Elvileg 1975-ös dokumentum filmből van a felvétel. BTL-1-es páncélvonat, az első és hátsó vagonokon egy-egy harckocsival.
Hidegháború (1947-1991)
- Téma indítója gacsat
- Indítva
-
Ha nem vagy kibékülve az alapértelmezettnek beállított sötét sablonnal, akkor a korábbi ígéretnek megfelelően bármikor átválthatsz a korábbi világos színekkel dolgozó kinézetre.
Ehhez görgess a lap aljára és a baloldalon keresd a HTKA Dark feliratú gombot. Kattints rá, majd a megnyíló ablakban válaszd a HTKA Light lehetőséget. Választásod a böngésződ elmenti cookie-ba, így amikor legközelebb érkezel ezt a műveletsort nem kell megismételned. -
Az elmúlt időszak tapasztalatai alapján házirendet kapott a topic.
Ezen témában - a fórumon rendhagyó módon - az oldal üzemeltetője saját álláspontja, meggyőződése alapján nem enged bizonyos véleményeket, mivel meglátása szerint az káros a járványhelyzet enyhítését célzó törekvésekre.
Kérünk, hogy a vírus veszélyességét kétségbe vonó, oltásellenes véleményed más platformon fejtsd ki. Nálunk ennek nincs helye. Az ilyen hozzászólásokért 1 alkalommal figyelmeztetés jár, majd folytatása esetén a témáról letiltás. Arra is kérünk, hogy a fórum más témáiba ne vigyétek át, mert azért viszont már a fórum egészéről letiltás járhat hosszabb-rövidebb időre.
-
Az elmúlt időszak tapasztalatai alapján frissített házirendet kapott a topic.
--- VÁLTOZÁS A MODERÁLÁSBAN ---
A források, hírek preferáltak. Azoknak, akik veszik a fáradságot és összegyűjtik ezeket a főként harcokkal, a háború jelenlegi állásával és haditechnika szempontjából érdekes híreket, (mindegy milyen oldali) forrásokkal alátámasztják és bonuszként legalább a címet egy google fordítóba berakják, azoknak ismételten köszönjük az áldozatos munkáját és további kitartást kívánunk nekik!
Ami nem a topik témájába vág vagy akár csak erősebb hangnemben is kerül megfogalmazásra, az valamilyen formában szankcionálva lesz
Minden olyan hozzászólásért ami nem hír, vagy szorosan a konfliktushoz kapcsolódó vélemény / elemzés azért instant 3 nap topic letiltás jár. Aki pedig ezzel trükközne és folytatná másik topicban annak 2 hónap fórum ban a jussa.
Teljesen off, de párszor elgondolkodtam rajta, hogy nem lett volna-e tényleg egyszerűbb a szovjeteknek, ha felveszik a bolgárokat a Szu-ba. Miért nem akarták? Politikailag lett volna már túl macerás, vagy anyagilag nem akartak bevállalni egy ennyire frontban lévő, de szervesen nem kapcsolódó területet?Görögöknél tavaly fotóztam is terepszínű F-102-est.
Ez meg az interjú, ahol a bolgár ex-tábornok említi, hogy a szovjetek már a 80-as években együtt kínálták a MiG-29-est és a Szu-27-est a bolgár küldöttségnek, Kubinkában:
Как купихме МиГ-29 | Аеро
Днес изтребителят МиГ-29 е един от символите на военната авиация на нашата страна. И докато болшинството от състава на ВВС и фенове на авиацията приемат присъствието му като даденост…aero-bg.com
Zsivkov elvtárs állítólag felajánlkozott párszor... szerintem nem akarták, politikailag sem. Sosem volt orosz birodalmi terület.
Még a nagyszüleim mondták gyerekkoromban, hogy ők voltak a leglelkesebbek a barakkban, tagfelvételt is kértek.
