folyamatos öntés, hanem öntecsekben dolgoztak. Ha nincs levágva az öntecs kb. 10%-a akkor behengerlik a zárványt. Az IS videóban mutatok régi képeket, hogyan működött ez a valóságban.

Vágtunk szét második világháborús lövegből készült, nagynyomású berendezést 1943-ból. Egyetelen egy ötvénytípus volt rendben, ez pedig a centrifugás öntvények. Aztán vágtunk szét NDK-s cuccot 1948-ból, ott figyelt benne akkora MnS zárvány, hogy ihaj.

Emiatt nem hiszek egy második világháborús páncélszimulációban.
Mert te mint mérnök a valóságot keresed a szimulációkban, de ezek nem erre készülnek.
Mondok egy példát.
Ez az ábrán egy egyszerű battle drill, amit ebben a formában soha büdös életben katona meg nem csinált és valószínűleg nem is fog, ennek elenére minden lövesz katonának beeverik a fejébe.
image601.jpg

A te olvasatod szerint ez ugyanúgy semmirevaló mint a kérdéses szimulációk, hisz a valóság egy elképesztően leegyszerűsített modellje. Ellenben a világon mindenhol ez és a hasonló drillek jelenik a katonák harcászati kiképzésének alapját, mert ez működik. Nem taníthatsz meg a katonának minden elképzelhető harcászati szituációt és az arra történő reagálást. Ellenben megtaníthatsz neki elveket amiket majd alkalmazni tud az adott szituáciban. Ezek a szimulációk pont ilyen elvek. Nem lehet mind a majd 60.000 T-34-est leszimulálni, amit legyártottak a vh. alatt (a többmillió páncéltörő lőszerről nem is beszélve), de le lehet sziulálni egy ideális állapotot amit nem szentírásként kezelve (!!!) lehet alkalmazni a valóságra.
 
  • Vicces
  • Tetszik
Reactions: fishbed and fip7

fip7

Well-Known Member
2011. november 9.
19 620
62 412
113
de le lehet sziulálni egy ideális állapotot amit nem szentírásként kezelve (!!!) lehet alkalmazni a valóságra.

Neked inkább hallgatnod kellet volna szerintem. Mert azt a szarrágást amit az én munkáimmal kapcsolatban leműveltetek, ezek szerint pusztán sértettségből csináltátok. Hiszen a fenti idézett volt az alapkiindulásom, amit a különböző helyeken fellelhető források krtikájaként alkalmaztam. Ehhez képest mm-eken buziskodtatok velem éveken át... Hogy szakadna rád az őrbódéd :D
 

dudi

Well-Known Member
2010. április 18.
51 515
86 776
113
Neked inkább hallgatnod kellet volna szerintem. Mert azt a szarrágást amit az én munkáimmal kapcsolatban leműveltetek, ezek szerint pusztán sértettségből csináltátok. Hiszen a fenti idézett volt az alapkiindulásom, amit a különböző helyeken fellelhető források krtikájaként alkalmaztam. Ehhez képest mm-eken buziskodtatok velem éveken át... Hogy szakadna rád az őrbódéd :D
A te munkád nettó tárgyi tévedéseken alapul. Nem a valóság leegyszerűsítése mint ezek a videók.
 
  • Vicces
Reactions: fip7

fip7

Well-Known Member
2011. november 9.
19 620
62 412
113

Az elpárologtatásra 0 esély van. Főleg, hogy áthatolás közben nagy nyomás alatt lévő tárgyakról beszélünk.
Meg gondoljunk bele milyen energia kell egy 30X600 mm-s wolframrúd elpárologtatásához, mindössze 0,001 másodperc alatt :D

A másik módszer élhetőbb, a lemezek szétlökése elektromágnesesen, csak itt megint sebesség kell meg energia.
Itt meg ismét ott tartunk, hogy a jelenlegi technológiák ezen a téren egyszerűbbek, olcsóbbak és üzembiztosabbak. És nem igényelnek extrém méretű energia előáálító+tároló egységet.
 
  • Tetszik
Reactions: Pogány

gafzhu

Well-Known Member
2019. június 15.
4 890
11 053
113
Az elpárologtatásra 0 esély van. Főleg, hogy áthatolás közben nagy nyomás alatt lévő tárgyakról beszélünk.
Meg gondoljunk bele milyen energia kell egy 30X600 mm-s wolframrúd elpárologtatásához, mindössze 0,001 másodperc alatt :D

A másik módszer élhetőbb, a lemezek szétlökése elektromágnesesen, csak itt megint sebesség kell meg energia.
Itt meg ismét ott tartunk, hogy a jelenlegi technológiák ezen a téren egyszerűbbek, olcsóbbak és üzembiztosabbak. És nem igényelnek extrém méretű energia előáálító+tároló egységet.
Olyan ez mint a lézer meg az elektromágneses ágyú. Majd ha zsebben hordható fúziós erőmű lesz, akkor talán.
 

miltaccfd

Well-Known Member
2018. augusztus 11.
196
541
93
A 42SM egy későbbi acél, M az extra molibdént jelenti, erre később jönnek rá.

