[HÍREK] Ukrajnai fegyveres konfliktus
- Téma indítója GrGLy
- Indítva
-
Ha nem vagy kibékülve az alapértelmezettnek beállított sötét sablonnal, akkor a korábbi ígéretnek megfelelően bármikor átválthatsz a korábbi világos színekkel dolgozó kinézetre.
Ehhez görgess a lap aljára és a baloldalon keresd a HTKA Dark feliratú gombot. Kattints rá, majd a megnyíló ablakban válaszd a HTKA Light lehetőséget. Választásod a böngésződ elmenti cookie-ba, így amikor legközelebb érkezel ezt a műveletsort nem kell megismételned. -
Az elmúlt időszak tapasztalatai alapján házirendet kapott a topic.
Ezen témában - a fórumon rendhagyó módon - az oldal üzemeltetője saját álláspontja, meggyőződése alapján nem enged bizonyos véleményeket, mivel meglátása szerint az káros a járványhelyzet enyhítését célzó törekvésekre.
Kérünk, hogy a vírus veszélyességét kétségbe vonó, oltásellenes véleményed más platformon fejtsd ki. Nálunk ennek nincs helye. Az ilyen hozzászólásokért 1 alkalommal figyelmeztetés jár, majd folytatása esetén a témáról letiltás. Arra is kérünk, hogy a fórum más témáiba ne vigyétek át, mert azért viszont már a fórum egészéről letiltás járhat hosszabb-rövidebb időre.
-
Az elmúlt időszak tapasztalatai alapján frissített házirendet kapott a topic.
--- VÁLTOZÁS A MODERÁLÁSBAN ---
A források, hírek preferáltak. Azoknak, akik veszik a fáradságot és összegyűjtik ezeket a főként harcokkal, a háború jelenlegi állásával és haditechnika szempontjából érdekes híreket, (mindegy milyen oldali) forrásokkal alátámasztják és bonuszként legalább a címet egy google fordítóba berakják, azoknak ismételten köszönjük az áldozatos munkáját és további kitartást kívánunk nekik!
Ami nem a topik témájába vág vagy akár csak erősebb hangnemben is kerül megfogalmazásra, az valamilyen formában szankcionálva lesz
Minden olyan hozzászólásért ami nem hír, vagy szorosan a konfliktushoz kapcsolódó vélemény / elemzés azért instant 3 nap topic letiltás jár. Aki pedig ezzel trükközne és folytatná másik topicban annak 2 hónap fórum ban a jussa.
A
altx
Guest
szerintem nem lesz ott beke olyan ertelemben hogy a szakik megadjak magukat.
egyszeruen szeppen csendesen beengedik majd az ukikat es cserebe az ukik meg adnak nekik egy kis autonomiat.
ez lesz az egesz dolog. a szakik mostmar nem alnak olyan jol mint mult nyaron, a ruszkik sem ugralnak annyit ertuk mint anno. az ukik meg kicsit javitotak a helyzetukon, hosszabb idore nezve a szakik meg fogjak szivni ha igy folytasak.
szerintem beket akarnak, azert is valtsak le a legjobb szaki hadvezereket.
egyszeruen csak ugy lesz ertelme annak a sok aldozatnak ami ott tortent ha a szakik valahogy megtartanak a teruleteiket, meg ha ukrajna reszenkent is
ÚJABB OROSZ SEGÉLYSZÁLLÍTMÁNY ÉRKEZETT KELET-UKRAJNÁBA
Az LNR és a DNR fővárosába ért a már jól ismert fehér emberbaráti konvoj. Ez a sorrendben 33. szállítmány, a segélycsapat képviselője szerint az úton semmilyen incidens nem történt.
Kirakodás után azonnal indulnak vissza az oroszországi Rosztov-megyébe. A több mint száz gépkocsiból álló konvoj most több mint 1000 tonna segélyt vitt a Donbássz rászorulóinak. Gyógyszerek, élelmiszer és higiéniai cikkek alkotják a szállítmányt.
2014 augusztusa óta 40 000 tonna segélyt juttattak el a Donbássz lakosainak.
forrás: Vesztyi
http://rapidpress.info/ujabb-orosz-segelyszallitmany-erkezett-kelet-ukrajnaba/
----------------------------------------
POROSENKO A KAMERÁK ELŐTT ADTA PARANCSBA A DONBÁSSZI ÜTKÖZŐZÓNA LÉTREHOZÁSÁT
A donbásszi felkelők nemrég befejezték nehézfegyverzetük visszavonását a konfrontációs vonalról – írja a Vesztyi.
