"1919 áprilisában éppen Szimon Petljura volt az Ukrán Népköztársaság vezetője, inkább amolyan hadura. Ennek az államnak semmilyen biztos határa nem volt, évszakról évszakra változott, mint a hóhelyzet az Alpokban. Ez akkor is inkább hasonlított egy hadivállalkozásra, mint államra. Nos, ez a Petljura bajba került, mert a bolsevikok kiszorították “országa” javából és megalapították az USZSZK-t. Erre a lengyelekhez menekült, hogy segítsenek. Ők meg készségesnek mutatkoztak. 1920 áprilisában meg is indították csapataikat az orosz bolsevikok ellen. Mivel azok először kitértek a harcok elől hamar Kijevbe értek és több más jelentős területet is megszálltak. Ugyanakkor elmaradt az ukránok tömeges csatlakozása a lengyelekhez, így erőik elégtelenek lettek szerzeményeik megtartására. Viszont a bolsevik hadsereg ezen időt erőik összevonására használta és júniusra ki is szorította a lengyeleket Kijevből. Ebből a visszavonulásból lett aztán a Varsó-i csata. Később a Vörös Hadsereg hibái és a lengyelek elszántsága okán sikerült ismét visszaszorítani a bolsevikokat keletre.
Ez a történet azért fontos, mert rávilágít, hogy a mainál sokkalta gyengébb helyzetből is megkíséreltek a lengyelek egy keleti hódítást. Ami a számunkra legfeljebb történelmi furcsaság, az ő fejeikben élő valóság. Amikor tehát dönteni fognak, ott fog dohogni régmúlt korok dicsőségének keresése is."
..
"És, ha megnézzük számos dolog elő van készítve ahhoz, hogy zökkenőmentesen bevonulhassanak a lengyel csapatok Ukrajnába, ameddig csak tudnak. Már a háború első évében számos államközi egyezményt hoztak tető alá amelyek lehetővé teszik a lengyel állampolgárok számára az Ukrajnában való akár állami szintű tevékenységet is. A katonai kapcsolatok egészen szorosak, hiszen Lengyelország sok szempontból Ukrajna katonai hátországa is. Lengyel kiképzők és önkéntesek már a kezdetektől erőteljesen résztvettek az ukrajnai harcokban. A NATO katonai struktúrái is szervesen jelen vannak Ukrajnában, mint például a hírközlés vagy a tüzérségi tűzvezetési rendszerek. Ezekre rácsatlakozni nem lesz probléma. Ami a románokat illeti, az ugye az utolsó pillanatig kérdéses, hiszen latolgatni fogják megéri-e? Ha részt is vesznek az intervencióban, nem hinném, hogy a Dnyeszternél keletebre merészkednének. Persze, ki tudja?"
..
"A gazdatüntetések csupán az általános elégedetlenség első hullámai. Európában a 2008 óta tartó billegést az orosz-ukrán háború következményei olyan szinten tolták a leejtő felé, hogy már a lakosság mélyrétegeiben is érzik a hatását. A korábban megszokott életkörülményeik, jövőképük mostanra szétfoszlik. A növekvő energiaárak, az ennek nyomán roskadozó termelőipar és szolgáltatóipar, a munkanélküliség, a növekvő adók, csökkenő támogatások, növekvő lakbérek (Nyugat-Európa lakosságának jóval nagyobb része lakik bérlakásban/házban, mint mi) az elégedetlenséget fokozzák. Nem közismert, de a nyugati polgárok is jelentős hitelállománnyal bírnak."
Ez a történet azért fontos, mert rávilágít, hogy a mainál sokkalta gyengébb helyzetből is megkíséreltek a lengyelek egy keleti hódítást. Ami a számunkra legfeljebb történelmi furcsaság, az ő fejeikben élő valóság. Amikor tehát dönteni fognak, ott fog dohogni régmúlt korok dicsőségének keresése is."
..
"És, ha megnézzük számos dolog elő van készítve ahhoz, hogy zökkenőmentesen bevonulhassanak a lengyel csapatok Ukrajnába, ameddig csak tudnak. Már a háború első évében számos államközi egyezményt hoztak tető alá amelyek lehetővé teszik a lengyel állampolgárok számára az Ukrajnában való akár állami szintű tevékenységet is. A katonai kapcsolatok egészen szorosak, hiszen Lengyelország sok szempontból Ukrajna katonai hátországa is. Lengyel kiképzők és önkéntesek már a kezdetektől erőteljesen résztvettek az ukrajnai harcokban. A NATO katonai struktúrái is szervesen jelen vannak Ukrajnában, mint például a hírközlés vagy a tüzérségi tűzvezetési rendszerek. Ezekre rácsatlakozni nem lesz probléma. Ami a románokat illeti, az ugye az utolsó pillanatig kérdéses, hiszen latolgatni fogják megéri-e? Ha részt is vesznek az intervencióban, nem hinném, hogy a Dnyeszternél keletebre merészkednének. Persze, ki tudja?"
..
"A gazdatüntetések csupán az általános elégedetlenség első hullámai. Európában a 2008 óta tartó billegést az orosz-ukrán háború következményei olyan szinten tolták a leejtő felé, hogy már a lakosság mélyrétegeiben is érzik a hatását. A korábban megszokott életkörülményeik, jövőképük mostanra szétfoszlik. A növekvő energiaárak, az ennek nyomán roskadozó termelőipar és szolgáltatóipar, a munkanélküliség, a növekvő adók, csökkenő támogatások, növekvő lakbérek (Nyugat-Európa lakosságának jóval nagyobb része lakik bérlakásban/házban, mint mi) az elégedetlenséget fokozzák. Nem közismert, de a nyugati polgárok is jelentős hitelállománnyal bírnak."
Olvasom... - Földvári Tamás blogja
Most egy ideje nem tudtam írni, mivel betegség kényszerített az ágyhoz, de most hogy már lábadozom visszatérek. Ahogy olvasom a futó híreket és hallgatom, nézem az elemzői beszámolókat valahogy olyan ismerősek a sorok és a mondatok. Mintha már hallottam, olvastam volna valahol ezeket Ukrajna...
www.foldvaritamas.hu
