[HÍREK] Ukrajnai fegyveres konfliktus

  • Ha nem vagy kibékülve az alapértelmezettnek beállított sötét sablonnal, akkor a korábbi ígéretnek megfelelően bármikor átválthatsz a korábbi világos színekkel dolgozó kinézetre.

    Ehhez görgess a lap aljára és a baloldalon keresd a HTKA Dark feliratú gombot. Kattints rá, majd a megnyíló ablakban válaszd a HTKA Light lehetőséget. Választásod a böngésződ elmenti cookie-ba, így amikor legközelebb érkezel ezt a műveletsort nem kell megismételned.
  • Az elmúlt időszak tapasztalatai alapján házirendet kapott a topic.

    Ezen témában - a fórumon rendhagyó módon - az oldal üzemeltetője saját álláspontja, meggyőződése alapján nem enged bizonyos véleményeket, mivel meglátása szerint az káros a járványhelyzet enyhítését célzó törekvésekre.

    Kérünk, hogy a vírus veszélyességét kétségbe vonó, oltásellenes véleményed más platformon fejtsd ki. Nálunk ennek nincs helye. Az ilyen hozzászólásokért 1 alkalommal figyelmeztetés jár, majd folytatása esetén a témáról letiltás. Arra is kérünk, hogy a fórum más témáiba ne vigyétek át, mert azért viszont már a fórum egészéről letiltás járhat hosszabb-rövidebb időre.

  • Az elmúlt időszak tapasztalatai alapján frissített házirendet kapott a topic.

    --- VÁLTOZÁS A MODERÁLÁSBAN ---

    A források, hírek preferáltak. Azoknak, akik veszik a fáradságot és összegyűjtik ezeket a főként harcokkal, a háború jelenlegi állásával és haditechnika szempontjából érdekes híreket, (mindegy milyen oldali) forrásokkal alátámasztják és bonuszként legalább a címet egy google fordítóba berakják, azoknak ismételten köszönjük az áldozatos munkáját és további kitartást kívánunk nekik!

    Ami nem a topik témájába vág vagy akár csak erősebb hangnemben is kerül megfogalmazásra, az valamilyen formában szankcionálva lesz

    Minden olyan hozzászólásért ami nem hír, vagy szorosan a konfliktushoz kapcsolódó vélemény / elemzés azért instant 3 nap topic letiltás jár. Aki pedig ezzel trükközne és folytatná másik topicban annak 2 hónap fórum ban a jussa.

    Az új szabályzat teljes szövege itt olvasható el.

SirHiggins

Well-Known Member
2018. november 13.
14 124
20 706
113

F7K7kKKWQAAMXbZ
 
  • Vicces
Reactions: Xtreeem and megazez

jurgenbauer

Well-Known Member
2015. február 1.
26 059
87 990
113

Változatok a NATO-országok tisztviselői és katonai vezetői mai kijevi látogatásának okairól​

Az ukrán tisztviselők nem szívesen osztanak meg online információkat a NATO katonai vezetőiből álló reprezentatív küldöttség kijevi látogatásának fő céljáról. A látogatásra ma került sor, és nem jelentették be.

Mint arról a Military Review már beszámolt, a NATO-küldöttség tagja volt Jens Stoltenberg NATO-főtitkár, Tony Radakin brit vezérkari főnök admirális, Sebastien Lecornu francia katonai osztály vezetője és Grant Shapps brit védelmi miniszter.

Szakértők azt találgatták, hogy ezek a személyek pontosan milyen célból érkeztek ma Kijevbe. Ha egy meglehetősen száraz Zaluzsnij jelentés vezérel bennünket, akkor a cél az volt, hogy „beszámolókat hallgassunk az ellentámadás előrehaladásáról”. Zaluzsnij azt is írta, hogy a Tony Radakinnal folytatott beszélgetésében „érintette Ukrajna légvédelmének fontosságát”.

Nem valószínű, hogy a NATO-tisztviselőket és a katonai személyzetet érdekelte az ukrán fegyveres erők főparancsnokának az ellentámadás előrehaladásáról szóló jelentése, mivel a NATO-országok Zaluzsnij nélkül is jól ismerik az eredményeket.

Röviden összefoglalva három opció kerülhetett szóba:
1) Az egyik elmélet szerint Ukrajna bizonyos szünetekkel egy hosszú háború megvívására kényszerülhet.
2) Van egy másik verzió is. Ez a verzió az, hogy a kijevi rezsim végül egészen hivatalosan NATO katonai kontingenst telepít az ellenőrzött területekre.
3) Zaluzsnijnak és Zelenszkijnek javasolják, hogy sürgősen térjenek át a harci műveletek védekező változatára, a mozgósítási eljárások új intenzitásával.
A teljes cikket itt lehet elolvasni:
Vagy csak elmentek utoljára találkozni ezzel az őrülttel és feladni az utolsó kenetet?
 

angelsoul

Well-Known Member
2016. február 13.
2 365
14 268
113

Az Orosz Aerospace Forces megsemmisíti az Oszkol folyón átívelő hidakat a fronton Kupjanszk közelében (VIDEO)​

A hadsereg repülőpilótái nagy pontosságú X-38-as levegő-föld rakétákkal támadássorozatot indítottak három közúti hídon, amelyeken keresztül az ellenség ellátja csapatait az Oszkol folyó bal partján, Harkov régió határa közelében, Donbass.
Az első videóban történt események koordinátái: 49.70989, 37.61825; a másodikon - 49,70980, 37,62271; a harmadikon - 49,66381, 37,62475; és végül az utolsón - 49.52703, 37.69177.
Источник: https://rusvesna.su/news/1695966906
Ahogy durván egy éve megírtam és vártam.
A RuAF a háború elején bemutatott 80-as évek színvonalából átlendült másfél év alatt a 2000-es, 2010-es évek szintjére... kényszerből. Ráadásul most domborodik ki annak döntésnek a helyessége, hogy a Szu-27 családra alapozták a taktikai légierőt, mivel az egy F-15E kategóriás bombakamion, elképesztő hatótávolsággal. Egy ilyen gép elvisz annyi FAB-ot, hogy egy egész vonalat kibonthatnak vele - és pont ez hiányzott a legutóbbi támadásból. A precíziós csapásmérés képessége a megerősitett állások ellen, melyek az első időkben megállitották az orosz támadóékeket. Na a következő orosz támadásban ezeket el tudja rágcsálni a légierő.

