[HÍREK] Ukrajnai fegyveres konfliktus
- Téma indítója GrGLy
- Indítva
-
Ha nem vagy kibékülve az alapértelmezettnek beállított sötét sablonnal, akkor a korábbi ígéretnek megfelelően bármikor átválthatsz a korábbi világos színekkel dolgozó kinézetre.
Ehhez görgess a lap aljára és a baloldalon keresd a HTKA Dark feliratú gombot. Kattints rá, majd a megnyíló ablakban válaszd a HTKA Light lehetőséget. Választásod a böngésződ elmenti cookie-ba, így amikor legközelebb érkezel ezt a műveletsort nem kell megismételned. -
Az elmúlt időszak tapasztalatai alapján házirendet kapott a topic.
Ezen témában - a fórumon rendhagyó módon - az oldal üzemeltetője saját álláspontja, meggyőződése alapján nem enged bizonyos véleményeket, mivel meglátása szerint az káros a járványhelyzet enyhítését célzó törekvésekre.
Kérünk, hogy a vírus veszélyességét kétségbe vonó, oltásellenes véleményed más platformon fejtsd ki. Nálunk ennek nincs helye. Az ilyen hozzászólásokért 1 alkalommal figyelmeztetés jár, majd folytatása esetén a témáról letiltás. Arra is kérünk, hogy a fórum más témáiba ne vigyétek át, mert azért viszont már a fórum egészéről letiltás járhat hosszabb-rövidebb időre.
-
Az elmúlt időszak tapasztalatai alapján frissített házirendet kapott a topic.
--- VÁLTOZÁS A MODERÁLÁSBAN ---
A források, hírek preferáltak. Azoknak, akik veszik a fáradságot és összegyűjtik ezeket a főként harcokkal, a háború jelenlegi állásával és haditechnika szempontjából érdekes híreket, (mindegy milyen oldali) forrásokkal alátámasztják és bonuszként legalább a címet egy google fordítóba berakják, azoknak ismételten köszönjük az áldozatos munkáját és további kitartást kívánunk nekik!
Ami nem a topik témájába vág vagy akár csak erősebb hangnemben is kerül megfogalmazásra, az valamilyen formában szankcionálva lesz
Minden olyan hozzászólásért ami nem hír, vagy szorosan a konfliktushoz kapcsolódó vélemény / elemzés azért instant 3 nap topic letiltás jár. Aki pedig ezzel trükközne és folytatná másik topicban annak 2 hónap fórum ban a jussa.
T
Törölt tag 1526
Guest
Csak esszel mindenki!
Amig ti a b.ikat nezitek elsiklottok a lenyeg felet. Nem veletlen a felvonulas idopantja sem.
Kiev 06.06. kormany ellenes tuntetes. Persze a mediat ez nem erdekli.
https://youtu.be/NhyRcxlpBUE
Amig ti a b.ikat nezitek elsiklottok a lenyeg felet. Nem veletlen a felvonulas idopantja sem.
Kiev 06.06. kormany ellenes tuntetes. Persze a mediat ez nem erdekli.
https://youtu.be/NhyRcxlpBUE
T
Törölt tag 1526
Guest
Janukovics villája napjainkban. A volt elnök kacsalábon forgó palotájában ma a Donbaszból elüldözött menekültek laknak.
Ruszlan Kocaba, aki ert Oroszul-Ukranul mindenkeppen nezze meg!
https://youtu.be/6TVRsgJUVig
https://youtu.be/6TVRsgJUVig
Már etetik is az ukrán katonákat az amerikaiak
Az amerikai katonák nemcsak oktatják az ukrán katonákat, de még etetik is őket – írja a Rusvesna. Kiderült, hogy az amerikai katonák étkeztetése egy napra az ukrán költség 27-szerese. Ez sokkolta az oktatókat, ezért pénzt gyűjtöttek az étkezésre a nemzeti gárda katonáival együtt.
