M
molnibalage
Guest
Szerinted milyen "rejtélyes" okból gyártottak le 500+ SM-3-ast?
Nem a sanszosan egy kézen megszámolható ÉK-i ICBM és talán tucatnyi MRBM ellen.
Hiperszonikus csapásmérő eszközök fejlesztése
-
Ha nem vagy kibékülve az alapértelmezettnek beállított sötét sablonnal, akkor a korábbi ígéretnek megfelelően bármikor átválthatsz a korábbi világos színekkel dolgozó kinézetre.
Ehhez görgess a lap aljára és a baloldalon keresd a HTKA Dark feliratú gombot. Kattints rá, majd a megnyíló ablakban válaszd a HTKA Light lehetőséget. Választásod a böngésződ elmenti cookie-ba, így amikor legközelebb érkezel ezt a műveletsort nem kell megismételned. -
Az elmúlt időszak tapasztalatai alapján házirendet kapott a topic.
Ezen témában - a fórumon rendhagyó módon - az oldal üzemeltetője saját álláspontja, meggyőződése alapján nem enged bizonyos véleményeket, mivel meglátása szerint az káros a járványhelyzet enyhítését célzó törekvésekre.
Kérünk, hogy a vírus veszélyességét kétségbe vonó, oltásellenes véleményed más platformon fejtsd ki. Nálunk ennek nincs helye. Az ilyen hozzászólásokért 1 alkalommal figyelmeztetés jár, majd folytatása esetén a témáról letiltás. Arra is kérünk, hogy a fórum más témáiba ne vigyétek át, mert azért viszont már a fórum egészéről letiltás járhat hosszabb-rövidebb időre.
-
Az elmúlt időszak tapasztalatai alapján frissített házirendet kapott a topic.
--- VÁLTOZÁS A MODERÁLÁSBAN ---
A források, hírek preferáltak. Azoknak, akik veszik a fáradságot és összegyűjtik ezeket a főként harcokkal, a háború jelenlegi állásával és haditechnika szempontjából érdekes híreket, (mindegy milyen oldali) forrásokkal alátámasztják és bonuszként legalább a címet egy google fordítóba berakják, azoknak ismételten köszönjük az áldozatos munkáját és további kitartást kívánunk nekik!
Ami nem a topik témájába vág vagy akár csak erősebb hangnemben is kerül megfogalmazásra, az valamilyen formában szankcionálva lesz
Minden olyan hozzászólásért ami nem hír, vagy szorosan a konfliktushoz kapcsolódó vélemény / elemzés azért instant 3 nap topic letiltás jár. Aki pedig ezzel trükközne és folytatná másik topicban annak 2 hónap fórum ban a jussa.
Nem a sanszosan egy kézen megszámolható ÉK-i ICBM és talán tucatnyi MRBM ellen.
K
kamm
Guest
Lehet, meg tul is becsultem az Avangard sulyat...
"The Sarmat is the biggest weapon in Russia’s nuclear arsenal and is among the six new weapons of mass destruction unveiled by President Putin in 2018. The other five missiles are: Avangard, Tsirkon, Poseidon, Kinzhal, and a nuclear-propelled cruise missile.
It weighs 208.1 tons — the payload is close to 10 tons and the fuel is 178 tons. The payload could be up to 10 heavy or 15 light MIRV warheads, an unspecified number of Avangard hypersonic glide vehicles (HGVs) or a combination of warheads and massive amounts of countermeasures against anti-ballistic missile systems. The Russian Ministry of Defense said that the missile is Russia’s response to the US Prompt Global Strike system.
It can fly by unpredictable routes and bypass missile defense areas. It can fly over the North and South Pole and approach targets from directions that are not envisaged for interception, TASS reported."
Teljes cikk: https://eurasiantimes.com/russias-t...-sarmat-capable-of-wiping-out-all-of-england/
"The Sarmat is the biggest weapon in Russia’s nuclear arsenal and is among the six new weapons of mass destruction unveiled by President Putin in 2018. The other five missiles are: Avangard, Tsirkon, Poseidon, Kinzhal, and a nuclear-propelled cruise missile.
It weighs 208.1 tons — the payload is close to 10 tons and the fuel is 178 tons. The payload could be up to 10 heavy or 15 light MIRV warheads, an unspecified number of Avangard hypersonic glide vehicles (HGVs) or a combination of warheads and massive amounts of countermeasures against anti-ballistic missile systems. The Russian Ministry of Defense said that the missile is Russia’s response to the US Prompt Global Strike system.
