A NATO úgy (volt) védelmi szervezet, hogy folyamatosan riogatott a VSz támadásával, ami ellen “védekezett”, a gyakorlatban pedig fegyverkezett és intrikált.
A VSz úgy volt (szovjet) védelmi szervezet, hogy folyamatosan riogatott a NATO támadásával, ami ellen egy ellentámadás megindítására készült, miközben fegyverkezett és a Moszkva számára ütközőzónát és gazdasági erőteret képezett. E kettő feladata volt a szovjet kommunista rezsim legitimációja odahaza is.
Nem véletlenül nem engedték se a csehszlovák 1968-at, se a magyar Új Gazdasági Mechanizmust, hiszen ezek odahaza okoztak volna fejfájást a szovjet társadalom felett uralkodóknak.
Azonban a szovjet ellentámadásra épülő VSz “védelmi” doktrína egy fals romantikán alapult. Ez nem volt más, mint a Nagy Honvédő Háború dicsősége, amikor menetből visszaverték Berlinig a fokozatosan összeomló Wehrmacht-ot és SS-t.
Miután Paulus megadta magát, majd évekkel később, mikor Normandiánál megnyílt a nyugati front. Plusz a Lend Lease segítsége.
De még így is óriásiak voltak a veszteségeik.
1968-ban aztán kiütközött, hogy a szovjet támadó doktrína még mindig ugyanazokkal az alapvető hiányosságokkal bír, különösen az integráció terén. Amikor a tulai deszantosok elfoglalták az augusztusi tűző napon az egyik csehszlovák repteret, a szervezésbeli zavarok miatt a pálya mellett a fűben fekvő ejtőernyősöknek egy napon át nem jött semmiféle utánpótlás, mert az elakadt valahol. A reptér csehszlovák személyzete addig a kantinban sörözgetve nézte a fűben aszalódó szovjeteket.
Nem egy nagy sztori, inkább csak egy példa. De még a baráti szövetséges ellen is csak nehézséggel ment a felvonulás.
Idehaza a kiskunlacházi és tököli MiG-29-es ezredek annak ellenére sem kooperáltak soha, hogy a két bázis mindössze húsz km-re van egymástól és a légterük (Velencei tó - Dunaújváros) is közel azonos volt. Egyszerűen azért, mert az ezredek munkáit hadosztály szinten hangolták össze… Moszkvában.
Még csak nem is a Déli Hadseregcsoport tököli légierős, vagy a mátyásföldi egyesített parancsnokságán!
Ahogy az MN se jutott volna tovább Ausztrián, hiába az észak-olasz Pó-síkság volt a cél, úgy nem jutott volna el a VSz az Atlanti óceán közelébe se.
De riogatásnak, fegyverkezési alapnak jók voltunk.
Ezért “vicces” hogy még mindig megy az orosz lánctalpakkal félelemkeltés, miközben Nyugaton sokkal inkább reális veszély bicskás Ali, vagy a gázhiány.