Harckocsi páncélok és lőszerek

  • Ha nem vagy kibékülve az alapértelmezettnek beállított sötét sablonnal, akkor a korábbi ígéretnek megfelelően bármikor átválthatsz a korábbi világos színekkel dolgozó kinézetre.

    Ehhez görgess a lap aljára és a baloldalon keresd a HTKA Dark feliratú gombot. Kattints rá, majd a megnyíló ablakban válaszd a HTKA Light lehetőséget. Választásod a böngésződ elmenti cookie-ba, így amikor legközelebb érkezel ezt a műveletsort nem kell megismételned.
  • Az elmúlt időszak tapasztalatai alapján házirendet kapott a topic.

    Ezen témában - a fórumon rendhagyó módon - az oldal üzemeltetője saját álláspontja, meggyőződése alapján nem enged bizonyos véleményeket, mivel meglátása szerint az káros a járványhelyzet enyhítését célzó törekvésekre.

    Kérünk, hogy a vírus veszélyességét kétségbe vonó, oltásellenes véleményed más platformon fejtsd ki. Nálunk ennek nincs helye. Az ilyen hozzászólásokért 1 alkalommal figyelmeztetés jár, majd folytatása esetén a témáról letiltás. Arra is kérünk, hogy a fórum más témáiba ne vigyétek át, mert azért viszont már a fórum egészéről letiltás járhat hosszabb-rövidebb időre.

  • Az elmúlt időszak tapasztalatai alapján frissített házirendet kapott a topic.

    --- VÁLTOZÁS A MODERÁLÁSBAN ---

    A források, hírek preferáltak. Azoknak, akik veszik a fáradságot és összegyűjtik ezeket a főként harcokkal, a háború jelenlegi állásával és haditechnika szempontjából érdekes híreket, (mindegy milyen oldali) forrásokkal alátámasztják és bonuszként legalább a címet egy google fordítóba berakják, azoknak ismételten köszönjük az áldozatos munkáját és további kitartást kívánunk nekik!

    Ami nem a topik témájába vág vagy akár csak erősebb hangnemben is kerül megfogalmazásra, az valamilyen formában szankcionálva lesz

    Minden olyan hozzászólásért ami nem hír, vagy szorosan a konfliktushoz kapcsolódó vélemény / elemzés azért instant 3 nap topic letiltás jár. Aki pedig ezzel trükközne és folytatná másik topicban annak 2 hónap fórum ban a jussa.

    Az új szabályzat teljes szövege itt olvasható el.

dudi

Well-Known Member
2010. április 18.
50 449
84 388
113
Azért a szimulációt, és a kiinduló adatokat kezeljük némi fenntartással:

120mm DM53 APFSDS (~24mm WHA penetrator, WHA segmented tip) at 1700 m/s; 120mm muzzle velocity (DM53) - 1750 m/s.
1700 m/s refers to a distance of approximately 1 km

T-90M hull front armor:
Relikt ERA (2 x HHA plate, 4S23 explosive elements) + 60mm SHA + NERA + 60mm SHA + 10mm radiation lining + 50mm SHA at 68 degrees NERA (5mm rubber + 3mm bulging steel + 19mm air + 3mm bulging steel + 5mm rubber)

The exact documentation of the DM53 is classified. The models were created based on photos and other data. Internal design of the tip based on the patent and other indirect sources.

Mondjuk az oroszok állítása szerint a reliktes tankok (T-72B3, T-80BVM, T-90M) mind kibírják a DM53/M829A3 találatát.
Az oroszok szerint háború sics ukrajnában és hacsak nem találtak a földön DM53-at akkor az sincs nekik.
 

ozymandias

Well-Known Member
2013. június 4.
2 776
18 011
113
Azért a szimulációt, és a kiinduló adatokat kezeljük némi fenntartással:

120mm DM53 APFSDS (~24mm WHA penetrator, WHA segmented tip) at 1700 m/s; 120mm muzzle velocity (DM53) - 1750 m/s.
1700 m/s refers to a distance of approximately 1 km

T-90M hull front armor:
Relikt ERA (2 x HHA plate, 4S23 explosive elements) + 60mm SHA + NERA + 60mm SHA + 10mm radiation lining + 50mm SHA at 68 degrees NERA (5mm rubber + 3mm bulging steel + 19mm air + 3mm bulging steel + 5mm rubber)

The exact documentation of the DM53 is classified. The models were created based on photos and other data. Internal design of the tip based on the patent and other indirect sources.

Mondjuk az oroszok állítása szerint a reliktes tankok (T-72B3, T-80BVM, T-90M) mind kibírják a DM53/M829A3 találatát.
Az összes ilyen szimuláció vékonylemezes anyagtulajdonságokkal dolgozik, homogén anyagok esetén egészen jó hatásfokkal.

