Ez az a Volhov volt ami nem tudott mit kezdeni a leborító és erősen süllyedő gépekkel ? Vagy az más rendszer volt ?
Hiperszonikus csapásmérő eszközök fejlesztése
-
Ha nem vagy kibékülve az alapértelmezettnek beállított sötét sablonnal, akkor a korábbi ígéretnek megfelelően bármikor átválthatsz a korábbi világos színekkel dolgozó kinézetre.
Ehhez görgess a lap aljára és a baloldalon keresd a HTKA Dark feliratú gombot. Kattints rá, majd a megnyíló ablakban válaszd a HTKA Light lehetőséget. Választásod a böngésződ elmenti cookie-ba, így amikor legközelebb érkezel ezt a műveletsort nem kell megismételned. -
Az elmúlt időszak tapasztalatai alapján házirendet kapott a topic.
Ezen témában - a fórumon rendhagyó módon - az oldal üzemeltetője saját álláspontja, meggyőződése alapján nem enged bizonyos véleményeket, mivel meglátása szerint az káros a járványhelyzet enyhítését célzó törekvésekre.
Kérünk, hogy a vírus veszélyességét kétségbe vonó, oltásellenes véleményed más platformon fejtsd ki. Nálunk ennek nincs helye. Az ilyen hozzászólásokért 1 alkalommal figyelmeztetés jár, majd folytatása esetén a témáról letiltás. Arra is kérünk, hogy a fórum más témáiba ne vigyétek át, mert azért viszont már a fórum egészéről letiltás járhat hosszabb-rövidebb időre.
-
Az elmúlt időszak tapasztalatai alapján frissített házirendet kapott a topic.
--- VÁLTOZÁS A MODERÁLÁSBAN ---
A források, hírek preferáltak. Azoknak, akik veszik a fáradságot és összegyűjtik ezeket a főként harcokkal, a háború jelenlegi állásával és haditechnika szempontjából érdekes híreket, (mindegy milyen oldali) forrásokkal alátámasztják és bonuszként legalább a címet egy google fordítóba berakják, azoknak ismételten köszönjük az áldozatos munkáját és további kitartást kívánunk nekik!
Ami nem a topik témájába vág vagy akár csak erősebb hangnemben is kerül megfogalmazásra, az valamilyen formában szankcionálva lesz
Minden olyan hozzászólásért ami nem hír, vagy szorosan a konfliktushoz kapcsolódó vélemény / elemzés azért instant 3 nap topic letiltás jár. Aki pedig ezzel trükközne és folytatná másik topicban annak 2 hónap fórum ban a jussa.
M
molnibalage
Guest
Ez a kijelentés ebben a formában nem értelmezhető, hogy "nem tudott mit kezdeni"...
- A korai Dvinánál beleállhatott a földbe a rakéta, ha alacsonyan volt és süllyedt a gép. Mert a számított ütközési pont a föld alatt volt és ez nem érdekelte a rendszert. De ez is csak azt mutatja, hogy a valós idejű ütközési pont számítása SOHA NEM VOLT GOND.
- Később ezt korrigálta a K módszer, ami nem engedte az elfogási pontot a cél magassága alatt.
- De az erősen süllyedő kijelentés utalhat egy gyors leborításra 4-5G-vel, amit megfelelő pillanatban nem tudott a rakéta lekövetni. Tehát a számolt elfogási pont megvolt, a rendszer számolta, de ettől a rakéta nem tudta a hozzá szükséges fordulót produkálni.
Egy manőverező cél követése 60+ éve rutinfeladat a radaroknak.
Valós időben. Minden gond nélkül.
Manőverező cél esetén MINDIG A RAKÉTA KINEMATIKA a kérdés.
Hogy a változó célparaméterrel tud-e még kezdeni valamit vagy sem.
Nem az, hogy tudja-e számolni a rendszer.
Naná, hogy tudja.
Már ezer és is tudtak a rendszerek még prolongálni is, nemhogy a mai szoftver módszerekkel...
Ha tudod, hogy sejthetőleg mi a cél max. forduló paramétere és hol a célja, akkor ebből számolható, hogy mi az a terület, amin kívül nem lesz a rakéta X távolságon belül.
