Hidegháború (1947-1991)

Helló, remek! Köszönjük!

A nehéz harckocsi alakulatokról (hadosztályok/ezredek) lesz még szó? Kitüntetett szerepük miatt érdekes lenne.

Hpasp said:
A 60-as évek másik felében a Lenin-i és Mao-i szocializmus értelmezésének eltérései miatt a 3. gárda hadsereget Kelet-Németországból áthelyezték a távol keletre, egy közepes hatótávolságú ballisztikus rakétákkal felszerelt hadsereggel egyetemben, aminek hiányát ellensúlyozta az 1968-as Csehszlovákiába történő beavatkozás.
Kattints ide a kinyitáshoz...

Annyi hozzáfűzés, hogy a 3. gárda hadsereget parancsnokságát, amit valójában ekkoriban 18. gárda hadseregnek neveztek (még 1957-ben sorszámozták át), korábban, még 1964-ben vonták ki kelet-Németországból. De nem a szovjet távol-keletre, hanem közép-ázsiába. Tehát csak a parancsnokság távozott, annak németországi három hadosztályát nem vonták ki, hanem szétosztották a maradék öt szovjet németországi hadsereg között. Tehát ekkoriban hadosztály szinten nem csökkentek a németországi szovjet erők! (Az ötvenes években, majd 1965-ben is átsorszámoztak több hadsereget/hadosztályt ami alaposan megkeverte a nyugati hírszerzőket)

Pontosabban 1979-ben a fent említett, kivont 18. gárda hadsereg parancsnokság egyik régi hadosztályt visszavonták kelet-németországból a Belorusz Katonai Körzetbe. De ez 15 évvel később történt.

Hpasp said:
egy közepes hatótávolságú ballisztikus rakétákkal felszerelt hadsereggel egyetemben
Kattints ide a kinyitáshoz...
Itt melyik hadseregre gondolsz?
 
  • Tetszik
Reactions: fishbed, arbalest and fip7
  • Tetszik
Reactions: fishbed, fip7 and Terminator
Nem semmi hogy a szovjetek mennyit költöttek fegyverkezésre
A 80 évek elején költöttek 200 milliárd dollárt úgy ! hogy a gazdaságuk a béka segge volt a jenkihez képest ! Aztán 300 milliárd dollár ! És ekkor már a jneki GDP már 6x nagyobb volt mint a szovjet ,nemhiába volt elmaradott a szovjetunió .Amikor itt a disznó önetető vályú volt a csúcstechnika Amerikában meg már személyi számítógép
To view this content we will need your consent to set third party cookies.
For more detailed information, see our cookies page.
 
  • Tetszik
Reactions: Bleroka and misinator
Galcom said:
Helló, remek! Köszönjük!

A nehéz harckocsi alakulatokról (hadosztályok/ezredek) lesz még szó? Kitüntetett szerepük miatt érdekes lenne.
Kattints ide a kinyitáshoz...

Ezeket én inkább a II. Világháború után megmaradt mozdíthatatlan kövületekként látom.
Akkoriban alapvetően minden harckocsi hadosztály két közepes, és egy nehéz harckocsi ezredből állt.
A háború végén lendületből még 1945-46-ban legyártásra került 1500db ISz-3-as, de még 55-ben is az NDK-ban állomásozó nehézharckocsik 30-40%-a ISz-2-es volt.
Ahhoz képest, hogy két társulat is foglalkozott a nehéz harckocsi fejlesztéssel és gyártással (Leningrád és Cseljabinszk) ehhez képest szegényes ami elkészült, főleg ha az akkoriban már 5 üzemben, végül mintegy 25'000db T-54/55-höz viszonyítom.
Hogy mekkora mozdíthatatlan kövületek voltak is ezek az irodák/szervezetek/gyárak (nem csak a termékük), arra jó példa hogy Sztálin halála után Hruscsov megmondta a nehéz harckocsi gyártást be kell fejezni, és a rakétás tankra kell az irodáknak koncentrálni...
... ehhez képest 66-ig gyártották tovább a T-10-est, simán szembementek a pártfőtitkár döntésével, akkora állam voltak az államban.
A lekötött erőforrásokhoz képest (két tervező iroda, két gyár) az elkészült 1500db T-10-est meg végül a T-62-esek kukázták az NDK-ban, azok erősebb lövegei okán.

Akit az irodák közötti intrika érdekel, annak érdemes ezt elolvasnia...
 