A gond az, hogy manapság nem sok minden homogén, illetve minden tank kilőhető, újabban meg bedrónozható.

Eljutott a tank oda, mint a csatahajók a repülőgéphordozókról felszálló és a felülről támadó repülőkkel: nem tudod megvédeni, önmagában.

Egy ideje azon agyalok - közben írom a következő adást meg a "mi legyen 2024'ben" projekten dolgozok - hogy mi lenne a megoldás.

Igazából már a 2 kg, sínhegesztéshez használt termites kannával leszáll a drón a tankra is lassan realitás lesz.

Van egy sanda gyanúm, lesznek dedikált, emberekre kihegyezett, kis robbanó szarságok 100 grammnyi szeretet csomaggal.

A tank esetében is az első videómban említett védelmi hagyma már régóta nem ad olyan túlélési esélyt, mint sokan gondolják...
 

dudi

Well-Known Member
2010. április 18.
50 449
84 388
113
Az összes ilyen szimuláció vékonylemezes anyagtulajdonságokkal dolgozik, homogén anyagok esetén egészen jó hatásfokkal.

A gond az, hogy manapság nem sok minden homogén, illetve minden tank kilőhető, újabban meg bedrónozható.

Eljutott a tank oda, mint a csatahajók a repülőgéphordozókról felszálló és a felülről támadó repülőkkel: nem tudod megvédeni, önmagában.

Egy ideje azon agyalok - közben írom a következő adást meg a "mi legyen 2024'ben" projekten dolgozok - hogy mi lenne a megoldás.

Igazából már a 2 kg, sínhegesztéshez használt termites kannával leszáll a drón a tankra is lassan realitás lesz.

Van egy sanda gyanúm, lesznek dedikált, emberekre kihegyezett, kis robbanó szarságok 100 grammnyi szeretet csomaggal.

A tank esetében is az első videómban említett védelmi hagyma már régóta nem ad olyan túlélési esélyt, mint sokan gondolják...
A harckocsik sosem tudták megvédeni magukat önállóan és soha nem voltak kilőhetetlenek. A 80mm vastag oldalpáncélzatú Tigrisek extrém jól védettek voltak oldalról. Az átlagos harckocsik páncélzata oldalról 40-50mm körül mozgott a vh idején.
A drónokra pedig az lesz a megoldás ami a repülőkre: létre kell hozni egy új csapatnemet ami megvédi a szárazfüldi alegységeket/egységeket a drónoktól. Erre pedig kizárólag az EW eszközök képesek. Tehát nagyon egyszerűen fogalmazva az alegységek/egységek állományában a légvédelmi alegységek mellett megjelennek az EW allegységek is.
 

fip7

Well-Known Member
2011. november 9.
19 191
60 026
113

Ez a második cikk már eléggé beszédes.
Ha jól értem az az innováció, hogy vastag külső héjat kap az ERA kocka, így a kis erejű előtöltetek hatékonyságát csökkenti.
E mellet két rétegben van benne a robbanó anyag, egy (feltételezem) acél lappal elválasztva. Így a nagyobb erejű előtöltetek is csak az első robbanóanyag lemezt érik el. E miatt a fő töltet 1 robbanóanyag lemezzel (hátsó) mindenképpen találkozni fog.
Lényegében 1 dobozba rakták be az ukrán duplet rendszert, ami ugye attól duplet, hogy két ERA-t raknak egymásra.
Szerintem ismét jó műszaki megoldást raktak össze a lengyelek és szépen tartják a lépést az orosz reaktív technikákkal.
(Erawa1=K1; Erawa2=K5; Tobzoska=Relikt)
Ha a magyar honvédelmi minisztériumnak egy minimális esze lenne, beszállnának a lengyel projektbe. Százszor jobban megérné, mint a párducra elszarni az euró milliókat. Ilyen reaktív páncél rakható a régi T-72-eseinkre, a Leo2A4-re de még a Leo2A7-re is.

Másik plusz infó a cikkből:
" Mivel a Pangolin – akárcsak korábban a Moskit – a WITU alulról szerveződő kezdeményezése, amelyet saját forrásaiból valósítottak meg, a fejlesztők remélik, hogy ezt a megoldást a K2PL MBT-k páncélozására is felhasználják. Ily módon a tobzoska helyettesítené a szovjet Contact-5-ön alapuló koreai robbanópajzsokat, amelyek a lőszerrekesz és a harckocsi mennyezete, valamint a K2 alaptartály esetében az oldalainak védelméért felelősek."