Albániát nem tudom, de a túlfélen Mongólia fixen ácsingózott a Szu-ba, csak ott Kína és a nem éppen fényes szovjet-kínai viszony miatt jobban megérte őket pufferzónaként meghagyni
Érdekes cikk. De a "This was the largest nuclear bomb ever produced..." úgy lenne pontosabb, hogy "a legnagyobb tömegű szériában gyártott és rendszeresített szabadesésű nukleáris bomba".
Mert a "legnagyobb" a nukleáris fegyvereknél a hatóerőre is érthető.
A Mark 36-os valóban igen nagy volt, közel 8 tonnás, míg az őt váltó B41, majd az azt váltó B53 már "csak" 4 tonna körülire "zsugorodott".
A Mark 36-os 6-7 Mt hatóerejű volt, de minimális átalakítással "dirty design" módban a 19Mt is elérhető lehetett volna.
A kb fele ekkora B41-es (amit még szintén rendszeresítettek a kivonás előtt a B-47-esekhez) már komolyabb hatóerejű volt.
Kétféle verziója állt ténylegesen hadrendbe, mint B41, azaz légibomba, az 5.2Mt és a 25Mt hatóerejűek.
A W41 rakéta harcirész fejlesztése csak elkezdődött, de nem fejeződött be.
A hasonló tömegű B53-as pedig már csak a B-52-eseken jelent meg, "bunker buster" feladatkörben, 9Mt-val, kb 1997-ig. (A W53 pedig a Titan II-eseken szolgált)
A szovjeteknek nem voltak ismert, hasonló kaliberű nukleáris légibombáik, így az is mindmáig rejtély, hogy akkor mit függesztettek az 1962-es kubai rakétaválság idején a Majsziscsev M4 és Tu-95A bombázógépeik bombaterébe. Mivel a gépek személyzete a bombákat nem láthatta, azokat a "némák" rakták a gépekre, míg a bombateret állítólag leplombálták.
A korabeli szériában legyártott szovjet légibomba típusok egyike sem hadászati kaliberű, míg a hadászati hatóerejű bombák közül majdnem az összes listázott darab Szemipalatyinszk és Novaja Zemlja bombaterein került felhasználásra.
Máig azon tűnődöm, hogy Hruscsov visszakozásában talán szerepet játszhatott, hogy a nukleáris robbanófejeinek mennyisége messze elmaradhatott az amerikaiak mögött és csak a rakétákba jutott belőlük.
A bombázó gépeik nagyon hamar evolválódtak rakétahotdozókká és szerintem 62-ben nagy tömegű FAB-3000-esekkel és FAB-9000-esekkel pakolták meg a gépeiket, számítva, hogy a világvége miatt vissza sem térő gépek mit sem sejtő személyzete legfeljebb majd a cél felett konstatálja, hogy "az övé sajnos besült". Már ha eljutottak volna a célig.
De ez csak spekuláció, nem a topik része.
Az 1962-es kubai rakétaválság története óta tűnődöm egy olyan konteón, hogy mi van akkor, ha a szovjeteknek-oroszoknak valójában fizikailag sohasem volt meg az az adott töltetmennyiség, amit a különféle korokban a hadászati nukleáris erőegyensúly miatt rendre lejelentettek.
Mi van akkor, ha a "Néma szektor", illetve a "némák" rendszere sohasem arról szólt, hogy egy-egy Granyit tárolóban mennyi bomba van, hanem, hogy mennyi éles?
Az egy dolog, hogy a szovjetek-oroszok a különféle évtizedek során lejelentettek különféle rendszeresített töltet mennyiségeket.
De mi van, ha ez mindig csak blöff volt?
Megtehették? Simán, hiszen soha, senkinek sem állt és állhatott rendelkezésére semmilyen normális referencia.
1949 óta lehet, hogy ez a világ legnagyobb blöffje, ami az atomfegyverek 1945 óta tartó elterjedését követően a nukleáris háborúk megakadályozásának leggazdaságosabb módszere.
Nem tudjuk, hogy egy Granyit-ban hány bomba volt, vagy van. Hogy a szellőző-légkondícionáló rendszer hány bombatároló konténer hőjének kezelésére van méretezve? Mennyi a maximális tárolókapacitás? Mennyire voltak feltöltve?
