Hidegháború (1947-1991)
- Téma indítója gacsat
- Indítva
-
- Címkék
- indokínai háború (1946-1954)
Köszönöm szépen !
A Soviet Encounter az nekem is megvan a gépemen, és én is régóta visszatöltöttem a YT csatornámra.
Elvileg 1975-ös dokumentum filmből van a felvétel. BTL-1-es páncélvonat, az első és hátsó vagonokon egy-egy harckocsival.
Teljesen off, de párszor elgondolkodtam rajta, hogy nem lett volna-e tényleg egyszerűbb a szovjeteknek, ha felveszik a bolgárokat a Szu-ba. Miért nem akarták? Politikailag lett volna már túl macerás, vagy anyagilag nem akartak bevállalni egy ennyire frontban lévő, de szervesen nem kapcsolódó területet?Görögöknél tavaly fotóztam is terepszínű F-102-est.
Ez meg az interjú, ahol a bolgár ex-tábornok említi, hogy a szovjetek már a 80-as években együtt kínálták a MiG-29-est és a Szu-27-est a bolgár küldöttségnek, Kubinkában:
Как купихме МиГ-29 | Аеро
Днес изтребителят МиГ-29 е един от символите на военната авиация на нашата страна. И докато болшинството от състава на ВВС и фенове на авиацията приемат присъствието му като даденост…aero-bg.com
Zsivkov elvtárs állítólag felajánlkozott párszor... szerintem nem akarták, politikailag sem. Sosem volt orosz birodalmi terület.
Még a nagyszüleim mondták gyerekkoromban, hogy ők voltak a leglelkesebbek a barakkban, tagfelvételt is kértek.
Albániát nem tudom, de a túlfélen Mongólia fixen ácsingózott a Szu-ba, csak ott Kína és a nem éppen fényes szovjet-kínai viszony miatt jobban megérte őket pufferzónaként meghagyni
Érdekes cikk. De a "This was the largest nuclear bomb ever produced..." úgy lenne pontosabb, hogy "a legnagyobb tömegű szériában gyártott és rendszeresített szabadesésű nukleáris bomba".
Mert a "legnagyobb" a nukleáris fegyvereknél a hatóerőre is érthető.
A Mark 36-os valóban igen nagy volt, közel 8 tonnás, míg az őt váltó B41, majd az azt váltó B53 már "csak" 4 tonna körülire "zsugorodott".
A Mark 36-os 6-7 Mt hatóerejű volt, de minimális átalakítással "dirty design" módban a 19Mt is elérhető lehetett volna.
A kb fele ekkora B41-es (amit még szintén rendszeresítettek a kivonás előtt a B-47-esekhez) már komolyabb hatóerejű volt.
Kétféle verziója állt ténylegesen hadrendbe, mint B41, azaz légibomba, az 5.2Mt és a 25Mt hatóerejűek.
A W41 rakéta harcirész fejlesztése csak elkezdődött, de nem fejeződött be.
A hasonló tömegű B53-as pedig már csak a B-52-eseken jelent meg, "bunker buster" feladatkörben, 9Mt-val, kb 1997-ig. (A W53 pedig a Titan II-eseken szolgált)
A szovjeteknek nem voltak ismert, hasonló kaliberű nukleáris légibombáik, így az is mindmáig rejtély, hogy akkor mit függesztettek az 1962-es kubai rakétaválság idején a Majsziscsev M4 és Tu-95A bombázógépeik bombaterébe. Mivel a gépek személyzete a bombákat nem láthatta, azokat a "némák" rakták a gépekre, míg a bombateret állítólag leplombálták.
A korabeli szériában legyártott szovjet légibomba típusok egyike sem hadászati kaliberű, míg a hadászati hatóerejű bombák közül majdnem az összes listázott darab Szemipalatyinszk és Novaja Zemlja bombaterein került felhasználásra.
Máig azon tűnődöm, hogy Hruscsov visszakozásában talán szerepet játszhatott, hogy a nukleáris robbanófejeinek mennyisége messze elmaradhatott az amerikaiak mögött és csak a rakétákba jutott belőlük.
A bombázó gépeik nagyon hamar evolválódtak rakétahotdozókká és szerintem 62-ben nagy tömegű FAB-3000-esekkel és FAB-9000-esekkel pakolták meg a gépeiket, számítva, hogy a világvége miatt vissza sem térő gépek mit sem sejtő személyzete legfeljebb majd a cél felett konstatálja, hogy "az övé sajnos besült". Már ha eljutottak volna a célig.
De ez csak spekuláció, nem a topik része.
Az 1962-es kubai rakétaválság története óta tűnődöm egy olyan konteón, hogy mi van akkor, ha a szovjeteknek-oroszoknak valójában fizikailag sohasem volt meg az az adott töltetmennyiség, amit a különféle korokban a hadászati nukleáris erőegyensúly miatt rendre lejelentettek.
Mi van akkor, ha a "Néma szektor", illetve a "némák" rendszere sohasem arról szólt, hogy egy-egy Granyit tárolóban mennyi bomba van, hanem, hogy mennyi éles?
Az egy dolog, hogy a szovjetek-oroszok a különféle évtizedek során lejelentettek különféle rendszeresített töltet mennyiségeket.
De mi van, ha ez mindig csak blöff volt?
Megtehették? Simán, hiszen soha, senkinek sem állt és állhatott rendelkezésére semmilyen normális referencia.
1949 óta lehet, hogy ez a világ legnagyobb blöffje, ami az atomfegyverek 1945 óta tartó elterjedését követően a nukleáris háborúk megakadályozásának leggazdaságosabb módszere.
Nem tudjuk, hogy egy Granyit-ban hány bomba volt, vagy van. Hogy a szellőző-légkondícionáló rendszer hány bombatároló konténer hőjének kezelésére van méretezve? Mennyi a maximális tárolókapacitás? Mennyire voltak feltöltve?
Ha kitört volna a harmadik VH, felszáll Kunmadarasról pl 30 Szu-17-es, vagy Szu-24-es, RN-24-esekkel, 28-asokkal, kiderült volna, ha nem mindegyiknek lett volna éles fegyvere?
Csak eltűnődtem.