  • Tetszik
  • Hűha
Reactions: Bleroka, ZeiG, misinator and 3 others
Hpasp said:
Ezeket én inkább a II. Világháború után megmaradt mozdíthatatlan kövületekként látom.
Akkoriban alapvetően minden harckocsi hadosztály két közepes, és egy nehéz harckocsi ezredből állt.
A háború végén lendületből még 1945-46-ban legyártásra került 1500db ISz-3-as, de még 55-ben is az NDK-ban állomásozó nehézharckocsik 30-40%-a ISz-2-es volt.
Ahhoz képest, hogy két társulat is foglalkozott a nehéz harckocsi fejlesztéssel és gyártással (Leningrád és Cseljabinszk) ehhez képest szegényes ami elkészült, főleg ha az akkoriban már 5 üzemben, végül mintegy 25'000db T-54/55-höz viszonyítom.
Hogy mekkora mozdíthatatlan kövületek voltak is ezek az irodák/szervezetek/gyárak (nem csak a termékük), arra jó példa hogy Sztálin halála után Hruscsov megmondta a nehéz harckocsi gyártást be kell fejezni, és a rakétás tankra kell az irodáknak koncentrálni...
... ehhez képest 66-ig gyártották tovább a T-10-est, simán szembementek a pártfőtitkár döntésével, akkora állam voltak az államban.
A lekötött erőforrásokhoz képest (két tervező iroda, két gyár) az elkészült 1500db T-10-est meg végül a T-62-esek kukázták az NDK-ban, azok erősebb lövegei okán.

Akit az irodák közötti intrika érdekel, annak érdemes ezt elolvasnia...
Kattints ide a kinyitáshoz...
Az mennyire igaz, hogy kb. 10-szer többe került a T-10 úgy, hogy a harcértéke le sem érte a T-55 első változatát sem?
 
Hpasp said:
Ezeket én inkább a II. Világháború után megmaradt mozdíthatatlan kövületekként látom.
Akkoriban alapvetően minden harckocsi hadosztály két közepes, és egy nehéz harckocsi ezredből állt.
A háború végén lendületből még 1945-46-ban legyártásra került 1500db ISz-3-as, de még 55-ben is az NDK-ban állomásozó nehézharckocsik 30-40%-a ISz-2-es volt.
Ahhoz képest, hogy két társulat is foglalkozott a nehéz harckocsi fejlesztéssel és gyártással (Leningrád és Cseljabinszk) ehhez képest szegényes ami elkészült, főleg ha az akkoriban már 5 üzemben, végül mintegy 25'000db T-54/55-höz viszonyítom.
Hogy mekkora mozdíthatatlan kövületek voltak is ezek az irodák/szervezetek/gyárak (nem csak a termékük), arra jó példa hogy Sztálin halála után Hruscsov megmondta a nehéz harckocsi gyártást be kell fejezni, és a rakétás tankra kell az irodáknak koncentrálni...
... ehhez képest 66-ig gyártották tovább a T-10-est, simán szembementek a pártfőtitkár döntésével, akkora állam voltak az államban.
A lekötött erőforrásokhoz képest (két tervező iroda, két gyár) az elkészült 1500db T-10-est meg végül a T-62-esek kukázták az NDK-ban, azok erősebb lövegei okán.

Akit az irodák közötti intrika érdekel, annak érdemes ezt elolvasnia...
Kattints ide a kinyitáshoz...
Ebben a továbbgyártásban azért benne volt a tervgazdaság óriási tehetetlensége is.
 
Hidegháborús infó morzsák:

A Lengyel Népköztársaság három hadseregén felül, a Hidegháború alatt rendelkezett még két deszant hadosztállyal is! Mindkét deszanthadosztály számára nyugat-német, illetve dániai célpontokat jelöltek ki.

7. lengyel Partraszálló Hadosztály:
01-PT76a.jpg

A 7. lengyel Partraszálló Hadosztály 1986-ban 88 darab PT-76-os úszó harckocsival rendelkezett. Ezeket a három partraszálló ezred, egy-egy harckocsizó százada (egyenként 16 db PT-76-os), valamint a 11. harckocsizó zászlóalj (40 db. PT-76-os) között osztották szét. A páncéltörő képességet kiegészítette egy páncéltörő század, tíz BRDM-2 9P133 Maljutka indítóval és 15-15 db. SzPG-9 HSN löveggel a három partraszálló ezredenként (összesen 45 db.).
pol.jpg





A 7. hadosztály 120 db Topas-2 (BTR-50) lánctalpas páncélozott szállítójárművel is fel volt szerelve 1986-ban, 40-40 darabbal partraszálló ezredenként. A hadosztály tüzértámogatását, 48 darab M82/120 aknavető, 12 darab 2S1 Gvozgyika és négy 2K6 Luna alkotta. Utóbbi nukleáris csapásmérésre is alkalmas volt.
01-topas3.jpg





6. lengyel Légideszant Hadosztály:

01-An-12.jpg

A lengyel légideszantosokat, a hatvanas-hetvenes években alapvetően szovjet távolsági légierő An-12-eseivel tervezték bevetni, de gyakorlás céljára Lengyelország is beszerzett két An-12-est.