It can fly by unpredictable routes and bypass missile defense areas. It can fly over the North and South Pole and approach targets from directions that are not envisaged for interception, TASS reported."
Teljes cikk: https://eurasiantimes.com/russias-t...-sarmat-capable-of-wiping-out-all-of-england/
Talán egy kis segítség. Az Iszkanderről ezt írják.
Kivonatosan, a fő rész.
A 9M723 rakéta szilárd hajtóanyagú, egylépcsős rakéta, amelynek robbanófeje repülés közben nem választható szét. A rakétát a teljes repülési útvonal mentén irányítják aerodinamikai és gázdinamikus kormányok segítségével. A 9M723 repülési pályája nem ballisztikus, hanem irányított. A rakéta folyamatosan változtatja a pálya síkját. Különösen aktívan manőverez a gyorsulás és a célhoz való közeledés területén - 20-30 g túlterheléssel. A 9M723 rakéta feltartóztatásához az anti-rakétának két-háromszor nagyobb túlterhelésű pályán kell haladnia, ami gyakorlatilag lehetetlen. A kis fényvisszaverő felülettel rendelkező lopakodó rakéta repülési útvonalának nagy része 50 km magasságban halad, ami szintén jelentősen csökkenti annak valószínűségét, hogy az ellenség eltalálja. A „láthatatlanság” hatást a tervezési jellemzők és a rakéta speciális bevonatokkal történő kezelésének kombinációjával érik el. A rakétát inerciális vezérlőrendszer segítségével közvetlenül a célponthoz viszik, majd egy autonóm korrelációs-szélsőséges optikai irányítófej rögzíti (lásd a fotót). Az OTR 9M723 otthoni rendszer működésének elve az, hogy az optikai berendezés képet alkot a terepről a célterületen, amelyet a fedélzeti számítógép összehasonlít a rakéta indításra való előkészítése során megadott standarddal. Az optikai fej megnövelt ellenállást mutat a meglévő elektronikus hadviselési eszközökkel szemben, és lehetővé teszi a rakéták sikeres indítását még hold nélküli éjszakákon is, amikor nincs további természetes célvilágítás, plusz vagy mínusz két méter hibával eltalálva a célpontot. Ilyen feladatot a világon egyetlen más taktikai rendszer sem képes megoldani, csak Iskander. Ezenkívül az optikai rendszereknek nincs szükségük az űrrádiónavigációs rendszerekről érkező jelekre, amelyeket krízis esetekben rádióinterferencia kikapcsolhat vagy letilthat. Az inerciális vezérlés integrálása a műholdas navigációs berendezésekkel és az optikai keresővel lehetővé teszi egy olyan rakéta létrehozását, amely szinte bármilyen elképzelhető körülmények között eléri az adott célpontot. A kereső különböző osztályú és típusú ballisztikus és cirkáló rakétákon is használható.
https://missilery.info/missile/iscander
Elvileg az egész pályaszakaszon irányított. Kommunikál más eszközökkel és a pályakorrekciókat a fedélzeti rendszert irányítja.
Magyarul is:
https://translate.google.hu/transla...ery.info/missile/iscander&prev=search&pto=aue
Kivonatosan, a fő rész.