Ennek ellenére az ukránok továbbra is a helyükön maradtak. Ukrajna elnöke váratlanul egy nyilatkozatot tett egy 30 km-es ütközőzóna létrehozásáról, de eddig az ukrán katonák még nem tettek meg egy lépést sem. Közben a donbásszi béketörekvésekről szinte nem is hallani semmit az ukrán médiában. Annál többet az ukrán tengerészgyalogosokról és az amerikai katonai segítségről.
„Megparancsoltam a háromoldalú kontaktcsoport ukrán képviseletének, hogy írjon alá egy megállapodást egy 30 kilométeres ütközőzóna létrehozásáról a konfrontációs vonal teljes hosszában. Visszavonni a megmaradt tüzérséget, a páncélosokat, az aknavetőket, hogy lehetetlenné tegyük az állandó bombázásokat” – jelentette be Ukrajna elnöke.
A nehézfegyverzet visszavonását az EBESZ fogja ellenőrizni. „Amennyiben a megállapodás felei nem teljesítik a feltételeket, az információt napvilágra hozzuk” – mondta az EBESZ ukrajnai küldöttségének vezetője, Alekszander Hug. Úgy gondolja, nem az a legfontosabb, hogy csak visszavonják a fegyvereket, hanem hogy megerősítést nyerjen, hogy az a konfrontációs vonal teljes hosszán sehova sem mozdul már.
Úgy látszik, hogy a donyeckiek egyoldalú fegyverzetkivonása nem hagyott választást Kijev előtt, így nekik is lépniük kellett, mivel ha nem reagálnak semmit, az akár rossz fényt is vethetne a világközösség szemében. A választásokkal viszont sokkal nehezebb a helyzet. Porosenko Minszkbe küldve Kucsmát parancsba adta neki, hogy ne ismerje el az ottani választásokat.
„Ukrajna nem konstruktívan viselkedik. Azok a dokumentumok, amelyeket megszavazott az ukrán parlament, kiesnek a minszki intézkedések tartalmából. Ami az alkotmánymódosítást illeti, az nem írja elő az állandó jellegű különleges státuszt” – nyilatkozta Vlagyiszlav Dejnego, az LNR parlamentjének házelnöke.
A minszki kontaktcsoport alcsoporti ülésein nem sikerült nagyobb eredményeket elérni. Az EBESZ követeli a blokád eltörlését, de ez egyelőre nem változik.
Forrás: Vesztyi
http://rapidpress.info/porosenko-a-kamerak-elott-adta-parancsba-a-donbasszi-utkozozona-letrehozasat/
Az LNR és a DNR fővárosába ért a már jól ismert fehér emberbaráti konvoj. Ez a sorrendben 33. szállítmány, a segélycsapat képviselője szerint az úton semmilyen incidens nem történt.
Kirakodás után azonnal indulnak vissza az oroszországi Rosztov-megyébe. A több mint száz gépkocsiból álló konvoj most több mint 1000 tonna segélyt vitt a Donbássz rászorulóinak. Gyógyszerek, élelmiszer és higiéniai cikkek alkotják a szállítmányt.
2014 augusztusa óta 40 000 tonna segélyt juttattak el a Donbássz lakosainak.
forrás: Vesztyi
http://rapidpress.info/ujabb-orosz-segelyszallitmany-erkezett-kelet-ukrajnaba/
----------------------------------------
POROSENKO A KAMERÁK ELŐTT ADTA PARANCSBA A DONBÁSSZI ÜTKÖZŐZÓNA LÉTREHOZÁSÁT
A donbásszi felkelők nemrég befejezték nehézfegyverzetük visszavonását a konfrontációs vonalról – írja a Vesztyi.
Ennek ellenére az ukránok továbbra is a helyükön maradtak. Ukrajna elnöke váratlanul egy nyilatkozatot tett egy 30 km-es ütközőzóna létrehozásáról, de eddig az ukrán katonák még nem tettek meg egy lépést sem. Közben a donbásszi béketörekvésekről szinte nem is hallani semmit az ukrán médiában. Annál többet az ukrán tengerészgyalogosokról és az amerikai katonai segítségről.
„Megparancsoltam a háromoldalú kontaktcsoport ukrán képviseletének, hogy írjon alá egy megállapodást egy 30 kilométeres ütközőzóna létrehozásáról a konfrontációs vonal teljes hosszában. Visszavonni a megmaradt tüzérséget, a páncélosokat, az aknavetőket, hogy lehetetlenné tegyük az állandó bombázásokat” – jelentette be Ukrajna elnöke.