Igazából egy generációval vannak most ebben a kérdésben lemaradva az USAF-tól - utoléréshez az SDB II kategóriát kéne baromi gyorsan benyomniuk sorozatgyártásra (protó van nekik). Na akkor aztán kigyomlálhatnának minden létező ukrán megerősitett állást. Mivel a szárazföldiek/helik mobil ellenséggel tudnak mit kezdeni, szerintem még a FAB-okkal is innentől felgyorsul ez a háború.

Vagyis summa, megérte a légierőt kimélni az elmúlt évekbek (meg a régi szarokat elhasználni, lásd Szu-25 flotta kizsigerelése), mert immáron megfelelő fegyverzettek (és valamivel jobb felderítéssel) klasszisokkal megnőtt a hatékonyságuk. Ezzel a precíziós képességel (a tüzérséggel karoltve) már át lehet törni az ukrán védelmet.
 

balsteffl

Well-Known Member
2014. szeptember 1.
1 754
21 567
113
Ukrajna – vereségre ítélve I. rész /2.
John J. Mearsheimer írása (Fordította: Péter Tamás) #moszkvater.com

Bahmut elvesztése súlyos vereséget jelentett Ukrajna számára. Zelenszkij többször is kijelentette, tábornokaival együtt elhatározták, hogy az ukrán hadsereg legjobb egységeinek részvételével a végsőkig tartani fogják a várost. Ukrajna azonban hatalmas veszteségeket szenvedett a hónapokig tartó küzdelemben. Az elkövetkező hónapokban a dolgok még rosszabbra fognak fordulni, a harc valószínűleg egyenlőtlen küzdelemmé fog átalakulni. Az oroszok a harcok kezdete óta körülbelül 5:1 arányú népességelőnyre tettek szert, ami azt jelenti, hogy sokkal nagyobb haderőt tudnak mozgósítani, mint Ukrajna. Mindez olyan előnyt biztosít számukra, amely nagyon fontos a felőrlő jellegű hadviselésben. Emellett az oroszok jelentős előnyt élveznek a tüzérség terén is, ami a legfontosabb fegyvernem a felőrlő háborúban.
„Sem Kijev, sem a Nyugat nem volt képes kompenzálni ezt az egyensúlyhiányt, a becslések szerint az arányok valahol 5:1 és 10:1 között billenek Oroszország javára”
Pedig volt okunk azt gondolni, hogy a Nyugat nem lesz teljes mértékben elkötelezett amellett, hogy ellássa Ukrajnát a számára égetően szükséges fegyverekkel, többek között tankokkal, páncélozott harcjárművekkel, drónokkal és repülőgépekkel. Egyre több bizonyíték mutatkozik a háborús kimerültségre is Nyugaton, miközben az Egyesült Államok Kína fenyegetésével néz szembe Kelet-Ázsiában, ami nagyobb veszélyt jelent az amerikai érdekekre, mint az orosz fenyegetés. Röviden, Ukrajna valószínűleg veszíteni fog az elhúzódó, felőrlő jellegű háborúban, mivel ez egy egyenlőtlen küzdelem.
Mindebből kifolyólag mind Ukrajnának, mind a Nyugatnak erőteljes késztetése van arra vonatkozóan, hogy olyan agyafúrt stratégiát találjanak ki, amivel gyors katonai győzelmet lehet realizálni. Ezáltal lehetővé válna, hogy számukra kedvező feltételekkel záródjon le a háborút. Ezért kell Ukrajnának villámháborús stratégiát alkalmaznia, ami az egyetlen módja annak, hogy elkerülje vagy kikerülje azt a felőrlő háborút, amikor a frontszakasz teljes hosszában két hasonló méretű hadviselő fél néz szembe egymással.

A Blitzkrieg ABC-je
A villámháború a páncélozott ütőerőben rejlő mobilitáson és sebességen alapul, anélkül próbálva felülkerekedni az ellenfélen, hogy véres és elhúzódó csatákat kellene megvívni. Ez a stratégia arra a feltevésre épít, hogy az ellenfél serege nagy és összetett gépezet, amely jól kiépített védelmi vonal mentén készül harcolni. Az elképzelés szerint e harci gépezet hátsó vonalai mögött sérülékeny rendszer található, amely kommunikációs vonalakat és kulcsfontosságú csomópontokat foglal magában – itt mozognak az információk és az utánpótlás is. E „központi idegrendszer” megsemmisítése lényegében egyenértékű a védekező hadsereg megsemmisítésével.
„A villámháború két fő műveletet foglal magába. Meg kell nyerni egy áttörő jellegű csatát, majd mély stratégiai behatolást kell végrehajtani. Konkrétabban kifejezve, a támadó titokban arra törekszik, hogy páncélos erőit egy-két olyan helyre összpontosítsa a frontvonal mentén, ahol a védő gyenge védelemmel rendelkezik, így a támadó fölényt tud elérni a védővel szemben”
A létszámhiányban lévő, vékony sávban szétterített védelmet viszonylag könnyű áttörni. Egy-két, a védő frontvonalában lévő rés megnyitása után a támadó igyekszik gyorsan eljutni a védelem mélyére, mielőtt a védekező erők reagálhatnának, hogy elvágják a behatolást. Noha a kezdeti áttörés eléréséhez szükség lehet egy alaposan előkészített és megtervezett csatára, a támadó fél a későbbiekben nagy hangsúlyt fektet az ilyen jellegű csaták elkerülésére, ehelyett ott igyekszik spontán támadni, ahol a legkisebb ellenállást feltételezi.
„A tank, a benne rejlő rugalmasságával, ideális fegyver a villámháború megvívásához”
Ezzel szemben a tüzérség nem játszik jelentős szerepet a villámháborúban, egyrészt mert jelentős logisztikai támogatást igényel, másrészt zavarja a második lépcső erőinek gyors mozgását a táguló rés irányába. Általánosságban véve tehát a tüzérség akadályozza a mobilitást. A nagyszabású tüzérségi csetepatékba bonyolódás értékes időt pazarolna, és lassítaná az előrenyomuló páncélos erőket. Ugyanakkor a szoros légi támogatás nem okoz ilyen problémákat. A repülőgépek, drónok és helikopterek eredendően mobilisak, így ez a „repülő tüzérség” kiválóan ki tudja egészíteni a gyorsan mozgó páncélos erőket.
„Talán mondani sem kell, a villámháború rugalmas parancsnoki struktúrát követel, olyan katonákat és vezetőket a hierarchia minden szintjén, akik képesek kezdeményezni harci helyzetekben, akár a háború sűrű ködének közepette is”
A villámháború nem merev terven alapul, melyet a parancsnokoknak fegyelmezetten kell követni. Ennek éppen az ellenkezője igaz. A támadás megkezdése előtt kitűznek egy átfogó célt, részletes terveket főként az áttöréshez készítenek. A parancsnokok számára azonban nincsenek merev iránymutatások, amiket követniük kellene a stratégiai jellegű mélységi behatolás során. Emögött az feltevés áll, hogy részleteiben senki sem látja előre a csata alakulását. A meghatározó faktor a bizonytalanság, aminek kapcsán vállalni kell a kockázatot. Nagy hangsúlyt kap a parancsnokok azon képessége, hogy gyors döntéseket tudjanak hozni, amelyek lehetővé teszik a páncélos erők számára, hogy gyorsan előrenyomulhassanak az áttörésre irányuló törekvés során. A műveletek során létfontosságú a merészség, mivel a támadó hadseregnek kezdeményezőnek kell maradnia, még akkor is, ha csupán hiányos információk állnak rendelkezésre.
Érdemes néhány szót szólni a villámháborúval kapcsolatos célokról is. A szokásos cél egy döntő győzelem kivívása a védekező erők felett. Egy villámháború során azonban lehetőség van korlátozott győzelem elérésére is, ahol a védekező erőket körbezárják, de nem győzik le teljesen, illetve ahol a támadó a védekező fél területeinek jelentős részét elfoglalja. A döntő győzelem elmaradásával azonban az a probléma, hogy a harcok valószínűleg tovább folytatódnak, ami szinte biztos, hogy további felőrlő háborút fog eredményezni.
„Érdemes megjegyezni, hogy a modern háborúk nemcsak eszkalálódásra hajlamosak, de lezárni is nehéz azokat”
A vezetők ezért erős késztetést érezhetnek arra, hogy ne korlátozott győzelmeket tűzzenek ki célul, hanem döntő győzelmet próbáljanak megvalósítani a villámháború eszközével.
 