Mikor is? Tudomásom szerint 1947 és azelőtt még 42-S volt, majd valamikor utána kezdték tovább fejleszteni. Olyan 1950-54 között sikerült is nekik valamelyest véglegesíteni, és azután azt gyártani. Valamikor 47 és 53 között nevezhették át SM-re.
Cáfolj meg, ha nem így van, de ha igen, akkor nem mondtam azzal hülyeséget, hogy a T-55 védelmére ezt használták, hiszen a T-54-ek alatt változott az anyagminőség és megnevezés.
 

fip7

Well-Known Member
2011. november 9.
19 620
62 412
113
Mikor is? Tudomásom szerint 1947 és azelőtt még 42-S volt, majd valamikor utána kezdték tovább fejleszteni. Olyan 1950-54 között sikerült is nekik valamelyest véglegesíteni, és azután azt gyártani. Valamikor 47 és 53 között nevezhették át SM-re.
Cáfolj meg, ha nem így van, de ha igen, akkor nem mondtam azzal hülyeséget, hogy a T-55 védelmére ezt használták, hiszen a T-54-ek alatt változott az anyagminőség és megnevezés.


Talán ez segít:
2dad12aa04849cbc22369c2455f36a1b.jpg


78508d6616d8d88cfa2823a7f0d4a38e.jpg
 
  • Tetszik
Reactions: nyugger and fishbed

dudi

Well-Known Member
2010. április 18.
51 515
86 776
113
Mikor is? Tudomásom szerint 1947 és azelőtt még 42-S volt, majd valamikor utána kezdték tovább fejleszteni. Olyan 1950-54 között sikerült is nekik valamelyest véglegesíteni, és azután azt gyártani. Valamikor 47 és 53 között nevezhették át SM-re.
Cáfolj meg, ha nem így van, de ha igen, akkor nem mondtam azzal hülyeséget, hogy a T-55 védelmére ezt használták, hiszen a T-54-ek alatt változott az anyagminőség és megnevezés.
A T-55-nek már biztosan 42SM acél volt a teknője.
 

Aladeen

Well-Known Member
2021. július 17.
23 116
45 403
113
Túlélhető-e egy közeli atomrobbanás egy tankban ülve?
Harckocsik védelme nukleáris fegyverek ellen - a bovingtoni tank múzeum videója.

To view this content we will need your consent to set third party cookies.
For more detailed information, see our cookies page.
 

Aladeen

Well-Known Member
2021. július 17.
23 116
45 403
113
Érdekes: ukránok elkezdtek Termit-bombákat dobni tankokra, amely 2500 fokon égve mindent felgyújt illetve megolvaszt...
Asszem @ozymandias írt ilyesmiről egyszer...
500 grammos az egész szerkezet és csak 12 dolcsiba kerül kb.

 
  • Tetszik
Reactions: Ocses and bel

fip7

Well-Known Member
2011. november 9.
19 620
62 412
113
Igazából arról sem vagyok meggyőződve, hogy akartak-e egyáltalán minőségibb páncélt az oroszok, hisz a zárványt nem tudatlanságból hengerelték a lemezbe, hanem azért, hogy olcsóbb legyen és gyorsabban gyártható. Mondjuk a hőkezelési utasítások szabadonértelmezései egészen másfajta problémákat vetnek fel, amik nem a minőségfelé mozdítják el a mérleg nyelvét.

Sőt, ha még nagyobb ismereted lenne a témában és még tovább gondolkodnál, arra is rájönnél, hogy az orosz vasérc rengeteg szennyező anyagot tartalmaz, és ezt az adott kor technikai színvonalán nem lehetett belőle kiszedni. Igen, a németkéid sem voltak erre képesek, ezért is kellet nekik az első osztályú svéd alapanyag ;)
Az 1970-s évek elején, az ESR eljárással szűnt meg ez a probléma. Addig csak kenegették a szart, jobb híján.

Érdekes: ukránok elkezdtek Termit-bombákat dobni tankokra, amely 2500 fokon égve mindent felgyújt illetve megolvaszt...
Asszem @ozymandias írt ilyesmiről egyszer...
500 grammos az egész szerkezet és csak 12 dolcsiba kerül kb.


Mielőtt nagyon beleéled magad a legújabb wunderwaffe megoldásba:
To view this content we will need your consent to set third party cookies.
For more detailed information, see our cookies page.
A tankok teteje 3-5 cm vastag jó mínőségű acéllemez. A búvónyílás sok esetben kerámia magvas (korund) vagy titán.
A termit egyedül a motortérre veszélyes.
 

ozymandias

Well-Known Member
2013. június 4.
2 782
18 072
113
Sőt, ha még nagyobb ismereted lenne a témában és még tovább gondolkodnál, arra is rájönnél, hogy az orosz vasérc rengeteg szennyező anyagot tartalmaz, és ezt az adott kor technikai színvonalán nem lehetett belőle kiszedni. Igen, a németkéid sem voltak erre képesek, ezért is kellet nekik az első osztályú svéd alapanyag ;)
Az 1970-s évek elején, az ESR eljárással szűnt meg ez a probléma. Addig csak kenegették a szart, jobb híján.



Mielőtt nagyon beleéled magad a legújabb wunderwaffe megoldásba:
To view this content we will need your consent to set third party cookies.
For more detailed information, see our cookies page.
A tankok teteje 3-5 cm vastag jó mínőségű acéllemez. A búvónyílás sok esetben kerámia magvas (korund) vagy titán.
A termit egyedül a motortérre veszélyes.
Termit jól működik, ha koncentrált a hőforrás, itt nagyjából felfelé ment minden.

Ha koncentrált, akkor kb 120mm acél pár másodperc alatt sima ügy, így hegesztenek sínpárokat össze, de ehhez speciális formákat raknak sínpár közé, majd jön a cuccos.

Mondjuk ha harckocsikat kéne eltakartani, nem fárasztanám magam komoly páncéltöréssel.