A koreai harckocsi építés sokat tanult a T-80U-ból. A K5-től is annak idején el voltak ájulva.
 

miltaccfd

Well-Known Member
2018. augusztus 11.
192
527
93
Az összes ilyen szimuláció vékonylemezes anyagtulajdonságokkal dolgozik, homogén anyagok esetén egészen jó hatásfokkal.

Ez így nem igaz. Az Ansys default anyagai (pl van RHA is, ami ugye a hengerelt páncélminőségű acélt jelöli) nagyrészt használhatatlanok hasonló szimulációk elvégzésére.
A szimulációkat végzők illetve azokban segédkezők heteket, hónapokat is tölthetnek egy-egy szimulációhoz szükséges anyagok kikísérletezésével, validálásával, ezzel létrehozva, rekreálva olyan anyagmodelleket, amik úgy viselkednek, mint egy bizonyos páncél, vagy éppen lövedékalapanyag.
Minden így létrehozott modell így más ellenállással bír, máshogy erodál, máshogy törik, stb. Az, hogy mennyire hasonlít a valósághoz az elkészülő szimuláció, az csak a rendelkezésre álló adatok és a készítő ügyességének függvénye.

Szigorúan vett példákkal élve:
különbséget lehet tenni egy 100 és egy 80 mm-es 42-SM ötvözet (T-55 első- és oldalpáncélja például) között, hiszen a vastagabb puhább (kb 270 BHN), mint a vékonyabb (fejből 320 BHN, de erre nem mernék megesküdni).
Ugyanígy különbséget lehet tenni egy MZ-8 hengerelt és öntött ötvözet között is (T-34 hegesztett test és öntött torony), hiszen míg a hengerelt lemez viszonylag homogén, addig ugyanez az ötvözet öntve (nem annak volt kifejlesztve) buborékos, zárványos és sokkal jobban törik.
 

ozymandias

Well-Known Member
2013. június 4.
2 776
18 011
113
Ez így nem igaz. Az Ansys default anyagai (pl van RHA is, ami ugye a hengerelt páncélminőségű acélt jelöli) nagyrészt használhatatlanok hasonló szimulációk elvégzésére.
A szimulációkat végzők illetve azokban segédkezők heteket, hónapokat is tölthetnek egy-egy szimulációhoz szükséges anyagok kikísérletezésével, validálásával, ezzel létrehozva, rekreálva olyan anyagmodelleket, amik úgy viselkednek, mint egy bizonyos páncél, vagy éppen lövedékalapanyag.
Minden így létrehozott modell így más ellenállással bír, máshogy erodál, máshogy törik, stb. Az, hogy mennyire hasonlít a valósághoz az elkészülő szimuláció, az csak a rendelkezésre álló adatok és a készítő ügyességének függvénye.

Szigorúan vett példákkal élve:
különbséget lehet tenni egy 100 és egy 80 mm-es 42-SM ötvözet (T-55 első- és oldalpáncélja például) között, hiszen a vastagabb puhább (kb 270 BHN), mint a vékonyabb (fejből 320 BHN, de erre nem mernék megesküdni).
Ugyanígy különbséget lehet tenni egy MZ-8 hengerelt és öntött ötvözet között is (T-34 hegesztett test és öntött torony), hiszen míg a hengerelt lemez viszonylag homogén, addig ugyanez az ötvözet öntve (nem annak volt kifejlesztve) buborékos, zárványos és sokkal jobban törik.
Ez mind szép és jó, van vizsgálati tervem próbatestekre JC egyenlethez - lesz róla szó később. Viszont a második világháborús acélokhoz nincs, így marad az LS-DYNA explicit könyvtár elemeiből a jósolás. A lövedék monolit anyagnak van modellezve, nincs keménység-gradiens. Aztán hiányzik az addiabatikus nyírás is.

A 42SM egy későbbi acél, M az extra molibdént jelenti, erre később jönnek rá.

Lemez vs. öntvény: Minden lemez úgy kezdödik, hogy öntvény, ekkoriban még nem volt folyamatos öntés, hanem öntecsekben dolgoztak. Ha nincs levágva az öntecs kb. 10%-a akkor behengerlik a zárványt. Az IS videóban mutatok régi képeket, hogyan működött ez a valóságban.

Vágtunk szét második világháborús lövegből készült, nagynyomású berendezést 1943-ból. Egyetelen egy ötvénytípus volt rendben, ez pedig a centrifugás öntvények. Aztán vágtunk szét NDK-s cuccot 1948-ból, ott figyelt benne akkora MnS zárvány, hogy ihaj.

