Ha nem idevaló, légyszíves pakold át a megfelelő topikba, de egy kis harcászati okfejtés következik:
Az alkalmazott harcászati alapokban semmi új nem történt, leszámítva a drónok megjelenését, csupán a nyugati doktrínákból erősen kikopott és az oktatásukra sajnos kisebb hangsúlyt fektetnek (újabban nálunk is). Már írtam, hogy ez a lövészárok harcászat közel sem az I. vh-s állóháború, hanem a II. vh-s szovjet mélységi védelmi harc, amolyan Kurszk v.2. Nem Árpád vagy Maginot vonalakról van szó, mert azok a mozgó hadviselésben már elavultak, hanem a mobil harcászat szülte "álló védelem" mely rugalmasabb és "mozgékonyabb" mint egy I vh-s több száz-ezer km hosszú összefüggő vonal. Ha egy mobil harccsoport az ilyet áttörné, akkor a vonal merevsége miatt nem tudnak azonnal reagálni és csapatokat visszavonni, ráadásul sokkal több embert igényel a vonal fenntartása.
Ezzel szemben a "Kurszk" módszer, melyre a "Szurovikin" vonal is hasonlít és az MN vagy valamikor az MH alapdoktrínája is épült, úgy néz ki, hogy:
A védelem 0. rétege az un. fedező-biztosító öv, mely az első védelmi állások előtt van. Itt terepszakaszontént raj, max. szakasz erővel végeznek felderítést, erőszakos felderítést, lesállásokat és minden olyan tevékenységet, mellyel az ellenség szétbontakozása zavarható. Az első vonal alapja a század támpontok, állások, azaz egy század által elfoglalt lövészárok rendszer. Ha jól van kiépítve, akkor a gpu állások, óvóhelyek, pct gránátvető állások stb. is helyet kapnak. Jó esetben ezek az állások úgy vannak kiépítve, hogy betört ellenségre is tüzet lehessen vezetni, oldalirányba és tartalé állásokba is átcsoportosíthatók legyenek a század alegységei. Egy zl. az 3-4 szd-ból áll. Ebből 2 van az élen úgy, hogy közöttük kb. 0.5-1.5 km nyílt terep van. Ez a szakasz jól el van látva műszaki akadályokkal és a tüzérség, valamint a nagyobb erejű pct fegyverek által jól belőtt szakasz. Ettől hátrébb van a zl 3. százada a mélységben ugyanilyen állásokban, vagy mozgó tartalékot képezve. Jó, ha van egy 4. szd is tartalékként.
Így a zl. már rendelkezik mélységgel és mozgatható tartalékkal.
A következő a dd. szint. Egy dd. játéktere védelemben terepviszonyoktól függően 10-20 km (ált 16km), melyből 2 zl az első vonalban az előbb vázolt módon, míg egy 3. mögöttük. További szinteken így lépcsőzik a védelmet. Azonban a statikus állások mögött mindig mozgatható tartalékokat kell képezni, melyeket az ellenséges támadás súlypontjának megfelelően kell előrevonni védelembe, vagy a folyamatos ellenlökéseket végrehajtani. Ettől az un. álló védelem is folyamatosan dinamikus és mozgásban van. pl. ha az egyik dd elhelyezkedése olyan nyílt terepen van, ami lehetővé teszi az ellen számára a nagyobb páncélos erők bevetését, azt mindenképpen meg kell erősíteni pct tartalékokkal, mely harckocsikat is tartalmaz, valamint nagyobb számú tüzérséggel.
Ennek a harcnak a dimamikájához hozzátartozik, hogy az ellenségnek minimum át kell törni a fedező-biztosító övön és legalább a zl mélységébe, így szinte mozgatva a védelmet. Ha tartósan megveti a lábát az ellenség az első vonalakban, akkor mindig "tisztán" kell tartani egy szakaszokat a hátravonáshoz a következő védelmi állásokba.
Egy jól kiépített védelmi vonalon még a legjobban felszerelt ellenségnek is csak nagy veszteségek árán sikerülhet áttörni. Mint láttuk, ez sem a németeknek, sem az ukránoknak nem sikerült.
Szerintem a 3 csúcskategóriás dandárunk (az ellenlökésekben és ellentámadásokban a legfontosabb és legjobb erőink) mellet másodvonalas fegyverzettel és legalább 150.000 fővel ellátott területvédelmi reguláris erők (az Ukrán szakaszon egyszerre ennek kb. harmada kellene az állásokba) képesek lennének elhárítani egy ilyen fenyegetést. Ennél sokkal többet is ki tudtunk állítani pár évtizede és nem rokkantunk bele. Ha jól emlékszem kb. 300.000 fő volt az azonnal mozgósítható és további 500.000 a későbbi szakaszokban totális mozgósítás esetén de a tévedés jogát fenntartom.