Orosz cikk a hadművelet jelenlegi helyzetéről...
Mit mutatott a hadművelet hónapja
Vlagyimir Csirkin vezérezredes, az orosz szárazföldi erők volt főparancsnoka válaszolt a Komszomolszkaja Pravda kérdéseire....
Viktor BARANETS
Mihail TIMOSHENKO
Vlagyimir Csirkin vezérezredes, az orosz szárazföldi erők volt főparancsnoka válaszolt a Komszomolszkaja Pravda kérdéseire.
Baranets:
- Egy hónap telt el a hadművelet kezdete óta. Minden a tervek szerint halad, vagy észrevesz néhány előre nem látható problémát, amit hadseregünknek, ahogy mondani szokás, a semmiből kell megoldania?
Chirkin:
- A hadművelet fő céljai változatlanok – a demilitarizálás és a denacifikáció.
De itt vannak a hadműveleti feladatok – persze, néhányat a csapatoknak a nulláról kell megoldaniuk, igen. A helyzet folyamatosan változik. És minden, akár ragyogó döntés a művelet egészéről és annak részletes tervéről szó szerint néhány óra vagy nap alatt gyökeresen megváltozhat. A parancsnokoknak újra kell csoportosulniuk, be kell hozniuk a második lépcsőket, további repülőgépeket és tüzérséget kell hívniuk. És tovább kell lépni.
Baranets:
- Érthetően.
Timosenko:
- Barants ezredes számára ez világos. A hétköznapi emberek pedig azt kérdezik: hogyan fogja a hadseregünk bevenni több milliós ukrán városokat? Tényleg, mi történik ma? Az ellenség ragaszkodik a városokhoz. Erődökké változtatja őket. Civilek mögé bújva. Hogyan kell elfoglalni őket? Repülési, tüzérségi és rohamcsoportok? Vagy más módon?
Chirkin:
- Az imént nevezte meg a klasszikus csatarendjét a városban. De nem mondanám, hogy ez így fog menni. Mert a helyzet más. És a céljaink is különbözőek. Emlékszik a sztálingrádi csatára, ugye? Ott Paulus egész 300 ezres serege nem tudta bevenni a várost. Voltak helyek, ahol a náciknak két hónapig tartott amíg elfoglaták egy utca két oldalát! És nem foglalták el a Pavlov-házat! És feltetted már magadnak a kérdést: miért nem rohamozták meg a fasiszták Leningrádot? Miért nem tudták bevenni Voronyezst? Mert egy városban harcolni nagyon nehéz, kockázatos és áldozatos munka!
Nem hiszem, hogy most ezen kellene rágódnunk. Amit a hadseregünk tesz, azt jól teszi. A városokat körülveszik. A "kazánokba" viszik őket, minden logisztikát elvágnak. És azt hiszem, eljön az idő, amikor a tisztogatásuk elkezdődik. Addig is teljesítenünk kell a határok és az idő által meghatározott feladatokat.
Baranets:
- Egyes kanapé stratégák az orosz hadsereggel szemben "kapkodnak", és azt kérdezik: hogyan nem lehet csökkenteni a hadművelet tempóját? Van lehetőségünk arra, hogy felépítsük őket? Vagy ez nem szükséges?
Chirkin:
- Természetesen nem kívánatos a művelet tempójának csökkentése. Ha némi sikert látunk, ha az ellenség elkezd visszavonulni, és mi elértük a műveleti teret, akkor üldöznünk kell, hátba kell szúrnunk, darabokra kell vágnunk. Ez a művelet azonban nem öncélú. Ez nem támadás általában, az egész ukrán fronton. Emlékszik az első, második, harmadik és negyedik ukrán frontra a háború alatt? Nem azért hívták őket így, mert ukránok harcoltak bennük, hanem mert Ukrajna területét szabadították fel. Támadtak, elűzték az ellenséget. Feladatunk nem pusztán támadó jellegű. Úgy gondolom, hogy a helyszínen napi összefoglaló és a következő napok feladatainak meghatározása történik, mivel a köztes feladatok teljesítése megtörtént.
SOK HASZNÁT VESSZÜK A "TŐRNEK".
Timosenko:
- Egy új fegyver használatát látjuk. Ez egy új szó az hadműveletek lebonyolításában? A "jövő háborújának" így kellene kinéznie? Nagyon finoman és aprólékosan csapunk le. Volt már ilyen máshol is a világon?