A nehézfegyverzet visszavonását az EBESZ fogja ellenőrizni. „Amennyiben a megállapodás felei nem teljesítik a feltételeket, az információt napvilágra hozzuk” – mondta az EBESZ ukrajnai küldöttségének vezetője, Alekszander Hug. Úgy gondolja, nem az a legfontosabb, hogy csak visszavonják a fegyvereket, hanem hogy megerősítést nyerjen, hogy az a konfrontációs vonal teljes hosszán sehova sem mozdul már.
Úgy látszik, hogy a donyeckiek egyoldalú fegyverzetkivonása nem hagyott választást Kijev előtt, így nekik is lépniük kellett, mivel ha nem reagálnak semmit, az akár rossz fényt is vethetne a világközösség szemében. A választásokkal viszont sokkal nehezebb a helyzet. Porosenko Minszkbe küldve Kucsmát parancsba adta neki, hogy ne ismerje el az ottani választásokat.
„Ukrajna nem konstruktívan viselkedik. Azok a dokumentumok, amelyeket megszavazott az ukrán parlament, kiesnek a minszki intézkedések tartalmából. Ami az alkotmánymódosítást illeti, az nem írja elő az állandó jellegű különleges státuszt” – nyilatkozta Vlagyiszlav Dejnego, az LNR parlamentjének házelnöke.
A minszki kontaktcsoport alcsoporti ülésein nem sikerült nagyobb eredményeket elérni. Az EBESZ követeli a blokád eltörlését, de ez egyelőre nem változik.
Forrás: Vesztyi
http://rapidpress.info/porosenko-a-kamerak-elott-adta-parancsba-a-donbasszi-utkozozona-letrehozasat/
FRANCIAORSZÁG BÉKÜLNI AKAR OROSZORSZÁGGAL
„A francia politikai vezetés jelentős része konstruktív viszonyok kialakítását kívánja Oroszországgal” – jelentette ki Szergej Nariskin, az orosz parlament alsóházának elnöke.
„Úgy tűnik, a francia politikusok látogatása azt a szándékot fejezi ki, hogy Franciaország – vagy legalábbis annak jelentős része – konstruktív viszonyok megteremtését igényli a kölcsönösen előnyös kétoldalú partnerség újraépítése érdekében” – nyilatkozta Nariskin a Thierry Mariani vezette francia delegációval történt találkozása után. A Duma elnöke szerint a franciák Krímben tett látogatása is objektív képet adhat a félszigeten uralkodó viszonyokról. A franciák másfél napot terveznek a Krímben eltölteni, erről informálták Szergej Nariskint, aki kifejezte azon véleményét, hogy így a francia küldöttek pontosabb képet kapnak az ott élők helyzetéről.
„Ha tehetik, beszélgessenek az utcákon, a tereken az emberekkel, ők a legbiztosabb hírforrás” –tette hozzá Nariskin, aki nagyra értékelte a franciák bátorságát és határozottságát, hogy a feszült nemzetközi légkörben személyesen kívánnak meggyőződni a „dolgokról”.
„Isten hozta Önöket, nagyra értékelem határozottságukat és bizonyos tekintetben bátorságukat is” –jelentette ki a Duma elnöke, majd hangsúlyozta Oroszország és Franciaország különleges szerepét, a két ország politikai, gazdasági és kulturális együttműködésének fontosságát Európa életében. Nariskin kifejezte Moszkva elkötelezettségét ezen viszonyok további erősítése és fejlesztése iránt, valamint Oroszország azon törekvését, hogy Ukrajna újra a béke és ne a háború földje legyen, hiszen az ukrán konfliktus visszavetette az addig példásan jó orosz-francia viszonyt is.
A Duma elnöke külön köszönetet mondott Marianinak az „Orosz-Francia Párbeszéd” szervezet munkájáért és tevékenységért, mivel „a jelenkor még sok kihívást tartogat e viszonyok építésének útján” – hangsúlyozta Nariskin.
Thirerry Mariani: Nem kell dramatizálni Párizs reakcióját a Krím-félsziget meglátogatása kapcsán
„Én a francia nemzetgyűlés tagja vagyok már sok éve, Irakot is meglátogattam, amikor az USA agressziót indított ez ország ellen. A francia kormány álláspontját ugyan tisztelem, de én annak nem vagyok tagja. Nekem a dolgokról önálló véleményem van”- tette hozzá Mariani, majd megjegyezte, hogy eddig az „Orosz-Francia Párbeszéd” szervezet évente tartotta szokásos ülését, azonban ezután gyakrabban fognak találkozni.