plushun

Well-Known Member
2014. augusztus 26.
6 577
18 488
113
Ukrajna – vereségre ítélve I. rész /2.
John J. Mearsheimer írása (Fordította: Péter Tamás) #moszkvater.com

Bahmut elvesztése súlyos vereséget jelentett Ukrajna számára. Zelenszkij többször is kijelentette, tábornokaival együtt elhatározták, hogy az ukrán hadsereg legjobb egységeinek részvételével a végsőkig tartani fogják a várost. Ukrajna azonban hatalmas veszteségeket szenvedett a hónapokig tartó küzdelemben. Az elkövetkező hónapokban a dolgok még rosszabbra fognak fordulni, a harc valószínűleg egyenlőtlen küzdelemmé fog átalakulni. Az oroszok a harcok kezdete óta körülbelül 5:1 arányú népességelőnyre tettek szert, ami azt jelenti, hogy sokkal nagyobb haderőt tudnak mozgósítani, mint Ukrajna. Mindez olyan előnyt biztosít számukra, amely nagyon fontos a felőrlő jellegű hadviselésben. Emellett az oroszok jelentős előnyt élveznek a tüzérség terén is, ami a legfontosabb fegyvernem a felőrlő háborúban.
„Sem Kijev, sem a Nyugat nem volt képes kompenzálni ezt az egyensúlyhiányt, a becslések szerint az arányok valahol 5:1 és 10:1 között billenek Oroszország javára”
Pedig volt okunk azt gondolni, hogy a Nyugat nem lesz teljes mértékben elkötelezett amellett, hogy ellássa Ukrajnát a számára égetően szükséges fegyverekkel, többek között tankokkal, páncélozott harcjárművekkel, drónokkal és repülőgépekkel. Egyre több bizonyíték mutatkozik a háborús kimerültségre is Nyugaton, miközben az Egyesült Államok Kína fenyegetésével néz szembe Kelet-Ázsiában, ami nagyobb veszélyt jelent az amerikai érdekekre, mint az orosz fenyegetés. Röviden, Ukrajna valószínűleg veszíteni fog az elhúzódó, felőrlő jellegű háborúban, mivel ez egy egyenlőtlen küzdelem.
Mindebből kifolyólag mind Ukrajnának, mind a Nyugatnak erőteljes késztetése van arra vonatkozóan, hogy olyan agyafúrt stratégiát találjanak ki, amivel gyors katonai győzelmet lehet realizálni. Ezáltal lehetővé válna, hogy számukra kedvező feltételekkel záródjon le a háborút. Ezért kell Ukrajnának villámháborús stratégiát alkalmaznia, ami az egyetlen módja annak, hogy elkerülje vagy kikerülje azt a felőrlő háborút, amikor a frontszakasz teljes hosszában két hasonló méretű hadviselő fél néz szembe egymással.

