Szabó József
Ukrajna
Még egyszer a gátrobbantásról…
Több elismert és még több kevésbé szavahihető magyarországi elemző szájából hallottam-láttam az elmúlt néhány napban azt, hogy megfellebbezhetetlen érvként hivatkoznak norvég szeizmológusok munkájára, akik állítólag egyértelműen megállapították azt, hogy a kakokvai gátat felrobbantották, és szakértőink értékelése szerint a tettesek csakis az oroszok lehettek.
Először nézzük meg, hogy pontosan mit mondanak a norvég tudósok. Rögtön azzal kell indítanom, hogy minden más állítással ellentétben a norvég tudósok semmilyen tudományos publikációt ebben a témában nem közöltek. Tettek néhány megállapítást, rögtön látni is fogjuk, hogy miket, azt viszont nem, hogy mi alapján. (A továbblépés előtt rögzíteni kell, hogy a kijevi időzónában a nyári óraátállításban egy órával később van, mint a kelet-európai időzónában).
Tehát:
- A norvégok meg nem nevezett regionális szeizmológiai állomások adatait vizsgálták meg.
- A meg nem nevezett állomások meg nem jelölt adatai alapján azt mondják, hogy krisztálytiszta jelek vannak arra, hogy egy robbanás történt ukrajnai helyi idő szerint 2 óra 54 perckor (norvég idő szerint 1 óra 54 perckor).
- A robbanás magnitudója 1 és 2 közé tehető.
- A meg nem nevezett állomások halmazából kiválasztottak egyet, a bukovinai BURAR állomást, és közöltek egy felvételt az állomás mérési szalagjának egy apró részletéről, mégpedig a kb. 1 óra 54 perc 15 másodperc és az 1 óra 57 perc 15 másodperces szakaszt.
- A jelek alapján azt írták még, hogy azok az mérőállomástól kb. 620 km-re keletkeztek és megadták a kakovkai gát koordinátáit is.
- Közöltek még egy adatot: az esemény földfelszíni volt.
- Később pontosították a közleményt annyival, hogy kereken 19 perccel a földfelszíni esemény előtt egy újabb szeizmológiai eseményre is találtak gyengébb jeleket. (Érdekes vagy inkább figyelemreméltó, hogy erre a jelre később senki sem írt semmit, senki sem elemezte ezt a jelet, hogy mi lehetett – két robbanás volt??).
...
Továbbá: a norvégok meg sem említik, hogy aznap Romániában 5,1 erősségű földrengés volt. Nem képzelhető az el, hogy a földkéreg elmozdulásának lehettek előjelei? Amikor feltettem magamnak is ezeket a kérdéseket, akkor vettem hasznát a Kiszely-Győri féle tanulmánynak. Kiderült belőle ugyanis, hogy a P, S és R(alsóindex g) fázisainak amplitudó adatai meghatározók lehetnek a földrengések és a felszíni robbantások különválasztására.
Az egyik legnagobb különbség a földrengés és a felszíni vagy alacsony mélységű robbantás között az, hogy a robbantás izotróp hullámforrás (a keletkezett hullámok minden irányban azonos erősséggel terjednek). Vagyis, értelmezésem szerint, ha a norvégok a robbantás epicentrumától 620 km-re lévő BURAR állomás jelei, adatai alapján egyértelműen és kristálytisztán beazonosították azt, hogy robbanás történt és az a kakovkai gátnál volt, akkor az összes olyan állomás mérőszalagján is meg kellett jelenni a robbanás jeleinek, amely 620 km-es körön belül volt. De a norvégok a BURAR-on kívül egyetlen más állomás jeleit sem hivatkozták meg. (Arról nem is beszélve, hogy a románok - mostani tudásom szerint - nem tettek olyan értékelést, mint amilyet a norvégok. Pedig mégis csak az ő állomásuk jeleiről volt szó).
További jelentős különbség, hogy földrengések esetén a keletkezett P hullámok amplitudója elméletileg kb. az ötöde az S hullámoknak. Vagyis, ha a P/S arány ettől eltér, akkor nagy valószínűséggel nem földrengésről van szó, hanem robbanásról. A P/S arányra vonatkozóan viszont a norvégok semmit sem közölnek. Lehet, hogy vizsgálták, és ez alapján írják a rövid közleményükben, hogy felszíni robbanás történt, azonban semmi erre vonatkozó számítás vagy amplitudómeghatározás nincs a norvégok munkájában. Mindenesetre a P/S arány döntő annak meghatározásában, hogy földrengés vagy felszíni robbanás történt-e.
A harmadik igen lényeges különbség, hogy a robbantásoknál Rg felszíni hullám keletkezik. (ez rövid periódusú, 0,5-1,5Hz spektrumú hullám, átlagsebesség 3km/s). Csakhogy, ez a hullámfajta az epicentrumtól ilyen nagy távolságban nem biztos, hogy kimutatható.
Az lehet, hogy a norvégok nagyon szakmai weboldala nagyon szakmai embereknek készült – ők érthetik, hogy mit miből állapítottak meg. A probléma inkább azzal van, hogy a norvégok nem gondoltak bele, hogy rövid közleményüket más célokra fogják felhasználni.