A 9M723 rakéta szilárd hajtóanyagú, egylépcsős rakéta, amelynek robbanófeje repülés közben nem választható szét. A rakétát a teljes repülési útvonal mentén irányítják aerodinamikai és gázdinamikus kormányok segítségével. A 9M723 repülési pályája nem ballisztikus, hanem irányított. A rakéta folyamatosan változtatja a pálya síkját. Különösen aktívan manőverez a gyorsulás és a célhoz való közeledés területén - 20-30 g túlterheléssel. A 9M723 rakéta feltartóztatásához az anti-rakétának két-háromszor nagyobb túlterhelésű pályán kell haladnia, ami gyakorlatilag lehetetlen. A kis fényvisszaverő felülettel rendelkező lopakodó rakéta repülési útvonalának nagy része 50 km magasságban halad, ami szintén jelentősen csökkenti annak valószínűségét, hogy az ellenség eltalálja. A „láthatatlanság” hatást a tervezési jellemzők és a rakéta speciális bevonatokkal történő kezelésének kombinációjával érik el. A rakétát inerciális vezérlőrendszer segítségével közvetlenül a célponthoz viszik, majd egy autonóm korrelációs-szélsőséges optikai irányítófej rögzíti (lásd a fotót). Az OTR 9M723 otthoni rendszer működésének elve az, hogy az optikai berendezés képet alkot a terepről a célterületen, amelyet a fedélzeti számítógép összehasonlít a rakéta indításra való előkészítése során megadott standarddal. Az optikai fej megnövelt ellenállást mutat a meglévő elektronikus hadviselési eszközökkel szemben, és lehetővé teszi a rakéták sikeres indítását még hold nélküli éjszakákon is, amikor nincs további természetes célvilágítás, plusz vagy mínusz két méter hibával eltalálva a célpontot. Ilyen feladatot a világon egyetlen más taktikai rendszer sem képes megoldani, csak Iskander. Ezenkívül az optikai rendszereknek nincs szükségük az űrrádiónavigációs rendszerekről érkező jelekre, amelyeket krízis esetekben rádióinterferencia kikapcsolhat vagy letilthat. Az inerciális vezérlés integrálása a műholdas navigációs berendezésekkel és az optikai keresővel lehetővé teszi egy olyan rakéta létrehozását, amely szinte bármilyen elképzelhető körülmények között eléri az adott célpontot. A kereső különböző osztályú és típusú ballisztikus és cirkáló rakétákon is használható.
https://missilery.info/missile/iscander
Elvileg az egész pályaszakaszon irányított. Kommunikál más eszközökkel és a pályakorrekciókat a fedélzeti rendszert irányítja.
Magyarul is:
https://translate.google.hu/transla...ery.info/missile/iscander&prev=search&pto=aue
A képen a Kinzsal van. Ott van a rácsos rendszer is. Ez két fokozatú. Azt írják, hogy rakéta és a leválasztható robbanófej vezérlőrendszere közös. Az üres, szétválasztható szakasz kinetikus energiája nagyobb, mint a robbanófej hajtóművének üzemanyagában lévő kémiai energia.
"СУ ракеты и отделяемой БЧ одна общая. А кинетическая энергия пустой отделяемой ступени больше, чем химическая в топливе двигателя БЧ."
Az Iszkander hátulról.
"СУ ракеты и отделяемой БЧ одна общая. А кинетическая энергия пустой отделяемой ступени больше, чем химическая в топливе двигателя БЧ."
Az Iszkander hátulról.
T
Törölt tag 1586
Guest
Érdekes, akkor ezek szerint a behajtott szárnyak teljes egészében a borítás alatt vannak?
M
molnibalage
Guest
Iskander-M as Kinzhal = Air-launched Iskander from MiG-31 (~170km)
If the Iskander-M were launched at 40,000ft w/ M1.3, range is increased about 1,000km class. Because missile enter the 'almost-no-drag' altitude, missile has much higher burn-out velocity and longer range.
If the Iskander-M were launched at 40,000ft w/ M1.3, range is increased about 1,000km class. Because missile enter the 'almost-no-drag' altitude, missile has much higher burn-out velocity and longer range.
T
Törölt tag 1586
Guest
Rejtélyesnek nem mondanám, inkább okosnak.
Gyorsítási és a légkörön kívüli szakaszban nincs szüksége szárnyakra, amikor meg visszatér a légkörbe akkor meg a borítást eldobja és kinyílnak a szárnyak.
M
molnibalage
Guest
Csak a rajzon semmilyen ilyen mechanizmus nem látszik.
A rakéta külső részén sem.
Ettől még persze lehetséges, de ilyen rajzot (most már) én is tudnék készíteni...
De tegyük fel a vita kedvéért, hogy azok kormányfelületek ott vannak. Szuper.
És a tömeget és méretet nézve ebből ki hogyan hoz ki 3-4G-nél többet?
Amikor a sűrű légkörbe ér egyáltalán az a fene nagy kérdés, hogy M8-10 táján azért mennyi anyag kell bele, hogy ne szakadjon le a fenébe az egész...
A légköri repülésre tervezett rakéták sokkal nagyobb felület és jobb tömegaránnyal tudnak M4 táján 25 km magasan 2-3G-ket.
A rakéta lassulás számítására fordulóban csináltam anno táblázatot, de a pendriveomon nincs.
Remélem a gépemre mentettem el, mert ha nem, akkor csinálhatom újra...
Olvasd már el amit írtak hozzá. Van egy köztes rész, amelynek a kinetikai energiája .... A második fokozatnak mekkora a tömege? Csodák nincsenek, csak kis trükkök. Ennyi.