A Blitzkrieg ABC-je
A villámháború a páncélozott ütőerőben rejlő mobilitáson és sebességen alapul, anélkül próbálva felülkerekedni az ellenfélen, hogy véres és elhúzódó csatákat kellene megvívni. Ez a stratégia arra a feltevésre épít, hogy az ellenfél serege nagy és összetett gépezet, amely jól kiépített védelmi vonal mentén készül harcolni. Az elképzelés szerint e harci gépezet hátsó vonalai mögött sérülékeny rendszer található, amely kommunikációs vonalakat és kulcsfontosságú csomópontokat foglal magában – itt mozognak az információk és az utánpótlás is. E „központi idegrendszer” megsemmisítése lényegében egyenértékű a védekező hadsereg megsemmisítésével.
„A villámháború két fő műveletet foglal magába. Meg kell nyerni egy áttörő jellegű csatát, majd mély stratégiai behatolást kell végrehajtani. Konkrétabban kifejezve, a támadó titokban arra törekszik, hogy páncélos erőit egy-két olyan helyre összpontosítsa a frontvonal mentén, ahol a védő gyenge védelemmel rendelkezik, így a támadó fölényt tud elérni a védővel szemben”
A létszámhiányban lévő, vékony sávban szétterített védelmet viszonylag könnyű áttörni. Egy-két, a védő frontvonalában lévő rés megnyitása után a támadó igyekszik gyorsan eljutni a védelem mélyére, mielőtt a védekező erők reagálhatnának, hogy elvágják a behatolást. Noha a kezdeti áttörés eléréséhez szükség lehet egy alaposan előkészített és megtervezett csatára, a támadó fél a későbbiekben nagy hangsúlyt fektet az ilyen jellegű csaták elkerülésére, ehelyett ott igyekszik spontán támadni, ahol a legkisebb ellenállást feltételezi.
„A tank, a benne rejlő rugalmasságával, ideális fegyver a villámháború megvívásához”
Ezzel szemben a tüzérség nem játszik jelentős szerepet a villámháborúban, egyrészt mert jelentős logisztikai támogatást igényel, másrészt zavarja a második lépcső erőinek gyors mozgását a táguló rés irányába. Általánosságban véve tehát a tüzérség akadályozza a mobilitást. A nagyszabású tüzérségi csetepatékba bonyolódás értékes időt pazarolna, és lassítaná az előrenyomuló páncélos erőket. Ugyanakkor a szoros légi támogatás nem okoz ilyen problémákat. A repülőgépek, drónok és helikopterek eredendően mobilisak, így ez a „repülő tüzérség” kiválóan ki tudja egészíteni a gyorsan mozgó páncélos erőket.
„Talán mondani sem kell, a villámháború rugalmas parancsnoki struktúrát követel, olyan katonákat és vezetőket a hierarchia minden szintjén, akik képesek kezdeményezni harci helyzetekben, akár a háború sűrű ködének közepette is”
A villámháború nem merev terven alapul, melyet a parancsnokoknak fegyelmezetten kell követni. Ennek éppen az ellenkezője igaz. A támadás megkezdése előtt kitűznek egy átfogó célt, részletes terveket főként az áttöréshez készítenek. A parancsnokok számára azonban nincsenek merev iránymutatások, amiket követniük kellene a stratégiai jellegű mélységi behatolás során. Emögött az feltevés áll, hogy részleteiben senki sem látja előre a csata alakulását. A meghatározó faktor a bizonytalanság, aminek kapcsán vállalni kell a kockázatot. Nagy hangsúlyt kap a parancsnokok azon képessége, hogy gyors döntéseket tudjanak hozni, amelyek lehetővé teszik a páncélos erők számára, hogy gyorsan előrenyomulhassanak az áttörésre irányuló törekvés során. A műveletek során létfontosságú a merészség, mivel a támadó hadseregnek kezdeményezőnek kell maradnia, még akkor is, ha csupán hiányos információk állnak rendelkezésre.
Érdemes néhány szót szólni a villámháborúval kapcsolatos célokról is. A szokásos cél egy döntő győzelem kivívása a védekező erők felett. Egy villámháború során azonban lehetőség van korlátozott győzelem elérésére is, ahol a védekező erőket körbezárják, de nem győzik le teljesen, illetve ahol a támadó a védekező fél területeinek jelentős részét elfoglalja. A döntő győzelem elmaradásával azonban az a probléma, hogy a harcok valószínűleg tovább folytatódnak, ami szinte biztos, hogy további felőrlő háborút fog eredményezni.
„Érdemes megjegyezni, hogy a modern háborúk nemcsak eszkalálódásra hajlamosak, de lezárni is nehéz azokat”
A vezetők ezért erős késztetést érezhetnek arra, hogy ne korlátozott győzelmeket tűzzenek ki célul, hanem döntő győzelmet próbáljanak megvalósítani a villámháború eszközével.
Kicsit ellentmondásosnak érezem a cikkben leírtakat. Mármint amit a villámháborúról ír az abszolút igaz. Viszont, ami az "agyafúrt stratégiát" illeti az szemmel láthatóan egyáltalán nincs meg és nem is létezik. Nincs meg (már) hozzá a kellő mennyiségű páncélos haderő, és nincsen meg hozzá a kellő harctéri tapasztalattal és a megfelelő minőségű harctéri parancsnoki állománnyal rendelkező ukrán haderő. Anno a németeknek sok egyéb tényező mellett azért is sikerült a villámháborús stratégiát megfelelően alkalmazniuk, mert a tiszti állományt eleve úgy képezték ki, hogy az adott tiszt két rendfokozattal magasabb pozíciót is képes volt betölteni. Ilyennel az ukrán haderő nem hiszem, hogy nagyon rendelkezne.
Na és akkor ne is beszéljünk arról (amit a cikk írója kifelejtett) , hogy ugye a klasszikus villámháború egyik nagyon fontos eleme, hogy a légierő képezi a (mobil) tüzérséget, amihez kellene a légi fölény a harctér felett, de ugye ezzel sem rendelkeznek. Plusz az egész villámháborús koncepciónak totálisan ellentmond az a harctéren alkalmazott ukrán stratégia, hogy kis, szakasz (sokszor raj) erejű támadásokat hajtanak végre a frontvonal egyik másik részén ami minden csak nem ékes példája a villámháború frontvonalon történő alkalmazásának, és ha nagyon vissza gondolunk az ukrán offenzíva elejére akkor is a legnagyobb támadó erő egy dandár volt ha jól emlékszem.
Lehetséges, hogy volt olyan stratégia az ukrán hadvezetés fejében, hogy villámháborús stratégiát fognak alkalmazni, de ez a gyakorlatban már az elején sem jött össze, most több hónapnyi harc után meg már nem is fog, mert egész egyszerűen nincs már meg hozzá a kellő erő. Ennek kivitelezéséhez az kellene, hogy most ősszel és télen ismét kellő mennyiségű haditechnikát, plusz embert gyűjtsenek össze, de én kétlem, hogy ezt az oroszok ölbe tett kézzel hagyni fogják.
 

aquarell

Well-Known Member
2015. január 20.
15 933
56 889
113
"Ukrán katonák csalódtak a nato kiképzésben" irja ma a Kronen Zeitung, hivatkozva ukrán katonák a francia Le Monde felé tett nyilatkozataira.
Az ott bemutatott stratégiák nem alkalmazhatóak a harctéren és Ukrjna nem engedheti meg magának, hogy tapasztalt harcosokat elvonjon a frontról, hogy tréningre küldje őket. Itt a fronton csak gyalogosok kis csoportokban dolgoznak, a nato eljáràsok kivitelezhetetlenek.Erre majd rájön a nato is.
Egyik katona attól tart, a nato lebecsüli az oroszokat. "Az orosz sereg nem gyenge. Gyorsan alkalmazkodtak a harci körülményekhez, sokkal nagyobb az emberforràsuk, mint a mienk és bőven van felszerelésük is".
Azt szeretné, ha a nato kiképzőket egy hónapra a frontra kûldenék, hogy lássák, a körülmények naponta változnak.
A kiképzésben a nyelvi nehézségek is szerepet játszanak, mert nincs elég rendes tolmács. A kiképzés gyalogsági mozgsra korlátozódik ellenséges tűz, gránátok, aknamezők nélkül, pedig ez a mindennapunk. Ezért inkább a youtuberól tájékozódik.
Egy másik ukrán szerint a nato kézikönyvek nem alkalmasak az ukrán harctèrre pl. a futóárkok elleni támadásra. " A treningben alig szerepelnek drónok, amik mindennaposak a fronton. Olyan országok, akik nem harcolnak tanitják nekünk a harcot. Forditva kellene legyen."