Június ötödikén a Javorszkij gyakorlótér katonai étkezőjét meglátogatta Geoffrey Pyatt, az Egyesült Államok ukrajnai nagykövete Arszen Avakov belügyminiszter kíséretében. Az ukrán miniszter megjegyezte, hogy a jelenlegi körülmények között elég nehéz jobban támogatni a katonák étkeztetését. „Az Egyesült Államok tengerészeinek étkeztetésére az elfogadott szabványok szerint 22 dollárt költenek egy nap, nálunk meg 17 hrivnyát (nagyjából 80 amerikai cent – a szerk.). Nemcsak páncélosokat kell venni, a katonák ellátásáról is gondoskodni kell” – háborodott fel Avakov a Facebook oldalán.Korábban az ukrán elnök is volt a katonai gyakorlótér étkezőjében, akkor megdicsérte a katonai étkező szakácsait. Az általa megosztott fényképen a katonai ebéd grecskából (hajdina), salátából, egy jó nagy adag húsból és gyümölcsökből áll. Az elnöki látogató után két héttel lázadás tört ki a gyakorlótéren. Több mint 300 katona zárta el a katonai bázis bejáratát egyenruhát és emberséges körülményeket követelve.
http://karpathir.com/2015/06/07/mar-etetik-is-az-ukran-katonakat-az-amerikaiak/
Az amerikai katonák nemcsak oktatják az ukrán katonákat, de még etetik is őket – írja a Rusvesna. Kiderült, hogy az amerikai katonák étkeztetése egy napra az ukrán költség 27-szerese. Ez sokkolta az oktatókat, ezért pénzt gyűjtöttek az étkezésre a nemzeti gárda katonáival együtt.
Június ötödikén a Javorszkij gyakorlótér katonai étkezőjét meglátogatta Geoffrey Pyatt, az Egyesült Államok ukrajnai nagykövete Arszen Avakov belügyminiszter kíséretében. Az ukrán miniszter megjegyezte, hogy a jelenlegi körülmények között elég nehéz jobban támogatni a katonák étkeztetését. „Az Egyesült Államok tengerészeinek étkeztetésére az elfogadott szabványok szerint 22 dollárt költenek egy nap, nálunk meg 17 hrivnyát (nagyjából 80 amerikai cent – a szerk.). Nemcsak páncélosokat kell venni, a katonák ellátásáról is gondoskodni kell” – háborodott fel Avakov a Facebook oldalán.Korábban az ukrán elnök is volt a katonai gyakorlótér étkezőjében, akkor megdicsérte a katonai étkező szakácsait. Az általa megosztott fényképen a katonai ebéd grecskából (hajdina), salátából, egy jó nagy adag húsból és gyümölcsökből áll. Az elnöki látogató után két héttel lázadás tört ki a gyakorlótéren. Több mint 300 katona zárta el a katonai bázis bejáratát egyenruhát és emberséges körülményeket követelve.
http://karpathir.com/2015/06/07/mar-etetik-is-az-ukran-katonakat-az-amerikaiak/
Mint amikor Ceausescut vitték falulátogatásra 30-40 évvel ezelőtt, bementek az istállóba, látták, hogy szép nagy állatok vannak bent, jól tarva, aztán amíg a többi dolgot mutogatták neki a ház körül, az összes állatot teherautóra pakolták és vitték a következő ház istállójába, amit a vén g*ci meglátogatott.
Meg egy volt osztálytársam apja mesélte, hogy a város egyik főutcáján a gesztenyefákra kötözték fel előző nap a nagy piros almákat, hogy amikor jönnek látogatni és végigkocsikáznak a főúton, akkor lássák, hogy mekkora bőség van.
Csak azt nem tudom eldönteni, hogy ezek az emberek, ezek a "vezetők" ennyire hülyék meg vakok (voltak), hogy a nyilvánvaló ellenére ezt beveszik és meg vannak nyugodva, vagy csak leszarják az egészet, mert nekik van amiből élni.
T
Törölt tag 1526
Guest
Ők nem fogják mert nagyon önzők, de hát náciktól mit is lehetne várni, viszont az emberbarát Putyin nem értem miért nem nyit meg a több tucat villája közül néhányat a menekülteknek.
Milyen Trianon ukrán szemmel?
– Magyarországon rengeteg monográfia, tudományos cikk, dokumentumfilm stb. foglalkozik az esetek többségében békediktátumnak titulált szerződéssel. Mivel Kárpátalja – mint elcsatolt terület – ma Ukrajna részét képezi, felmerül a kérdés, hogyan viszonyul ehhez az ukrajnai, ezen belül a kárpátaljai történelemírás?
