Tudom a módszert, ahogyan az oroszok 70 éve is tudják már.
De kezdjük az elején:
Ezt mondtam:
"Most majd gyártanak újakat. Évi 500-1000 db T90M meg se kottyan a költségvetésben."
Erre jött a szokásos módszered, hogy hozzászólsz, de egyben már terelsz is.:
"Évi 500-1000 db T-90M gyártása? Ha ennek megoldására tudod a módszert akkor szerintem az Uralvagonzavod tárt karokkal vár különösen ebben a helyzetben amikor a szankciók különösen sújtják az orosz hadiipart."
Érted? A költségvetés neked egyenlő egyből a gyártással is? Na mindegy, magas volt a labda, lecsaptad, én hülye meg belementem.
Legyen, játszuk le. Tehát itt tartunk:
Tudod mit jelent az hogy nehézgépgyártás, szerintem nem. Bármelyik ma létező vasúti kocsikat, mozdonyokat, vagy hajókat gyártó üzem nem túl sok ráfordítással harckocsi szerelő üzemmé avanzsálható. Az Uralvagonzavod teljes kapacitása feltételezem hadititok,
és nehéz megbecsülni hadiállapot bevezetése esetén a gyártási kapacitását. (Ahogyan a beszállítók kapacitását is.)
Mondom az alapokat, hogy mennyire nem más vagonokat és harckocsikat összeszerelni.:
Végy egy bazi nagy csarnokot, futódaru 150-200t terhelésre erősített tartószerkezettel, oldalfalakkal.
Nem árt ha eléri a építeni kívánt gépek min. 3-4 szeres magasságát a csarnok. Helyezz el, aknákat, és sínpárokat a két szélén. (vegyes üzem)
Természetesen, ebből kapacitás tervezés mértékében, szükséges több ilyen csarnokot kell létrehozni.
Építs másik pár hasonló méretű csarnokot, hogy univerzálisan akár egyidejűleg több féle nehéz gépgyártás is tudj végezni. Központosított gyártás esetén, és kellenek csarnokok a forgácsoló üzemnek, hegesztő és szegecselő részlegnek , öntödének,
és egyéb munkafolyamatot kielégítő egységeknek. (Alább a nem központosított részben)
Amennyiben nem központosított az üzemed (szerelőüzem), lesznek harmadik felek, melyek az alkatrészgyártás elvégzik helyetted. pl.: elektronika ezen belül kábelkötegek, alaplapok, híradástechnikai alkatrészek, akkumulátorok, érzékelők, tűzvezető rendszer, optikák, forgácsolt alkatrészek, életvédelmi rendszerek, kisebb előre legyártott elemek, hengerelt, mángorolt, gyalult, hegesztett, szegecselt, mart elemek, gumialkatrészek stb. Hajtáslánc és a motor eleve máshol készül tudtommal (Tscheljabinski Traktorny Sawod).
Az uralvagonzavod egy részlegesen központosított üzem. Nagyon sok minden a közel 20-25 hangárban és megannyi kisebb épületben történik egyszerre, 30.000 dolgozóval.
2014 óta (első szankciók óta) nem használnak nyugati alkatrészek a pl.:
T90M teljesen saját orosz gyártás az utolsó csavarig.
2017-2021-ig 1900-2100 tank teljes modernizálást végezték ezekben az üzemekben. Ezen kívül békeidőben közel 18-24.000 vasúti szerelvényt (gördülő állományt) is legyártottak mellette. A gyár közel kb.: 600 harckocsi/év legyártására képes a békeidőben az elérhető adatok szerint, mindezt a vagongyártás leállítása nélkül. Azonban az elmúlt években alig 100-150 db új harckocsi készült csak évente, a folyamatos modernizálások miatt a régebbi típusokon. Ezek a számok egyértelműen igazolják a jelenlegi kapacitásukat.
Ha megvizsgálod a képeket, amik fellehetőek 3+2 különböző csarnokból (harckocsi részleg jelenleg) 3 mutogatnak, az elmúlt 3 évben 2 új készült.. Mindegyikben 15-20 tank, vagy részei, vagy már az összeszerelés közben látható.
A gyárnak és begyártó üzemeknek csak az utasítás kell, és addig míg le nem bombázzák, szó szerint szar... a tankokat kifulladásig.
Gyártás befolyásoló tényezők.: Mint azt említettem, csak részlegesen központosított üzem, tehát a begyártó/alvállalkozó üzemeknek is működniük kell a teljes kapacitás eléréséhez. Kell hozzá a politikai akarat, a közvetlen megrendelés/utasítás , alapanyagok, energia, és nem utolsó sorban a pénz.
Kérdés miért nem gyártanak több T90M-et jelenleg?
Szerintem egyszerű a válasz, felesleges. Így is idén már közel 50-60 db T90M/BREM-1M kiment. Van elfekvőben pár ezer relatíve gyorsan üzembe helyezhető állomány, valamint ez a gyár javítja a sérültek egy részét is. Az is lehet, hogy több tucatból pakolgatnak össze, egy két példányt, ha annyira rossz a tárolt állapotuk, vagy ahogy sokan említették szétlopkodták az alkatrészeiket.
Azért nem menjünk el a tény mellett, hogy még közel 10.000 db letárolt van amiből tudnak dolgozni, és egyszer végre már ezeket is fel kell használni. Az USA hasonló helyzetben ugyanezt tenné és nem állna neki újakat gyártogatni. A lőszergyártás szerintem fontosabb.
Érdemes azon is elgondolkozni, hogy a kb. 300 db T72-es amit kaptak az ukránok, komoly kihívás-e az orosznak a jelenlegi harckocsi állományukkal.
Fontos lehet az is, hogy ha jól tudom, ukrán oldalon most akár T55-ös tankok fognak megjelenni.
Kell valóban a T90M a harcmezőre? Vagy csak az ukránnál valamivel jobb, de mennyiségben nagyobb harckocsi állományra van-e most szükségük?
Van-e égetőbb felszerelés szükséglet a harckocsin kívül, mivel az Uralvagonzavod sok minden mást is gyárt, nem mellesleg.
Hát szerintem ennyi a logika és a sokat emlegetett mizéria az orosz harckocsigyártás körül.