Az Ukrán konfliktus kapcsán elemzés jelent meg annak gazdasági értékéről, amit már két évvel ezelőtt is írtam, megvilágítva hogy
miért ragaszkodik annyira a Nyugat a már lopakodó taktikával megszerzet tpolitikai és gazdasági proxiGyarmatához -
az utolsó csepp vérünkig, akár atomcsörte révén is.
Ami eddig nem tudatosult Ukrajna fontossága kapcsán bennünk:
Nem titok, hogy Ukrajna egy ásványi kincsekben gazdag ország, amellett hogy az egyik legnagyobb kiterjedésű csernozjom területtel is rendelkezik. A kettő együtt, az iparhoz szükséges ásványi kincsek és az élelmiszer termeléshez szükséges mezőgazdasági kapacitások, kiváló lehetőségekkel kecsegtetnek és könnyen a világ egyik leggazdagabb országává tehetnék Ukrajnát.
Így is rajtolt Ukrajna 1990 után - de
a politikusai egy tál lencséért kiárulták országuk gazdasági és politikai függetlenségét. Ennek első jele már 1993-ban megmutatkozott, a kárpátaljai és krimi népszavazás eredményeinek kievi semmibe vevésével.
Ukrajnában hatalmas mennyiségű kritikus fém és ásvány található.
Ukrajna a föld felszínének csupán 0,4 százalékát teszi ki, de ezen a területen összpontosul
a világ ásványi kincseinek 5 százaléka, ami hatalmas mennyiség. Ukrajnában körülbelül 20 ezer ásványi lelőhelyet tartanak számon, amelyek 117 ásványt ölelnek fel. Ezek közül 8,761 kereskedelmi értékű, és szerepel az ország nyilvántartott ásványi tartalékai jegyzékében.
A 2014-es válság és a 2022-ben kitört háború előtt 3,055 lelőhely volt termelésben, amelyek közül 147 fémes, 4,676 nemfémes, 2,233 éghető ásvány, és 1,705 vízadó réteg. Az országban
több mint kétezer bányászati vállalat működik, és
2018-ban Ukrajna benne volt a TOP10-ben a gallium, rutil, titánszivacs, grafit és más ásványok globális termelése terén, valamint továbbra is ígéretes lítium és egyéb új ásványi kincsek tekintetében is (aminek birtoklására a németek vetettek szemet).
Az EU Kanadával és Ukrajnával kötött stratégiai partnerségi megállapodást a ritkaföldfémek terén. Utóbbi logikusnak is tűnt annak politikai gazdasági megszerzése után, ugyanis Ukrajna több mint 8700 lelőhelyen a 120 leggyakrabban használt ipari ásvány közül 117 hullt nagyvállalkozók ölébe szinte ingyé', ezek közül legalább 40 elengedhetetlen a zöld átmenethez is. Baromi jó üzlet - de nem az ukrán állam és nép számára..
2021-ben a teljes , Nyugat által kontrollált termelés körülbelül
15 milliárd dollár volt, a lelőhelyek összértékét – beleértve a titánt, vasat, neont, nikkelt, lítiumot és más kulcsfontosságú erőforrásokat –
több mint 11500 milliárd dollárra becsülik.
Oroszország legalább 12400 milliárd dollár értékű ukrán energia-, fém- és ásványi lelőhelyet vont vissza ellenőrzése alá, ami a 2,209 jegyzékben lévő lelőhely értékének majdnem a felét teszi ki.
Amit Moszkva eddig visszaszerzett:
Ukrajna szénkészleteinek 63 százaléka, olajkészleteinek 11 százaléka, földgázkészleteinek 20 százaléka, fémkészleteinek 42 százaléka, valamint a ritkaföldfémek és más kritikus ásványok, köztük
a lítium 33 százaléka. Néhány lelőhelyre a Krím 2014-es visszacsatolása és a kelet-ukrajnai konfliktus során szerezte vissza Moszkva, 2022 februárja óta azonban Oroszország nagyobb előretörésével, 41 szénmezőt, 27 földgázlelőhelyet, 14 propánlelőhelyet, kilenc olajmezőt és különféle érc- és ásványkitermelő területeket foglalt el.
Nyugaton kezdik pedzegetni azt a tervet, hogy részt vennének Ukrajna újjáépítésében, ha netán ott kitörne a béke (ami rajtuk múlik, el kéne engedni az ott eddig bagóért megszerzett javakat) - csak ennek fizetsége az ukrán nyersanyagok kiszállítása lenne az országból, természetesen ebben nem számít bele az ottani bányászok munkája..
Adatforrás:
SecDev is a global leader in all-source analytics. We combine human, artificial intelligence to deliver unprecedented value.
digital.secdev.com
Tehát ehhez a gazdasági értékhez képest néhány ezer milliárd dollár értékű segélyezés, lövöldözés szinte semmi, még nagyon az elején vagyunk az ottani történéseknek, stabil használható békére hosszú időn keresztül ne számítsunk.