De akkor fog kelleni majd egy kiegészítő BM / HSM videó a témában egyszer.
Csak ahhoz el kén jutni legalább az Sz-300/400 Sz-300V-ig...
A barátom szintén elektronikai szakember a rakétásokhoz vonult be. Oktatták őket az alapokról. Ez még az átkosban volt. Az egyik szobában volt egy működő radaros rakéta kormánylapokkal az asztalon feküdt mint működő szemléltető makett. (nem mondta milyen típus volt, olyan kb. 200-250 km hatótávú) Az oktató tiszt sétált előtte, a kormánylapok pedig követték mint célt. Megkérdezte tőle milyen ferkin megy a cucc ? Ó azt mondta nem lehet megmondani mert titkos.
Mivel nem volt burkolat a fejen, így minden látszott az egész radarból, és azt is oktatták mik a részei, mi mit csinál. A kérdés után válaszolt az oktatónak: Végül is nem gond, mert pár perc alatt kiszámolja a méretekből milyen frekin megy. Ettől úgy kiakadtak mint a kakukkos óra ! 
T
Törölt tag 1945
Guest
A barátom szintén elektronikai szakember a rakétásokhoz vonult be. Oktatták őket az alapokról. Ez még az átkosban volt. Az egyik szobában volt egy működő radaros rakéta kormánylapokkal az asztalon feküdt mint működő szemléltető makett. (nem mondta milyen típus volt, olyan kb. 200-250 km hatótávú) Az oktató tiszt sétált előtte, a kormánylapok pedig követték mint célt. Megkérdezte tőle milyen ferkin megy a cucc ? Ó azt mondta nem lehet megmondani mert titkos.
Imhol a szóbanforgó fej / szemléltető eszköz.
Esetleg kérdezd meg hogy mit is számolt végül is?
A megfejtés: 4.5cm / 6.6GHz.
Majd megkérdezem tőle, úgy is el akarom kérni az öccsétől a telefonszámát, mert elköltözött kb. 1 éve és nem tudom az újat.Imhol a szóbanforgó fej / szemléltető eszköz.
Esetleg kérdezd meg hogy mit is számolt végül is?
A megfejtés: 4.5cm / 6.6GHz.
Én rádiós voltam egy D20 osztálytörzs pk. rádiós UAZ-on, utána meg átjátszós ha olvastad. Ott a HM rádiós riasztási rendszer egyik pontján, nagyon bizalmi beosztás, a "sziklához" tartoztunk, csak névlegesen egy alakulathoz de orifonnal bekötve oda is, ahonnan elláttak, és onnan jött volna az őrség ha megtámadnak, amúgy mindenünk volt, fegyverek és őrkutyák is, mi őriztük a tanyánkat - meg direkt vonal az országos üti vackába ahova naponta jelentettünk, vagy azonnal ha a HM adóval volt valami, + 2 frekvencián 0/24-es átjátszó ügyelet ha kell egy alakulatnak mert gödörben / árnyékolásban vannak.
Én is alakítottam egyet még a nemzetközi hadgyakorlaton senki nem tudta elérni az átjátszót több alakulatból sem, és valami fejesnek kellett volna terepről valamiért. Hát én több hadgyakorlatra kivonult laktanya rádiósa közül megoldottam egyedüliként. A főnökömnek hízott is a mája a többiek előtt.
Nagyon kemény főnököm volt, de meg is becsült bennünket.
Majd mondom neki nézze meg a képet a neten, átküldöm neki a linket hogy mit szól hozzá.Imhol a szóbanforgó fej / szemléltető eszköz.
Esetleg kérdezd meg hogy mit is számolt végül is?
A megfejtés: 4.5cm / 6.6GHz.
Nem ezzel van a gond, hanem az egyszerűséggel. Eldöntendő kérdések esetén először egy igen vagy nem választ vár az ember. Ha ezt megkapta és felmerül a miért kérdése is, onnantól van értelme belemenni a részletekbe, de én biztos, hogy a képleteket hagynám a legvégére, az ugyanis csak egy szűk, szakmailag kompetens rétegnek mond bármit is, ennél sokkal-sokkal többet ér a közérthető és egyszerű magyarázat - tudom persze, ez nem lesz sem egzakt, sem pontos, a döntő többséget mégis kábé eddig a szintig érdekli a dolog.