Egyre több a kritikus cikk még az olyan újságokban is, amelyek eddig teljes arccal az ukrànokat támogatták.
 

Ursula

Well-Known Member
2022. február 25.
5 676
48 645
113
Ennyire azért ne, itt is megvolt osztva, hogy lengyelekre vadásztak Szuminál és ez csak az amit nyilvánosságra hoztak.

De a mostani hídrobbantásoknál is valakinek célra kellett vezetnie a lézerirányzású bombákat.
Én azt írtam: lehet, hogy volt ilyen, én nem tudok róla. Informátorok és szabotőrök - szerintem - nem ugyanaz! Informátorok mindkét oldalon vannak. Azt hiszem, ha orosz szabotőr csoportok működnének ukrán területen, tele lenne vele a világsajtó. De a korrekt válasz: nem tudok róla.

Az orosz csapatok védelmi vonala erősebbnek bizonyult, mint azt a Nyugat gondolta – mondta Tony Radakin, a brit fegyveres erők vezérkari főnöke.
Szerinte rövid távon módosítani kell a várakozásokat az ukrán ellentámadás eredményei alapján.
Gyakorlatilag elismeri a Nyugat vereségét...

Az Orosz Fegyveres Erők vezérkara kijelentette, hogy nem kíván további mozgósításokat végrehajtani.
. „Külön szeretném megjegyezni, hogy a vezérkar nem tervez további mozgósítási intézkedéseket” – mondta Vlagyimir Csimljanszkij, a főszervezet helyettes vezetője. – közölte pénteken.
„Azok, akik szerződés alapján katonai szolgálatot kívánnak teljesíteni, és akik az Orosz Föderáció fegyveres erőinél katonai szolgálatra kötöttek szerződést, valamint azok az önkéntesek, akik úgy döntöttek, hogy részt vesznek egy különleges katonai műveletben, elegendőek a kötelezettség teljesítéséhez. – mondta.

A náciknak Klescsejevkától keletre sikerült egy helyen áttörniük a vasutat éjjel. Az előzetes adatok szerint visszavertékk őket. Várjuk az információk pontosítását.

Vlagyimir Putyin utasította a Wagner-csoport korábbi vezérkari főnökét, Andrej Trosevet, hogy dolgozzon az önkéntes egységek kialakításán.

Az elnök munkamegbeszélést folytatott Yunus-Bek Jevkurov védelmi miniszter-helyettessel és Andrej Trosevvel, hogy megvitassák az önkéntes egységek kialakítását.
Andrej Troshev a Wagner PMC egykori parancsnoka, „Sedoy” hívójellel (szürke hajú). Putyin felajánlotta a katonáknak, hogy a Troshev által vezetett magán katonai társaságnál folytassák a szolgálatot. Már a védelmi minisztériumban dolgozik – mondta Dmitrij Peszkov, a Kreml szóvivője a Sputniknak.
Kora reggel három rakétatámadást hajtott végre a Nikolaevben található Kulbakino katonai repülőtéren, feltehetően az Iskander OTRK.

A légiriadó az első két robbanás után hangzott el, majd valamivel később megérkezett a harmadik rakéta is.
A helyi hatóságok megerősítették a rakétacsapást, de nem említették a repülőteret. A reptéren keletkezett tüzeket azonban továbbra is észlelték a műholdak.
 

Nemerson

Well-Known Member
2018. február 17.
9 313
37 325
113
⚔ Stridsvagn 122 tank kamikaze drónokkal "VT-40"

Ez modernizált leopárd.

Az első nagy pontosságú FPV drón pontosan a torony alá lépett, a második pedig befejezte az ellenséges páncélozott járművet. ⚔

Szóval a modernizált sztárolt szuper hiper méregdrága macskát kinyuvasztotta két fillérekbe, (gombokba) kerülő drón
 

balsteffl

Well-Known Member
2014. szeptember 1.
1 754
21 567
113
RC135 lement a Fekete-tenger nyugati részére.
Northrop Grumman RQ-4B Global Hawk is kint van a Fekete-tenger délnyugati végében.
Bombardier Global 6000 is megjött Grúziából.
Keletebbre, északabbra nem mernek menni, az oroszok bejelentették, hogy megunták őket?
A kapordarálást máshogy indítsák el.


*******************************************************************

Ukrajna – vereségre ítélve I. rész /3.
John J. Mearsheimer írása (Fordította: Péter Tamás) #moszkvater.com