– Az akkori eseményeket elsősorban a magyar történelem prizmáján keresztül kell szemlélni, mivel főleg a magyar nép számára volt tragédia. A jelenkori ukrán történelemkutatás egyik problémája, hogy a mai napig nem született meg az a mű, amely objektíven, minden oldal érdekeit-álláspontját figyelembe véve kielemezné a háborút lezáró szerződések korszakát. Világos, hogy a párizsi békerendszer nem állt erős alapokon, mivel az új európai országhatárok meghúzásakor nem vette figyelembe az etnikai tényezőt. Ez a szempont nincs teljesen kibontva a monográfiák idevágó részében, pedig – mint a magyar példa bemutatja – a trianoni szerződés alapjaiban meghatározta Budapest revizionista politikáját 1920 után. Érdekes módon párhuzam figyelhető meg az ukránok és a magyarok között: a nemzetközi közösség a háborút lezáró tárgyalások során nem igyekezett napirendre tűzni az akkor még nem létező független ukrán állam kérdését, vagyis egyik nemzet „hangját” sem hallották meg a tárgyalóasztaloknál.
– A historiográfiánál maradva: hogy áll a közös múlt történetének megírása?
– Létezik olyan, Kárpátalja XX. századi történelmét feldolgozó mű, ami magyar és ukrán kutatók közös munkáját dicséri (ukrán részről Mikola Vehes, míg a magyarról Fedinec Csilla koordinálta a kutatókat). Ez mindenképpen pozitívum, mert nagyban hasonlít az európai mintához, ahol a szomszédos országok történészei együtt írnak történelemkönyveket, s így próbálnak közösen választ adni olyan fájó, vitatott kérdésekre, amelyeket gyakran kardinálisan más szemszögből értelmeznek. Vannak újítók: egy kijevi kutató nemrég olyan tabudöntögető monográfiát jelentetett meg, amely részletesen boncolgatja, milyen kapcsolatokat ápolt a magyar államvezetés az Ukrán Nacionalisták Szervezetével (OUN) 1939–1941 tájékán – három-négy évvel ezelőtt ilyesmit nemigen lehetett elképzelni. Persze a történészeknek még nagyon sok „fehér foltot” kell felszámolniuk. Nem, vagy csak gyengén kutatják a két világháború közti csehszlovák modernizációs folyamatot, amelynek eredményei vitathatatlanok. Másik érdekes téma: a források szerint 1938 novemberében Volosinék tartottak egy esetleges referendumtól, amin szinte biztosan a Magyarországhoz való csatlakozáspártiak győztek volna.
– Melyek a legjelentősebb szemléletbeli problémák?
– Azokból sok van. Kevés tudományos konferenciát hozunk össze a közös múlt témaköreiben, ahol egy asztalhoz ülnének a kutatók. A történelemtudományba gyakran beavatkozik a politika, amire akad példa a régióban, a jelenkori ukrajnai politikai szituáció pedig szintén kihat a tudományos munkákra. „Hérodotosz utódai” gyakran nem akarják elfogadni a másik fél véleményét, a saját nézetüket erőltetik és tartják az egyetlen igaznak. Sajnos az utóbbi időben megfigyelhető tendencia, hogy a történészek gyakran csak a saját szemszögükből vizsgálják az eseményeket. Persze igaz, hogy mindenki elfogult, teljes objektivitásról nem beszélhetünk, arra csak törekedni lehet. Másrészt előfordul, hogy a kutatók szándékosan nem feszegetnek bizonyos témákat, mert félnek a megbélyegzéstől, attól, hogy nem tartják őket patriótáknak stb.<b> Pedig alapvető igazság, hogy a történelem átgondolható és újraértelmezhető.</b>
Forrás:
Kárpáti Igaz Szó
http://www.karpatinfo.net/cikk/belfold/milyen-trianon-ukran-szemmel
– Magyarországon rengeteg monográfia, tudományos cikk, dokumentumfilm stb. foglalkozik az esetek többségében békediktátumnak titulált szerződéssel. Mivel Kárpátalja – mint elcsatolt terület – ma Ukrajna részét képezi, felmerül a kérdés, hogyan viszonyul ehhez az ukrajnai, ezen belül a kárpátaljai történelemírás?
– Az akkori eseményeket elsősorban a magyar történelem prizmáján keresztül kell szemlélni, mivel főleg a magyar nép számára volt tragédia. A jelenkori ukrán történelemkutatás egyik problémája, hogy a mai napig nem született meg az a mű, amely objektíven, minden oldal érdekeit-álláspontját figyelembe véve kielemezné a háborút lezáró szerződések korszakát. Világos, hogy a párizsi békerendszer nem állt erős alapokon, mivel az új európai országhatárok meghúzásakor nem vette figyelembe az etnikai tényezőt. Ez a szempont nincs teljesen kibontva a monográfiák idevágó részében, pedig – mint a magyar példa bemutatja – a trianoni szerződés alapjaiban meghatározta Budapest revizionista politikáját 1920 után. Érdekes módon párhuzam figyelhető meg az ukránok és a magyarok között: a nemzetközi közösség a háborút lezáró tárgyalások során nem igyekezett napirendre tűzni az akkor még nem létező független ukrán állam kérdését, vagyis egyik nemzet „hangját” sem hallották meg a tárgyalóasztaloknál.