A francia parlament delegációja július 23-24-én tesz látogatást a Krím-félszigeten. Felkeresik Jalta városát, Szevasztopolt, találkoznak Szergej Akszjonovval, a köztársaság elnökével és Vlagyimir Konsztantyinovval, az államtanács elnökével.
Korábban a Krímben látogatást tett Jukio Hatojama, egykori japán miniszterelnök is, annak ellenére, hogy a tokiói kormány nyíltan felszólította e látogatás elhalasztásra. Hatojama megerősítette, hogy a 2014. március 16-i referendum a Krím lakóinak valódi érzéseit és szándékait erősítette meg.
„Még csak második napja vagyok itt, de már meggyőződtem arról, hogy a krími emberek békés és kiegyensúlyozott életet élnek, és őszinte az a választásuk, hogy a továbbiakban Oroszországhoz akarnak tartozni. Semmiféle kényszert és erőszakot nem alkalmazott senki, a választások az emberek igaz szándékát tükrözték” –jelentette ki a volt japán miniszterelnök látogatása idején, majd kijelentette, hogy hazatérve első dolga lesz az információs blokádot megtörni, és beszámolni a valós történtekről.
Korábban a Krímet egy nem hivatalos török delegáció is felkereste.
Forrás: TASS
http://rapidpress.info/franciaorszag-bekulni-akar-oroszorszaggal/
„A francia politikai vezetés jelentős része konstruktív viszonyok kialakítását kívánja Oroszországgal” – jelentette ki Szergej Nariskin, az orosz parlament alsóházának elnöke.
„Úgy tűnik, a francia politikusok látogatása azt a szándékot fejezi ki, hogy Franciaország – vagy legalábbis annak jelentős része – konstruktív viszonyok megteremtését igényli a kölcsönösen előnyös kétoldalú partnerség újraépítése érdekében” – nyilatkozta Nariskin a Thierry Mariani vezette francia delegációval történt találkozása után. A Duma elnöke szerint a franciák Krímben tett látogatása is objektív képet adhat a félszigeten uralkodó viszonyokról. A franciák másfél napot terveznek a Krímben eltölteni, erről informálták Szergej Nariskint, aki kifejezte azon véleményét, hogy így a francia küldöttek pontosabb képet kapnak az ott élők helyzetéről.
„Ha tehetik, beszélgessenek az utcákon, a tereken az emberekkel, ők a legbiztosabb hírforrás” –tette hozzá Nariskin, aki nagyra értékelte a franciák bátorságát és határozottságát, hogy a feszült nemzetközi légkörben személyesen kívánnak meggyőződni a „dolgokról”.
„Isten hozta Önöket, nagyra értékelem határozottságukat és bizonyos tekintetben bátorságukat is” –jelentette ki a Duma elnöke, majd hangsúlyozta Oroszország és Franciaország különleges szerepét, a két ország politikai, gazdasági és kulturális együttműködésének fontosságát Európa életében. Nariskin kifejezte Moszkva elkötelezettségét ezen viszonyok további erősítése és fejlesztése iránt, valamint Oroszország azon törekvését, hogy Ukrajna újra a béke és ne a háború földje legyen, hiszen az ukrán konfliktus visszavetette az addig példásan jó orosz-francia viszonyt is.
A Duma elnöke külön köszönetet mondott Marianinak az „Orosz-Francia Párbeszéd” szervezet munkájáért és tevékenységért, mivel „a jelenkor még sok kihívást tartogat e viszonyok építésének útján” – hangsúlyozta Nariskin.
Thirerry Mariani: Nem kell dramatizálni Párizs reakcióját a Krím-félsziget meglátogatása kapcsán
„Én a francia nemzetgyűlés tagja vagyok már sok éve, Irakot is meglátogattam, amikor az USA agressziót indított ez ország ellen. A francia kormány álláspontját ugyan tisztelem, de én annak nem vagyok tagja. Nekem a dolgokról önálló véleményem van”- tette hozzá Mariani, majd megjegyezte, hogy eddig az „Orosz-Francia Párbeszéd” szervezet évente tartotta szokásos ülését, azonban ezután gyakrabban fognak találkozni.
A francia parlament delegációja július 23-24-én tesz látogatást a Krím-félszigeten. Felkeresik Jalta városát, Szevasztopolt, találkoznak Szergej Akszjonovval, a köztársaság elnökével és Vlagyimir Konsztantyinovval, az államtanács elnökével.