T
Törölt tag 1586
Guest
Pályára állították a jövendő hiperszonikus fegyver korai előrejelző műhold hálózat első kettő kommunikációs technológiai demonstrátor műholdját.Nem tudom hogy képzeled el ezt a HBTSS de valószínűleg a SpaceX - Starlink hálózat fog hozzá a legjobban hasonlítani.
Jó eséllyel sok száz LEO pályán keringő IR műholdról lesz szó amelyek egy szűk területet lesznek csak képesek megfigyelni és még egy indított HGV teljes repülési időtartama alatti nyomon követéséhez is jónéhány műhold összehangolt munkájára lesz szükség.
A 2023 as indításról meg annyit hogy jelenleg még ki sem választották hogy ki fogja gyártani a műholdakat.
Idén Januárban még csak ott tartottak hogy az előzetes szűrés alapján L3Harrist és a Northrop Grummant bízták meg azzal hogy a prototípusokat gyártsák le.
Mire letesztelik az új műholdakat, kiválasztják a nyertest, legyártják az éles példányokat, az boritékolhatóan több lesz mint két év.
https://www.c4isrnet.com/battlefiel...hypersonic-weapon-tracking-sensor-prototypes/
A tech. demonstrátor műholdak feladata a jövendő hálózat műholdjai közötti kommunikációs technológia tesztelése.
https://www.defenseworld.net/news/3...g_Hypersonic__Ballistic_Missiles#.YO1KB8nRadN
Egy haditechnikai eszköz mire hadrendbe áll, legalább 5 fázison esik át.
1. A követelményeket meghatározzák.
2. A technikai-technológiai feltételek megléte esetén az ipar elkészíti a terveket és az alapján a prototípust
3. Tesztelnek, kialakul a közel végleges eszköz
4. Elkészítik a széria példányokat
5. A hadsereg kialakítja az üzemeltetési, felhasználási okmányokat, illetve fegyverek esetén a harceljárásokat
Miért is írom ezt le? Mert kíváncsi lennék, hogy a hiperszonikus fegyverek jelenleg milyen fázisban vannak. Mivel szerintem, jelenleg nagyon kevés konkrét információval rendelkezünk, ezért a harceljárásaikat, képességeiket, az ellenük való védekezés eszközeit és módjait is csak korlátozottan vagyunk képesek definiálni.
A vitatott értékű rajzhoz annyit tennék hozzá, hogy amit szemléltetni akartak, az ott van rajta. Mi is az. Az arányokat akarta szemléltetni, hogy a ballisztikus támadó rakéták felderítéséhez és követéséhez képest mennyivel később tudják megvalósítani a hiperszonikus fegyverek esetén. Ebbe az ábrába szerintem nem kell többet bele látni, magyarázni.
A felderítésről. A föld felszíne hatalmas. Azt ellenőrzés alatt tartani nem kis feladat. Nagyvonalú kijelentések hangzanak el, hogy több ezer km-ről már fel lehet deríteni és követni lokátorokkal és műholdakkal ezeket az eszközöket. Igen, elviekben. De nagyon kevés van, kimondottan ilyen feladatok végrehajtására felkészítve. Azért itt már elég nagy sebességekről és magasságokról van szó. A lokátorok adott felderítési paraméterekre vannak tervezve. Még ha fizikailag tudnák is, de a felesleges téves riasztások kiküszöbölése érdekében korlátozva vannak.
Tehát a távol felderítéshez, követéshez új lokátorok, műholdak, egyéb felderítő eszközök kellenek.
Ahhoz, hogy a hiperszonikus fegyvereknek elleni védekezés lehetőségeiről bármilyen reális képet kapjunk, tudnunk kellene konkrétan, hogy milyen meghajtást használnak, a manőverezéshez milyen berendezésekkel rendelkezhetnek, milyen szintű kommunikációra, felderítésre képesek (az adott változásokhoz mennyire tudnak alkalmazkodni, rendelkezhetnek-e aktív lokátorral?
