Azért mert változatlanul így gondolom
.aSzerintem Putyin az ukrán-orosz határon az orosz katonai erokoncentraciót a Nyugattal elsősorban az USA-val folyó tárgyalások illetve a saját álláspontjának illetve követeléseinek az alátámasztására használja fel, szerintem abszolút nem akarja lerohanni Ukrajnát, mert az jelenleg számára sokkal nagyobb hátrányokkal járna mint előnnyel....
Amerika persze mindent elkövet, hogy beugrassza Putyint egy Ukrajna elleni támadásba, de mint az látható eddig nem sikerült neki, és én magam részéről biztos vagyok abban, hogy a most Donbaszban zajló tüzérségi párbajok is ebbe az amerikai narratívába illeszkednek...
Szerintem már a 8. éve, hogy minden tél végén Putyin mutogatja ezeket a seregeket. És lassan egy évtizede nem történt semmi előre haladás. Vagyis... Ha figyelmesen megnézzük,
csak visszafelé lépések voltak ukrán és tengerentúli részről.
Mennyi az esélye, hogy ebben a hónapban, a jövő hónapban vagy a jövő évben megkapja írásban Washingtontól, hogy nem fogják Ukrajnát felvenni a NATO-ba és nem mellékesen nem fognak olyan fegyvereket leszállítani nekik "olcsó hitelért", amik végzetesen korlátoznák az orosz hadsereg lehetőséget, jelentősen megváltoztatná Ukrajna technológiai elmaradottságát haditechnikában?
És Moszkvából nézve nem azt kell nézni, hogy nekem x négyzetkilométer Határvidék annektálása mennyi polgárt vagy mennyi költségvetési bevételt (vagy leginkább kiadást) jelent.
Elmegy Kijevig a hadserege. Mi történik? Közel semmi. A harctér várható veszteségei szinte nincs is kihatással az orosz hadsereg technikai felszereltségére. Több a raktárban a letárolt tank, miegymás, mint amit elvesztene. Az ukrán katonák többsége simán csak elmenekülne a frontról.
A keleti országrész lakossága könnyen pacifikálható.
Románia be lenne szarva, hogy elő kell vennie mindjárt a TR-85-öt erőt felmutatni a határon. Még konkrét háború nélkül is befolyásolná a politikusok gondolkodását, ha nem olvasatlanul kellene kukába dobni a hadsereg jelentéseit, hogy milyen lehetőségek vannak egy közös orosz határ esetén. Eddig ezt megtehették, mert Ukrajnában úgy is több ezer tank van, meg úgy sem mernének támadni, hiszen vagy fél ezer kilométeren kellene átvágniuk Szlovákiáig, aki 30 T-72-t tud a határra küldeni. (És amit egyszer már kivontak, csak visszahozták a raktárból.)
A NATO 2026-ra hirdette meg a nagy átfegyverzését, de szokás szerint a legtöbb ország betervezetten késik, nem vette komolyan. 2030-ra viszont már a kikopó régi technika miatt is kényszerből meg kell csinálniuk a jóval modernebbek beszerzését. Ma még meg sincs a teljes kiképzés a beérkezett új technikára, a legnagyobb része meg még le sincs szállítva. (Nekünk sincs egyelőre egy darab Leo2A7-ünk.)
Jelenleg a NATO európai katonai vezetői úgy ítélik meg a helyzetet, hogy Európa nem készült fel egy Oo-gal történő nyílt háborúra. Ez ebben az évtizedben drámai módon meg fog változni, de jelenleg ez a helyzet. Ha egy korlátozott előrenyomulással Moszkva egyértelművé teszi, hogy ha nem kap biztonsági garanciákat, tovább folytatja az ütköző zóna területének elfoglalását, akkor ma
az európai vezetés hajlani fog a megadására. A washingtoni vezetés hevesen fog tiltakozni, de várhatóan pár éven belül enged, mert magára marad.
Putyin ma egy korlátozott előrenyomulással is többet ér el nemzetközi szinten, mint a nem támadással. Viszont sokak felfogásával ellentétben az idő nem neki dolgozik. A Nyugat tudja pénzzel finanszírozni még egy 40 milliós ország lélegeztetőgépét. A lakosság ma még jobban el tudja fogadni Határvidéken akár a megszállást is, ha ez az ára a kérdés rendezésének, de minél tovább hat a propaganda, hogy EU csatlakozás és lehetőségük van nyugat-európai életre, ez a kulturális előny is erősen csökken... csökkent már az elmúlt 7-8 évben is.