Donyeckben szolgáló külföldi önkéntesek vallanak hitükről, céljaikról és a világképükről
A külföldi önkéntesek ortodox hitre térnek Novorossziában, amiről a vallási és filozófiai tudományok magisztere, Oleg Trofimov atya számolt be Novorosszia hírügynökségének.
Novorosszia és a fasiszta Ukrajna közötti háború már több mint egy éve tart. Ez az elhúzódó konfliktus elsősorban az emberek belső létezését teszi próbára, az emberek lelkét pedig arra készteti, hogy megtalálja a belső békét, amelyet a hit által találnak meg. Amikor a fasiszta Ukrajnáról van szó, az nem jelenti azt, hogy minden egyes lakója közösséget vállal a banderisták és az Amerika párti hunta véleményével. Ez a háború elsősorban egy ideológiai háború. A két oldalon különböző nemzetiségű emberek vannak, de ettől függetlenül ugyanúgy megpróbáltatásoknak vannak kitéve.
Már nem meglepő az, hogy Európából, az amerikai kontinensekről és más nem ortodox területekről is érkeznek fiatal harcosok, hogy a Szent Ruszért harcoljanak, és ebben az esetben Novorossziát Szent Ruszként lehet nevezni. A háborúra érkező külföldiek elég nagy lelki motivációval érkeztek a háborúba. Egyes külföldiek még az ortodox hitre is áttérnek. Az ő véleményüket lehet az alábbiakban olvasni.
Christian egy francia légiós volt és a NATO-ban is szolgált.
- Christian miért jöttél ide? Mi vett rá téged erre? Minek neked ez a háború? Mesélj magadról.
– Marseille-ből származom. Árva vagyok. Fiatal koromban a hírhedt francia légióban szolgáltam Afganisztánban, Észak-Afrikában és a világ több forró pontján. Az önkéntes ismerőseim már itt szolgálnak a fasiszta megszállók ellen. Ennek a háborúnak a gyökerei mélyen rejlenek. A világ globalizációjának folyamatában harc folyik az emberi lelkekért, jobban mondva azért, hogy rabbá változtassák őket, hogy zombikként higgyenek el mindent, amit a médiában mondanak. A világ oligarcháinak megvannak a helyi pénzügyi érdekei. A világon minden háború csak egy üzlet. Katonaként már meggyőződtem erről. Már rég nem titok senki előtt sem, hogy az Ukrajna projekt egy oroszellenes helyőrségként készült el.
A médiában célirányos hazugságok tömkelege van, amivel oroszellenes hisztériát váltanak ki. Amikor a berkutosok szétkergették a „de hát ők gyerekek-et”, akkor éjjel nappal csak ezt mutatták a TV-csatornák. Amikor a fasiszták kezei által hónapok óta ezrek halnak meg ártatlanul a Donbásszon, akkor a híradásokban erről sehol se beszélnek. Egyértelmű, hogy ki az úr Európában, és ez nem más, mint az ördög, habár az utóbbi időben az információknak sikerül áttörni ezen a blokádon.
Engem maga az Isten vezetett ide. A lelkem mélyén megjelent egy leküzdhetetlen vágy arra, hogy harcoljak a gonosszal. Az én helyem itt van. Az a szörnyűség és Novorosszia lakosságának népirtása egyszerűen sokkolt. Egy katona védelmezőként mégis hogy maradhattam volna közömbös? Az én helyem itt van. Lelkem mélyén orosz vagyok. Ez a lelkem minden erejének kiáltása – én orosz vagyok! Köszönöm a hitet is. Most már testvérek vagyunk.
- És franciaként miért nem harcolhat az oroszok oldalán, hisz lehet egy időben katolikusnak lenni és betartani Isten parancsolatait.
– Franciaország már felemésztette magát, ennek már vége. Még Franciaország néhány városában és településén is kevesebb a franciák hányada, mint az egyharmad. Az iszlamizáció. Ha ilyen körülmények között azzal fogsz büszkélkedni, hogy francia vagy, akkor meg diszkriminációval is megvádolhatnak. Ami a vallást illeti, a társadalomnak egyre inkább negatív véleménye van róla. A pedofil botrányok is hozzájárulnak ehhez. Franciaország kezd Szodomává és Gomorává változni. A meleg fesztiválok alatt az utcákon demonstratív jellegű közösüléseket mutatnak be. Ez az egész mocsok már az emberek gyermekkorától a lelkébe ivódik.
Egy másik Párizsból származó francia Gilyon nyilatkozata.
- Hogy szántad rá magad, hogy ehhez a háborúhoz csatlakozz? Mi ösztökélt erre a döntésre?
– Franciaországban teljes információs blokád van. Amikor az igazságról beszélsz, akkor nem hisznek ezekből a fasiszta bűncselekményekből semmit. A közösségi oldalakon megpróbáltam megosztani az itt történteket, de a moderátorok keményen ellenőrzik, cenzúrázzák és blokkolják az egészet. Ha a kormány azt látja, hogy valamiképp hatással vagy a társadalomra, és nem osztod a véleményüket, akkor mint kiderült, találnak egy öt évvel ezelőtti adótartozást, amit nem fizettél ki. De ha nem fizetted ki, akkor büntetés is van, de akár a hitellel is problémák kezdődhetnek. A demokrácia csak egy szó. Demokratikusan csak zülleni van jogod bárhogyan az ízlésed szerint, ez az egész mocsok mind az emberek lelkébe ivódik… Nekem hívőként fájt látni ezt…
Két katalán srác Spanyolországból, akik inkább névtelenek maradtak.
- Srácok mi vett rá titeket? Minek jöttetek ebbe a háborúba?
– Atyám, és mégis hogy maradhattunk volna otthon? Egy információs áttörés volt a TV-csatornákon, ahol azt láttuk, hogy repülőgépekkel hogyan bombázzák a városokat és a békés lakosokat, hogy lövik szét és égetik el az ártatlan embereket, hogyan erőszakolják meg a kiskorú kislányokat, hogyan darabolják fel és adják el az emberi szerveket. Tömegsírok mindenütt, a templomokat meg elpusztítják. Ezek hallatlan szörnyű emberiség elleni bűnök. Sehogy sem tudjuk megérteni, hogy Spanyolországban a hadsereg védi a népet, itt meg az ukrán hadsereg pusztítja a saját népét. Mégis ez hogy történhet meg a 21. században?… Az Önök fájdalma, a mi fájdalmunk is egyben, és a mi könnyeink is ugyanúgy. Az Önök győzelme a fasizmus fölött, a mi győzelmünk is lesz! Isten ezért vezetett ide minket. Nem mi vagyunk az elsők, de nem az utolsók.
- Milyen az élet Spanyolországban?
– Spanyolországban most nehéz a krízis után. Magas a munkanélküliség, főleg a fiatalok körében. Az EU-ba lépés után sokkal rosszabb lett az élet. Az árak megemelkedtek, a hitelek miatt nem lett jobb az élet. Egy gazdasági rabságban vagyunk. Spanyolország elrohadt a korrupcióban és a demokráciában. Az országot oligarcha klánok irányítják. Már rég küzdünk Katalónia függetlenségéért.
- Fél a haláltól?
– Atyám, ez a kérdés nem korrekt, és ennek itt nincs helye. Nem a halálról és az attól való félelemről van szó, mert van valami, ami annál sokkal magasrendűbb, mint a haláltól való félelem. Igen, félünk, de főleg az otthon maradt rokonaink miatt…
http://rapidpress.info/donyeckben-szolgalo-kulfoldi-onkentesek-vallanak-hitukrol-celjaikrol-es-a-vilagkepukrol/