Amit még én észrevettem, vagy nem vettem észre:
- Semmi hasonlóságot nem látok a norvégok által közölt adatszalagrészlet és a BURAR állomás aznap közzétett mérési eredményei között. Vagyis, én nem tudom beilleszteni a BURAR mérési szalagjába a norvégok által kivágott kb. háromperces szalagrészletet. Persze, lehet, hogy az állomások egymással másmilyen adatokat is megosztanak, mint amit online és realtime formában közzétesznek. Nem tudom.
- A norvégok által megadott időintervallumban a BURAR mérőszalagján én semmilyen anomáliát nem fedeztem fel (mondjuk, ez nem csoda, hiszen a szemem és az agyam nem ilyen mérőszalagok olvasásához van szoktatva. Viszont, láttam robbanások jellemző görbéit, és azokat sem fedeztem fel a BURAR szalagján. Lehet persze, hogy ott vannak és nagyon élesszemű szakemberek ezt látják, én nem láttam).
- Ha már elidőztem a szeizmológiai állomások adatainál, valamit észrevettem a KR létavértesi szalagján (lásd a mellékelt képet): a robbanás napján magyar idő szerinti 1 óra 50 perckor látható egy jel, ami kb. 2 percen keresztül tart. Ha a KR állomást összekötöm a BURAR állomással és az időtényezőt is figyelembe veszem (kötelező figyelembe venni), akkor a kapott irány nem a kakovkai gát felé mutat.
Hát, erről ennyit. Lehet persze, hogy mindez csak okoskodásnak tűnik. Ám más még ennyi erőfeszítést sem tett azért, hogy értelmezze az adatokat. Csak simán benyalták, hogy a norvég tudósok megállapították…
Hogy a kép még bonyolultabb legyen, felteszek három műholdas felévételt is a gát állapotáról közvetlen a gátszakadást megelőző napokból. Aztán mindenki azt gondol ezekről, amit akar. Én úgy vélem, hogy továbbra sem tudunk semmi biztosat. Azok a szakértői vélemények viszont, amelyek bizton állítják, hogy a gátat felrobbantották, és csakis az oroszok lehettek a tettesek, tükröz egyfajta elfogultságot. Mindazonáltal nem lehetetlen, hogy tényleg robbantás volt és az oroszok tették, mint ahogyan más megoldások sem lehetetlenek.
A fentieknél is fontosabb azonban az, hogy a gátszakadás hogyan alakította át a folyó közvetlen környezetét, és hogy az hogyan formálta a katona-földrajzi viszonyokat, illetve ez rövid távon milyen hatással lehet a csapatok diszlokációjára.
Nézzük, hogy mi volt a katonai helyzet a gátaszakadás előtt:
Az ukrán fél tevékenysége
- Voltak hírek arról, hogy az ukrán fél erőszakos folyóátkelést kívánt végrehajtani az éppen most zajló támadó műveletének kisegítő csapásaként.
- Ennek érdekében készítette elő erőit és mért folyamatos tüzérségi csapásokat a folyó bal partján diszlokáló orosz erők állásaira.
- Ukrán felderítő-diverziós erők a folyó deltájának több szigetén partra szálltak.
- Bár az ukrán DÉL műveleti parancsnokság szerint ezek az ukrán akciók sikeresek voltak, valójában nem lehet tudni, hogy ezek harcformáló műveletek voltak-e, vagy pedig csak az orosz erőket akarták lekötni.
Az orosz fél tevékenysége:
- A DNYEPER hadseregcsoport a folyóra támaszkodva két védelmi vonalat épített ki.
- Folyamatosan rombolta az ukrán fél által a szigeteken létrehozott állásokat, raktárakat, valamint a folyó jobb partjának katonai infrastruktúráit.
- A gát rombolása előtti helyzetben az orosz félnek olyan erőket kellett készenlétben tartani a folyó bal partján, amelyek képesek lettek volna megakadályozni egy esetleges ukrán erőszakos folyóátkelést.
A gát rombolása után a folyó környezetének a változása:
- A terep változása a katonai manővereket kb. 4-8 hét időtartamban lehetetlenné teszi.
- Ez viszont megengedi az orosz fél számára azt, hogy kisebb erőket tartson a védelmi vonalaiban.
- Valószínűsíthetően a védelem tartalékait az orosz fél át tudja csoportosítani más irányokba.
- Ugyanakkor arról is pontos adatok kerültek nyilvánosságra, hogy az ukrán fél az Ogyessza körzetében összegyűjtött erőiből diszlokált át dandárokat a zaporozsjei támadó irányokba.
- Vagyis: mind a két fél kihasználta a változó terep adta lehetőségeket csapatainak átdiszlokálására.
hirado.hu
Egyre elmebetegebb ötletek, gondolatok. Menjen már az USA a picsába és otthon tegyen rendet, ha meg háborúzni van kedve, azt tegye a saját területe közelében, hogy érezze a jót...
Tényleg nagyon egyszerű lenne pontot tenni a vita végére a ruszofilek teljes vereségével, szerinted ezt a magas labdát egy "kimagasló" ukrán (göbbelsi) propagandagépezet nem használná ki? Így viszont csak nevetséges és szánalmas vergődés amit produkálnak... Bátran kijelenthetjük tehát, hogy Zsalunak a Moirák elnyiszálták a fonalát...