Korábban a Krímben látogatást tett Jukio Hatojama, egykori japán miniszterelnök is, annak ellenére, hogy a tokiói kormány nyíltan felszólította e látogatás elhalasztásra. Hatojama megerősítette, hogy a 2014. március 16-i referendum a Krím lakóinak valódi érzéseit és szándékait erősítette meg.
„Még csak második napja vagyok itt, de már meggyőződtem arról, hogy a krími emberek békés és kiegyensúlyozott életet élnek, és őszinte az a választásuk, hogy a továbbiakban Oroszországhoz akarnak tartozni. Semmiféle kényszert és erőszakot nem alkalmazott senki, a választások az emberek igaz szándékát tükrözték” –jelentette ki a volt japán miniszterelnök látogatása idején, majd kijelentette, hogy hazatérve első dolga lesz az információs blokádot megtörni, és beszámolni a valós történtekről.
Korábban a Krímet egy nem hivatalos török delegáció is felkereste.
Forrás: TASS
http://rapidpress.info/franciaorszag-bekulni-akar-oroszorszaggal/
bogaras
július 23., 21:31
Hát úgy látom nem csak te kérdőjelezed meg az Ukrán hozzá értést hanem egy orosz katonai szakértő is.
http://vpk.name/news/136610_ukrainskaya_armiya_ne_smozhet_effektivno_ispolzovat_amerikanskie_stancii_kontrbatareinoi_borbyi_schitaet_rossiiskii_ekspert.html
július 23., 21:31
Hát úgy látom nem csak te kérdőjelezed meg az Ukrán hozzá értést hanem egy orosz katonai szakértő is.
http://vpk.name/news/136610_ukrainskaya_armiya_ne_smozhet_effektivno_ispolzovat_amerikanskie_stancii_kontrbatareinoi_borbyi_schitaet_rossiiskii_ekspert.html
http://www.karpatinfo.net/cikk/belfold/ujabb-fronvonal-munkacsi-esemenyeknek-komoly-kovetkezmenyei-lehetnek
"A Korresopndent.net hosszabb cikket tett közzé a munkácsi helyzet értékeléséről. A tudósító Munkács környékére is ellátogatott, ahol beszámolója szerint katonai járművek cirkalnak, a helyiek pedig azt kiabálják utánuk: "Szégyen!"
Mindennek az oka a júlis 11-i munkácsi konfliktus, amelyet azóta már a "második front" megnyitásaként is emlegetnek.
Kárpátalja, csakúgy mint Donbássz, a saját törvényei szerint él, és csupán formális hűséggel adózik a központi kormányzatnak, írja a Korrespondent.
"Kárpátalja sok mindenben emlékeztet Donbásszra, többek között abban is, hogy minden egyetlen klánhoz tartozik - mondta az Udar képviselője, Jegor Firszov. - Kárpátalján a taxisok és az árusok is nagyon jól tudják, hogy ki az a (Mihail) Lanyo, hogy milyen kapcsolatban van Balogával, és hogy mivel foglalkozik".
Az évek során megváltozott az elnök személye, a miniszterelnöké, az egész kijevi vezetés kicserélődött, de Munkács urai változatlanok.
Oleg Pokalcsuk szociálpszichológus szerint a munkácsi események felszínre hozták a térség valódi problémáját, hogy nincs hatékony központi ellenőrzés Kárpátalján.
"Kijev úgy tett, mintha ellenőrizné a területet. Ők úgy tettek, mintha engedelmeskednének. Közösen pedig azt imitálták, hogy egy demokratikus országban élnek" - mondta a szakértő..."
http://www.karpatinfo.net/cikk/belfold/porosenko-felmentette-mozgositas-alol-tudosokat-es-tanarokat
"A korábban mozgósított tudósokat le kell szerelni, hacsak nem kívánják folytatni a katonai szolgálatot – közölte a Dzerkalo Tizsnya hetilap internetes változata..."
"A Korresopndent.net hosszabb cikket tett közzé a munkácsi helyzet értékeléséről. A tudósító Munkács környékére is ellátogatott, ahol beszámolója szerint katonai járművek cirkalnak, a helyiek pedig azt kiabálják utánuk: "Szégyen!"
Mindennek az oka a júlis 11-i munkácsi konfliktus, amelyet azóta már a "második front" megnyitásaként is emlegetnek.
Kárpátalja, csakúgy mint Donbássz, a saját törvényei szerint él, és csupán formális hűséggel adózik a központi kormányzatnak, írja a Korrespondent.