Emiatt nem hiszek egy második világháborús páncélszimulációban.
 

dudi

Well-Known Member
2010. április 18.
50 449
84 388
113
Ez mind szép és jó, van vizsgálati tervem próbatestekre JC egyenlethez - lesz róla szó később. Viszont a második világháborús acélokhoz nincs, így marad az LS-DYNA explicit könyvtár elemeiből a jósolás. A lövedék monolit anyagnak van modellezve, nincs keménység-gradiens. Aztán hiányzik az addiabatikus nyírás is.

A 42SM egy későbbi acél, M az extra molibdént jelenti, erre később jönnek rá.

Lemez vs. öntvény: Minden lemez úgy kezdödik, hogy öntvény, ekkoriban még nem volt folyamatos öntés, hanem öntecsekben dolgoztak. Ha nincs levágva az öntecs kb. 10%-a akkor behengerlik a zárványt. Az IS videóban mutatok régi képeket, hogyan működött ez a valóságban.

Vágtunk szét második világháborús lövegből készült, nagynyomású berendezést 1943-ból. Egyetelen egy ötvénytípus volt rendben, ez pedig a centrifugás öntvények. Aztán vágtunk szét NDK-s cuccot 1948-ból, ott figyelt benne akkora MnS zárvány, hogy ihaj.

Emiatt nem hiszek egy második világháborús páncélszimulációban.
Mert te mint mérnök a valóságot keresed a szimulációkban, de ezek nem erre készülnek.
Mondok egy példát.
Ez az ábrán egy egyszerű battle drill, amit ebben a formában soha büdös életben katona meg nem csinált és valószínűleg nem is fog, ennek elenére minden lövesz katonának beeverik a fejébe.
image601.jpg

A te olvasatod szerint ez ugyanúgy semmirevaló mint a kérdéses szimulációk, hisz a valóság egy elképesztően leegyszerűsített modellje. Ellenben a világon mindenhol ez és a hasonló drillek jelenik a katonák harcászati kiképzésének alapját, mert ez működik. Nem taníthatsz meg a katonának minden elképzelhető harcászati szituációt és az arra történő reagálást. Ellenben megtaníthatsz neki elveket amiket majd alkalmazni tud az adott szituáciban. Ezek a szimulációk pont ilyen elvek. Nem lehet mind a majd 60.000 T-34-est leszimulálni, amit legyártottak a vh. alatt (a többmillió páncéltörő lőszerről nem is beszélve), de le lehet sziulálni egy ideális állapotot amit nem szentírásként kezelve (!!!) lehet alkalmazni a valóságra.
 
  • Vicces
  • Tetszik
Reactions: fishbed and fip7

fip7

Well-Known Member
2011. november 9.
19 191
60 026
113
de le lehet sziulálni egy ideális állapotot amit nem szentírásként kezelve (!!!) lehet alkalmazni a valóságra.

Neked inkább hallgatnod kellet volna szerintem. Mert azt a szarrágást amit az én munkáimmal kapcsolatban leműveltetek, ezek szerint pusztán sértettségből csináltátok. Hiszen a fenti idézett volt az alapkiindulásom, amit a különböző helyeken fellelhető források krtikájaként alkalmaztam. Ehhez képest mm-eken buziskodtatok velem éveken át... Hogy szakadna rád az őrbódéd :D
 

dudi

Well-Known Member
2010. április 18.
50 449
84 388
113
Neked inkább hallgatnod kellet volna szerintem. Mert azt a szarrágást amit az én munkáimmal kapcsolatban leműveltetek, ezek szerint pusztán sértettségből csináltátok. Hiszen a fenti idézett volt az alapkiindulásom, amit a különböző helyeken fellelhető források krtikájaként alkalmaztam. Ehhez képest mm-eken buziskodtatok velem éveken át... Hogy szakadna rád az őrbódéd :D
A te munkád nettó tárgyi tévedéseken alapul. Nem a valóság leegyszerűsítése mint ezek a videók.
 
  • Vicces
Reactions: fip7

fip7

Well-Known Member
2011. november 9.
19 191
60 026
113

Az elpárologtatásra 0 esély van. Főleg, hogy áthatolás közben nagy nyomás alatt lévő tárgyakról beszélünk.
Meg gondoljunk bele milyen energia kell egy 30X600 mm-s wolframrúd elpárologtatásához, mindössze 0,001 másodperc alatt :D

A másik módszer élhetőbb, a lemezek szétlökése elektromágnesesen, csak itt megint sebesség kell meg energia.
Itt meg ismét ott tartunk, hogy a jelenlegi technológiák ezen a téren egyszerűbbek, olcsóbbak és üzembiztosabbak. És nem igényelnek extrém méretű energia előáálító+tároló egységet.
 
  • Tetszik
Reactions: Pogány