Hozzuk be a védekezőt
Eddig arra fókuszáltunk, hogy a támadó hogyan hajtja végre a villámháborút. Ahhoz azonban, hogy teljes mértékben megértsük a villámháború működését és azt, hogy hogyan lehet sikert elérni, elengedhetetlen megvizsgálni a védekező fél képességeit, valamint a villámháború meghiúsítására vonatkozó stratégiáját is.
A képességekkel kapcsolatos egyik meghatározó kérdés, hogy milyenek a védekező és a támadó közötti erőviszonyok. Nagyjából egyenlőség van a csapataik, illetve a fegyverzetük minőségét és mennyiségét illetően? Ha igen, kiegyenlített küzdelem várható. Azonban ha az egyik fél nyilvánvalóan jobb harci erőkkel rendelkezik akár minőségben, akár mennyiségben, akár mindkettőben, a küzdelem egyenlőtlen lesz. A kiegyenlített és az egyenlőtlen küzdelem közötti különbség nagymértékben meghatározza a villámháború sikerének kilátásait.
„A támadónak sokkal nehezebb egy villámháborút működőképessé tenni, ha kiegyenlítettek a harctéri viszonyok, mivel a védekező fél nincs alárendelt helyzetben a villámháború megindulásának pillanatában”
Ilyen esetekben a küzdelem inkább a két félelmetes haderő összekuszálódását eredményezi, s mivel nincs nagy különbség a felek között, ez megnehezíti a támadó fél számára a sikerek megvalósítását. Mindemellett, egy sikertelen villámháború következményei egész másak egy kiegyenlített küzdelem, és egy egyenlőtlen küzdelem esetén. Ha a villámháború hasonló méretű erők szembenállása során bukik el, a következmény valószínűleg egy elhúzódó, felőrlő háború lesz. Ennek kimenetele nehezen megjósolható, hiszen a konfliktus résztvevői hasonló nagyságú erőforrásokkal rendelkeznek. Ha a villámháború egy egyenlőtlen küzdelem során bukik el, a támadó szinte biztos, hogy gyorsan és könnyen megnyeri a következő csatát, hiszen jelentős anyagi erőfölénnyel rendelkezik a védővel szemben.
„A védekező fél stratégiája a villámháború meghiúsítására szintén nagy hatással van a végkimenetelre. A védekező fél alapvetően háromféle módon tudja használni erőit: előretolt védelem, mélységi védelem vagy mobil védelem céljából”
Előretolt védelem esetén a védekező fél erői nagy részét arra a vonalra helyezi, ami elválasztja a támadó féltől, így próbálván megakadályozni a támadó áttörését. A védő a frontvonal mögött is elhelyez egy jelentősebb erőt, amit könnyen mozgósíthat az áttörés veszélye esetén. A hangsúly azonban az érintkezési vonal mentén történő védekezésen van. Ez persze nem akadályozza azt, hogy a védő taktikailag rugalmasan kezelje a támadó erőket a frontvonal mentén – például megpróbálhatja azokat becsalni az ellenőrzött zónákba, ahol a tüzérségi csapásnak teheti ki őket.
A mélységi védelem egy sor jól védhető, egymástól megfelelő távolságra lévő vonalból áll, melyek célja, hogy felőröljék a támadó csapatokat, miközben az próbálja átverekedni magát az egyes védelmi vonalakon. A támadó erőknek az első védelmi vonalat is nehéz áttörni, de még ha sikerül is, nincs lehetőség a védő tartalékainak a felőrlésére, és egy mély stratégiai behatolás végrehajtására. A támadónak ehelyett sorozatos csatákat kell megvívnia, miközben megpróbál átjutni a védekező fél egymást követő védelmi vonalain.
„A mélységi védelem rendkívül ideális a villámháború meghiúsításához, a három stratégia közül valószínűleg ez a legjobb erre a célra. Legnagyobb hátránya, hogy általában nagy létszámú haderőt vesz igénybe. Emellett nem teszi lehetővé a fő frontvonalon elhelyezett csapatok és akadályok maximalizálását, mivel ügyelni kell arra, hogy minden védelmi vonal viszonylag sűrűn legyen betelepítve akadályokkal és katonákkal”
A fő frontvonal mentén védekező csapatok természetesen visszahúzódhatnak a mögöttük lévő védelmi vonalakba, sok parancsnok azonban hajlamos arra, hogy a lehető legtöbb katonával védje a csatatér külső peremét.
Végezetül essen néhány szó a mobil védelemről, amely a három stratégia közül a legmerészebb. A védekező fél csapatai kisebb részét előretolt pozíciókban helyezi el, ahol valamelyest akadályozhatják a támadó erőket, azonban azt is lehetővé teszik, hogy a támadó mélyen behatoljon a mögöttes területekre. A megfelelő időben a védekező fél mobil erőivel csapást mér a behatolás széleire, levágva ezzel a támadó erők egy részét annak bázisáról. A behatoló erőket valójában körbezárják, és elszigetelik, így könnyű célponttá válnak megsemmisítés céljából. A mobil védelem a legigényesebb, egyúttal a legkockázatosabb stratégia, különösen a másik két védekezési stratégiához képest, amelyek egyszerűen arra irányulnak, hogy felőröljék a támadó páncélos erőket a védelmi vonalakon történő átjutás során.
 

dudi

Well-Known Member
2010. április 18.
48 725
80 090
113
RC135 lement a Fekete-tenger nyugati részére.
Northrop Grumman RQ-4B Global Hawk is kint van a Fekete-tenger délnyugati végében.
Bombardier Global 6000 is megjött Grúziából.
Keletebbre, északabbra nem mernek menni, az oroszok bejelentették, hogy megunták őket?
A kapordarálást máshogy indítsák el.


*******************************************************************

Ukrajna – vereségre ítélve I. rész /3.
John J. Mearsheimer írása (Fordította: Péter Tamás) #moszkvater.com