Chirkin:
- Nos, valószínűleg még soha nem volt ilyen művelet az emberiség történetében. Valami hasonló történt a polgárháború idején is, amikor testvér és testvér, apa és fia harcolt. Ez most egy kicsit így van. De az, hogy a támadó félnek nem célja egyetlen város kiirtása sem, a helyi lakosságot figyelmen kívül hagyva, mindenki számára nyilvánvaló, bármennyire is igyekszik a kijevi és washingtoni propaganda az ellenkezőjét állítani. Humánus katonai műveletet hajtunk végre, mondhatni sebészeti műveletet, hogy a lehető legnagyobb mértékben megmentsük az emberek életét. Az otthonaikat, az útjaikat, a hidakat, a gyáraikat.
Baranets:
- Valószínűleg egyetért azzal, hogy hadseregünk most az orosz hadiipar legjobb eredményeit mutatja be. Nem zárkózunk el tőlük, hanem a csatatéren teszteljük őket.
Hogyan értékeli őket?
Chirkin:
- Nagyon is. És az a tény, hogy bizonyos típusú fegyverzetekben most éppen utolérhetetlenek vagyunk, örömteli. És lehetővé teszi számunkra, hogy bizalommal folytassuk a műveletet. Ha valaki a Pentagonban azt kiabálja, hogy nem látja értelmét annak, hogy a hiperszonikus Kinzsal rakétát használjuk, akkor van egy ellenkérdésem: mi volt az "értelme" annak, hogy az ukrán Tochka-U rakéta civileket támadott meg Donyeckben?
A jövő minden bizonnyal a drónoké, nemcsak a levegőben, hanem a földön és a víz alatt is. És rakéták, mint a Kalibr, a sebészi pontosságú csapásokhoz. Minden fejlett ország át fog állni ilyen fegyverekre. Már így is sok mindenünk van. Mit akartunk megmutatni, amikor a "tőrt" alkalmaztuk?
2000 kilométert repült, nem lehetett elfogni, és egy méteren belül képes volt eltalálni a célpontot. Ezért nagyon jó, ha a kritikusainknak nem tetszik valami. Hadd legyenek féltékenyek.
Timosenko:
- Csakhogy a "tőr" csapáshoz egy szovjet létesítményt választottak a hegy belsejében, ahol (régen a szovjet időkben by Wilson) nukleáris robbanófejeket tároltak. Én is jártam már ott. "A tőr pontosan eltalálta a megadott koordinátákat. De egy hegyen nem lehet áttörni. Mit gondolsz?
Baranec:
- De nem a ezt találták el, hanem ennek a raktárnak a bejáratát.
Chirkin:
- A fegyverraktár bejáratát találták el... A 60 méteres mélységben állítólag rakéták voltak. Vajon a tőr oda hatolt be? Nem tudom. Tény azonban, hogy a felső szintek megsemmisültek. Mindent tönkretettek, és most sokáig és fájdalmasan kell majd ásniuk.
HÁNY LÖVEDÉK MARADT KIJEVBEN
Timosenko:
- Ez idő alatt jelentősen csökkentettük az ukrajnai lőszer- és üzemanyagraktárak számát. Meddig bírja nélkülük az ukrán hadsereg?
Chirkin:
- Jelenleg az ukrán csapatok Szeverodonyeck közelében és Donyecktől nyugatra vannak bekerítve. Ezek "katlanokban" vannak. Nos, ez körülbelül olyan, mintha 10 konzerv pörköltet adnának egy katonának: megeheti az egészet egy nap alatt, vagy elnyújthatja 50 napig - és életben marad.
Timosenko:
- Tehát most a Donbasszra lőnek azokkal a lövedékekkel, amelyeket az áttörésre készítettek elő? Nem érkeznek újak...
Chirkin:
- Befejezik a donbásszi offenzívához előkészített lövedékek kilövését. Most csökkentették a készleteket. Átálltak arra, hogy mindennel takarékoskodjanak. Töltények, üzemanyag, élelmiszer.
Baranets:
- Úgy érzi, hogy a probléma felét megoldottuk? Lőszerre és üzemanyag? Vagy nehéz még beszélni róla?
Chirkin:
- Azt hiszem, ezt a problémát több mint félig megoldottuk. De nem szabad elfelejtenünk, hogy a NATO még mindig fegyvereket és lőszert pumpál Ukrajnába.
Baranets:
- Nos, mindezt műholdakról kell néznünk, nem igaz? Van-e erkölcsi jogunk a NATO fegyver konvojokra csapást mérni, amikor azok Ukrajnába érkeznek?
Chirkin:
- Természetesen. Jogunk van hozzá. Minden gyűlöletünkkel.
На вопросы «Комсомольской правде» ответил экс-главком Сухопутных войск России генерал-полковник Владимир Чиркин
www.kp.ru