Nem kell kormányfelület. A kulcskérdés az eredő erőrendszer egyensúlya. Ez a közönséges halandó a súlypontra értelmezi és rajzolja fel.
Ha a súlypont egyensúlyban van, akkor repülés minden pillanatában felírható egy egyensúlyi erőrendszer, így a dinamikai feladat statikai feladat lesz (ez amúgy a D'Alembert-elv). A súlypont helyzete és a meglévő arerodinamilai felületeken ébredő erők alkotják ezt a rendszert. Ha egyensúly van, akkor a test ballisztikus pályán mozog. Ha a súlypont helyzete megváltozik, akkor az erőrendszer eredője is megváltozik. Súlypontáthelyezéssel lehet felfelé, lefelé vagy oldalirányú erőt létrehozni.
Ez egy nagyon bonyolult matematikai rendszer, de nem megoldhatatlan. A súlypont áthelyezés belső nyomatékokat hoz létre, ami kezdi elfordítani a testet, a többit meg az aerodinamikai felületeken ébredő erő elintézi...
Ez az egyik módszer, a másik a műholdaknál is alkalmazott, három giroszkóppal létrehozott belső erőrendszer. Itt nincs tömegmozgatás hanem a giroszkóp tengelye menti elfordulás és szögsebessége alapján kapott erőrendszer eredője.
M
molnibalage
Guest
Ismerem, kinematikai-dinamika előadáson igen hamar eljött, hogy a műholdak három tengely körüli precizitása hogyan jön és mitől pontos.
A repülőgép kormányfelülete is lényegében ezt csinálja. A gépet a súlypont körül forgatja és az állásszöggel a szárny állítja elő a felhajtóerőt.
Mert nem tudsz olyan gyorsan tömeget és akkorát mozgatni, ami a gépet állásszögbe tenné.
Értem én, hogy a BM esetén ha a súlypontot változtatod, akkor állásszögbe forgatod a testet.
Csak hogy a repülőgépnek és rakétának is van alacsony hatásfokú felülete, ami felhajtóerőt termel, de van nekik szárnyfelület is. Nagy.
Na, de a BM esetén ilyen nincs. Tömeg viszont van. És kritikus állásszöge ezeknek is van.
Tehát nem az a kérdés, hogy hogyan csinálod ezt a forgatást, soha nem is ez volt a kérdés.
Az, hogy mekkora erőt tudsz előállítani, ha te 3000 m/s táján irányt akarsz változtatni és az, hogy az mennyire lassítja a rakétát.
Hatalmas erős kell és piszkosul lassul.
Tessék kiszámolni az erőt aztán csodálkozni azon, hogy a BM-nek mekkora Cl/Cd-vel kéne rendelkeznie.
Nem véletlenül fékeztek a régi rakéták. Mert az hiperkönnyű megcsinálni, csak növeled a felületet és jól ecseszed a rakéta áramvonalasságt.
De ennek semmi köze nincs ahhoz, ha te komolyan szeretnél irányt változtatni...
Főleg egy HSGV-nél, ami kapott egy löketet azt jónapot, abból gazdálkodik. Egy 22 fokos süllyedésből csak 35 foknyi felrántás olyan energiaveszteséggel jár, hogy beszarsz. Majd aztán megint lehet fordulni lefelé.
Na, akkor hol lesz ez itt probléma a 30 km alatti magasságon, ahol 3000 m/s-ig jó a PAC-3?
Amit írtam, azt az Avangard formájú hiperszonikus cuccokra írtam, viszont amit most írok, az érvényes minden térbeli testre.
Az erőhatásoknál ne felejtsük el, hogy ez egy térbeli cuccos. Vegyük példának a hullámvasútat. Jössz le a lejtőn, majd kimész egyenesen, közel 90fokos forduló, az átlagsebességed egy keveset változik, de itt sebesség- és gyorsuláskomponensek vannak. Ennél a fordulónál kb. 5G-t kapsz a hullámvasúton, viszont az 5G egy lefelé mutató komponens, van meg egy x és y irányú komponens. Az 5G az jelenti, hogy másodpercenként kb. 50m/s² lassulás van a z-koordinátában, az y-koordinátában szinte semmi változás, az x-koordináta meg 0-ról felmegy 1,2G-re, de az átlagsebességed változott kb. 3m/s-ot... (Ez hiperszonikus repülés esetében valószínűleg nagyobb érték...)