01-Mi-6.jpg

Rövidebb távon, német és lengyel Mi-4/Mi-8-as és szovjet/lengyel Mi-6-os nehéz helikopterekkel vetették volna be őket.

01-ASU-85.jpg

A 6. lengyel Légideszant Hadosztály páncéltörő képességét 30 db SZPG-9 HSN löveg, illetve ASZU-85-ös, ejtőernyővel deszantolható, önjáró páncéltörő ágyú adta 1986-ban.

To view this content we will need your consent to set third party cookies.
For more detailed information, see our cookies page.
 
  • Tetszik
Reactions: ZeiG, blogen, fishbed and 9 others
Galcom said:
Hidegháborús infó morzsák:

A Lengyel Népköztársaság három hadseregén felül, a Hidegháború alatt rendelkezett még két deszant hadosztállyal is! Mindkét deszanthadosztály számára nyugat-német, illetve dániai célpontokat jelöltek ki.
Kattints ide a kinyitáshoz...

Igen, alapvetően Dánia és Hollandia volt a Lengyel front számára kiosztott két célpont, optimista esetben Calais.

comment-p-ZS5-Tq50fl-Lt-NQjtg-IY6n-FQ5ctkxv-Go-Y.jpg
 
  • Tetszik
Reactions: ZeiG, fishbed, Galcom and 2 others
Egy volt tanárom, akinek vízépítő jellegű végzettsége volt, mesélt egy érdekes katonatörténetet. Egyetem után bevitték katonának, ahol belekerült egy olyan csoportba, akiknek az volt a feladata, modellezzék le, hogy az Alpokban támadó magyar gépesített alakulatoknak milyen messze kell tartózkodni a völgyzáró gátaktól, ha azokat felrobbantják. Tehát milyen távolságban vannak biztonságban a víztől. (Ez már 20+ éve volt, ezért nem tiszta minden részlet, de úgy rémlik, az is variáció volt, hogy eleve a magyar diverzáns csapatok robbantanak megelőzés jelleggel, még biztonságos távolságból.) Az eredmény az lett, hogy hiába maradnak az alakulatok kellő távolságban és ússzák meg magát az árvizet, a víz levonulása után hátramaradó méteres vastagságú iszap és hordalékrétegben úgysem megy senki sehova! A nem megfelelő eredmény után, persze le is fújták a további „kutatómunkát”.
 
  • Tetszik
  • Hűha
Reactions: ZeiG, formosa1, krisss and 6 others
To view this content we will need your consent to set third party cookies.
For more detailed information, see our cookies page.
 

Hidrogénbomba elleni védelemre.....​


FHehIKlWUAcdcTA


Speciális ruha a Chicago feletti hidrogénbomba robbanás következményei ellen.
A könnyű "öltöny" olasz selyemből készült, és az alkotók szerint némi hatékonysággal bírt az atomfegyverek károsító tényezőinek hatásai között.
1956-ban Chicagóban fejlesztették ki a Szovjetunió hidrogénbombáitól való akkori félelmek hatására, de valamiért nem volt túl népszerű.

Érdemes megjegyezni, hogy ezen a napon, 1946. december 25-én sikerült először önfenntartó nukleáris láncreakciót elérni a Kurcsatov Intézetben.
A Szovjetunió lett a tulajdonosa az első atomreaktornak ( F-1 néven) az Egyesült Államokon kívül.......

FHdWIz5XwAgCVsa


FHdWI0AXEAkmDdd


Ezt állam a békés és katonai célú atom birtoklásának feladatához való hozzáállása, valamint a kiemelkedő szovjet fizikusok és állambiztonsági tisztek munkája tette lehetővé, akik 1949-re biztosították a szovjet atomfegyverek létrehozását. Berija elvtárs is nagyban hozzájárult ahhoz, hogy ez lehetővé vált........

8cff0e9aee5d1e7daa8d7ceb17eb54f2.jpg


Colonelcassad
 
  • Tetszik
Reactions: Szittya, fishbed, Pogány and 1 other person
Válasz írásához be kell jelentkezned.
Ugrás az oldal tetejére Bottom
Back