Nagy valószínűséggel nem klasszikus rakétahajtóművel rendelkeznek, amelyik kiégése után már nem rendelkezik aktív meghajtással, hanem olyan ramjet - scram-jet hajtómű kombóval, amelyek a teljes pályán működnek. (Nem bánnám, ha AO megszakértené). Ne feledjük, hogy sebesség manőver is létezik, nem csak térbeli. Nem zárható ki, hogy adott hiperszonikus fegyver nem hajót, szárazföldi célpontot támad, hanem egy AWACS, légi utántöltő repülőgépet, esetleg légi vezetési pontot. Márpedig, ha ilyen célpontokat kiemelnek, az érzékeny veszteség.
Mi alapvetően azt feltételezzük, hogy a „nagyok” egymás ellen alkalmazzák. A többieknek szinte elháríthatatlan fegyverek. A cél, hogy a föld bármely pontját támadni tudják rövid időn belül!
Bevetési eljárások. Véleményem szerint olyan pályán mozognak, amelynek csak a legvégén fordulnak a konkrét cél felé. Számomra egyelőre nem világos, hogy a célt milyen távolságról és magasságból tudják közvetlenül támadni.
A Patriot rendszer PAC 3 rakétája többször szóba került, mint elhárító fegyver. Maximális égésvégi sebessége 4,1 Mach, a ballisztikus (nem manőverező) rakéták esetén a megsemmisítési valószínűsége 60-80%, maximálisan 20 km (MSE esetén 35 km), ferde hatótávolsággal és 15 km maximális magassággal, maximum 3.000 m/s célsebesség és „0” paraméter esetén. Külön kihangsúlyozzák, hogy ballisztikus, nem manőverező cél esetén. Közvetlen ütközéssel semmisíti meg a célt. Alapvető feltétel a rakéta indítás kiszámításánál, hogy közvetlenül előtte a cél ne manőverezzen egyáltalán, se sebességben, se térben. Nagyon-nagyon korlátozott az az „időablak” amelyben optimálisan indítható a PAC 3, ráadásul a közvetlen találat miatt, a PAC 3 manőverét is korlátozni kell, közvetlenül a találkozási pontba kell vezetni, amennyire csak lehet.
1. A követelményeket meghatározzák.
2. A technikai-technológiai feltételek megléte esetén az ipar elkészíti a terveket és az alapján a prototípust
3. Tesztelnek, kialakul a közel végleges eszköz
4. Elkészítik a széria példányokat
5. A hadsereg kialakítja az üzemeltetési, felhasználási okmányokat, illetve fegyverek esetén a harceljárásokat
Miért is írom ezt le? Mert kíváncsi lennék, hogy a hiperszonikus fegyverek jelenleg milyen fázisban vannak. Mivel szerintem, jelenleg nagyon kevés konkrét információval rendelkezünk, ezért a harceljárásaikat, képességeiket, az ellenük való védekezés eszközeit és módjait is csak korlátozottan vagyunk képesek definiálni.
A vitatott értékű rajzhoz annyit tennék hozzá, hogy amit szemléltetni akartak, az ott van rajta. Mi is az. Az arányokat akarta szemléltetni, hogy a ballisztikus támadó rakéták felderítéséhez és követéséhez képest mennyivel később tudják megvalósítani a hiperszonikus fegyverek esetén. Ebbe az ábrába szerintem nem kell többet bele látni, magyarázni.
A felderítésről. A föld felszíne hatalmas. Azt ellenőrzés alatt tartani nem kis feladat. Nagyvonalú kijelentések hangzanak el, hogy több ezer km-ről már fel lehet deríteni és követni lokátorokkal és műholdakkal ezeket az eszközöket. Igen, elviekben. De nagyon kevés van, kimondottan ilyen feladatok végrehajtására felkészítve. Azért itt már elég nagy sebességekről és magasságokról van szó. A lokátorok adott felderítési paraméterekre vannak tervezve. Még ha fizikailag tudnák is, de a felesleges téves riasztások kiküszöbölése érdekében korlátozva vannak.
Tehát a távol felderítéshez, követéshez új lokátorok, műholdak, egyéb felderítő eszközök kellenek.