Ha kitört volna a harmadik VH, felszáll Kunmadarasról pl 30 Szu-17-es, vagy Szu-24-es, RN-24-esekkel, 28-asokkal, kiderült volna, ha nem mindegyiknek lett volna éles fegyvere?
Csak eltűnődtem.
Biztos, hogy a hivatalos adatok nem pontosak. Még az is lehet, hogy blöff volt az egykori szovjet készlet, de ez igaz lehet akármelyik atomhatalom esetére. Atomhatalomnak lenni kiváltságos csapat és az atomfegyver az a fegyver, amely akkor hozza a legnagyobb hasznot a tulajoknak, ha készen van, bevethető, de nem vetik be.
Nem vetik be, mert:
1. kihal a világ
2. kiderülne, hogy nem hal ki a világ, nincs is annyi töltet és messze el van túlozva egy atomháború valós következménye
Ha a 2. lenne esetleg közelebb az igazsághoz, akkor ez maga a legnagyobb blöff alapja, hiszen csak addig tartható fent a kiváltságosok klubja és túlhatalma a világ felett, ameddig a világ elhiszi az 1. pontot.
Félreértés ne legyen: Egyértelmű, hogy egy atomháború minimum 10x (ha nem 100x) nagyobb pusztítást okozna, mint a II. VH és nekem speciel nagyon nem hiányozna ezt kipróbálni és legjobb esetben is elégedetten nyugtázni, hogy "na ugye" - még mielőtt valaki félreértené a mondanivalómat.
Hát most kezd elterjedni a megnyerő atomháború elmélete.
Ez azon alapul hogy az atomfegyverek hatóereje és mennyisége is drasztikusan lecsökkent.
Amúgy ha az EMP hatás miatt mindenféle földfelszíni atomcsapás nélkül is ki lehet ütni egy komplett országot, úgy hogy nem lesz se sugárszennyezett terület, se rombolás, közvetlenül még halott se nagyon.
Viszont villany nélkül civilizáció se nagyon...
Az első hatalmas blöff már a két ledobott atombombával kezdődött, ugyanis az USA-nak már nem volt több bevethető atombombája. Magyarán a japánok úgy tették le a fegyvert, hogy nem atomozták volna meg őket még jó darabig. Az, hogy kinek mennyi bevethető és raktáron lévő nukleáris töltet áll rendelkezésre, szerintem a legszigorúbb államtitok kategória, főleg, ha még mozgatják is őket néha. Az viszont biztos, hogy az orosz és amerikai potenciál sokkal nagyobb, mint bármelyik más "atomhatalomé". A táblázat, ha nem is pontos, de látható, hogy külön-külön is sokkal több nukleáris töltettel rendelkeznek, mint az összes többi.
Pont ezaz, ami miatt elgondolkodtam.
A nukleáris számtan.
Tegyük fel, hogy az USA lejelenti, hogy van 15 ezer nukleáris töltete a nyolcvanas években.
Azért ennyi, mert a sorozatos nukleáris fegyverkezési versenyben ide jutott.
Mondhatja erre a Szovjetúnió, hogy neki csak 2000 darab van?
Nem, pedig a 2000 darab sem kevés, több, mint az angol-francia-kínai mennyiség összesen.
De - fogalmazzunk úgy - politikailag "nem lenne korrekt".
Ugye minden konteó alapja két kérdés.
Van-e indíték? Ha igen kinek és miért?
Van-e mód? Ha igen, hogyan?
Ha a Szovjetúnió blöffölt a darabszámok terén, akkor arra megvolt az indítéka, mert neki a mérete és a gazdasági-ideológiai szerepe miatt az USA-hoz mérhető darabszámokkal kellett megjelennie.
A módszer alapja pedig a nyilvánvaló átláthatatlanság. Mert ami nukleáris, az egyben titkos is.
És nyilván a "nyomok" eltűntetésének kiváló módszere lehet a leszerelést követő reprocesszálás is, amikor is a fegyver minőségű plutóniumból atomerőművire degradált szállítmány lesz... főleg az USA-ba.
