- A hajtásnál mindenképpen egy- vagy többszörös hibrid megoldást alkalmaznék.
A meghajtást elektromosra tervezném, ahol is akár lehet kerekenként külön villanymotor, vagy akár tengelyenként 1-1.
Ezzel lehet biztosítani szerintem a legjobb nyomaték viszonyokat, valamint a legjobb terepjáró képességet. (és persze egy vizsugár hajtómű is egyszerűen kivitelezhető)
Nem véletlen, hogy annak idején az Eliica esetén is ezt alkalmazták. Ott elsősorban a tökéletes nyomatékelosztással (inverteres hajtás/szabályozás) kipörgő kerekek problémáját orvosolták uttörő módon. És érdekes, hogy az is 8x8-as!
Hja és egy ilyen elektromos hajtás nyomatékelosztását nem holmi mechanikai fékezgetésekkel érik el, hanem a teljesítményszabályozásával.
Aki nem ismeri:
A többszörös hibridet úgy értettem, hogy nem olyan hülye ötlet ám a hidrogén hajtás.
Szóval lehet a motorokhoz szükséges áramot megtermelni hidrogén felhasználásával, míg kerülhetne bele egy sima (bár túlméretes) APU is, ami a mostani járművekben is lassan alapfelszereltség, hogy ne kelljen a jármű brutális fő hajtóművét folyamatosan járatni, amikor csak mondjuk áll a jármű, de a fedélzeti rendszereinek mégis kell az áram.
Egy ilyen többszörös hibrid rendszernek az lehet az előnye, hogy egyrészt minimális erőátvitelre van szükség. Kerekenkénti motor esetén semmire!
Másrészt a több kisebb rendszer jobb tömegelosztást tesz lehetővé. A viszonylag nagy akkukapacitást pl. szét lehet szórni az autó különböző pontjaira, mint ahogy a külön külön nem túl nagy helyet foglaló arányaiban kicsi üzemanyag tartályt, és hidrogén tartályt is. Ma már akkuból olyan formát terveznek, amilyet nem szégyelnek.
Ezzel (mármint a tökéletes tömegelosztással) növelhető az úszóképesség valamint a terepjáró képesség is. Természetesen egy kisebb modulokból álló rendszer könnyebben szervizelhető tábori körülmények között is. Egy meghibásodás esetén pedig nem lesz a jármű azonnal vontatni való. Minél több motort alkalmaznak, annál biztosabb, hogy önerőből járóképes marad a jármű. Ha ezt a többszörös megoldást az áram előállításánál is felhasználják, akkor meg különösen igaz ez.
Egy olyan orrmotoros járműnél, mint a Boxer külön kunszt, hogy ki tudják egyensúlyozni az extra súlyt (motor+váltó) a jármű elején. Ha ez nem sikerült, akkor leginkább tengeralattjárót lehet belőle csinálni, mert nincs az a hullámtörő megoldás, ami a víz felett tartja a jármű orrát.
Az elektromos hajtás további előnye, hogy jóval alacsonyabbra építhető ugyan olyan terepjáró képesség mellett.
Pl. a Fuchs testen kívüli kardán hajtása egy nagyon jó elgondolás, ugyanakkor sérülékeny.
Egy elektromos hajtás esetén csak kábelekre van szükség, amit sokkal könnyebb bárhova elvezetni, akár failsafe duplázott kábelezéssel is.
És amennyire fontosnak tartottuk, hogy a Lynx kereskedelmi forgalomban gyártott motort, váltót kapjon, ugyan annyira fontos lehet, hogy akár az idehaza gyártásban lévő AUDI-khoz készült villanymotorok, vagy a lassan elektromos autóakku nagyhatalommá váló hazai termelés lássa el cellákkal a leendő kerekes harcjárművünket.
Hja és nem utolsó sorban, gyakorlatilag hangtalan üzemet biztosít - mert van, amikor ez létfontosságú.
- Nagyon fontos: Fegyverzetnek kimondottan csak távirányított tornyot kellene rárakni VR/AR megoldásokkal, villám gyors le/felszerelési lehetőségekkel, amennyiben a KC korlátos belmagassága problémát jelentene. Illetve egy csomót lehet spórolni a kisebb torony páncélozásán is.
Én mondjuk kíváncsi lennék, hogy mennyire tudnák megoldani a Lance torony korábban ígért ember nélküli kivitelezését. Csak hogy növeljük a seregen belüli kompatibilis rendszerek mennyiségét.
Egy valamit nagyon hiányolok az írásból, Pöcshuszár.
Ha az akuval súlyelosztást akarunk trükközni, én behoznék még egy szempontot, hogy egészen biztosan a Lynxnél is megjelenő két páncélréteg közé tenném, hogy egy KUM lövedék bizonyos részeken pont az aksit kapja telibe.
Szénhidrát alapú erőforrásnál ezt elég csúnya lenne megtenni, de az aksi sérülése nem okoz azonnali életveszélyt és a jármű is mozgásképes marad. És tömeg, méghozzá nem is kevés. És minden ilyen akadályt jelet az átégetés során. Nem mellesleg ha jól emlékszem, ezt a dupla falat a Lynx esetében is arra használták fel, hogy kábelezést vezessenek el. Vagyis az aksi és a huzagolás egy helyre kerülne.
Elvileg ezeknek a járműveknek nullához közelít a KUM elleni védettségük passzív páncélt figyelembe véve. És a hibrid páncélzat feladata ezt megoldani. Viszont ha a mérnökök megtalálják az egyensúlyt, hogy a kritikus, legsérülékenyebb belső részeket (gyúlékony vagy robbanásveszélyes) az aksi jelentette plusz védelemmel növeljék, akkor az jelentősen növeli a jármű túlélőképességét. (Nyilván mindennek megvan a maga elrendezési preferenciája, itt a poén inkább az, hogy a hagyományos szénhidrát hajtóanyag lecserélésével egy gyúlékony részt cserélnénk ki egy nem éghetőre, ezért immár a tartályt nem plusz védelemmel kellene ellátni, hanem beépíthető a védelembe. Mint például a víz tárolása, aminél szintén nem sírunk érte, ha egy KUM telibe kapja és ezzel egy katona halála helyett csak szomjhalál fenyeget. És egy KE lőszernek is nehezebben leküzdhető közeg, mint a tiszta levegő.)