"Kárpátalja sok mindenben emlékeztet Donbásszra, többek között abban is, hogy minden egyetlen klánhoz tartozik - mondta az Udar képviselője, Jegor Firszov. - Kárpátalján a taxisok és az árusok is nagyon jól tudják, hogy ki az a (Mihail) Lanyo, hogy milyen kapcsolatban van Balogával, és hogy mivel foglalkozik".
Az évek során megváltozott az elnök személye, a miniszterelnöké, az egész kijevi vezetés kicserélődött, de Munkács urai változatlanok.
Oleg Pokalcsuk szociálpszichológus szerint a munkácsi események felszínre hozták a térség valódi problémáját, hogy nincs hatékony központi ellenőrzés Kárpátalján.
"Kijev úgy tett, mintha ellenőrizné a területet. Ők úgy tettek, mintha engedelmeskednének. Közösen pedig azt imitálták, hogy egy demokratikus országban élnek" - mondta a szakértő..."
http://www.karpatinfo.net/cikk/belfold/porosenko-felmentette-mozgositas-alol-tudosokat-es-tanarokat
"A korábban mozgósított tudósokat le kell szerelni, hacsak nem kívánják folytatni a katonai szolgálatot – közölte a Dzerkalo Tizsnya hetilap internetes változata..."
Tüntetés Lembergben: "A zsidó testvériség eladja Ukrajnát!"
A tüntetők azt követelték a hatóságoktól, hogy távolítsák el a hatalomból a zsidókat. Kedden mintegy 100 ember jelent meg a Lemberg Megyei Állami Adminisztráció épületénél plakátokkal a kezükben és a zsidók eltávolítását követelték az ukrán kormányból - közli a Korrespondent.
A tüntetők a következő szöveggel tartottak transzparenseket: "Valtsman - Porosenko, Kogan - Turcsinov, Klicsko - Etinzon, Grojszman, Kapiteljman - Timosenko, Bakaj - Jacenyuk, Tyahnyibok - Frotzman" A zsidó testvériség eladja Ukrajnát!"
A helyi rendőrség arról számolt be, hogy a tüntetés engedélyezve volt és semmilyen közrendsértés nem történt.
http://www.karpatinfo.net/cikk/belfold/tuntetes-lembergben-zsido-testveriseg-eladja-ukrajnat
A tüntetők azt követelték a hatóságoktól, hogy távolítsák el a hatalomból a zsidókat. Kedden mintegy 100 ember jelent meg a Lemberg Megyei Állami Adminisztráció épületénél plakátokkal a kezükben és a zsidók eltávolítását követelték az ukrán kormányból - közli a Korrespondent.
A tüntetők a következő szöveggel tartottak transzparenseket: "Valtsman - Porosenko, Kogan - Turcsinov, Klicsko - Etinzon, Grojszman, Kapiteljman - Timosenko, Bakaj - Jacenyuk, Tyahnyibok - Frotzman" A zsidó testvériség eladja Ukrajnát!"
A helyi rendőrség arról számolt be, hogy a tüntetés engedélyezve volt és semmilyen közrendsértés nem történt.
http://www.karpatinfo.net/cikk/belfold/tuntetes-lembergben-zsido-testveriseg-eladja-ukrajnat
Amerikai professzor: Ukrajna fejlődésének a Donbasz elengedése tenné a legjobbat
Tönkretenné Ukrajna gazdaságát és a megkezdett reformokat, ha Kijevnek kellene finanszíroznia a Donbasz régió újjáépítését. Alexander J. Motyl amerikai politológiaprofesszor szerint hagyni kellene, hogy a kelet-ukrajnai szakadárok maguk, illetve orosz segítséggel oldják meg égető gazdasági-szociális problémáikat. Fájdalom, de semmi sem változott. Ahogy 2008 őszén publikált híres cikkében, Alexander J. Motyl ma is úgy látja, és ma újból azt írná, hogy a NATO orosz katonai agresszió esetén nem védené meg az észt–orosz határ mentén fekvő Narvát. Vagy bármilyen más balti, egykor szovjet érdekeltségű „célpontot”. – Az európaiak vonakodnak elismerni, hogy a hadseregek fontosak, és Oroszország stratégiai fenyegetést jelent. A NATO szerintem változatlanul attól szenved, hogy a híres ötödik cikkely igazából semmire nem kötelezi a tagállamokat. A különbség az, hogy az Egyesült Államok és Oroszország tisztában van a balti államok sérülékenységével, és Oroszország mély válságot okozhat a NATO-ban – hangoztatta a Népszabadságnak a newarki Rutgers Egyetem 61 éves, a posztszovjet térségre szakosodott politológiaprofesszora.