Hozzuk be a védekezőt
Eddig arra fókuszáltunk, hogy a támadó hogyan hajtja végre a villámháborút. Ahhoz azonban, hogy teljes mértékben megértsük a villámháború működését és azt, hogy hogyan lehet sikert elérni, elengedhetetlen megvizsgálni a védekező fél képességeit, valamint a villámháború meghiúsítására vonatkozó stratégiáját is.
A képességekkel kapcsolatos egyik meghatározó kérdés, hogy milyenek a védekező és a támadó közötti erőviszonyok. Nagyjából egyenlőség van a csapataik, illetve a fegyverzetük minőségét és mennyiségét illetően? Ha igen, kiegyenlített küzdelem várható. Azonban ha az egyik fél nyilvánvalóan jobb harci erőkkel rendelkezik akár minőségben, akár mennyiségben, akár mindkettőben, a küzdelem egyenlőtlen lesz. A kiegyenlített és az egyenlőtlen küzdelem közötti különbség nagymértékben meghatározza a villámháború sikerének kilátásait.
„A támadónak sokkal nehezebb egy villámháborút működőképessé tenni, ha kiegyenlítettek a harctéri viszonyok, mivel a védekező fél nincs alárendelt helyzetben a villámháború megindulásának pillanatában”
Ilyen esetekben a küzdelem inkább a két félelmetes haderő összekuszálódását eredményezi, s mivel nincs nagy különbség a felek között, ez megnehezíti a támadó fél számára a sikerek megvalósítását. Mindemellett, egy sikertelen villámháború következményei egész másak egy kiegyenlített küzdelem, és egy egyenlőtlen küzdelem esetén. Ha a villámháború hasonló méretű erők szembenállása során bukik el, a következmény valószínűleg egy elhúzódó, felőrlő háború lesz. Ennek kimenetele nehezen megjósolható, hiszen a konfliktus résztvevői hasonló nagyságú erőforrásokkal rendelkeznek. Ha a villámháború egy egyenlőtlen küzdelem során bukik el, a támadó szinte biztos, hogy gyorsan és könnyen megnyeri a következő csatát, hiszen jelentős anyagi erőfölénnyel rendelkezik a védővel szemben.
„A védekező fél stratégiája a villámháború meghiúsítására szintén nagy hatással van a végkimenetelre. A védekező fél alapvetően háromféle módon tudja használni erőit: előretolt védelem, mélységi védelem vagy mobil védelem céljából”
Előretolt védelem esetén a védekező fél erői nagy részét arra a vonalra helyezi, ami elválasztja a támadó féltől, így próbálván megakadályozni a támadó áttörését. A védő a frontvonal mögött is elhelyez egy jelentősebb erőt, amit könnyen mozgósíthat az áttörés veszélye esetén. A hangsúly azonban az érintkezési vonal mentén történő védekezésen van. Ez persze nem akadályozza azt, hogy a védő taktikailag rugalmasan kezelje a támadó erőket a frontvonal mentén – például megpróbálhatja azokat becsalni az ellenőrzött zónákba, ahol a tüzérségi csapásnak teheti ki őket.
A mélységi védelem egy sor jól védhető, egymástól megfelelő távolságra lévő vonalból áll, melyek célja, hogy felőröljék a támadó csapatokat, miközben az próbálja átverekedni magát az egyes védelmi vonalakon. A támadó erőknek az első védelmi vonalat is nehéz áttörni, de még ha sikerül is, nincs lehetőség a védő tartalékainak a felőrlésére, és egy mély stratégiai behatolás végrehajtására. A támadónak ehelyett sorozatos csatákat kell megvívnia, miközben megpróbál átjutni a védekező fél egymást követő védelmi vonalain.
„A mélységi védelem rendkívül ideális a villámháború meghiúsításához, a három stratégia közül valószínűleg ez a legjobb erre a célra. Legnagyobb hátránya, hogy általában nagy létszámú haderőt vesz igénybe. Emellett nem teszi lehetővé a fő frontvonalon elhelyezett csapatok és akadályok maximalizálását, mivel ügyelni kell arra, hogy minden védelmi vonal viszonylag sűrűn legyen betelepítve akadályokkal és katonákkal”
A fő frontvonal mentén védekező csapatok természetesen visszahúzódhatnak a mögöttük lévő védelmi vonalakba, sok parancsnok azonban hajlamos arra, hogy a lehető legtöbb katonával védje a csatatér külső peremét.
Végezetül essen néhány szó a mobil védelemről, amely a három stratégia közül a legmerészebb. A védekező fél csapatai kisebb részét előretolt pozíciókban helyezi el, ahol valamelyest akadályozhatják a támadó erőket, azonban azt is lehetővé teszik, hogy a támadó mélyen behatoljon a mögöttes területekre. A megfelelő időben a védekező fél mobil erőivel csapást mér a behatolás széleire, levágva ezzel a támadó erők egy részét annak bázisáról. A behatoló erőket valójában körbezárják, és elszigetelik, így könnyű célponttá válnak megsemmisítés céljából. A mobil védelem a legigényesebb, egyúttal a legkockázatosabb stratégia, különösen a másik két védekezési stratégiához képest, amelyek egyszerűen arra irányulnak, hogy felőröljék a támadó páncélos erőket a védelmi vonalakon történő átjutás során.
Ezeknek nem nagyon kell közelebb menníük azért, hogy belássák az egész Fekete-tengert.
 

Kim Philby

Well-Known Member
2020. december 16.
10 739
32 438
113
De a mostani hídrobbantásoknál is valakinek célra kellett vezetnie a lézerirányzású bombákat.
Azt hiszem Orlan vezette célra...
BMP-3 frontjárat
Wunderwaffe, secret weapon
 

jurgenbauer

Well-Known Member
2015. február 1.
26 059
87 990
113
Az orosz csapatok védelmi vonala erősebbnek bizonyult, mint azt a Nyugat gondolta – mondta Tony Radakin, a brit fegyveres erők vezérkari főnöke.
Szerinte rövid távon módosítani kell a várakozásokat az ukrán ellentámadás eredményei alapján.
Gyakorlatilag elismeri a Nyugat vereségét...

Ha elismerné, kb. valami hasonló történne:
ACM Sir H. Dowding: "I'm not very interested in propaganda. If we're right, they'll give up. If we're wrong, they'll be in London in a week."
 

ogretankHU

Well-Known Member
2019. december 21.
7 540
25 770
113
Olyan országok, akik nem harcolnak tanitják nekünk a harcot. Forditva kellene legyen."
Az a bizonyos eb itt vagyon elhantolva ! Tipikus nyugati felsőbbrendű faszság! Olyanok tanítanak akik még soha vagy legfeljebb buckalakók ellen harcoltak és fogalmuk sincs milyen az amikor olyan tüzérségi csapásba kerülsz , hogy csak elbújva , magzati pózba vinnyogva arra tudsz csak gondolni , hogy túléld valahogy ! Arra már nincs idő, hogy az amúgy is kevés és hiányos NATO kiképzésen tanultakat alkalmazza a katona , arról nem beszélve, hogy már arra is rájött Tarasz , hogy az úgy hülyeség ahogy van ide más kell ! És most próbálkoznak mint a kiskutya fogást találni az Oroszokon ! Csak ezeknek a próbálkozásoknak óriási ára van minden téren!
 

aquarell

Well-Known Member
2015. január 20.
15 933
56 889
113
Az a bizonyos eb itt vagyon elhantolva ! Tipikus nyugati felsőbbrendű faszság! Olyanok tanítanak akik még soha vagy legfeljebb buckalakók ellen harcoltak és fogalmuk sincs milyen az amikor olyan tüzérségi csapásba kerülsz , hogy csak elbújva , magzati pózba vinnyogva arra tudsz csak gondolni , hogy túléld valahogy ! Arra már nincs idő, hogy az amúgy is kevés és hiányos NATO kiképzésen tanultakat alkalmazza a katona , arról nem beszélve, hogy már arra is rájött Tarasz , hogy az úgy hülyeség ahogy van ide más kell ! És most próbálkoznak mint a kiskutya fogást találni az Oroszokon ! Csak ezeknek a próbálkozásoknak óriási ára van minden téren!
Aki tudja, csinálja. Aki nem tudja, az tanitja. :)
Ez sok helyen van igy....
 

balsteffl

Well-Known Member
2014. szeptember 1.
1 754
21 567
113
„Olaf Scholz tudhatott az Északi Áramlat-vezetékek felrobbantásának terveiről” – állítja az amerikai oknyomozó riporter
Seymour Hersh szerint a terrorcselekményt egyértelműen a Biden-kormányzat készítette elő, hajtotta végre.
2023. szeptember 28. 20:23