A helyes és precíz az lenne, ha minden egyes pillanathoz a sebesség és gyorsulás vektor lenne hozzárendelve és a helyzeti energia változás szintén meg lenne adva. A helyzeti energia megváltozása - légellenállás + booster (ha van) áll rendelkezésre. A sebességek megváltozása mindig a koordináták viszonylatában értendő. Itt biztosan lesz olyan sebességkomponens, amelyik csökken, lesz olyan, amelyik nő és lesz olyan, amelyik változatlan marad.
Betettem egy gyerek-hullámvasút foronómiai görbéit:
Ha megnézed, akkor a felső képen a piros vonal az x-irányú gyorsulás (x jelenti az előre irányt, y az oldalirány míg a z a lefelé mutató irány), vagyis a test 14 másodperctől 16,5 másodpercig a haladási irányban negatív gyorsulással (vagyis x-irányban fékez) halad, mégis gyorsul a helyzeti energia megváltozása miatt gyorsul.
Aztán 8 másodpercig folyamatosan gyorsul x-irányban, de a sebessége nem változik a hullámvasútnak, mert a helyzeti energia változását fedeznie kell - emiatt kell amúgy egy emelkedőn folyamatosan gyorsulni, ha ugyanazzal a sebességgel akarsz felmenni. Ez működik visszafelé is.
Amit ebből ki akartam hozni az az, hogy térbeli mozgásnál mindig hely-, sebesség- és gyorsulásvektorokról kell beszélni. Ha azt mondja valaki, hogy egy 10G-s manővert hajt végre, azt nem értem. 10G a gyorsulásvektor eredője, vagy 10G valamelyik irányvektor esetén.. Ha "simán" 10G a gyorsulása egy testnek, akkor lehet, hogy pl. 5,7G gyorsulása van mind a három koordináta irányában, egyszerre. Így azt mondani, hogy egy rakétára hat 5G akkor az 5G=centripetális gyorsulás, teljesen hibás. 5G melyik irányokban hat? És a komponensek fogják definiálni, hogy az mekkora erőhatással jár
Egy hullámvasút sem úgy terveződik, hogy minden irányban figyelemben vesszük az 5G-t. 5G túlterhelés és -1G negatív terhelést veszünk figyelembe z-irányban, hosszirányban +/-1,5G és y-irányban (ez lenne kanyarban a centripetális) szintén +/-1,5G. Itt mondhatom, hogy hat 5G pillanatnyilag, mert ez a gravitációs erő síkjába esik és a pálya egyenes. Ha fékezem a kocsikat egy egyenes szakaszon +1,4G-vel, akkor a kocsiszekrényre hat 1,4G x irányban, 0G y irányban és -1G (önsúly) z irányban (egyenes pálya) és 1G negatív (1,4^2+0^2+(-1)^2)^0,5=1,73G terhelés összesen.
Visszatérve az erőkhöz meg a manőverhez. Ballisztikus mozog valami. A beesési szögből kijön egy x irányú gyorsulás (mivel fentről lefelé megyünk), plusz van az 1G gyorsulás z irányban a szabadesésből. Hová kell 20G ennek?
Tehát tud "szűken" iránytváltoztatáni nagy sebességgel?Amit írtam, azt az Avangard formájú hiperszonikus cuccokra írtam, viszont amit most írok, az érvényes minden térbeli testre.
Az erőhatásoknál ne felejtsük el, hogy ez egy térbeli cuccos. Vegyük példának a hullámvasútat. Jössz le a lejtőn, majd kimész egyenesen, közel 90fokos forduló, az átlagsebességed egy keveset változik, de itt sebesség- és gyorsuláskomponensek vannak. Ennél a fordulónál kb. 5G-t kapsz a hullámvasúton, viszont az 5G egy lefelé mutató komponens, van meg egy x és y irányú komponens. Az 5G az jelenti, hogy másodpercenként kb. 50m/s² lassulás van a z-koordinátában, az y-koordinátában szinte semmi változás, az x-koordináta meg 0-ról felmegy 1,2G-re, de az átlagsebességed változott kb. 3m/s-ot... (Ez hiperszonikus repülés esetében valószínűleg nagyobb érték...)
A helyes és precíz az lenne, ha minden egyes pillanathoz a sebesség és gyorsulás vektor lenne hozzárendelve és a helyzeti energia változás szintén meg lenne adva. A helyzeti energia megváltozása - légellenállás + booster (ha van) áll rendelkezésre. A sebességek megváltozása mindig a koordináták viszonylatában értendő. Itt biztosan lesz olyan sebességkomponens, amelyik csökken, lesz olyan, amelyik nő és lesz olyan, amelyik változatlan marad.
