Szabó József
Októberi helyzetkép
A Putyin-Orbán találkozón Pekingben az orosz elnök részéről fontos és súlyos mondatok hangzottak el a háború menetét illetően. Nézzük meg, hogy mi az, ami közvetlenül következik az által elmondottakból és mi az, ami a sorok közül olvasható ki.
A legfontosabb talán az, hogy az oroszok is elhúzódó háborúra készülnek. Hogy ez időben pontosan mit jelent, nem tudom. Kissé elbizonytalanított OV megjegyzése:
„A válasz, amit az orosz elnöktől kaptam, a legkevésbé sem volt megnyugtató. Ennek tudatában kell alakítani a következő hónapokban Magyarország lépéseit.”
Itt ugyanis OV hónapokról beszél, nem évekről (bár lehet, hogy a magyar áttervezés időtartamára vonatkoztatja a következő hónapokat?) – hogy ez végül is pontosan mit jelent az orosz-ukrán háború viszonyrendszerében, még nem tudható.
Amit a sorok között látok: az oroszok a csatatéren akarják eldönteni a háború sorsát, másrészt pedig győzelemben gondolkodnak. A nagy kérdés persze az, hogy Ukrajna sorsára nézve ez mit jelent. Én úgy vélem, hogy további pusztítást, Ukrajna teljes lerombolását, újabb és újabb mélységi csapásokkal. Emlékeztetek arra, hogy a tavaly őszi-téli infrastrukturális létesítmények rombolását az ukrán fél a mai napig nem volt képes helyreállítani – a részlegesen helyreállított és a még meglévő infrastruktúra közeljövőben várható újabb pusztítása akár végzetes csapás is lehet az ukrán gazdaságra.
Tekintve, hogy a háború folytatása prognosztizálható, célszerű először számba venni a hadviselő felek anyagi-pénzügyi lehetőségeit, képességeit a háború folytatására.
I. Oroszország helyzete
A. A gazdaság helyzete
A szankciók bevezetésének időszakában mindenki azt gondolta, hogy azok megfelelően hatásosak lesznek ahhoz, hogy RU ne tudja folytatni a háborút, azok gazdasági válságot fognak okozni RU-ban.
Csak hát ez nem következett be. Az orosz gazdaság alkalmazkodott a megváltozott körülményekhez.
Hogyan volt ez lehetséges?
a. Az olaj és gázbevételek magasak: 2022 egy olyan év volt, amikor RU csúcsbevételeket ért el, e bevételeket a jóléti alapban halmozta fel. A 2022-es csúcsbevételhez viszonyítva ugyan valóban jelentős a visszaesés, 2023 1-9. hóban 34,5%-kal alacsonyabb volt, mint az előző év azonos időszakában, azonban ez a bevételi összeg lényegében a háború előtti szintet jelenti.
b. Nőtt a belföldi termelés. Számos nyugati cég távozásával a belföldi termékek versenyképessé váltak. Az importhelyettesítés ösztönzőleg hatott a belföldi ágazatok fejlesztésére és a termelés növekedésére.
c. Az ipar egy részét Oroszország haditermelésre állította át, nagy állami megrendelések történtek.
d. Majdnem teljes foglalkoztatottság van, a munkanélküliségi ráta alacsony.
e. A kormányzat hatalmas összegeket öntött a hazai gazdaság fejlesztésébe.
f. Jelentős tartalékok állnak Oroszország rendelkezésére. Állami tartalék+ az ún. jóléti alap liquid eszközei.
g. Tudatos gazdaságpolitikai döntést hoztak a belső vásárlói erő növelésére.
h. Az orosz gazdaság sohasem volt integrált része a globális gazdaságnak, kitettsége annak változásainak nem kritikus szintű.
i. Az orosz exporttermékek hagyományos piaca a Dél, annak országai pedig nem vezettek be szankciókat.
j. A korábbi orosz exporttermékeket egyszerűen belső fogyasztásra irányították át.
k. A szankciók megkerülhetők, amit Oroszország ki is használ.
A fentebb jelzett gazdasági irány fenntarthatóságát veszélyeztető tényezők:
a. A szankciók jelentősen érintették az orosz szénhidrogének exportját, az abból származó jövedelemvisszaesés kb. 35%-os.
b. A tartalékok helyzete: nem végtelenek, előbb-utóbb kimerülnek.
c. Inflációs nyomás
Makroadatok: GDP várható növekedése: 2%; a költségvetési hiány cca. a GDP 1%-a; külföldi adósság a GDP 15%- alá csökkent; munkanélküliségi ráta kevesebb mint 4%; inflációs ráta: 6%.
Az IMF legfrissebb prognózisa RU gazdaságára vonatkozóan:
A Nemzetközi Valutaalap 2023-ra 2,2%-os orosz GDP-növekedést vár. A Valutaalap 0,7 százalékponttal javította júliusi előrejelzését, akkor a szervezet 1,5 százalékos növekedést várt az orosz gazdaságtól 2023 végére.
Az IMF megjegyezte, hogy az ország gazdaság növekedésének gyorsulása „jelentős fiskális ösztönzőket, magas beruházásokat és fenntartható fogyasztást tükröz a feszes munkaerőpiacon”.
Emellett az alap előrejelzése szerint az oroszországi infláció 2023-ban 5,3% lesz, 2024-ben pedig 6,3%-ra gyorsulhat.
...
Hosszú elemzés, pár táblázattal. Az alábbi linken elolvasható!
Szabó József fent van a Facebookon. A Facebookhoz csatlakozva tarthatod a kapcsolatot Szabó József nevű ismerősöddel és másokkal, akiket már ismersz. A Facebook a megosztás örömét adja, így teszi a...
www.facebook.com