Seymour Hersh amerikai oknyomozó riporter legújabb cikkében arról ír: a CIA szerint Olaf Scholz be volt avatva az Északi Áramlat-vezetékek felrobbantására irányuló tervekbe. Amit a német kancellár Hersh kutatásai szerint nem tudott, az az, hogy az akció nem Moszkvának szóló figyelmeztetés volt, mint eredetileg tervezték, hanem Németországot akarták megregulázni.
A szándék az volt, hogy megakadályozzák Berlint abban, hogy a közelgő télre való tekintettel újra megnyissa a lezárt vezetéket.
A Die Weltwoche cikke szerint a híres amerikai oknyomozó újságíró Joe Biden elnök kormányának egy meg nem nevezett tagjával folytatott beszélgetésekre hivatkozik. Egyértelműen visszautasítja azokat a találgatásokat, hogy a támadást egy bérelt vitorlás jachton egy ukrán csapat hajtotta volna végre, ahogy arról több nyugati médium is beszámolt.
Azt állítja: a terrorcselekményt egyértelműen a Biden-kormányzat készítette elő hónapokon keresztül, majd hajtotta végre.
E szerint Jake Sullivan amerikai nemzetbiztonsági tanácsadó már 2021 végén felkérte a hírszerző ügynökségeket, hogy készítsenek terveket az ukrán határon csapatokat tömörítő Vlagyimir Putyin orosz elnök elrettentésére.
„Ez volt az egyetlen vezeték, amelyhez hozzáférhettünk”
Az ok, amiért az Északi Áramlat vezetékeket választották, nyilvánvaló volt – mondta. A több mint egy tucat földgáz- és olajvezeték közül, amelyeken keresztül Oroszország energiát exportál, az Északi Áramlat volt az egyetlen, amely nem harmadik országokon keresztül vezetett.
A Fehér Ház azért javasolta az Északi Áramlatot, „mert ez volt az egyetlen (vezeték – a szerk.), amelyhez hozzáférhettünk, és amely hitelesen tagadható volt. Feltételezésünk az volt, hogy az elnök az Északi Áramlat elleni fenyegetést elrettentő példaként fogja használni a háború elkerülésére” – idézi forrását Hersh.
Victoria Nuland, az amerikai külügyminisztérium akkori államtitkárának 2022. január 27-én tett nyilatkozata szerint, ha Vlagyimir Putyin betörne Ukrajnába, „az Északi Áramlat 2 így vagy úgy, de nem készülne el” – jelentette ki.
Két héttel később az amerikai elnök úgy fogalmazott: „Ha Oroszország megszállja Ukrajnát, akkor nem lesz többé Északi Áramlat 2. Véget vetünk neki”. És amikor egy amerikai (nem német) média megdöbbenve kérdezte, hogy ez hogyan működne egy német infrastrukturális projekttel, Biden megismételte: Meg fogjuk csinálni, ígérem. Meg tudjuk csinálni.”
Scholz válasza ugyanerre a kérdésre már homályosabb volt: „Együtt cselekszünk. Teljesen egységesek vagyunk, és nem fogunk különböző lépéseket tenni. Ugyanazokat a lépéseket fogjuk megtenni, és ezek nagyon-nagyon keményen fognak hatni Oroszországra”.
A jelentésnek ezen a pontján a kormányzati forrás azt mondta Hershnek, hogy a CIA meg volt győződve arról, hogy a kancellár a tervekbe beavatott.
Nem sokkal később azonban a Fehér Ház megváltoztatta ezeket a terveket. A robbantás előkészítését folytatni akarták, de elrettentő manőverről már nem volt szó az orosz szándékok miatt. A norvég különleges erők segítségével a robbanószerkezeteket a detonátorral együtt a csővezetékekre erősítették.
Ezt csak szeptemberben aktiválta a norvég haditengerészet egyik repülőgépe, amely egy szonárkészüléket dobott le, amely az impulzust leadta.
Ez megmagyarázná, hogy a robbanás idején miért nem láttak gyanús hajókat a helyszín közelében.
Arra pedig, hogy a bomba miért ilyen későn, szeptemberben robbant fel, az lehet a magyarázat, hogy már nem Oroszországról, hanem Németországról volt szó – mondta a kormánytisztviselő. „Rájöttünk, hogy a két orosz vezeték megsemmisítése nem az ukrán háborúval függ össze” – magyarázta. „Meg akarták akadályozni, hogy Scholz és Németország a közelgő tél és a vezetékek leállítása miatt meghátráljon, és hogy a lezárt Északi Áramlat 2-t újra bekapcsolják” – mondta.

****************************************************************

A Nord Stream csupán a kezdet - Robert C. Castel
Az Északi Áramlat pusztulásának az okai rendszerszintűek és logikusan következnek a szemünk előtt lezajló világrendváltásból.
2023. szeptember 28. 07:13 Facebook

„Az Északi Áramlat egy éves évfordulójáról igen sokan megemlékeztek. Seymour Hersch egy még sötétebb, még cinikusabb politikai sakkhúzást vélt leleplezni az évforduló alkalmából publikált cikkében.
Mások tovább szinezgették a vezetékzúzó ukrán hazafiak regéjét – yachttal, tokkal, vonóval. Közben, csak úgy mellékesen gondoskodtak arról is, hogy Zaluzsnyij tábornokra hárítsák át a felelősséget. A jelenlegi nagy selyemzsinór fesztiválból kiindulva, neki már valószínűleg úgy is mindegy.
Újra átgondolva a történteket, én arra a következtetésre jutottam, hogy a támadással kapcsolatos személyes felelőség kérdése egy igen mellékes szempont.
Hogy miért?
Azért mert az Északi Áramlat pusztulásának az okai rendszerszintűek és logikusan következnek a szemünk előtt lezajló világrendváltásból.
A régi egypolusú világban a globális fontosságú biztonságpolitikai kérdéseket a főhatalmat gyakorló USA levette az asztalról.”
 

Kecske

Well-Known Member
2020. május 24.
235
1 214
93

RomperStomper

Well-Known Member
2016. december 4.
1 055
5 555
113

Fontos nap lesz a szombat Putyin és Oroszország életében


Szeptember 30-án, az új régiók Oroszországgal történő újraegyesítésének napján Vlagyimir Putyin orosz elnök videoüzenetben gratulál az oroszoknak, közölte Dmitrij Peszkov, a Kreml szóvivője.

Peszkov emlékeztetett arra is, hogy Putyin csütörtökön videokapcsolaton keresztül beszélt az összes újonnan megválasztott kormányzóval.


Az orosz elnök 2022. szeptember 30-án írta alá azt a dokumentumot, amely Oroszországhoz csatolja az orosz hadsereg által megszállt négy ukrán régiót (Donyeck, Luhanszk, Herszon és Zaporizzsja).

Az Európai Tanács, az Európai Unió 27 tagállamának vezetőiből álló testület egyhangúan elítélte Donyeck, Luhanszk, Herszon és Zaporizzsja illegális orosz annektálását.