Betettem egy gyerek-hullámvasút foronómiai görbéit:
Ha megnézed, akkor a felső képen a piros vonal az x-irányú gyorsulás (x jelenti az előre irányt, y az oldalirány míg a z a lefelé mutató irány), vagyis a test 14 másodperctől 16,5 másodpercig a haladási irányban negatív gyorsulással (vagyis x-irányban fékez) halad, mégis gyorsul a helyzeti energia megváltozása miatt gyorsul.
Aztán 8 másodpercig folyamatosan gyorsul x-irányban, de a sebessége nem változik a hullámvasútnak, mert a helyzeti energia változását fedeznie kell - emiatt kell amúgy egy emelkedőn folyamatosan gyorsulni, ha ugyanazzal a sebességgel akarsz felmenni. Ez működik visszafelé is.
Amit ebből ki akartam hozni az az, hogy térbeli mozgásnál mindig hely-, sebesség- és gyorsulásvektorokról kell beszélni. Ha azt mondja valaki, hogy egy 10G-s manővert hajt végre, azt nem értem. 10G a gyorsulásvektor eredője, vagy 10G valamelyik irányvektor esetén.. Ha "simán" 10G a gyorsulása egy testnek, akkor lehet, hogy pl. 5,7G gyorsulása van mind a három koordináta irányában, egyszerre. Így azt mondani, hogy egy rakétára hat 5G akkor az 5G=centripetális gyorsulás, teljesen hibás. 5G melyik irányokban hat? És a komponensek fogják definiálni, hogy az mekkora erőhatással jár
Egy hullámvasút sem úgy terveződik, hogy minden irányban figyelemben vesszük az 5G-t. 5G túlterhelés és -1G negatív terhelést veszünk figyelembe z-irányban, hosszirányban +/-1,5G és y-irányban (ez lenne kanyarban a centripetális) szintén +/-1,5G. Itt mondhatom, hogy hat 5G pillanatnyilag, mert ez a gravitációs erő síkjába esik és a pálya egyenes. Ha fékezem a kocsikat egy egyenes szakaszon +1,4G-vel, akkor a kocsiszekrényre hat 1,4G x irányban, 0G y irányban és -1G (önsúly) z irányban (egyenes pálya) és 1G negatív (1,4^2+0^2+(-1)^2)^0,5=1,73G terhelés összesen.
Visszatérve az erőkhöz meg a manőverhez. Ballisztikus mozog valami. A beesési szögből kijön egy x irányú gyorsulás (mivel fentről lefelé megyünk), plusz van az 1G gyorsulás z irányban a szabadesésből. Hová kell 20G ennek?
A kamm vs. molnibalage -féle fizika vitához szeretném megjegyezni Ferencz Csaba űrkutató (ELTE, BME) mondását az általa írt könyvből:
A dongó testfelépítéséből adódóan a fizikai törvényei szerint repülésre alkalmatlan, de a dongó ezt nem tudja és repül.
A dongó testfelépítéséből adódóan a fizikai törvényei szerint repülésre alkalmatlan, de a dongó ezt nem tudja és repül.
Na kikerestem, egészen pontosan idézem:
"Ez a szerkezet felületi terhelése és alakja következtében repülésre alkalmatlan. A dongó ezt nem tudja és repül." Ferencz Csaba, Űrtan, 18. oldal
(a szerző intelme a "lehetetlenről")
"Ez a szerkezet felületi terhelése és alakja következtében repülésre alkalmatlan. A dongó ezt nem tudja és repül." Ferencz Csaba, Űrtan, 18. oldal
(a szerző intelme a "lehetetlenről")
M
molnibalage
Guest
Ez a lebalfaszabb dumák között van és ebben a formában nem igazA kamm vs. molnibalage -féle fizika vitához szeretném megjegyezni Ferencz Csaba űrkutató (ELTE, BME) mondását az általa írt könyvből:
A dongó testfelépítéséből adódóan a fizikai törvényei szerint repülésre alkalmatlan, de a dongó ezt nem tudja és repül.
Ez pusztán csak arról szólt, hogy anno nem volt olyan komplex áramlástani modell au aeroelasztikus szárnyakra ami működött volna.
De a newtoni mechanika melyik részét nem ismerjük a térbeli mozgáshoz??????