Ahhoz, hogy a hiperszonikus fegyvereknek elleni védekezés lehetőségeiről bármilyen reális képet kapjunk, tudnunk kellene konkrétan, hogy milyen meghajtást használnak, a manőverezéshez milyen berendezésekkel rendelkezhetnek, milyen szintű kommunikációra, felderítésre képesek (az adott változásokhoz mennyire tudnak alkalmazkodni, rendelkezhetnek-e aktív lokátorral?
Nagy valószínűséggel nem klasszikus rakétahajtóművel rendelkeznek, amelyik kiégése után már nem rendelkezik aktív meghajtással, hanem olyan ramjet - scram-jet hajtómű kombóval, amelyek a teljes pályán működnek. (Nem bánnám, ha AO megszakértené). Ne feledjük, hogy sebesség manőver is létezik, nem csak térbeli. Nem zárható ki, hogy adott hiperszonikus fegyver nem hajót, szárazföldi célpontot támad, hanem egy AWACS, légi utántöltő repülőgépet, esetleg légi vezetési pontot. Márpedig, ha ilyen célpontokat kiemelnek, az érzékeny veszteség.
Mi alapvetően azt feltételezzük, hogy a „nagyok” egymás ellen alkalmazzák. A többieknek szinte elháríthatatlan fegyverek. A cél, hogy a föld bármely pontját támadni tudják rövid időn belül!
Bevetési eljárások. Véleményem szerint olyan pályán mozognak, amelynek csak a legvégén fordulnak a konkrét cél felé. Számomra egyelőre nem világos, hogy a célt milyen távolságról és magasságból tudják közvetlenül támadni.
A Patriot rendszer PAC 3 rakétája többször szóba került, mint elhárító fegyver. Maximális égésvégi sebessége 4,1 Mach, a ballisztikus (nem manőverező) rakéták esetén a megsemmisítési valószínűsége 60-80%, maximálisan 20 km (MSE esetén 35 km), ferde hatótávolsággal és 15 km maximális magassággal, maximum 3.000 m/s célsebesség és „0” paraméter esetén. Külön kihangsúlyozzák, hogy ballisztikus, nem manőverező cél esetén. Közvetlen ütközéssel semmisíti meg a célt. Alapvető feltétel a rakéta indítás kiszámításánál, hogy közvetlenül előtte a cél ne manőverezzen egyáltalán, se sebességben, se térben. Nagyon-nagyon korlátozott az az „időablak” amelyben optimálisan indítható a PAC 3, ráadásul a közvetlen találat miatt, a PAC 3 manőverét is korlátozni kell, közvetlenül a találkozási pontba kell vezetni, amennyire csak lehet.
M
molnibalage
Guest
Bocsánat, de ezen célon totálisan elhasal.Egy haditechnikai eszköz mire hadrendbe áll, legalább 5 fázison esik át.
1. A követelményeket meghatározzák.
2. A technikai-technológiai feltételek megléte esetén az ipar elkészíti a terveket és az alapján a prototípust
3. Tesztelnek, kialakul a közel végleges eszköz
4. Elkészítik a széria példányokat
5. A hadsereg kialakítja az üzemeltetési, felhasználási okmányokat, illetve fegyverek esetén a harceljárásokat
Miért is írom ezt le? Mert kíváncsi lennék, hogy a hiperszonikus fegyverek jelenleg milyen fázisban vannak. Mivel szerintem, jelenleg nagyon kevés konkrét információval rendelkezünk, ezért a harceljárásaikat, képességeiket, az ellenük való védekezés eszközeit és módjait is csak korlátozottan vagyunk képesek definiálni.
A vitatott értékű rajzhoz annyit tennék hozzá, hogy amit szemléltetni akartak, az ott van rajta. Mi is az. Az arányokat akarta szemléltetni, hogy a ballisztikus támadó rakéták felderítéséhez és követéséhez képest mennyivel később tudják megvalósítani a hiperszonikus fegyverek esetén.
Mert nem ekkora az eltérés arányokban.
Egy emelkedő BM és 50-60 km-en közeledő HMS ellen 700 km hatótávot feltételezve a különbség szinte semmi.
Ez az ábra egy fos.
Egy szar.
Lényegében hazugsággal felérő ferdítés.
Pont.