– A historiográfiánál maradva: hogy áll a közös múlt történetének megírása?
– Létezik olyan, Kárpátalja XX. századi történelmét feldolgozó mű, ami magyar és ukrán kutatók közös munkáját dicséri (ukrán részről Mikola Vehes, míg a magyarról Fedinec Csilla koordinálta a kutatókat). Ez mindenképpen pozitívum, mert nagyban hasonlít az európai mintához, ahol a szomszédos országok történészei együtt írnak történelemkönyveket, s így próbálnak közösen választ adni olyan fájó, vitatott kérdésekre, amelyeket gyakran kardinálisan más szemszögből értelmeznek. Vannak újítók: egy kijevi kutató nemrég olyan tabudöntögető monográfiát jelentetett meg, amely részletesen boncolgatja, milyen kapcsolatokat ápolt a magyar államvezetés az Ukrán Nacionalisták Szervezetével (OUN) 1939–1941 tájékán – három-négy évvel ezelőtt ilyesmit nemigen lehetett elképzelni. Persze a történészeknek még nagyon sok „fehér foltot” kell felszámolniuk. Nem, vagy csak gyengén kutatják a két világháború közti csehszlovák modernizációs folyamatot, amelynek eredményei vitathatatlanok. Másik érdekes téma: a források szerint 1938 novemberében Volosinék tartottak egy esetleges referendumtól, amin szinte biztosan a Magyarországhoz való csatlakozáspártiak győztek volna.
– Melyek a legjelentősebb szemléletbeli problémák?
– Azokból sok van. Kevés tudományos konferenciát hozunk össze a közös múlt témaköreiben, ahol egy asztalhoz ülnének a kutatók. A történelemtudományba gyakran beavatkozik a politika, amire akad példa a régióban, a jelenkori ukrajnai politikai szituáció pedig szintén kihat a tudományos munkákra. „Hérodotosz utódai” gyakran nem akarják elfogadni a másik fél véleményét, a saját nézetüket erőltetik és tartják az egyetlen igaznak. Sajnos az utóbbi időben megfigyelhető tendencia, hogy a történészek gyakran csak a saját szemszögükből vizsgálják az eseményeket. Persze igaz, hogy mindenki elfogult, teljes objektivitásról nem beszélhetünk, arra csak törekedni lehet. Másrészt előfordul, hogy a kutatók szándékosan nem feszegetnek bizonyos témákat, mert félnek a megbélyegzéstől, attól, hogy nem tartják őket patriótáknak stb.<b> Pedig alapvető igazság, hogy a történelem átgondolható és újraértelmezhető.</b>
Forrás:
Kárpáti Igaz Szó
http://www.karpatinfo.net/cikk/belfold/milyen-trianon-ukran-szemmel
T
Törölt tag 1526
Guest
A bőséges termésnek köszönhetően az eper napról napra egyre olcsóbb Ukrajnában. Egy héttel ezelőtt Kijevben 40-50 hrivnya volt egy kilogramm eper, jelenleg 23-30 hrivnya, de az árusok szerint hamarosan 18 hrivnyáért is lehet majd epret vásárolni.
Ezzel szemben Ungváron már 12 hrivnyára csökkent az ára, így Ukrajnában a kárpátaljai megyeszékhelyen a legolcsóbb az eper.
Donyeckben és a Krím-félszigeten kérnek az eperért a legtöbbet, közel 100 hrivnyát.
http://www.karpatinfo.net/cikk/gazdasag/karpataljan-legolcsobb-az-eper-ukrajnaban
Ezzel szemben Ungváron már 12 hrivnyára csökkent az ára, így Ukrajnában a kárpátaljai megyeszékhelyen a legolcsóbb az eper.
Donyeckben és a Krím-félszigeten kérnek az eperért a legtöbbet, közel 100 hrivnyát.
http://www.karpatinfo.net/cikk/gazdasag/karpataljan-legolcsobb-az-eper-ukrajnaban