A New Yorkban született, ukrán bevándorló családból származó Motyl a 2008. augusztusi grúz–orosz háború után egy hónappal írta meg óriási vihart kavaró cikkét (Would NATO Defend Narva?), amelyben azt állította, hogy a NATO semmit sem tudna tenni, ha a Kreml – az észtországi orosz kisebbség védelmére hivatkozva – katonai egységekkel ragadná magához például Narvát. A politológus szerint a NATO hozzállásán nem változtatott sem a Krím megszállása, sem a kelet-ukrajnai háború. Bár az Európai Unió és az USA szankciókkal sújtotta Oroszországot, a Nyugat az Ukrajna elleni orosz háborút változatlanul az európai érdekeket és biztonságot közvetlenül nem veszélyeztető, távoli eseményként szemléli.
Az Egyesült Államok „más tészta”. Azzal, hogy az USA nehézfegyvereket, például tankokat fog állomásoztatni Kelet-Európában, és ezekkel rotációs alapon amerikai egységek gyakorlatoznak, azt üzenik Moszkvának, hogy orosz agresszió esetén Washington kész lenne beavatkozni.
Motyl szerint Oroszországot feltartóztatni és elrettenteni azzal lehet, ha a Nyugat feltétlenül elkötelezi magát Ukrajna túlélése, értsd függetlensége, biztonsága és európai integrációja mellett. Amint a Kreml látja, hogy a Nyugat komolyan veszi Ukrajnát, veszi az üzenetet, hogy a Nyugat komolyan veszi a balti államokat is.
A több hete Kijevben tartózkodó Motyl szerint a mai Ukrajna megértéséhez érdemes tanulmányozni Tarasz Sevcsenko életét. Az ukrán költő (1814–1861) fiatalon jobbágy volt, de a szabadságról sosem mondott le. A szabadság és a függetlenség iránti vágy a legerősebb társadalmi kötőelem, és ez magyarázza a nacionalisták növekvő népszerűségét is.
Az amerikai professzor nem tagadta, hogy Ukrajnában alig találkozott olyannal, aki elégedett lett volna az államfővel vagy a kormánnyal, és ne szidta volna a kormányt. A 2014. nyárihoz képest szerinte a helyzet javult, a kijevi hatalom elkötelezett a reformok iránt. A professzor az interjúban érzékeltette: a reformokat leginkább a Donbasz visszavétele fékezné le. A háborúban súlyos károkat szenvedett régió újjáépítése teljesen kivéreztetné az ukrán költségvetést, arról nem is szólva, hogy az ottani lakosság oroszpárti és Nyugat-ellenes, a szeparatisták komoly erőt jelentenek. Vagyis Ukrajna fejlődésének a Donbasz elengedése tenné a legjobbat. A trendek azt mutatják, hogy Kelet-Ukrajna valamiféle befagyott konfliktus felé tart. Ha Vlagyimir Putyin orosz elnök tartózkodik egy jelentős katonai offenzívától, válaszul Kijev fokozatosan csökkenti kapcsolatait a széles körű autonómiát elnyerő térséggel, amelynek orosz segítséggel, de alapvetően magának kellene megoldania égető gazdasági-szociális problémáit.
A Nyugat főleg jelentős pénzügyi támogatással, illetve fegyverszállításokkal segíthetné Ukrajnát. Opció lehet, hogy miközben lazítanak a Moszkvával szembeni gazdasági szankciókon, növelik a Kijevnek nyújtott pénzügyi segítséget. <b>Érdemes lenne fenntartani az EU-csatlakozás perspektíváját, persze csak a távolabbi jövőben. A NATO-tagságot sem kellene kizárni. Igazából azért, hogy Ukrajnának legyen miről lemondania, ha kap érte cserébe valamit az oroszoktól.</b>
http://www.karpatinfo.net/cikk/belfold/amerikai-professzor-ukrajna-fejlodesenek-donbasz-elengedese-tenne-legjobbat
Tönkretenné Ukrajna gazdaságát és a megkezdett reformokat, ha Kijevnek kellene finanszíroznia a Donbasz régió újjáépítését. Alexander J. Motyl amerikai politológiaprofesszor szerint hagyni kellene, hogy a kelet-ukrajnai szakadárok maguk, illetve orosz segítséggel oldják meg égető gazdasági-szociális problémáikat. Fájdalom, de semmi sem változott. Ahogy 2008 őszén publikált híres cikkében, Alexander J. Motyl ma is úgy látja, és ma újból azt írná, hogy a NATO orosz katonai agresszió esetén nem védené meg az észt–orosz határ mentén fekvő Narvát. Vagy bármilyen más balti, egykor szovjet érdekeltségű „célpontot”. – Az európaiak vonakodnak elismerni, hogy a hadseregek fontosak, és Oroszország stratégiai fenyegetést jelent. A NATO szerintem változatlanul attól szenved, hogy a híres ötödik cikkely igazából semmire nem kötelezi a tagállamokat. A különbség az, hogy az Egyesült Államok és Oroszország tisztában van a balti államok sérülékenységével, és Oroszország mély válságot okozhat a NATO-ban – hangoztatta a Népszabadságnak a newarki Rutgers Egyetem 61 éves, a posztszovjet térségre szakosodott politológiaprofesszora.