2019 MISSILE DEFENSE REVIEW
Experiments in hyperspeed
www.army.mil
A Zvezda TV (az orosz védelmi minisztérium csatornája) animációja az Avangard HGV-ről. Az animáció szerint az Avangard azt teszi, hogy repülés közben manőverezve kikerülgeti a rakétavédelmi rendszerek megsemmisítési zónáit és nem pedig valami misztikus manőverezéssel sértetlenül berepül és áthatol a megsemmisítési zónákon.
Elvileg háromféle hiperszonikus fegyvercsalád van.
Az első a ballisztikus rakéták (manőverező, vagy nem manőverező) visszatérő egysége. A visszatérő egységet rakétával juttatják fel a kellő magasságba (ami lehet a világűr, de akár csak a felső légkör is, mint az Iszkander esetén) és gyorsítják hiperszonikus sebességre, a rakétahajtómű kiégése után pedig már ballisztikus, vagy kváziballisztikus pályán repülnek és a légkörbe visszatérés, ott repülés során folyamatosan erősen lassulnak. A manőverező visszatérő egységek képesek bizonyos irányváltoztatásra aerodinamikai felületekkel, vagy gázdinamikai kormányokkal a rakétahajtóműről leválás után is.
A második a HGV-k, a hiperszonikus siklóeszközök. Rakéta juttatja fel őket a kellő magasságba, aztán a leválás után a légkör felső határán "siklanak", saját meghajtással már jellemzően nem rendelkeznek, a légkörből "szerzett" felhajtóerőt és a maradék mozgási energiájukat használják a haladáshoz.
A harmadik a hiperszonikus cirkálórakéták, nagy magasságban, 20-30 km-nél magasabban repülnek (kisebb magasságban túl nagy a légellenállás és a súrlódás, ezért ott a több perces repülési idejük alatt egyszerűen szétolvadnának hiperszonikus sebességen), saját hajtóművel rendelkeznek, irányváltoztatásokra képesek és a pályájuk nagy részén a hajtóművük folyamatosan üzemel, ami lehet scramjet, valamilyen rakétahajtómű, vagy ezek kombinációja.
Az pedig szerencsés lenne, ha az egymás mellett elbeszélések megelőzése érdekében mindenki konkrétan leírná azt is, hogy épp melyik fajta hiperszonikus eszközre gondol, amikor beszél róluk, mert elég nehéz követni a témát, ha össze van mosva a háromféle, egymástól eltérő tulajdonságú eszközcsalád.
Ja, az ábra alapján 40-50 km magasan halad a cucc. 40 km magasan haladó tárgy esetén a radarhorizont kb. 800 km. Ha Mach 9-10 átlagsebességgel repül az eszköz az észlelés után, akkor a radarhoz/CBG-hez, stb. 4-5 perc alatt ér el, ami azért nagyon nem kevés idő.
Normál, a világűrbe az ábra szerint kilépő, ballisztikus rakéták esetén mennyi lehet az észlelés és a találkozás közötti időablak, ha a célpont és a radar nagyjából egy helyen van? Szerintem hasonló nagyságrend lehet.
Experiments in hyperspeed
Experiments in hyperspeed
What are hypersonic weapons, why does the Army want them, and are they as revolutionary as they sound?The Army, specifically, is after a long-range missile that redefines long range-Chief of Staff Gen. Mark A. Milley has stressed that he wants to...
www.army.mil
A Zvezda TV (az orosz védelmi minisztérium csatornája) animációja az Avangard HGV-ről. Az animáció szerint az Avangard azt teszi, hogy repülés közben manőverezve kikerülgeti a rakétavédelmi rendszerek megsemmisítési zónáit és nem pedig valami misztikus manőverezéssel sértetlenül berepül és áthatol a megsemmisítési zónákon.
Elvileg háromféle hiperszonikus fegyvercsalád van.
Az első a ballisztikus rakéták (manőverező, vagy nem manőverező) visszatérő egysége. A visszatérő egységet rakétával juttatják fel a kellő magasságba (ami lehet a világűr, de akár csak a felső légkör is, mint az Iszkander esetén) és gyorsítják hiperszonikus sebességre, a rakétahajtómű kiégése után pedig már ballisztikus, vagy kváziballisztikus pályán repülnek és a légkörbe visszatérés, ott repülés során folyamatosan erősen lassulnak. A manőverező visszatérő egységek képesek bizonyos irányváltoztatásra aerodinamikai felületekkel, vagy gázdinamikai kormányokkal a rakétahajtóműről leválás után is.