Na igen. Mert a kérdést tovább boncolgatva adja magát a dolog, hogy mi van akkor, ha az amerikai számok is hasonlóan túlzóak voltak?
Mi van akkor, ha a hidegháborús nukleáris darabszámok csak a verseny és az azzal párhuzamosan kínosan ügyelt erőegyensúly miatt inflálódtak el?
A szektor sajátos biztonsági protokollja miatt ez igazából kideríthetetlen, pláne visszamenőleg.
Persze a konteó szempontjából érdekes adalék, hogy a szovjeteknél valóban volt egy nagyságrendi eltérés a 60-70-es évek fordulóján az USA-hoz képest, majd ezen lista alapján a 80-90-es évek fordulójára jelentősen elhúztak az amerikaiakhoz képest:
De a plutónium magból volt még pár készen és a plutóniumgyártás ment folyamatosan és a technológia adott volt. Szerintem 1 hónapon belül lett volna még 2 bomba, ha kellett volna.
Az 1945-ös "blöff" azért működhetett, mert egyrészt a világot sokkolta az új terrorfegyver iszonyatos hatása, másrészt a Trinity teszttel együtt három atomrobbantás már sokat sejtető tendenciának hatott.
Ahol három bomba van, ott lehet több is...
Mai szemüvegen keresztül, amikor többezernyi töltet van aktív szolgálatban (valószínüleg), két 15-20kt-s csapás egy-egy nagyváros ellen bár ugyanúgy szörnyű, ha kiderülne, hogy nincs folytatás, nem volna akkora már a lélektani hatás.
A világ 1945 óta 2000 nukleáris tesztrobbantáson és három nagy nukleáris katasztrófán van túl.
Egyes információk szerint az USA, Oroszország és Kína 750 kT alatti töltetekre cserélte le a régebbi, Mt-s tölteteket a hadászati eszközökön. 750 kT alatti robbanótöltet ha 2500-3000 m magasságon vagy afölött robban, nem okoz komolyabb fall out-ot és tűzvihart sem - ezt sem én állítom, hanem szakértők.
Kevesebb töltetszám, kisebb hatóerő, pontosabb célba juttatás és csökkentett fall out = bevethetetlen hidegháborús arzenál helyett bevethető atomfegyverzet = a bevethető atomfegyverzet pedig esélyt adhat egy megnyerhető atomháborúra is. Atomfegyver nélküli ellenféllel szemben bevetett korlátozott atomerő nem feltétlenül vált ki globális oda-vissza csapássorozatot, cserébe viszont precedenst teremt és onnantól kezdve a gyengébb nem atomhatalom ellenfél ellen bármikor bevethető, vagy fenyegetni lehet egy potenciális bevetéssel.
Milyen jól is jönne, ha valaki végre precedenst teremtene erre, hiszen onnantól kezdve mennyivel hitelesebbé válhatna egy atomzsarolás, ugye... Sajnos Putyin csalódást okozott Ukrajnában, de sebaj, hátha Netanjahu "szépít a dolgon" Gázában vagy épp Iránban.
Persze ennek lenne egy kis hátulütője is: innentől kezdve egy tucat állam azonnal beleállna saját atomfegyverzet fejlesztésbe vagy gyártásba, pl. Brazília, Törökország, Algéria, Dél-Korea, Svédország stb. - igen nehéz lenne meggyőzni őket, hogy ez nem helyes út.
Azt viszont senki sem gondolhatja komolyan, hogy az idők végezetéig már soha többé nem fognak sehol atomfegyvert bevetni - erre az esély (valószínűség) igen kicsi, mondhatnám zéró. Az atomfegyver egy csomó dologra jó volt eddig is: félelmet kelteni, nem megkérdőjelezni egyes hatalmak végső szavát, zsarolni stb., a probléma az atomzsarolási potenciál erodálása, azaz nem veszik elég komolyan a népek.
Ui: Vajon ha nem létezne semmiféle atomfegyver, akkor hogyan állnának a világ valós katonai erőviszonyai?