A New Yorkban született, ukrán bevándorló családból származó Motyl a 2008. augusztusi grúz–orosz háború után egy hónappal írta meg óriási vihart kavaró cikkét (Would NATO Defend Narva?), amelyben azt állította, hogy a NATO semmit sem tudna tenni, ha a Kreml – az észtországi orosz kisebbség védelmére hivatkozva – katonai egységekkel ragadná magához például Narvát. A politológus szerint a NATO hozzállásán nem változtatott sem a Krím megszállása, sem a kelet-ukrajnai háború. Bár az Európai Unió és az USA szankciókkal sújtotta Oroszországot, a Nyugat az Ukrajna elleni orosz háborút változatlanul az európai érdekeket és biztonságot közvetlenül nem veszélyeztető, távoli eseményként szemléli.
Az Egyesült Államok „más tészta”. Azzal, hogy az USA nehézfegyvereket, például tankokat fog állomásoztatni Kelet-Európában, és ezekkel rotációs alapon amerikai egységek gyakorlatoznak, azt üzenik Moszkvának, hogy orosz agresszió esetén Washington kész lenne beavatkozni.
Motyl szerint Oroszországot feltartóztatni és elrettenteni azzal lehet, ha a Nyugat feltétlenül elkötelezi magát Ukrajna túlélése, értsd függetlensége, biztonsága és európai integrációja mellett. Amint a Kreml látja, hogy a Nyugat komolyan veszi Ukrajnát, veszi az üzenetet, hogy a Nyugat komolyan veszi a balti államokat is.
A több hete Kijevben tartózkodó Motyl szerint a mai Ukrajna megértéséhez érdemes tanulmányozni Tarasz Sevcsenko életét. Az ukrán költő (1814–1861) fiatalon jobbágy volt, de a szabadságról sosem mondott le. A szabadság és a függetlenség iránti vágy a legerősebb társadalmi kötőelem, és ez magyarázza a nacionalisták növekvő népszerűségét is.
Az amerikai professzor nem tagadta, hogy Ukrajnában alig találkozott olyannal, aki elégedett lett volna az államfővel vagy a kormánnyal, és ne szidta volna a kormányt. A 2014. nyárihoz képest szerinte a helyzet javult, a kijevi hatalom elkötelezett a reformok iránt. A professzor az interjúban érzékeltette: a reformokat leginkább a Donbasz visszavétele fékezné le. A háborúban súlyos károkat szenvedett régió újjáépítése teljesen kivéreztetné az ukrán költségvetést, arról nem is szólva, hogy az ottani lakosság oroszpárti és Nyugat-ellenes, a szeparatisták komoly erőt jelentenek. Vagyis Ukrajna fejlődésének a Donbasz elengedése tenné a legjobbat. A trendek azt mutatják, hogy Kelet-Ukrajna valamiféle befagyott konfliktus felé tart. Ha Vlagyimir Putyin orosz elnök tartózkodik egy jelentős katonai offenzívától, válaszul Kijev fokozatosan csökkenti kapcsolatait a széles körű autonómiát elnyerő térséggel, amelynek orosz segítséggel, de alapvetően magának kellene megoldania égető gazdasági-szociális problémáit.
A Nyugat főleg jelentős pénzügyi támogatással, illetve fegyverszállításokkal segíthetné Ukrajnát. Opció lehet, hogy miközben lazítanak a Moszkvával szembeni gazdasági szankciókon, növelik a Kijevnek nyújtott pénzügyi segítséget. <b>Érdemes lenne fenntartani az EU-csatlakozás perspektíváját, persze csak a távolabbi jövőben. A NATO-tagságot sem kellene kizárni. Igazából azért, hogy Ukrajnának legyen miről lemondania, ha kap érte cserébe valamit az oroszoktól.</b>
http://www.karpatinfo.net/cikk/belfold/amerikai-professzor-ukrajna-fejlodesenek-donbasz-elengedese-tenne-legjobbat