A második a HGV-k, a hiperszonikus siklóeszközök. Rakéta juttatja fel őket a kellő magasságba, aztán a leválás után a légkör felső határán "siklanak", saját meghajtással már jellemzően nem rendelkeznek, a légkörből "szerzett" felhajtóerőt és a maradék mozgási energiájukat használják a haladáshoz.
A harmadik a hiperszonikus cirkálórakéták, nagy magasságban, 20-30 km-nél magasabban repülnek (kisebb magasságban túl nagy a légellenállás és a súrlódás, ezért ott a több perces repülési idejük alatt egyszerűen szétolvadnának hiperszonikus sebességen), saját hajtóművel rendelkeznek, irányváltoztatásokra képesek és a pályájuk nagy részén a hajtóművük folyamatosan üzemel, ami lehet scramjet, valamilyen rakétahajtómű, vagy ezek kombinációja.
Az pedig szerencsés lenne, ha az egymás mellett elbeszélések megelőzése érdekében mindenki konkrétan leírná azt is, hogy épp melyik fajta hiperszonikus eszközre gondol, amikor beszél róluk, mert elég nehéz követni a témát, ha össze van mosva a háromféle, egymástól eltérő tulajdonságú eszközcsalád.
Ja, az ábra alapján 40-50 km magasan halad a cucc. 40 km magasan haladó tárgy esetén a radarhorizont kb. 800 km. Ha Mach 9-10 átlagsebességgel repül az eszköz az észlelés után, akkor a radarhoz/CBG-hez, stb. 4-5 perc alatt ér el, ami azért nagyon nem kevés idő.
Normál, a világűrbe az ábra szerint kilépő, ballisztikus rakéták esetén mennyi lehet az észlelés és a találkozás közötti időablak, ha a célpont és a radar nagyjából egy helyen van? Szerintem hasonló nagyságrend lehet.
K
kamm
Guest
2019 MISSILE DEFENSE REVIEW
Experiments in hyperspeed
Experiments in hyperspeed
What are hypersonic weapons, why does the Army want them, and are they as revolutionary as they sound?The Army, specifically, is after a long-range missile that redefines long range-Chief of Staff Gen. Mark A. Milley has stressed that he wants to...
A Zvezda TV (az orosz védelmi minisztérium csatornája) animációja az Avangard HGV-ről. Az animáció szerint az Avangard azt teszi, hogy repülés közben manőverezve kikerülgeti a rakétavédelmi rendszerek megsemmisítési zónáit és nem pedig valami misztikus manőverezéssel sértetlenül berepül és áthatol a megsemmisítési zónákon.
Elvileg háromféle hiperszonikus fegyvercsalád van.
Az első a ballisztikus rakéták (manőverező, vagy nem manőverező) visszatérő egysége.
WTF?
Ez mennyiben kulonobozik az elozotol...?
Hat, a szakirodalom szerint ketto van, a HGV es a HCM illetve ezek esetleges kevert designjai.
Ez egy ilyen abra... mindenki elohuzhat abrakat, de egyik sem lesz ettol meg valosagosabb, mint a masik, mert semmi nem tudunk.
Olvass vissza, a NATOs missile commander a cikkeben igen jol reszletezte azt, mennyire globalis eszlelorendszer sincs ilyesmihez.
Hatótávolságtól függően a hadászati rakéták pályájának legnagyobb magassága 1.000-2.000 km között van. Na, ez tényleg összemérhető és elhanyagolható különbség a 40-50 km magassággal, felderítés szempontjából. Az elfogó rakéták hatótávolságát azért akarják kitolni 1.500-2.500 km-re és ez még mindig a hatótávolság 1/8-1/4 része.
M
molnibalage
Guest
- Első körben döntsük már el, hogy X tonnás BM és X tonnás HSM hatótávolsága mennyi...
- És aztán azt, hogy mekkora radar kéne ahhoz, hogy ha horizont felett van valami, akkor technikailag mi érzékelheti.
- Aztán azt, hogy ha mondjuk 800 km+-ról észlelhető egy HSM, akkor ezt hova és miért kéne tovább bővítani...
Hogyan működik a hiperszonikus rakéta
Állítólag az Avangard interkontinentális hatótávolságú rakéta rendszer már harci szolgálatban van.
Csak az animációkat elnézve:
1. A Kinzal és a Cirkon azok bizony "S" manőverekkel hatolnak be az ellenséges légvédelembe, hasonlóan, mint a mai tipikus ASM-ek, csak sokkal gyorsabban.
2. Az Avantgard viszont nagyobb ívben manőverezik, a telepítet légvédelem kikerülése az elsődleges cél. E mellet gyorsabban eléri a célt, mint egy ICBM, hiszen rövidebb utat tesz meg.
Nekem kb. ez jött le a videóból.
M
molnibalage
Guest
Ez nem értelmezhető, amikor nincs területvédelem ekkora célok estén.
Nincs mibe behatolni.
Mert nincs területvédelem, semmi között nem kell cicakkozni. Simán átrepül 30-40 km magasan egy PAC-3 zónája felett.
De ami felett átrepül, azt nem is a célpontja, nem kell védeni.
A gond az, hogy le kell jönni végén a légkörbe 25 km alá. Ahol bemászol a 3000 m/s-ig jó PAC-3 zónában.
Ahol aztán a rakéta lassul főleg, ha már a passzív szakasza és még fordulgatni is akar.
Ezt mutattam meg számokkal.
Hiperszonikus csapásmérő eszközök
Nézd meg a légkör sűrűségét 100 km magasan a 25 km-hez képest és kezdjél gondolkodni... Ezen a magasságon repült az SR-71. Nah, akkor 80 km magasságban a légkör sűrűsége kisebb, mint 1/200-ad része annak, ami 25 km-en van. Remélem ennek jelentőségét megérted a felhajtóerő termelésnél. Tehát...
forum.htka.hu
Most tényleg rajzoljam fel?
Ennyire nem megy a felhelyezés térképre?
Mutassam a 160 km és 300 km fordulósugarat...?
Tessék.
Áruld már el, hogy ilyen forduló sugarakkal miféle légvédelmet kerülget ki...?
A pontvédelemre alkalmas rendszert nem tudja kikkerülni, nagy magasságú nagy HMZ-jű rendszer meg nincs.
Ha lenne, akkor te kb. ilyesmi téveszmében élsz.
De ezt kéne felrajzolni, hogy két THAAD között akkor hogyan próbál "elmanőverezni"...
De lusta vagyok, mert unom, hogy csak én dolgozom és ez a videó készítésből vitte el megint az időt...
Amikor a PAC-3 is kb. 30 km paraméterrel érkező célokat sem tud leszedni és azt is csak adott magasságig. Nincs mit kerülgetni a szárazföld felet, mert ahol átfedő zónák vannak, akkor 160-300+ km fordulósugárral nem tud. Ahol meg nincs sűrű légvédelem, akkor a védendő célpont mellé teszik a PAC-3.
Tegyél le egymás mellé két THAAD-ot aztán számold ki a forduló energiaigényét és fakadj sírva.
És csodálkozol, hogy nem szívesen beszélgetnek veled az emberek?
Azt sikerült megértened az írásomból, hogy a videóban bemutatott jelenetekről/animációkról beszélek?
Egyáltalán megnézted a videót?
Mielött bele állsz emberekbe:
1. Legyél kicsit körültekintőbb.
2. Legyél kicsit udvariasabb.
Szerintem
M
molnibalage
Guest
Kérlek kicsit konkretizáld, hogy mit kéne leszűrni belőle célozgatás helyett.És csodálkozol, hogy nem szívesen beszélgetnek veled az emberek?
Azt sikerült megértened az írásomból, hogy a videóban bemutatott jelenetekről/animációkról beszélek?
Egyáltalán megnézted a videót?
Mielött bele állsz emberekbe:
1. Legyél kicsit körültekintőbb.
2. Legyél kicsit udvariasabb.
Szerintem
Ami 11:00-nál volt, azon a röhögés fogott el konkértan, mert az a forduló, amit látsz, az M5.0-nál sem csinálja meg semmi. Még egy SAM sem.